Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-04 / 153. szám
HIDLAP • 2006. augusztus 4., péntek www.istergranum.hu Budapest rendezné a határon túli viszonyokat A MÁÉRT helyét egy kormányzati konzultáció veszi át Gazdasors: jó termés, nyereség nélkül A növekvő költségek felemésztik a hasznot a 3 Folytatás az 1. oldalról Az erdélyi Krónika című napilap tudósítása szerint az új elgondolás a nemzeti identitás megőrzésének támogatása mellett a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás gazdasági - szociális feltételeire is összpontosít. A kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), a szakmai tevékenység ellátása pedig a szaktárcáknál zajlik majd. Emellett a kormány és a magyar közösségek közötti megállapodások végrehajtását ellenőrző szakértői szintű bizottság is létrejön, ez havonta számol majd be az elvégzett feladatokról. Tekintettel a magyar közösségek differenciált helyzetére, meg kell újítani a magyar - magyar párbeszéd fórum- rendszerét is: a Gyurcsány-kormány szerint a jelenlegi kapcsolattartást fel kell váltania egy sokszínű és hatékonyabb fórumrendszernek - áll a Król A P { S 2 ) E L Kocsis L Mihály Emlékezzünk Schrantz-ra! Persze, jól tudjuk, milyen gyorsan múlik a világ dicsősége. A tegnapi hősök hírneve olyan gyorsan porlad el, mint hétköznapokban a választási ígéretek, ennek következtében nyilván kevesen emlékeznek már a kiváló osztrák alpesi síelőre, Kari Schrantzra (két év múlva ő is hetvenéves lesz, bizony). Grenoble-ban (1968) megnyerte a műlesiklást, de aztán diszkvalifikálták, hogy a hazaiak üdvöskéje, Killy abszolút bajnok lehessen (mindegy, rég volt). Amiért most megemlítjük: mert a következő olimpián, Szapporóban eltiltották az indulástól az amatőr szabályok megsértése miatt. Istenem! Megsértette az amatőr szabályokat! Harmincnégy éve történt, s a mai fiatalok azt sem értik, hogy miről beszélünk. Hiszen azóta a profisport mindent bekebelezett, még a szent „amatőr” olimpiát is. (Az amatőrség hajdani apostola, Avery Brundage forog a sírjában.) Mindez azért jut eszünkbe, mert a legutóbbi Tour de France után (az előtte levőt már el is felejtettük) kitört dopping-botrány során, mint ismeretes, ezúttal a győztes amerikai Floyd Landis akadt fenn a rostán. (Akinek pedig maga Bush elnök kezdte meg kifaragni az élő szobrát egy sietős telefongratulációval és fehérházi meghívással:) Ezt követően írta a francia Liberation, hogy - változtatva az eddigi taktikán: kötelezővé kellene tenni a doppingolást! A keserű irónián túl, gyaníthatóan valóban válaszút előtt áll a világ élsportja, hiszen az ellenőrzésre fordított százmillió dollárok ellenére jóformán nem múlik el nap dopping-botrány nélkül. Lassanként külön rovata lesz a sportújságoknak, s lehet, hogy (Hofit idézve) rövi- debb listával rukkol elő a „Ma nem doppingoltak” hasáb. Most honfitársunk, a vágtázó Dobos Gábor került le erről a (képzeletbeli) listáról, és került rá a valóságosra, lemaradva ezzel a jövő héten rendezendő Európa-bajnokságról. Dobost nem egyedül fenyegeti az örökös eltiltás veszélye, hiszen ugyanilyen helyzetbe került nemrég az amerikai világcsúcstartó Gatlin is (visszaesőként ugyancsak az örökös eltiltás fenyegetésével). A szöuli olimpián megszerzett aranyérmeitől megfosztott rövidtávfutó, Ben Jonsson nyilatkozta az eset nyilvánosságra kerülése után: ideje volna túllépni a doppingolással kapcsolatos eddigi idealista állásponton. Tudomásul kell venni (mondja), hogy az eredményekért (pénzért!) való hajszában mindenki doppingol! Szinte mindenütt befejeződött már az aratás, a betakarított mennyiség a szélsőséges időjárásnak köszönhetően elmarad ugyan a tavalyitól - 4,1 tonna termett átlagosan hektáronként de a minőséggel nincs gond és a felvásárlói árak is nagyjából kedvezően alakulnak. A gazdák mégsem örülhetnek felhőtlenül, a növekvő energiaárak és a csökkenő nemzeti támogatás miatt szinte képtelenek nyereséget termelni. A Fidesz is támogatja az SZDSZ azon kezdeményezését, miszerint a szlovákiai magyarságot érő támadások kérdésében európai uniós fórumokhoz kell fordulni - közölte Németh Zsolt, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. Németh szerint Eörsi kezdeményezése felveti annak a lehetőségét is, hogy a térség stabilitását alapvetően érintő emberi jogi kérdésekben és a jog- államiság sérülésének esetén a parlamenti pártok újra együttműködjenek. nikában. Ennek keretében például azt tervezik, hogy a már meglévő grémiumok mellett létrehozzák a budapesti kormány, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselőiből álló Magyar - Magyar Kormányzati Konzultációt (a Magyar Állandó Értekezlet egyféle utódját), amely alapvető fontosságú kérdésekben hivatott egyeztetni. Ezen kívül a magyar miniszterelnök évente legalább kétszer, nemzetpolitikai kérdésekben konzultál az RMDSZ, az MKP és a Vajdasági Magyarok Szövetségének vezetőivel. Gyurcsány továbbá támogatja, hogy a Kárpát - medencei Képviselők Fóruma (KMKF) által megvitatni javasolt kérdések az Országgyűlés illetékes szakbizottságai elé kerüljenek, és hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői évente egyszer az adott közösségek helyzetének alakulásáról az Országgyűlés plénuma előtt szólhassanak fel. A magyar kultúra egységének a demonstrálására 2007- től kétévente sor kerül majd a világ magyarságának kulturális fesztiváljára, amelynek finanszírozását a kormány külön forrásból támogatja majd. • (szép) Fúvószenekar Angliából Tát. A táti Musik-Land Utazási Iroda szervezésében augusztus 8-án, érkezik Magyarországra az angliai Lewes város fúvószenekara. Az együttes augusztus 12-én, öt órai kezdettel a táti Kultúrház- ban, a Dorog & Tát Fúvószenekar társaságában ad közös hangversenyt. Az idei búza minősége talán még jobb is a tavalyinál, szinte alig akad kizárólag takarmányként értékesíthető termény, bár mintegy másfél millió tonnával kevesebbet takarítottak be országosan - mondta lapunknak Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) főtitkára. Azzal kapcsolatban, hogy a felvásárlási árak jelenleg kedvezőnek mondhatók - ezt hangsúlyozta például Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára is - Obreczán megjegyezte, hogy ez közel sem arányos a gazdák növekvő költségeivel. A munkagépek többsége gázolajjal működik, ennek drasztikusan emelkedett az ára és mivel az alkatrészek, eszközök többsége importtermék, a forint-euró árfolyam kedvezőtlen alakulása is növelte a terheket, nem beszélve arról, hogy a nemzeti kiegészítő, úgynevezett Top-up támogatás összege is hétezer forinttal csökkent. A felvásárlási árakról a szakértőnek az a véleménye, hogy az még mindig messze az európai átlagárak alatt marad. Lengyelországban például 107-115, Németországban 102-119, Spanyolországban pedig 127 eurót adnak a búza tonnájáért a hazai 80-88 euróval szemben. Dékány András, a minisztérium szóvivője viszont azt hangsúlyozza, hogy a különböző piaci, illetve klimatikus viszonyok Összesen 506 milliárd forint támogatást utal át a gazdáknak idén az agrártárca, ígéretük szerint pontosan fizetnek, 305 milliárd forintot már el is juttattak az érintetteknek. Augusztusban folytatódik azon gazdák kifizetése is, akik még februárban igényeltek támogatást a Magyar Vidékfejlesztési Hivataltól, összesen 7500-an kapnak így segítséget. A 2005-ös területalapú támogatást már teljes egészében kifizették, ugyanakkor mintegy 326 jogilag vitás eset alakult ki, 15-20 százalékukról várhatóan bíróság dönt majd. miatt az árakat nem lehet így összehasonlítani, mert például a Spanyolországban tomboló aszály következtében értelemszerűen megugranak a gabonaárak. Intervencióra várhatóan a tavalyinál jóval kevesebb búzát ajánlanak fel idén a hazai gazdák, már csak azért is, mert a felajánlható mennyiség nagyjából le is fedi az idei terméskiesést. A raktárak majdnem teljesen kiürülnek, a magyar búzát a lengyelek, ukránok is veszik, a kedvezőtlen időjárás miatt ott is jóval kevesebb gabonát arattak. A kukoricára vonatkozóan még korai jósolni, a meny- nyiséget és a minőséget csak szeptember vége felé lehet majd megbecsülni. • Sz. H. Perelhetjük-e az időjárást? A hibás előrejelzések elriaszthatják a turistákat Folytatás az 1. oldalról Tavaly már akadt példa Európából a meteorológusok ellen tervezett perre, akkor a román tengerpart vendéglátósai fogtak össze a köztelevízió időjósai ellen, akik folyamatosan rossz időt jeleztek, így a tomboló nyárban 30-40 százalékkal csökkent a turisták száma a Fekete-tenger parti üdülőhelyeken. Magyarországon talán a Balatonnál csalódhat legnagyobbat a látogató, de azt mindenki belátja: az előrejelzések sosem lesznek százszázalékosak. Minél hoszEgyre több kritika éri szakmai körökből az 0MSZ-t, melynek finanszírozását több mint felerészben központi támogatásból biztosítják. A meteorológiai magáncégek sérelmezik, hogy a szervezet visszaél monopolhelyzetével, visszatart közérdekű információkat, illetve csak pénzért adja tovább az érdeklődőknek. Az 0MSZ elnöke erre a vádra úgy reagált: ők nem a nyilvános adatokat, hanem az ezek alapján készített szolgáltatásokat, feldolgozásokat árulják. A meglehetősen nagy baki után egyébként a meteorológusok túlnyomó többsége már csupán 5-10 napos előrejelzést mer megkockáztatni. szabb távra jósolnak a „szakértők”, annál nagyobbat tévednek, Németh Lajos azóta sem tud eleget szabadkozni meggondolatlansága miatt. Az OMSZ-nek ugyanakkor nincs túl sok félnivalója a perektől, ahogyan azt Torda Csabáné,* tatai kártérítési esetekkel foglalkozó ügyvédtől megtudtuk: jóérzésű, a szakmai önérzetére valamit is adó jogász nem vállalna el egy ilyen pert. Rendkívül nehéz ugyanis a szállodáknak, utazási irodáknak bizonyítania, hogy a forgalom az időjárás miatt esett vissza, nehéz kiszámolni a tényleges összeget is, nem beszélve arról, hogy valószínűleg a bíróság sem fogadna be egy ilyen indítványt. Elvileg azonban el lehet indítani egy ilyen ügyet, hiszen Magyarországon „szabad perlési jog” van érvényben, de a felperesnek kell igazolnia a meteorológus jogellenes magatartását, számszerűsítenie a konkrétan emiatt elszenvedett kár nagyságát, azaz az okokozati összefüggést. Márpedig a jog tipikusan vis majornak, azaz kiszámíthatatlan kockázati tényezőnek tekinti az időjárás okozta károkat, katasztrófákat. Nem beszélve arról, hogy a per a felperesnek akár 3-4 millió forintos költséggel is járhat - összegezte véleményét az ügyvédnő. Szakmai szempontból is nehéz a dolga ilyen esetben az ügyvédeknek, ismeretes, hogy az orvosi műhiba perekben is nehezen születnek meg a jogerős ítéletek. Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség alelnöke nem tud arról, hogy tagjaik közül bárki pert fontolgatna, és azt is hangsúlyozta, hogy a forgalom alakulása nem hozható egyértelmű párhuzamba az időjárással. A nagyobb városok vendéglátóit továbbá kevésbé érinti kellemetlenül az időjárás kedvezőtlensége, mint az üdülőkörzeteket, vízpartokat. Kovács szerint a turistákat inkább csak a szokásostól nagy mértékben eltérő, extrém időjárási körülmények tántoríthatják el az utazástól, épeszű ember pedig véleménye szerint nem indít ilyen jellegű pert. • Szabó Hajnal
