Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-24 / 167. szám
2 HÍDLAP • 2006. augusztus 24., csütörtök www.esztergom.hu V I D E N Újabb vádak Kulcsár ellen (H) Újabb vádat emelt az ügyészség Kulcsár Attila ellen különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt - közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Az ügyészség indítványozta, hogy a most benyújtott vádiratot a bíróság egyesítse a Fővárosi Bíróságon jelenleg zajló, milliárdos sikkasztás büntetőperéhez - mondta Morvái Attila. Nincs részvételi minimum október elsején (H) Nincs részvételi küszöb az október 1-jei választásokon, így akár egyetlen érvényes szavazattal is mandátumhoz juthatnak a jelöltek az egyfordulós települési és kisebbségi választáson - közölte az Országos Választási Iroda. Aki nem kap szavazatot, az nem lehet képviselő - a választási törvényben mindössze ez az egyetlen szabály állít érvényességi korlátot a részvételi adatok tekintetében az önkormányzati és kisebbségi választásokra. A választás érvényessége szempontjából teljesen mindegy, hogy a győztes hány szavazattal nyer, mandátuma a település lélekszámától vagy nagyságától függetlenül legitim lesz. Danko Prokic, az első szerb nagykövet (SK) A belgrádi újságok szerint Danko Prokic lehet Szlovákia első szerb nagykövete. Prokic ezelőtt Bulgáriában töltött be hasonló posztot, de dolgozott a külügyi tárcánál is. Az utolsó szerb-montenegrói nagykövet Pozsonyban Vojislav Milenkovic volt, aki idén áprilisban szívinfarktusban meghalt. Kötelező lesz a bukósisak? (SK) A KDH-s politikusok - Vladimír Palkó és Pavol Minárik - új törvényjavaslata szerint Szlovákiában, 15 éves korig kötelező lesz a bukósisak használata a kerékpáron. A képviselők szerint ezzel csökkenteni lehetne az ebben a korban bekövetkezett balesetek számát. Elutaztak a katonák Irakba (SK) Tegnap délelőtt a pozsonyi repülőtéren járt Frantisek Kasicky, honvédelmi miniszter, aki személyesen búcsúzott el attól a száz szlovák katonától, akik Irakba utaztak. A szlovák katonák 2003 óta vesznek részt az Iraki Szabadság misszióban. A kormány már tudja, hogy baj van? Elemzők szerint senkinek nem jelentenek jót a megszorítások Folytatás az 1. oldalról „A ma ismert intézkedésekkel és kitűzött reformokkal megvalósítható a konvergenciaprogram, és ha a világ- gazdasági körülmények radikálisan nem változnak, akkor nincs szükség további egyensúlyjavító, kiigazító lépésekre, azaz második, vagy harmadik csomagra” - mondta Gyurcsány. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint a most nyilvánosságra hozott adatok azt jelzik: a miniszterelnök kezdi megérteni, hogy baj van, de még mindig nem őszinte, hiszen a múlt pénteki számokhoz képest új adatokat közölt az államadósságról, és nem szólt arról, hogyan érinti a program az életszínvonal, a reálbérek, a fogyasztás és a nyugdíjak alakulását. A volt pénzügy- miniszter kiemelte azt is: a Gyurcsány- csomag - véleménye szerint - nem hozza meg azokat az eredményeket, amelyeket a kormány vár. Bőd Péter Ákos közgazdász a Híd- lapnak adott nyilatkozatában kiemelte: Magyarország már az unióhoz való csatlakozás óta „többlethiány-eljárás” alatt áll. Mivel a gazdaságpolitika közös érdekeltség, ezért van szükség egy ilyen program elkészítésére, melyben hazánk a többi tagországnak bemutatja, hogy mit kíván tenni a helyzet javításáért. Az unió várhatóan novemberben fog döntést hozni arról, hogy elfo- gadja-e ezt a programot, miután decemberben már visszadobtak egy változatot. A közös valuta bevezetésével kapcsolatban az elemző elmondta: a most ismertetett tervezetben nem szerepel minden mutató, annyi azonban biztos, hogy Magyarország rendkívül messzire került az eurozónához való csatlakozástól, miközben a többi velünk egyszerre felvett tagországban hamarosan bevezetik az európai valutát. Bőd szerint arról még nem lehet tudni, hogy kit milyen mértékben érintenek majd a megszorítások, erről ugyanis semmilyen konkrétumot nem tartalmaz a tervezet. Véleménye szerint viszont a költekezés visszafogása Tóth Gyula, a bécsi BA-CA elemzője kommentárjában megjegyzi: a miniszterelnök által bemutatott programtervezet öt területet jelöl meg prioritásként a költségek csökkentésével kapcsolatban (közszféra, egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer, ártámogatások csökkentése). A közszférában bejelentett elbocsátásokon kívül azonban a dokumentum nem tartalmaz érdemi részleteket a többi területre. Emiatt az elemző úgy látja: a kormány az önkormányzati választásokig kivár a részletek ismertetésével. jót biztosan nem jelent, az elkövetkező években az életszínvonal erőteljesen stagnálni fog. „A nyugdíjasokat kevésbé, a munkavállalókat sokkal inkább terhelik majd a megszorítások. Ez rövid távon kevesebb politikai kockázattal jár, hiszen a kormányoldal szavazó- bázisának jelentős része nyugdíjas, a családtámogatás hiányában meg nem született gyermek pedig nem szavaz. Hosszú távon viszont jelentős mértékben sérülhet a társadalmi fejlődés” - mondta a Hídlapnak a közgazdász. • Pálovics Klára Csak az agrártárca dönthet szabadon? A volt fideszes tagozatelnök cáfolja, hogy átállt az ellenséghez A Magosz és a Fidesz szövetségkötését tartja leginkább elhibázottnak az ellenzéki párt gazdatagozatának volt elnöke. Faludi Sándor, aki hétfőn jelentette be kilépését a Fideszből, elmondta: elsősorban azt kifogásolja, hogy egy érdekképviseletet tettek egy párt „testrészévé”. Faludi Sándor cáfolta, hogy átállt volna a szocialistákhoz, de mint mondta, támogatja Gráf József minisztert, akinek a kormánytagok közül egyedüliként sikerült elérnie, hogy az általa vezetett tárca megtartsa az uniós források feletti rendelkezés jogát. A Fjdesz Gazda Tagozatának alapítója és volt elnöke hozzátette: a szaktárca továbbra is kezében tartja az agrár és vidékfejlesztési pénzek elosztásának felügyeletét. • (koncz) Számháború az euró céldátumáról Szomorúan vette tudomásul a MDF a konvergenciaprogram ismertetése után, hogy az eurót 2010-ben nem lehet bevezetni. A párt szakértői szerint az legkorábban 2015-ben várható. Hock Zoltán azt mondta: a konvergenciaprogram meglehetősen zavaros, nem derül ki belőle, melyek azok az eszközök, amelyekkel a kormány dinamizálni akarja a gazdaságot, az viszont biztosan látható, hogy az elkövetkező években nagy terhek rakódnak a polgárokra. Az ellenzéki politikus szerint a következő éveket „böjti időszakként fogja megélni a lakosság”. Az MDF a parlament szeptemberi ülésén kezdeményezi, hogy a kormány az őszi választás előtt hozza nyilvánosságra a 2007-es költségvetés önkormányzatokat érintő sarokszámait; ellenkező esetben „ugyanolyan tisztességtelen választás elé néz az ország, mint tavasszal, amikor a kormány becsapta a lakosságot” - tette hozzá Hock Zoltán. Az MSZP szerint legkorábban 2011- ben vezetheti be Magyarország az eurót - közölte Molnár Albert képviselő. Magyarország 2009-re teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, így 2011-ben bevezetheti az uniós fizetőeszközt - mondta a politikus. • Koncz Endre Drágulnak a vonat- és buszjegyárak szeptembertől Szeptember 1-jétől jelentős drágulással számolhatnak az utazók: a gazdasági tárca átlagosan 8,5 százalékkal emeli a belföldi vonatjegyek árát a MÁV és a GYSEV vonalain, míg a Volán-társaságoknál átlagosan 8,1 százalék körüli jegyáremelés várható. A minisztérium az általános forgalmi adókulcs 15-ről 20-ra történő emelésével indokolta a lépést. Szeptember végére ráadásul elkészül a MÁV és Volán menetrendjeinek és díjtarifáinak egyeztetési tervezete is, ami valószínűleg további emelést hoz magával. Ezzel együtt hamarosan eldől, hogyan és milyen mértékben szűkül a jövőben az utazási kedvezmények rendszere és a jogosultak köre. A tervek szerint négyfajta százalékos engedmény marad meg: az 50, 75, 90 és 100 százalékos. A 75 százalékos kedvezmény főként a diákokat érinti, akik eddig 67,5 százalékos jegyekkel utazhattak kötetlenül, míg a 75 százalékos kedvezmény csak az iskola és a lakóhely közti útra lenne érvényes, a levelező diákoktól pedig teljesen megvonnák a támogatást. A mostani díjnöveléssel kapcsolatban felmerülhet az a kifogás, hogy amennyiben azt az áfakulcs emeléséhez kötik, miért nem érvényesítették ezt annak idején lefelé - ahogyan a benzin esetében - amikor csökkentették a kulcsot. • Sz. H. Visszatérhettek az evakuált turisták Szlovák állampolgár nem sérült meg az erdőtűzben HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Európai Természetvédelmi Kongresszus Egerben Megkezdődött az Első Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszus kedden este Egerben. A tanácskozás vasárnapig tart. Előtte Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta: „Magyarország példát szeretne mutatni Európának a természeti környezet megóvásában. Fontos, hogy az Európai Unióból érkező hatalmas fejlesztési pénzösszegeket úgy használjuk fel, hogy ne károsítsuk a biológiai sokféleséget”. A konferencián 56 ország több mint ezer tudósa nyolcszáznál több kutatás eredményeit ismerteti. Előadások hangzanak el egyebek mellett a genetikailag módosított növények termesztésének következményeiről, a tengeri sokféleségről, a nagyvárosi élőhely-töredékekről, az édesvízi ökológiai rendszerekről, az agrár-környezetvédelmi programokról. A nyugat-európaiak nem örülnek a csökkenő munkaidőnek Szívesen dolgoznának többet a legnagyobb európai államok munkavállalói, ha ehhez mérten növekszik bérük is - derül ki a Financial Times közvélemény-kutatásából. Az üzleti lap Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Spanyol- országban és Olaszországban tette fel körkérdését, és a válaszok tanúsága szerint a megkérdezettek 70 százalékának nem lenne ellenére a kötelező heti munkaidő növelése, és többségük szívesen dolgozna a nyugdíjkorhatár elérése után is. Miniszteri EU-találkozó Libanonról Rendkívüli ülést tartanak az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei pénteken Brüsszelben arról, milyen mértékű hozzájárulást vállaljon az EU a libanoni tűzszünet ellenőrzésének segítésére tervezett ENSZ-erő- ben. A találkozón Kofi Annan ENSZ-főtitkár is részt vesz. A térségben jelenleg állomásozó kétezer főnyi erő mellé az ENSZ már szeptember elejére további 3-3 500 főt szeretne a térségbe telepíteni. Eddig a 25 EU-tagállam mintegy fele jelezte készségét arra, hogy részt vegyen a libanoni kontingensben. Visszatérhettek a hotelekbe azok a szlovák turisták, akik hétfőn este a Halkidiki-félszigeten pusztító erdőtűz miatt evakuálva lettek. A szlovákok közül senki nem sérült meg. Az eddigi információk szerint a szlovák turisták közül senki sem sérült meg és a vagyontárgyakban sem esett kár. A görög illetékesek szerint a hétfő éjjel kimenekített szlovákok azóta visszaköltözhettek a hotelekbe. A tizenkét szlovák turista, akik a Satur Travel utazási irodán keresztül utaztak el Görögországba, a Halkidiki- félszigetre a hétfő éjjelt a tengerparton töltötték, de mivel a tűz nem érte el a szállodájukat, újra elfoglalhatták a szobákat. A Satur Travel utazási iroda nem áll le a turisták kiutaztatásával, mivel a következő csoport az erdőtüzektől 150 kilométerre lesz elszállásolva, így őket nagy veszély nem fenyegeti. A Seneca Tours szóvivője elmondta, hogy rajtuk keresztül megközelítőleg száz szlovák turista utazott el az erdőtűz sújtotta félszigetre, de mindenki jól van, bár a nagy szél még okozhat gondokat. A Turancar utazási iroda igazgatója, Pavol Komora elmondta, hogy a Görögországban nyaraló 170 turista közül senkit nem kellett kilakoltatni és hasonlóról számolt be Olivet Kluch, a Koala Tours első embere is. • (hajdú)
