Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-05 / 154. szám
www.istergranum.hu 2006. augusztus 5., szombat • HÍDLAP 5 Pozsony még idén rendezné a bősi vízlépcső ügyét Ősszel kormányközi megállapodás születhet Magyarország és Szlovákia között Folytatás az 1. oldalról Magyarország azonban leállította a munkálatokat, és környezetvédelmi panaszaival a Hágai Bírósághoz fordult. A testület úgy döntött, hogy a szerződés továbbra is él: kimondta, hogy a felek kössenek egyezséget, és amellett, hogy Magyarországot nem kötelezte a vízlépcső alsó duzzasztójának felépítésére, Szlovákiát sem kötelezte a működő bősi duzzasztó és a Szlovákia területén megépült járulékos objektumok lebontására. A hágai ítélet végrehajtásáról a felek évek óta három - jogi, műszaki és gazdasági - szakértői bizottságban folytatnak tárgyalásokat, de a döntés értelmezésében fennálló szemléleti különbségek miatt érdemben eddig nem tudtak elmozdulni. Az 1997-ben meghozott ítélet ugyanis kimondja, hogy a Bősnagymarosi vízlépcső rendszer építésére kötött nemzetközi szerződés érvényes, így a szlovák fél értelmezése szerint az abban vállalt kötelezettségeiket (így a nagymarosi lépcső létesítését is) a feleknek teljesíteniük kell! A határozat azonban kimondja, hogy közös egyezséggel változtathatnak ezen, így a magyar ellenzők ebbe kapaszkodva azt mondják, hogy nem kötelező az építkezés folytatása. A héten elfogadott szlovák kormányprogram is kitér a vízlépcső problémájára: kimondja, hogy megoldást kell találni az ügyben, emellett hangsúlyozza, hogy Szlovákia biztosítani kívánja a bírósági ítélet végrehajtását. Ján Kubis szlovák külügyminiszter Göncz Kingának is jelezte: Pozsony életet akar lehelni a kérdésbe, mert a jelenlegi állapot nem kielégítő, és az ügy évek óta nem mozdul előre. A Népszavának a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogi és koordinációs szakállamtitkára, Erdey György azt mondta, hogy a magyar fél is úgy látja, hogy gyorsabb léptekkel kell haladni: az elmúlt másfél évben végzett szakértői munka eredményeként levonható következtetésekről ősz„Rosszul vagyok az ilyesmitől. ízléstelen, hogy ilyen szánalmas dolgokkal foglalkozunk” - fogalmazott a hírügynökségnek nyilatkozó Slota a nyilatkozatai miatt hivatalos pozsonyi elhatárolódást sürgető budapesti elvárásra utalva, majd hozzátette: „Inkább a Szlovákiába behatoló magyar cégekkel, vagy a bősi erőmű felépítésével kellene foglalkozni”. szel már tárgyalhatnának a kormány- delegációk. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a magyar fél kész olyan kompromisszumos nemzetközi jogi megoldás kialakítására, amely a környezetvédelmi érdekek elsődlegességének fenntartásával a gazdaságos- sági szempontokra is figyelemmel van. A duzzasztó miatt kialakult legsürgetőbb probléma továbbra is a Szigetköz rehabilitációja, és megfelelő mennyiségű vízzel történő ellátása, ami az erre vonatkozó megállapodás ellenére sem történt meg eddig. A szlovák fél azon túl, hogy nemzetközi szerződéseket felrúgva, egyoldalúan elterelte a határfolyót, a Duna vízhozamának csupán töredékét juttatja a régi mederbe. A Duna Körnek egyébként már hosszú ideje létezik kidolgozott programja erre vonatkozóan. Ez az Öreg-Duna medret használná fel a víz elvezetésére, így eredményesen lehetne a folyam vízszintjét magasan tartani, ehhez azonban a főmederben egyéb terelőket is el kellene helyezni. • Szép Év* Peronkapuk a bliccelők ellen A Nyugati pályaudvaron új jegyellenőrzési rendszert vezetnek be Kikerülhető a kamatadó? A bankok és a biztosítók már spekulálnak A MÁV a Nyugati pályaudvar elővárosi vágányainál új, zárt peronos jegy- ellenőrzési rendszert vezet be, így akarják megfogni a bliccelőket és változtatni az utazási kultúrán. A vasúttársaság adatai alapján a jegy nélküli utazásból évente akár 10 millió forintos kára is származhat a MÁV-nak. Az elővárosi vonatokon, mint például a Budapest - Esztergom között közlekedő járatokon is, általános jelenség a bliccelés, így a Nyugati pályaudvaron azokat a vágányokat zárja körbe a társaság, amelyekről ezek a vonatok indulnak, illetve érkeznek be, vagyis az első kilenc vágányt. Az utasok a vonatokat a peron elején kialakított 14 kapun keresztül közelíthetik majd meg, miközben a MÁV munkatársai ellenőrzik jegyeiket, bérleteiket, azonban az ismerősök, családtagok csak idáig kísérhetik szeretteiket, ugyanis a peronkapukon túl, csak érvényes jeggyel, bérlettel, utazási okmánnyal lehet tartózkodni. A peronkapukat éjszakánként építik, és a tervek szerint augusztus 21-én adják át az utazók számára. Az új rendszer egyelőre kísérleti jelleggel működik majd. A projekt megvalósításával a vasúttársaság a jegy nélkül utazók által okozott károkat kívánják csökkenteni. Ezenkívül fokozott menetjegy-ellenőrzéseket végeznek majd az állomásokon és a vonatokon is, ugyanis a korábbi tapasztalatok alapján kiderült, hogy az ellenőrzőakciók után jelentősen javul az utasok jegy váltási hajlandósága. A tavalyi 4 hónapos ellenőrzések első napján már egyetlen vonalon egymillió forinttal nőtt a vasúttársaság napi bevétele, míg az akció végére ez az összeg elérte a 100 millió forintot is. • Kép és szöveg: lenger Folytatás az 1. oldalról Úgy tűnik, hogy csak a biztosítás mellé járó tőkeszámla útján lesz ez lehetséges, de ezt is augusztus 31-ig meg kell kötni. Mindazok, akik biztosítási szerződésbe ágyazott tőkeszámláról adómentesen tudnak majd pénzt levenni, azok komoly nyereséghez is juthatnak, persze csak a nagyobb összegek esetében. A biztosítóknak ez nagy lehetőség, ezért valószínűleg többféle konstrukcióval elő fognak állni még szeptember elsejéig. „Aki megoldást keres, annak mindenképpen érdemes minél előbb befektetési tanácsadóhoz fordulni. Egyébként is csak az tudja nyereségesen dolgoztatni a pénzét, és eligazodni a lehetőségek között, aki pénzügyi életpályatervet készít, ehhez pedig szükség van tanácsadó segítségére is” - tette hozzá a szakember. • Pálovics Klára Megszűnnek a kerületi hivatalok A felvidéki magyarság számára akár szerencsés is lehet a változás A szlovák kormány mihamarább szeretné megszüntetni azokat a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó hivatalokat, amelyek a nyolc kerület központjában találhatók. Az intézmények feladatait a megyei hivatalok veszik át, az MKP szerint ez a magyarok számára akár szerencsés is lehet. Várhatóan a jövő év elejétől - de az is lehet, hogy annál hamarább - megszünteti a kormány a Szlovákia területén található nyolc kerületi hivatalt, valamint a kerületi tanügyi hivatalokat, amelyek eddig a belügyi tárca irányítása alá tartoztak. Robert Fico valószínűleg így szeretne spórolni és megteremteni a beígért szociális reformokhoz szükséges pénzt, a dolog érdekessége az, hogy az államigazgatás lefogyasz- tása a legfelsőbb szintet nem fogja érinteni. Erre utal például az is, hogy az államtitkárok számát a spórolás szellemével ellentétben emelte a kormányfő. Az említett hatóságok feladatait a megyei önkormányzatok veszik át. Sokan úgy vélik, hogy az állampolgárok számára ez azt jelenti, hogy egy okirattal kapcsolatos intéznivaló esetében egy Párkány környéki lakosnak nem Érsekújvárba, hanem egész Nyitráig kell majd utaznia. Farkas Iván, Nyitra megye képviselője, az ellenzékben lévő MKP Országos Tanácsának megbízott elnöke lapunknak elmondta, hogy nem valószínű, hogy a fentiek megvalósulnának. „Számunkra még szerencsés is lehet, ha a megye kezébe kerül az ügyintézés, mert például a Nyitra-, Kassa- és Nagyszombat-megyében komoly magyar képviselet létezik, így egy esetleges döntés végkimenetelét jobban tudjuk majd befolyásolni. Az ügyintézés említett nehézségére eddig semmi sem utal: a kormányfő a körzeti irodák megszüntetéséről nem beszélt. Ha mégis lenne ilyen kezdeményezés, megpróbáljuk majd megakadályozni: mert míg a parlamentben csak 15 százalékos a képviseletünk, addig például Nyitra megyében 38” - szögezte le lapunknak a képviselő. Farkastól megtudtuk, hogy a bezárásra ítélt hivatalok tipikus állami feladatokat látnak el, és az is lehet, hogy azok feladatait speciális intézmények veszik majd át, de a kedden nyilvánosságra hozott kormányprogram csupán egy mondatot szánt a változtatásnak. • -p -a Ml A VELEMENYE? A kormány „belehúzott", az utazási kedvezmények eltörlésével is spórolni kíván: első körben a „diákjegy" szűnne meg a nyári időszakra, a csökkentett árú jegy pedig kizárólag a lakóhely és az iskola között volna érvényes. A levelezés tanulók rosszabbul jártak: nekik ezentúl semmi sem jár. Ezenfelül mindenkit érintene a klimatizált buszok jegyeire vonatkozó drágulás. A népsanyargatás újabb vívmányairól kérdeztük az emberek véleményét. Készéi Boglárka (tanuló) Hihetetlen, hogy mindent megvonnak mindenkitől. Egész suliidőben azt várjuk, hogy nyáron végre nekivágjunk a Balatonnak, elutazzunk a várva várt fesztiválokra, ennek úgy látszik vége. Muszáj lesz nekem is dolgozni, habár a szüleimtől azt tanultam, hogy fogok még eleget melózni, az én dolgom, hogy az iskolában teljesítsek. Tardos Ottó (nyugdíjas) Csodálom, hogy a nyugdíjasoknak járó kedvezmények megmaradtak, ámbár ki tudja, hogy két hét múlva mit találnak ki. A hír második felén csak nevetni tudok: azt fogják vele elérni, hogy a klimatizált buszok üresen száguldanak majd az utakon. Aki ezt kitalálta, azt pa- szíroznám fel a nem klímás buszokra, hogy olcsóbban, de főtt heringként utazzon együtt a miatta szenvedő emberekkel. Geiger Ágota (ápoló) Ez egyszerűen felháborító, ellehetetlenítik a gyermeke- im továbbtanulási esélyeit, hiába értelmesek, nem fogom tudni fizetni számukra a felsőfokú tanulmányaikat. De azt azért megkérdezném a törvényhozó uraktól, hogy mikor vonják meg maguktól az utazási hozzájárulást, mert ha jól tudom, ők ingyen használhatnak minden közlekedési eszközt, és ez csak egy az ezerféle kedvezményük közül. Kékesi György (rendszergazda) Két éve győzködöm magam, hogy tanuljak tovább, szerezzek egyetemi szintű diplomát informatikából, de mivel kijártam már egy más jellegű főiskolát, csak levelezősként tudnám folytatni a tanulmányaimat. A kormány most megoldotta a dilemmát, mivel sem a duplázott tandíjat, sem az útiköltséget nem tudnám kifizetni, amennyiben elveszik a tanulói kedvezményt. Köszönöm, Feri! Megérkeztek az ajánlószelvények Tegnap délután 4 óráig minden választópolgárnak meg kellett kapnia az október elsejei önkormányzati választásokról szóló értesítést és az ajánlószelvényeket is, ugyanis a törvény szerint ezeket 58 nappal a választás előtt minden választópolgárnak a rendelkezésére kell bocsátani ahhoz, hogy élhessenek választójogukkal.
