Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-23 / 166. szám
4 I HÍDLAP • 2006. augusztus 23., szerda www.istergranum.hu Egyre erősödő magyarellenesség Bugár a kisebbségi kultúra és oktatás megkurtításától tart Folytatás az 1. oldalról Bugár a találkozó során elmondta, hogy „már régen nem fordult elő, hogy olyan kormány alakult volna egy uniós tagországban, amelyben az egyik koalíciós párt kisebbségellenes kijelentéseiről híres, és ezért még soha nem volt büntetve”. Eörsi válaszul leszögezte: nemcsak Magyarországnak, hanem az Európai Parlamentnek, és az Európa Tanácsnak is meg kell szólalnia az ügyben. A magyarellenes kijelentések nem csupán magyar - szlovák vonatkozásúak, mivel az emberi jogok egészét, a demokrácia értékeit csorbító jelenségről van szó, amit aprólékos górcső alá kell venni. Bugár szerint meg kell várni a kormányprogram általánosságokon túlmutató konkrét intézkedéseit, hogy azokra érdemben lehessen reagálni. Meglátása szerint Ficóék olcsó gesztusokkal igyekeznek bizonyítani,- hogy a többség és a kisebbségek viszonyában minden rendben van. A Szlovákiában egyre jobban elszaporodó magyarellenes indulatokat a kormány határozatlan állásfoglalásának a számlájára írja, véleménye szerint a honatyák hallgatása is gerjeszti az indulatokat. így például Robert Fico, a kabinet elnöke sem határolódott el kormányszinten ezektől a jelenségektől, így a szlovák közvélemény szélsőséges tagjai egyre merészebb provokációkkal állnak elő az egyes magyarlakta térségekben. Bugár Béla L A P ( S Z ) É L mindemellett megemlítette, hogy várható a kisebbségi kultúrákra koltendő pénzek megkurtítása is, amelyek hátrányba hozhatják a kisebbségi oktatás és kultúra fejlesztését, helyette az anyanyelvi oktatást preferálva. Eörsi Mátyás a konferencián egy, az Európai Parlamentben felállított megfigyelő testület létrejöttét szorgalmazza, amely összeurópai viszonylatban szűrné ki a kisebbségellenes megnyilvánulásokat, de emellett rámutatott arra, hogy az EP-ben már elkezdődött a szlovákiai folyamatok vizsgálata, és az Európa Tanács közgyűlésén belül is feláll egy monitoring testület. A hét végén két magyarlakta városban is - Érsekújvárban és Komáromban - történtek magyarellenes megmozdulások. Érsekújvárod egy bérházban két magyar család lakásának ajtaját firkálták össze: a „Magari za Dunaj!”, a kilencvenes években gyakran elhangzó felszólítást, miszerint a magyarok költözzenek a Duna másik oldalára, a rendőrség jegyzőkönyvezte. A károsultak szerint egy velük egy tömbben lakó szlovák nemzetiségű férfi az elkövető, aki viszont állítja, nem ő volt, hanem egy nagysurányi unokatestvére, ő csak azt mutatta meg neki, hol laknak a magyarok. KocsisJ.. Mihály Günter terhe Günter Grass Nobel-díjas írót sokan nevezték már a nép élő lelkiismeretének. Igaz, nem kevesen amolyan „erkölcsi bunkósbotnak” is, amely kíméletlenül lecsapott minden olyan jelenségre, amely nem illeszkedett a politikai fősodorhoz (mainstream). El kell ismerni, a németségnek hosszú utat kellett megtennie addig, amíg (úgy- ahogy) fel tudta dolgozni saját (második világháborús) történelmét. A rossz lelkiismeret kevés menekülési útvonalat hagyott, különösen úgy, hogy nem kevesen (rangos értelmiségiek) igyekeztek is elzárni előle ezen útvonalak többségét. Ezek egyike volt Grass, úgy is, mint megfellebbezhetetlen tekintély. De hogy a lelkiismeret valóban milyen legyőzhetetlen ellenfele az embernek (emberi gyengeségeinknek), arról éppen ez az „élő lelkiismeret” mutatott példát ezekben a hetekben, amikor új könyvének (A hagyma hámozása közben) megjelenése előtt hosszú interjúban lebbentette fel a fátylat saját múltjának szégyellnivaló fejezetéről. Arról, hogy tizenhét éves korában, a háború utolsó heteiben besorozott katonaként a Waffen SS-ben szolgált. Igazi bombameglepetés ez, még akkor is, ha tudjuk, hogy a Waffen SS nem volt azonos magával az SS-szel. Hogy annak, úgymond, harci alakulataként működött, s minden bizonnyal amúgy is a szétesés állapotában volt már, amikor egy Günter Grass nevű kamaszlegény a soraiba került. Az író becsületére legyen azonban mondva, hogy ő maga nem keresi ezeket a kibúvókat, hanem (elsősorban könyvében, de egyéb megnyilatkozásaiban is) valóban szembe akar nézni múltjával. Szembenézni és leszámolni vele. Kérdés, hogy miért nem tette eddig? Miért várt vele csaknem nyolcvanéves koráig? Sokan felteszik most ezt a kérdést, s nem is mindenki jóindulatúan. Ismert emberek kezdenek kampányolni azért, hogy vegyék vissza tőle a Nobel-díjat (képtelenség!), s abban is biztosak lehetünk, hogy sok nemzetközi kitüntetését, írói díját valóban vissza is veszik. Meg kell most ismernie, milyen érzés az, amikor a hóhért akasztják. Az igazi kérdés azonban mégis csak az, hogy Grass miért vállalta ezt a vesszőfutást. Hiszen néhány hetes egyenruhás „vendégszereplése” eddig is rejtve maradt a világ előtt (pedig nyilvánvalóan sokan nagy örömmel csaptak volna le rá), és nagy valószínűséggel a sírba vihette volna titkát. De ő nem akarta ezt, és ezen érdemes az eset kapcsán elgondolkodnunk. Azon, hogy tényleg milyen nagyúr az emberi lelkiismeret. Lerakta-e vajon az író ezzel az önvallomással a terheit? Nem tudni. De számot vetett, és ettől talán tényleg könnyebb lett a lelke. Révkomáromban egy negyvenes éveiben járó férfit vert meg három tizenéves fiatal: a kedélyeket az borzolta fel, hogy a károsult saját anyanyelvén kért tüzet tőlük. A mentőket és a rendőrséget az utca egyik lakója riasztotta, a sziréna hangjának hallatán a szitkozódó fiatalok menekülőre fogták a dolgot. Bugár Béla ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nagyon fontos a rendőrség következetes eljárása, és az, hogy az igazságszolgáltatás példás büntetéssel sújtsa a szélsőségeseket, mert csak így szorítható vissza az egyre erősödő magyarellenesség. Szlovákellenes transzparensekkel érkeztek a szurkolók A Novy Cas nevezetű szlovákiai napilap információi szerint két hétvégi futballmeccsen ( Honvéd - Újpest, Szolnok - Fradi) is szlovákellenes megmozdulások történtek: a szurkolók olyan transzparensekkel jelentek meg a tribünön, amely szerint a szlovák nép mindig a magyarok rabszolgája lesz, Ján Slotának pedig meg kell halnia. A lap értesülései szerint a fenti mondatok nemcsak a mérkőzések során jelentek meg, hanem az érintett klubok honlapján is. A szlovák diplomácia hagyományához híven nem reagált a hírre, a hírek szerint nem is kívánják kommentálni egyesek felelőtlen tetteit. • Szép Felújításra szorul a zólyomi vár A zólyomi, gótikus stílusban épült várat huszonkét évvel ezelőtt újították fel, a nemzeti emlék most újabb renoválásra vár. A munkálatokra vonatkozó tervek már elkészültek, előzőleges becslések szerint 100 millió koronára lenne szükség. Az illetékesek szerint fel kellene újítani többek között a várudvar alapzatát, a kapitánylakot, és a fűtési rendszert is. Kiválasztották az új híd tervezőjét Több mint egy év alatt készülnek el a tervek Folytatás az 1. oldalról Zatykó János, Komárom polgár- mestere az MTI-nek elmondta: a két város a tervek elkészítéséhez 155 millió forint támogatást nyert az unió Interreg pályázatán, ezen kívül mintegy 41 millió forint állami támogatás és az önkormányzati költségvetés által biztosított 10 millió forintos önrész biztosítja a szükséges forrást. Szlovák oldalról 182 millió forint értékű uniós forrás, kormányzati támogatás és ötszázalékos városi önerő nyújt fedezetet az új híd tervezésére számolt be Révkomárom polgármestere, Bastrnák Tibor. A két város növekvő gazdasága, és az ipari parkokba betelepülő üzemek követelményeinek a most felújítás alatt álló Erzsébet híd már nem képes eleget tenni, ezért a régió fejlődéséhez elengedhetetlen az új közúti átkelő mielőbbi megépülése. A két város nyugati részén felépítendő híd ezen kívül hozzájárulna a belváros-, és a települések átmenő forgalmának csökkentéséhez. * Gábor Éva Drága lesz a borászoknak az idei szüret? A bor ára valószínűleg nem, de a szőlőé emelkedni fog Folytatás az 1. oldalról ....... ...................« E sztergom és Nyergesújfalu környékén különösen magas az ilyen gazdák aránya, akik a legkülönbözőbb helyekről szerzik be a fehér és kékszőlő fajtákat. Nyergesi Rezső, a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend nagymestere, nyergesújfalui borász úgy becsüli, hogy a környékbeli borászok csaknem fele-egyharmada vásárolja a szőlőt. Az esztergomiak jó része a Felvidékről hozza az alapanyagot, ott ugyanis jóval olcsóbban adják a gyümölcs kilóját, Kéménd környékén például igen jó minőségű szőlő terem, a kékszőlőt viszont hagyományosan Sopronból szerzik be október tájékán. Nyergesújfaluról sokan Tatára járnak, illetve népszerű beszerzési helynek számít még Kesztölc és Neszmély is. Minden borász álma, hogy kitűnő minőségű, jó cukorfokú és lehetőleg olcsó szőlőt vegyen, de ezek a tulajdonságok a legritkább esetben járnak együtt. Nyergesi szerint egyébként még igencsak korai akár megbecsülni is a szőlő árát, hiszen a népszerű fajták szürete csak később kezdődik, két-három hét biztosan kell, hogy kiforrják magukat az Egy átlagos kicsi-közepes hazai pincészet borainak mindössze másfél százalékát képes helyben, turizmus útján értékesíteni az optimális 30 százalék helyett. Az éves hazai bortermésnek mintegy 20 százaléka kerül külföldi piacra, de csak igen olcsón, literenként 1-200 forintért tudják eladni a borászok hordóban vagy folyóborként terméküket. árak, és ezt a kereslet-kínálat aránya is nagyban befolyásolja. Nem beszélve arról, hogy táj és fajta szerint átlagosan 20-30 százalékos különbségről is beszélhetünk, de előfordul, hogy míg a zenit szőlőfajtát 40 forintért is meg lehet kapni, addig a sauvignon már 90 forintba kerül. A jobb minőségű szőlők kilójáért általában 80-110, az úgynevezett tömegszőlőkért 50-60 forintot kémek a termelők, akik érthetően szeretnék érvényesíteni áraikban a megnövekedett termelési költségeket, de azt még nem tudni, sikerül-e nekik. Nyergesi Rezső szerint egyébként 10 százalékos emelkedés mindenképp indokolt lenne. • Sz.H. Két Ipoly-híd építése is megkezdődik Decemberre elkészül az ipolydamásdi átkelő tervdokumentációja Folytatás az 1. oldalról Jelenleg tizenkét határátkelő újjáépítése van folyamatban: néhány településen egyelőre csak a tervek elkészíttetésére van pénz, a szerencsésebb helyeken már az engedélyezési eljárás is lefolyt, és a munkálatok megkezdésére várnak. Ilyen helyzet áll fenn két Nóg- rád megyei településen: a Nógrádsza- kállhoz tartozó Ráróspuszta és Rárós, valamint a Szécsény közigazgatása alatt lévő Pősténypuszta és Petőháza között a nyáron kellett volna elkezdődnie a munkálatoknak. „Egyelőre csak egy köztes megoldás áll a rendelkezésére: a turisztikai határátkelőkre vonatkozó egyezménynek köszönhetően csónakkal át lehet jutni a másik oldalra. Igaz, turisztikai célokra kijelölt átkelőhelyről van szó, de senki sem fogja ellenőrizni, hogy éppen kenyérért ugrott- e át valaki a szomszédos faluba” - mondta lapunknak Serfőző András országgyűlési képviselő, a szlovák-magyar Ipoly-hidak építésének főszorgalmazója az említett két híd építésének késését a választásokkal, illetve a szlovák kormányváltással magyarázza: „Az engedélyek megvannak, az illetékes szlovák minisztérium vezetője is ismert, az üggyel foglalkozó stáb azonban még nem állt fel. A szükséges ösz- szeg be van iktatva a költségvetésbe, már csak a kivitelező kiválasztására vonatkozó tendert kellene kiírni. Tudomásom szerint erre az elkövetkező hetekben sor kerül”. Szlovákia egyébként 40 millió koronával, azaz 280 millió forint körüli összeggel járul hozzá a kiviteleAz Interreg lll/A Európa Uniós pályázaton a Bússá Nógrádszakál, Ipolyvarbó Őrhalom közti hidak műszaki terveinek az elkészíttetésére nyert pénzt Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás. Ezen munkálatokat az Agócs Zoltán vezette Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Kara végzi el. A tervezés 2008 áprilisában ér véget: eredményként két közúti közlekedésre alkalmas, vasszerkezetű híd műszaki kivitelezési terve, valamint az építkezéshez szükséges összes engedély áll majd a polgári társulás rendelkezésére. zéshez, így a pősténypusztai átkelő kivitelezését teljes egészében ők állják. Serfőző információi szerint a hídépítés tekintetében Pest megye is jól halad, az Ister-Granum Eurorégió területén például Vámosmikola - Ipolypásztó, és a Szob - Ipolydamásd között lévő határátkelők tervdokumentációja is készülőiéiben van. „A terveztetés nehézségekkel indult: a magyar környezetvédelmi szerveknek volt néhány fenntartása a területünkön található állatvilág miatt, végül azonban sikerült egyezségre jutni. A híddal kapcsolatos fejleményekről egy szeptemberben esedékes konferencián számolnak be az illetékesek, a dokumentumoknak egyébként decemberre kellene elkészülniük” - tudtuk meg Kosznovszki Henriettától, Helemba polgármesterétől. • Szép Éva
