Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-25 / 168. szám
HÍDLAP • 2006. augusztus 25., péntek www.esztergom.hu Az olaszoktól végleg megvonták a Tocai nevet A magyar borvidék nevét még így is több ország használja jogtalanul Folytatás az 1. oldalról Ennek ellenére a földrajzi név különböző változataira igényt tartottak eddig az olaszok, franciák, de a szlovákok, szlovének, szerbek, ausztrálok és még az USA is forgalmaz hasonló elnevezésű nedűket. Az olasz termelők hosszú éveken át körömszakadtáig küzdöttek a Tocai név megmentéséért, kompromisz- szumos megoldásként két éve még Magyarországgal közös marketingstratégiát „ is ajánlottak. A franciák viszonylag könnyen beletörődtek elzászi tokajijuk átnevezésébe és Ausztráliából, Amerikából is el fognak tűnni idővel a Tokay borok, ám például Szlovénia teljesen jogtalanul használja ma is az elnevezést - fejtette ki lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára hozzátéve, amennyiben bármely esetben Brüsszelhez fordulnánk jogorvoslatért, biztosan hazánknak adnának igazat a kérdésben. A legösszetettebb talán Szlovákia igénye a Tokaji név használatára, itt ugyanis nem szőlő- vagy borfajtáról, hanem magáról a történelmi borvidékről van szó, amelynek egy kis részét Trianon után Szlovákiához csatolták. Mindössze 160 hektárról és néhány településről van, illetve volt szó, mert mára 8-900, igaz, hivatalosan csak 565 hektárra duzzasztották a területet - mondta el Horváth, és hangsúlyozta: Magyarország igazán gáláns ajánlattal élt ez ügyben szomszédunk felé annak ellenére, hogy névigényüknek semmilyen alapja nincs. Eszerint hozzájárulunk a név használatához, ha a szlovák fél átülteti saját bortörvényébe a hazai előírásokat, és betartja a minőségi, technológiai feltételeket. Ez a harmonizáció máig nem történt meg, pedig Magyarország minden segítséget megadott volna. Szlovákia így továbbra is forgalmazza a „szabálytalan”, például mindössze két- puttonyos Tokaji borait és még azt sem sikerült elérni, hogy legalább a Tokajinak tartott terület pontos határait közöljék Magyarországgal. Egyébként még 1908-ban született egy pontos definíció a borvidékekre és ekkor meghatározták azokat a településeket is, amelyek egy- egy ilyen területhez tartoznak. A trianoni döntés után 1924-ben ezt az új helyzetnek megfelelően módosították, így akkor hivatalosan kikerültek a Tokaji borvidék települései közül az elszakadt községek. Másrészt a nemzetközi jog is annak az országnak ad élsőbbséget a névhasználatra, amelynek területén a legfontosabb település, ez esetben Tokaj fekszik. Nem kellene tehát miről alkudoznunk - véli a főtitkár, aki többek közt azzal indokolta a magyar fél engedékenységét, hogy senki nem szeretett volna egy, a Bős- Nagymaros problémához hasonló hosszas jogi vitába bocsátkozni északi szomszédunkkal. A Tokaji név eredetvéA viták ellenére példamutató az a hozzáállás, amit az olasz kormány képvisel borászaival kapcsolatban: mintegy 4 milliárd forintnyi támogatást adnak a friuli borászoknak, miközben a magyar Bormarketing Konzorcium legutóbb januárban a teljes hazai ágazatra nyert el 52 ezer eurónyi, azaz 13 millió forint támogatást az uniótól. Az ELI által szétosztott 25,5 millió euróból egyébként a magyar borászat kapta a legkisebb összeget. delme különösen fontos hazánknak, hiszen a borászat ezrek megélhetését biztosítja, és több tízezer hektoliter minőségi nedű kerül külföldi piacokra is. Bár az egyik olasz gazda az uniós döntésre reagálva cinikusan megjegyezte: a magyar Tokaji ezután sem tud majd könnyen betömi az olasz piacra, harc helyett pedig inkább szövetkezni kellene a tengerentúli borok teijedése ellen. • Szabó hajnal Négy szűk esztendő vár a felvidéki településekre? Petícióval tiltakoznak a déliek a tengerszint feletti besorolás ellen Nem lesz többé ingyen gyógyszer? A szakminiszter indoklása szerint túl sokat fogyasztunk A módosítás jövő év januárjától lép életbe: 1581 települést érint negatívan, a bevételek 1306 faluban, illetve városban viszont emelkednek. Pozsony 37,6 millió koronától esik el, ezzel szemben a Magas-Tátrában található Poprád 14 milliós többlethez jut. A komáromi járás városai közül Komárom 4 millió, Guta 1,2 millió, Ógyalla megközelítőleg 800 ezer koronával kap kevesebb pénzt, Nyítrát 4,6 millióval, Érsekújvárt 4 millióval, Lévát 2,5 millióval, Kassát pedig 9,9 millióval rövidítette meg döntésével a kabinet. Folytatás az 1. oldalról A komáromi járás polgármesterei tiltakozásuk jeléül aláírásgyűjtésbe kezdtek, és a beadvány formájában arra kérik a miniszterelnököt, hogy kormánya vonja vissza a diszkriminatív döntést, és az eddigi rendelet maradjon érvényben. A kabinet múlt heti döntéséi egyébként azzal indokolja, hogy Szlovákia északi részén hosszú és hideg a tél, emiatt nagyobb az energiaigény, többe kerül az oktatási intézmények fenntartása, és a közutak karbantartása is. Délen viszont, a nyári kánikula miatt kaphatnának magasabb juttatást a települések, például a klimatizáció hivatalokba és az iskolákba való bevezetésére, és annak üzemeltetésére. Rafael Rafaj, a nemzeti párt képviselője nyilatkozatában rámutatott: a módosítás az új és a régi kabinet közti különbséget is jól tükrözi: „a jelenlegi kormány szlovák, és mivel Szlovákia hegyes vidék, ez a kompenzációs rendelet a lakosság többségének kedvező lesz”. A fentiekben már említett aláírásgyűjtést egyébként Bastmák Tibor, Komárom polgármestere kezdeményezte. Az MKP-s politikus az egyik szlovákiai napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy az általuk megfogalmazott petícióíveket az összes érintett járási székhelynek elküldték, de nemcsak szervezetten, hanem egyénileg is jelentkezhetnek a magukat kárvallottaknak érzők. Bastmák a lapnak kifejtette: túl nagy reményeket nem fűz a sikerhez, ennek ellenére nem szabad szó nélkül hagyni az igazságtalanságokat. Magyar Bertalan, Párkány alpolgármestere lapunknak elmondta, hogy a város vezetői egyelőre nem tanácskoztak arról, csatlakoznak-e a beadványhoz. • Szép Éva Nem akar kiflit árulni a posta Frissítik, de nem változtatják meg a korábbi kormányrendeletet Folytatás az 1. oldalról Antalffy Gábor ügyvezető elnök lapunknak úgy nyilatkozott: elfogadhatatlan, hogy a posta alanyi jogon, a rendelet adta jogával folytathat kereskedelmi tevékenységet, míg a boltosoknak szigorú élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és egyéb, például az üzlethelyiség kialakítására és az alkalmazott szakképzettségére vonatkozó számtalan előírásnak kell eleget tennie. Természetesen, ha a posta romlandó élelmiszert is szeretne árusítani, rá is vonatkoznának ezek a követelmények, azonban a rendelet által meghatározott termékek forgalmazásával is veszélybe sodorhatja a falusi kisüzletek megélhetését. A KISOSZ elnöke rámutatott: az állami tőkével gazdálkodó, a kereskedelmi cikkek tekintetében nem profitorientált Magyar Posta Zrt. és az amúgy is sok teherrel sújtott boltot üzemeltető vállalkozók harca egyértelműen kimeríti a tisztességtelen verseny fogalmát, majd hozzátette: a postának nem a kereskedelmi tevékenység a dolga. Az őszig tartó szakmai egyeztetések során a KISOSZ azt kívánja elérni, hogy a postának ne legyen alanyi joga az élelmiszerek és napi cikkek forgalmazását tekintve, továbbá azt, hogy csak olyan településeken árusíthasson, ahol az önkormányzat a lakók alapellátását nem látja megoldottnak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kommunikációs munkatársa arról tájékoztatta a Hídlapot, hogy nincs szó jelentős változásról, hiszen az 1997 óta érvényben levő szabályozás szerint a posta már most is folytathat kiskereskedelmi tevékenységet. Rácz Krisztina hozzátette: az árucikkek forgalmazásához szükséges engedélyt a helyi önkormányzat adja ki, amely, ha úgy látja, hogy ez a helyi kisboltokat elfojtaná, akkor ezt akár meg is tagadhatja. A rendelet módosításának, felfrissítésének közigazgatási egyeztetése most folyik, de a postai árusítás feltételeit tekintve nem terveznek változást. Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Zrt. szóvivője is megerősítette: nincs szó semmiféle változásról, és arról sem, hogy a jövőben kifli és felvágott árusításába szeretne kezdeni a posta. Mint elmondta, az érintett települések postahivatalainak mintegy 90 százaléka már évek óta foglalkozik kereskedelmi cikkek árusításával, melyből - a nagyobb hivatalok sorsjegy- és egyéb értékesítését is beleértve - évente mintegy 20 milliárd forintos árbevétele keletkezik a vállalatnak. A posta épp a közelmúltban vizsgálta felül az árusított termékek körét, és amelyekre nem volt kereslet, azok forgalmazását megszüntették, tehát szűkítették az áruválasztékot. A legkelendőbb termékek egyébként a kávé és a cigaretta. A szóvivő hozzátette: a Magyar Posta valamennyi tevékenységét a jogszabályok szerint előírt engedélyek beszerzésével és a minőségi követelmények teljesítésével végzi a jövőben is. • Gábor Éva A postai szolgáltatás és a kiskereskedelmi tevékenység összevonására régiónkban is van példa, igaz Annavölgyön éppen fordítva történt az „összevonás”: amikor a falu postája a bezárás sorsára jutott, egy helyi vállalkozó kedvű asszony a házában működő írószerboltjába fogadta a postát, így a Magyar Postával kötött szerződés értelmében naponta kétszer érkezik a faluba a postaautó. Reggel elhozza az idecímzett küldeményeket, melyet a tulajdonos maga kézbesít ki a faluban. Ezután nyit ki az üzlet, ahonnan a délután háromig feladott leveleket még aznap, a többit pedig másnap szállítják el. Folytatás az 1. oldalról Azzal viszont, hogy egyáltalán ne lehessen ezentúl ingyenesen gyógyszerhez jutni, biztosan nem értene egyet a közvélemény. Molnár Lajos egy kedd reggeli tévéműsorban fejtette ki azon véleményét, hogy a rendkívüli mértékű hazai gyógyszerfogyasztás visszaszorítása érdekében indokoltnak tartaná az ingyenesség megszüntetését és minimális összeget kellene kérni ezekért a szerekért is. Ahogyan azt a tárca államtitkára egy tájékoztatón hangsúlyozta: a gyógyszertámogatási rendszer átalakítása napirenden van, de a fizetőssé tételről egyelőre nincs döntés. Nehezen is lehetne, hiszen elvileg egy hétig még váiják a hozzászólásokat, a Magyar Gyógyszerész Kamarával pedig augusztus 28-án tárgyalnak a Zöld könyv javaslatairól. A felmerült dobozdíjat a gyártókkal együtt az érdekvédők is kifogásolták, annak elismerése mellett, hogy a jelenleg igencsak áttekinthetetNémetországban eddig nem vizit, hanem praxisdíjat fizettek a betegek, három hónapi kezelésért 10 eurót. Mostanában viszont arról vitáznak a honatyák, hogy ezt a rendszert ne váltsa-e fel a szlovákiaihoz hasonló - ott szeptembertől megszűnő, nálunk valószínűleg bevezetésre kerülő - minta, miszerint a német betegeknek orvos-látogatásonként 5 eurót kellene fizetniük. len szisztéma valóban átdolgozásra szorul. Tény, hogy a gyógyszerkassza kiadásai évről évre nőnek, évente mintegy 17,6 százalékkal dotálja nagyobb mértékben az állam a lakossági gyógyszer- fogyasztást. A takarékoskodás egyik legjobb módszere a generikus, másolt készítmények támogatása lenne, ám a Zöld könyvben felvetett javaslatok a kamara szerint éppen hogy tönkretennék ezt a programot. Sz. H. A Fidesz azonnal reagált Molnár Lajos kijelentésére és határozottan elutasítja a gyógyszerek fizetőssé tételét. Az ellenzéki párt a tervet az egészségügy fizetőssé válása felé tett újabb lépésként a legszegényebb, kiszolgáltatottabb réteg megsarcolásának minősítette. A nyugdíjasok nevében Aszódi Pál, a Fidesz nyugdíjas tagozatának vezetője hangsúlyozta: 900 ezer nyugdíjas él kevesebb, mint 50 ezer forintból havonta, ők biztosan nem bírják el az újabb terheket. Ingyenes gyógyszereket kapnak például a daganatos betegek, a cukorbetegek, és az epilepsziások vagy pszichiátriai kezelésre szorulók. Mindegyik tartósan fennálló betegség, kezelésük minimális térítési díj mellett is jelentős összeget emészt fel a szociálisan rászorulók zsebéből. Több mint kétszáz embert csaptak be Kétszáznál is több áldozata lehet két bősi fiatalember csalássorozatának - írja a Havaria Press. A Dunaszerdahelyi Járási Rendőrkapitányságnak eddig százharminchat átvert ember ügyéről van tudomása. A gyanú szerint a két szálhámos hamis okmányok és hamisított pecsét segítségével nyolcvanezer koronáig terjedő kölcsönöket vett fel gyorshiteleket nyújtó cégektől, valamint elektromos cikkeket vásárolt részletre azoknak az embereknek a terhére, akiknek nevét és az adatait felhasználták a kölcsönök felvételéhez. Csúcson a Fidesz, zuhan az MSZP Augusztus elején tovább gyengültek a kormánypártok, a csalódottak átáralmása a Fideszhez ma már egyértelmű - áll a Medián felmérésében. Hasonló különbséget legutóbb az MSZP által elbukott európai parlamenti választások után mért a közvélemény-kutató intézet. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke már a negyedik legnépszerűbb magyar politikus - Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Sólyom László köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke után. A közvélemény-kutatási eredmény szerint a szavazókorú népesség 40 százaléka a Fi- deszre, 26 százaléka az MSZP-re szavazna, a választani tudó „biztos” szavazók körében pedig 56-35 ez az arány. • (koncz)
