Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-31 / 172. szám
2 HÍDLAP • 2006. augusztus 31., csütörtök www.esztergom.hu V I D E N Programértékelés egy hónap múlva (H) Szeptember végén vagy október elején értékeli a magyar konvergenciaprogramot az Európai Bizottság - közölte a testület szóvivője, hozzátéve, addig nem is kommentálják az anyagot. Az unió végrehajtó testületéből kiszivárgott információk szerint az értékelés előzetes dátumát szeptember 26-ra tűzték ki. A rendőrök is tanévet kezdenek (H) Közlekedésbiztonsági akciót indít az Országos Rendőr-főkapitányság a szeptemberi tanévkezdéssel egy időben. Az iskolák környékén a szokásosnál több rendőr lesz, ők a civilekkel együtt vigyáznak majd a gyerekekre, de az autósok számára is igyekeznek majd biztonságosabbá tenni a tanév eleji közlekedést. Lemondott Szőke László (H) Lemondott országos párttisztségeiről Szőke László, az MDL alel nőké. Ezt maga az MDE-es politikus közölte szerdán. Hock Zoltán, a párt elnökhelyettese elmondta: Szőke László nem indokolta meg döntését. Szőke László ugyanakkor a sajtónak azzal indokolta lemondását, hogy az országgyűlési választások első fordulója óta olyan döntéseket hozott az MDL elnöksége, amelyek saját értékrendjének nem felelnek meg. A politikus közölte, hogy ezentúl az MDL XI. kerületi szervezetében kíván tevékenykedni. Megváltozik az adórendszer? (SK) Egyes lapinformációk szerint januártól kétkulcsos adórendszert vezetnének be Szlovákiában. A tervek szerint egy alacsonyabb tízszázalékos és a jelenlegi 19-nél kicsit magasabb húszszázalékos lenne a másik jövedelemadókulcs. A korábban elfogadott kormányprogram szerint azonban marad az egységes 19 százalékos kulcs és a fenti lapértesülést cáfolta a miniszterelnök szóvivője. Megnyílt a logisztikai központ (SK) Hétfőn nyílt meg Galántán a Samsung Electronics Slovakia logisztikai központja. A megnyitón Robert Fico is részt vett, aki szeretné, ha a Samsung új üzemét is az országban építene fel. A cég ugyanis azt tervezi, hogy Romániában épít új csarnokot az olcsóbb munkaerő miatt. Csapdahelyzetben a közoktatás A közoktatási törvény módosítása elbocsátásokra kényszeríti az intézményeket Folvtatás az 1. oldalról tovább fokoz a iárulékter Folytatás az 1. oldalról Minél többet foglalkozzanak a pedagógusok a gyermekekkel - ez lenne az eredendő, ugyanakkor első hallásra némileg képmutató célja az idén életbe lépő változásnak, miszerint az igazgatók plusz két óra tanítást kérhetnek a tanároktól, de nem a szakos, hanem a speciális foglalkozások esetében. Amennyiben jövőre ezt a kötelezettséget - merthogy valójában nem választható lehetőségről, hanem elkerülhetetlen rendelkezésről van szó - duplájára emelik, és már a szaktantárgyakra is érvényes lesz, nagyjából minden tizedik pedagógus feleslegessé válik és elbocsátáshullám várható a szférában. A közoktatási törvény ezirányú módosítása ellen természetesen élénken tiltakoznak az érdekképviseletek. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint 15-16 ezer tanár veszítheti el állását jövőre, a kormány pedig nem hajlandó tárgyalni a szervezettel, és nem készült hatástanulmány sem az elbocsátásokra vonatkozóan. A Pedagógusok Szakszervezete szerdán jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul felülvizsgálatért. „Alkotmányos alapelv, hogy egyenlő munkáért mindenkinek bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga. Amit a törvény szeptember elsején életbe léptet, sérti ezt az elvet, ugyanis helyi munkáltatói döntés alapján a kollégák egy részének heti két óra pluszfeladatot kell ellátnia díjazás nélkül, míg aki ilyet nem kap, az is ugyanolyan bért kap, mint a két órával többet dolgozó kollégája” - indokolta döntésüket egy rádió interjúban Varga László elnök, és közölte azt is: október 1-jétől 20-ig legalább hét helyszínen regionális tiltakozó nagygyűlés-sorozatot szerveznek a további lépésekről való döntés érdekében. A pluszmunkát eddig túlórában, pluszjuttatásért végezték a tanárok, ennek kötelezővé, így ingyenessé tétele egyes számítások szerint évi 100 ezer forintos bércsökkenéssel is járhat. Azt, hogy az óraszámemelés elbocsátásokat fog gerjeszteni, nagyon valószínűnek tartja Kotz István is, az esztergomi Babits Mihály Általános Iskola igazgatója, bár tudomása szerint most még nincsenek tömeges elbocsátások, és ők még el tudták kerülni a leépítést. A gondot az jelenti, hogy a törvénymódosításban megemelték a tanítók által tartandó szakos órák százalékos arányát, azaz egyre több szakórát kell átvenniük az 5-6. osztályban tanító tanároktól a 6+6 évfolyamos szerkezetre való fokozatos átállás miatt. Ez pedig 2007-8-ra odavezethet, hogy a felső tagozatos pedagógusoknak végképp nem lesz elegendő órájuk. Valamelyest biztonságban azok érezhetik magukat, akiknek eddig is több túlórájuk volt, őket valószínűleg nem küldik el, csak jelentősen csökken a fizetésük, amit tovább fokoz a járulékterhek növekedése is. Az esztzergomi József Attila Általános Iskolából ugyanakkor már kénytelenek voltak elküldeni két határozott idejű szerződéssel dolgozó fiatal pedagógust, feladatukat megosztották, és emiatt státuszt kellett módosítani egy szaktanárnál, akinek ez érthetően nagyon rosszul esett. Mint megtudtuk: bár a heti két pluszóra elvileg még nem kötelező, de a túlórát csak úgy számolhatják el, ha már kiadták a pluszórákat, amit ráadásul nem is lehet kiváltani semmivel, például egy szombati kirándulással. Az iskola helyzetét tovább nehezíti, hogy a gyermeklétszám is csökkent az idén egy tanulócsoport megszűnésével. A bonyolult számítási követelményrendszer és a jövőbeni óraelosztás módja még a vezetők számára is homályos, de az várható, hogy a tanév közben is elbocsátásokra kényszerülhetnek majd. A túlmunkát ráadásul hetente kell jelenteniük személyre, feladatra lebontva, ami jelentős adminisztratív teherrel is jár. Ehhez társul még a jövőben az át- tanítási módszer, amire szaktanárok híján szorulnak a jövőben az intézmények. Helyettesítések, átcsoportosítások, fél- és pótmegoldások, átirányítás és pluszterhek, spórolás és bércsökkenés, összességében abszolút bizonytalanság jellemzi a mai hazai közoktatást, miközben azt kormány igyekszik hangsúlyozni: minden a gyerekek érdekében történik. • Sz. H. Már új útlevelet kapnak az igénylők Aki mostantól útlevelet igényel, az már az új, biometrikus okmányt fogja kézhez kapni. Az új dokumentum formára ugyanolyan, mint a régi, a kék színt azonban a burgundi-vörös váltja fel, szerepelni fog benne az Európai Unió felirat, és a belső, fontos információk több nyelvre is le lesznek fordítva. A borító oldal tartalmazza majd az elektronikus tárolóelemet, amely a személyes adatokat, egy fényképet, illetve az aláírást is tartalmazza, később erre kerül majd az ujjlenyomat is. A régi útlevelek érvényességi idejük lejártáig használhatóak. • P. K. Egyeztetne az MKP a szlovák pártokkal Folytatás az 1. oldalról Szlovákia két katolikus egyházi főméltósága is felemelte hangját, emellett több mint száz magyar értelmiségi is aggodalmát fejezte ki a szaporodó konfliktusok miatt. „Támogatunk, és a magunk eszközeivel erősítünk minden olyan kezdeményezést, amely a magyarországi szlovákok, valamint a szlovákiai magyarok helyzetében, valamint szomszédsági kapcsolatainkban ismét a szolidaritást és az együttműködést helyezi előtérbe” - írják nyilatkozatukban. Eközben az MKP elkészült azzal a nyilatkozattervezettel, amelyet a nacionalizmus terjedése ellen fogalmaztak meg. A dokumentumot minden egyes pártnak kipostázták, és egy mai, MKP székházában esedékes tanácskozásra invitálták. Robert Fico nem hiszi, hogy közös nyilatkozatokkal hatékonyan lehet harcolni a szélsőséges megnyilvánulások ellen, ám ez nem azt jelenti, hogy elzárkózna a tervezet támogatásától. El kell ítélni az intolerancia megnyilvánulásait - jelentette ki Dusán Caplovic kormányfő-helyettes, aki a feszültségekre utalva közölte, szükség lenne „egy közös szlovák-magyar történelmi, kulturális és politikai nyilatkozatra”. Ján Kubis, és Göncz Kinga, az érintett országok külügyminiszterei a köztévé Este című műsorában szólaltak meg, ahol a magyar fél kijelentette, hogy Magyar- országon szélsőséges politikai erő nincs kormányzati pozícióban, nem voltak fizikai támadások szlovákokkal szemben, és a budapesti kormány kezdettől fogva elhatárolódott a fut- ballpályán feltűnt szlovákellenes feliratoktól. Kubis erre válaszul leszögezte, hogy a jelenlegi szlovák kormánykoalíció egyik tagja sem szélsőséges, és Pozsonyban nem hallották, hogy Magyarországon elítélték volna a magyarországi megnyilvánulásokat. Eközben az MKP bejelentette: ha két héten belül nem sikerül a magyarelle- nességet leállítani, európai fórumokhoz fordulnak segítségért. Ezalatt Mosonmagyaróváron szlovákokat gyalázó feliratokat festettek egy parkoló és egy híd korlátjára. • -p -a Nappali tagozat indul Párkányban Egyre többen jelentkeznek az intézménybe Októbertől már nappali tagozaton is lehet tanulni a párkányi főiskolán. Az intézmény az eddigi szakok mellett újabb szakkal - idegenforgalmi logisztikával - várja a hallgatókat. Egyelőre csak szlovák nyelven folyik az oktatás, a tervek szerint azonban magyar és angol nyelvű képzést is szeretnének indítani. Az intézményben eddig tanuló 36 diák távoktatásos formában közlekedési logisztikát és logisztikai szolgáltatást hallgatott, a hamarosan kezdődő tanévtől ez a keret idegenforgalmi logisztikával bővül. A Csehszlovák Logisztikai Főiskola február 20-án nyitotta meg kapuit: az intézmény a helyi magánakadémia és egy csehországi - prerovi iskola szerződéskötésével jött létre, és a már régebbtől működő Magán Kereskedelmi Akadémia falain belül kapott helyet. Ondrej Mokos igazgató lapunknak elmondta, hogy az első félév sikeresnek bizonyult, a jelentkezők nagy része pedig már túl van a felvételiken. „A vizsga utolsó terminusa még várat magára, ez szeptember 15-én lesz. A jelenlegi adatok szerint októberben 76 hallgató kezdené meg tanulmányait, ez a szám azonban a felvételi után bővülni fog. Az intézményben már nappali tagozaton is lehet tanulni, de emellett a távoktatásos képzés is megmarad” - magyarázta az igazgató. Tavaly csak közlekedési logisztikára és logisztikai szolgáltatásra lehetett jelentkezni, most, a sikeres akreditációnak köszönhetően ez a keret idegenforgalmi logisztikával bővült. Mokos szerint erre a szakra nagy szükség van a régiónkban, mert a jó ipari és területi adottságoknak köszönhetően térségünkben a logisztika folyamatosan fejlődni fog. Az igazgató lapunknak elárulta, hogy a jövőbeni célok között nemcsak az önálló főiskola létrehozása szerepel, hanem a magyar és az angol nyelvű oktatás elindítása is; ehhez egyelőre előadókat keresnek (már most is van egy olyan esztergomi tanáruk, aki angol nyelvet oktat az intézményben) A tanítás a tavaszi félévvel, februárban kezdődött, így októbertől csak elsős diákjai lesznek az intézménynek. Jövő tavasszal azonban már nem vesznek fel új diákokat, így a jövőben a más iskolákban is használt kerékvágás szerint fog működni az intézmény. Az oktatás időtartama három év, ennek elvégzése után a diákok bakalár titulust kapnak (ez a magyarországi főiskolai végzettségnek felel meg). A pedagógusok néhány évig a prerovi és egy pozsonyi iskola tanárai lesznek, a távlati terv egy önálló, Szlovákiában akkreditált felsőoktatási képzés kialakítása. A tandíj 40 ezer koronába, azaz 280 ezer forintba kerül. • Szép Éva Leállt az ásatás Dobóruszkán Nincs pénz Dobó István csontjainak feltárására Folytatás az 1. oldalról Ezek tovább erősítették a reményt, hogy a kutatók már nincsenek messze a Dobó-maradványoktól. A gyermeksírok mellett ezen kívül egy idősebb férfi maradványait is megtalálták, és egyelőre az sincs kizárva, hogy ezek a keresett Dobó-csontok. Ezt azonban csak a Sárospatakon végzett DNS-vizsgálat derítheti ki, az újabb kutatásokra azonban - a dobó- ruszkaiak nagy elkeseredésére - egyelőre esély sincs. • Pálovics Klára
