Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)

2006-08-19 / 164. szám

www.istergranum.hu 2006. augusztus 19., szombat • HÍDLAP 5 Felvidéki magyar emlékek nyomában Több százezer turista keresi fel évente a fennmaradt emlékeket Folytatás az 1. oldalról Ehhez azonban többmilliós nagyság- rendű összeg szükséges, a munkálatok során fel kell tárni és meg kell óvni a ré­gi freskókat is. Az esperestől megtud­tuk, hogy a rotunda nyitva áll az érdek­lődők előtt, nem árt azonban előre je­lezni látogatási szándékunkat, ezt a he­lyi plébánián, vagy a községi hivatalban tehetjük meg. Nagy András azonban azok számára is rendelkezésre áll, akik erről megfeledkeznek, és kirándulásuk napján a parókiára csengetnek be. A mindössze ötven kilométerre lévő lévai várat a 12. században, a Selmeci - hegyek sziklanyúlványaira építették, mai napig ez a város legjelentősebb történel­mi épülete. A mocsarakkal körülvett erő­dítmény stratégiailag a legjobban védhe­tő végvárak közé tartozott, első ismert ura Csák Máté volt, halála után Károly Róbert király tulajdonába került. A 16. században a török elleni harcok gyakori színterévé vált: Esztergom 1544-ben tör­tént bevétele után ez az erődítmény volt az ország török ellen védelmet nyújtó végvárainak az egyike. Ahhoz, hogy a tá­madásoknak ellenálljon, modernizálták, bástyákkal bővítették. A lak kapitánya 1558-ban Dobó István lett, aki nemcsak a vár védelmi megerősítésén munkálko­dott, hanem a ma is álló, reneszánsz vár­kastély megépítésén is buzgólkodott. „A lévai vár a híres törökverő kapitány ide­jében kialakítottaknak megfelelően néz ki: falak veszik azt körül, a felvonóhídon keresztül a várudvarba jutunk, itt hatal­mas sétákat tehetnek a látogatók. A rene­szánsz stílusban épült Dobó-kastélyban időszakos kiállításaink tekinthetők meg, a kapitányiakban pedig az állandó tárla­tok láthatók. Az északi kapun keresztül a kisvárudvarba jut a látogató: itt egy kör­templom és ágyúk találhatók” - mesélte lapunknak Pölhös Margaréta a Barsi Múzeum régésze, történésze. A vár fenn­tartását a szlovák állam finanszírozza, egy esetben sikerült Magyarországtól is pénzt nyerniük: ebből az 1848-as őrség zászlaját újították fel. Az elmúlt hét hónap alatt több mint kilencvenezer látogatója volt a betléri múzeumnak, éves szinten 220 ezer ven­déget fogadnak. „A betléri múzeum irá­nyítása alá az Andrássyak kastélyán kí­vül a krasznahorkai vár és az alatta talál­ható mauzóleum tartozik, áz egész egy­ségért a Szlovák Nemzeti Múzeum a fe­lelős” - mondta lapunknak Lázár Éva, igazgató. Lázár szerint a látogatók zöme Magyarországról érkezik, de a térség­ben megfordulnak lengyel, francia, an­gol és német turisták is. ,,Az államtól évente hatmillió koronát kapunk az in­tézmények fenntartására, az erre szüksé­ges teljes összeg 17 millió: a különböze- tet magunk teremtjük meg. Tavaly sike­Európa egyik legnagyobb, 12. századi vára szintén Szlovákiában, a Szepes- ségben található. Szepes várromja az UNESCO által megjelölt világörökség, a falai közt lakott Hunyadi László és a Báthoryak is, utolsó urai pedig a Csákyak voltak. Hiába élt meg sok ost­romot, abszurd véget ért: 1780-ban pálinkát főztek a vár egyik csapszék­ében, ám a szesz lángra lobbant és le­égett az egész lak. rült pénzt nyernünk a magyar kulturális minisztériumtól is: 400 ezer forintot kaptunk magyar nyelvű kiadványok el­készítésére” - magyarázta Lázár. A Krasznahorka „büszke váráról” Jókai is említést tesz A lőcsei fehér asszony című regényében. A lak udva­rán, a fal mellett a régi Lánchíd egyik méretes láncszeme látható, ugyanis 1846-ban egy közeli vasgyárban ké­szültek ezek a hídalkatrészek. A várat többé-kevésbé keskeny lépcsőkön le­het bejárni: az egyes termekben egy­kor használatos fegyvereket, korabeli bútorokat, az elmúlt évszázadok során használt eszközöket láthatunk elég jó állapotban. Külön érdekesség a vár kriptája, ahol annak egykori urainak a kőkoporsója látható, a várkápolnában levő mumifikált női holttest személy- azonosságát a mai napig vitatják. • Szép Éva Rajkára vándorolnak a szlovákiai magyarok Mátyás-szobrot avatnak Alistál. A perui utcazenészek mu­zsikálása, a rend őreinek és a Kyokushin Karate Klubnak a bemu­tatója, és Torres Dani fellépése is szí­nesíti a 15. alistáli falunap program­ját. A kétnapos rendezvénysorozat to­vábbi érdekességeket, ünnepélyes pillanatokat is kínál: Lipcsey György legújabb köztéri szobrát, egy Mátyás királyt ábrázoló bronzalkotást is fel­avatnak. Műremekek a Börzsöny Múzeumban Szob. Ziman Lajos szobrászművész munkáiból nyílik kiállítás augusztus 19-én 17 órakor a szobi Börzsöny Múzeumban. A szeptember 10-ig lá­togatható tárlatot Feledy Balázs mű­vészeti író nyitja meg a Szobi Fúvós- zenekar közreműködésével. Több, Pozsonyban vagy annak környé­kén élő, főként szlovákiai magyar család költözik a határhoz közeli Rajkára. A tele­pülésen már nincs eladó telek, ingatlan, így az elkövetkező hónapokban módosí­taniuk kell a telekrendezési terven. Alföldi Ferencné, a község jegyzője a Hídlapnak elmondta, hogy a vándorlás körülbelül öt éve kezdődött, ekkor még csak egy-két család költözött át Magyar- országra. „Igazán felkapottá egy és fél éve vált ez a lehetőség: jelenleg 15 csa­lád él Rajkán és további 70-80 személy vett telket, ingatlant, jelenleg ezek fel­újításán dolgoznak” - mesélte a jegyző, majd hozzátette, hogy akadt egy olyan szlovák befektető is, aki egy egész lakó­telepet szeretett volna felépíteni a tele­pülésen, de ezt nem tették lehetővé szá­mára. Volt azonban olyan helyi lakos is, aki az önkormányzattól kedvezménye­sen vásárolt telken épített fel egy házat, majd jó pénzért eladta a szlovákoknak, így meglehet, csak idő kérdése mikor épülnek ingatlanok kifejezetten a beván­dorolni szándékozók részére. A telepü­lés polgármestere, Varga Kálmán az MTI-nek elmondta, hogy a többi határ menti településen is megjelentek a szlo­vák betelepülők, Rajka után elsősorban Dunakilitit vették célba. Amióta nyilvánosságot kaptak a fenti­ek, egyre többen szeretnének Rajkán tel­ket vásárolni, ez azonban egyelőre nem lehetséges, mert minden eladó terület, in­gatlan elfogyott. ,A telekrendezési terv jelenleg módosítás alatt van, így körülbe­lül fél év múlva 700 négyzetméteres terü­letek kerülnek kialakításra. Ezek közül is már sokra van jelentkező” - magyarázta a jegyző, akinek az elmondása szerint a helyiek jól fogadják a többnyire szlováki­ai magyarok, vagy vegyes családok Raj­kára költözését. Alföldi elmondása sze­rint főleg pozsonyiak érdeklődnek a ha­tárfalu iránt, mindezt az alacsony ingat­lanárakkal és Pozsony közelségével in­dokolják. „Egy kilométerre van a község­től az autópálya, így a szlovák főváros belvárosa 15-20 perc alatt elérhető. Az új lakosok elmondása szerint régi otthonuk­ból akár egy és fél órát is igénybe vett a munkahelyük megközelítése, mindez a zsúfolt pozsonyi közlekedésnek köszön­hető” - mesélte a jegyző, aki szerint az alacsony ingatlan, illetve telekáraknak is köszönhető a fenti jelenség, mert „míg Rajkán 3600 forintot fizetnek egy telek négyzetméteréért addig Pozsonyban 20 ezer forintot is elkértek érte”. A főváros­ban egy másfél szobás lakás kétmillió ko­ronába, azaz 14-16 millió forintba kerül, ennyiért családi házat vásárolhatnak Ma­gyarország nyugati határszélén. • -p -a Szlovákia: észak dél ellen Az MKP tiltakozik a Felvidék megrövidítéséért István, a király Szőgyénben A Szabadtéri Színháznapokon mutatják be a rockoperát A szlovák kabinet egy kormányrende­let módosításával rövidítette meg a 277 tengerszint alatt fekvő településeket. Míg a délen lakók aláírásgyűjtést fontol­gatnak, addig az északiak örülhetnek a számukra átcsoportosított összegeknek. Az MKP csütörtökön kiadott nyilat­kozata szerint elítéli a módosítást, a párt elfogadhatatlannak tartja, hogy „a 277 méternél magasabb tengerszint fe­letti magasságon elhelyezkedő közsé­gek részesedésének növelése az alacso­nyabban fekvő községek rovására tör­ténik”. Az MKP továbbá kifogásolja azt is, hogy a változtatás jóváhagyása előtt a kormány nem egyeztetett a szak­mai szervezetekkel, a párt úgy véli, hogy a természetes személyek jövede­lemadójából származó bevételek elosz­tását törvényben kellene szabályozni, tehát az egyes koeficiensek kérdését a parlamentnek kellene megvitatnia. A kormány szerint a rendelet, amely 2007. január elsején lép életbe, 1581 települést érint negatívan, a bevételek 1306 faluban, illetve városban nőnek: Pozsony 38 millió koronától esik el, ez­zel szemben a Magas-Tátrában találha­tó Poprád 14 milliós többlethez jut. Farkas Iván MKP-s politikus az egyik szlovákiai lapnak nyilatkozva el­mondta, hogy a nemzetiek így akarják északot előnyösebb helyzetbe hozni, a módosítás ellen azonban nemcsak a magyar párt, hanem a délen fekvő tele­pülések polgármesterei is tiltakoznak, és egy aláírásgyűjtést is kilátásba he­lyeztek. Rafael Rafaj, a nemzeti párt képviselője nyilatkozatában rámutatott, hogy a módosítás az új és a régi kabinet közti különbséget tükrözi: „a jelenlegi kormány szlovák, és mert Szlovákia he­gyes vidék, ez a kompenzációs rendelet a lakosság többségének kedvező lesz”. • Sz. É. Folytatás az 1. oldalról „Mindezek ellenére Máriának, aki Szörényiékkel is jó barátságban van, si­kerül megvalósítania élete legnagyobb álmát: szombaton és vasárnap este nyolc órától Szőgyénben társulata előadja az István, a király című rockoperát. Igaz, nem csak helyi szereplők játszanak a da­rabban, a környező falvakból, így példá­ul Köbölkútról, Kürtről, Madárról, Für­ről is érkeztek színészek, így vált igazán felvidékivé a produkció” - mesélte a Hídlapnak Konterman László rendez­vény - igazgató, majd hozzátette: „Ju­hász Mária a Jókai Színház egykori elődjének, a Magyar Területi Színház­nak volt a dramaturgja, emellett a Cse- madok megbízásából a Duna-menti ta­vaszt is sikeresen rendezte”. A produk­cióban több táncegyüttes is szerepet ka­pott, így például a dunaszerdahelyi Csal­lóköz-, és a somoijai Csali-néptáncosai is fellépnek majd. Kontreman lapunknak elmondta, hogy a rendezvényen az alsószeli Zele törzs egy berendezett jurta sátrat állít ki, emellett íjászbemutatóval is ké­szülnek a társulat tagjai. A.szabadtéri színpadot a helyi diósban állítják fel, a Szőgyénbe látogatóknak nincs mitől tartaniuk, a forgalom irányítva lesz. • (szép) Ml A VÉLEMÉNYE? Augusztus 20-a sokak szerint hazánk leg­jelentősebb ünnepe. Arról kérdeztük az embereket, hogy számukra mit jelent ez a nap, és idén hol és hogyan töltik el? Balogh Jolán (asszisztens) A három legna­gyobb állami ünnep között tartom szá- m zr mon az államalapí­tás ünnepét. Ilyenkor általában sü­tök, főzök, takarítok, aztán délután kiviszem a gyerekeket a szabadba, elsétálunk a város rendezvényeire, megnézzük a kirakodóvásárt, el­megyünk a koncertekre, végül a tűzijátékkal záijuk a napot. Szabó Vilmos (értékesítő) Sajnálom, hogy idén vasárnapra esik au­gusztus 20., mert ezeken az ünnepna­pokon tudok kiengedni, kizökkenni a mókuskerékből, és még szabadsá­got sem kell kivennem hozzá. A mostani ünnepet a Búbánat-völgyi Kerek-tónál töltöm a barátaimmal, kiélvezem a nyár utolsó napsugarait. Horgászunk, sörözünk, jókat röhö­günk, és bográcsozunk a szabadban. Borsi Edit (programszervező) Mi még úgy tanul­tuk, hogy augusztus 20 az új kenyér ün­nepe. A „Péter, Pál”-kor learatott új búzából a ha­gyomány szerint ezen a napon sü­tik ki az év első új kenyerét, ame­lyet egyházi ceremónia keretében megáldanak. A buli, a tűzijáték csak az utóbbi évek hozadéka, ezért számomra inkább a régi tra­díció marad ez a nap, és természe­tesen első, szent királyunk ünnepe. Kerek Nikolett (tanuló) I Ezt az ünnepet a | család mindig együtt tölti, az idén három I napra elutazunk Debrecenbe. Szeretnénk megnézni a virágkamevált, már kisgyerek korom óta kíváncsi vagyok rá, hogy milyen lehet élőben. Az is ér­dekes lehet, hogy más városok mi­lyen programokat szerveznek az ünnepen, mert eddig csak az esz­tergomi ünnepi játékokat láttam. Határon túli magyar színjátszók Zsámbékon Zsámbék ad otthont a Határon túli magyar amatőr színjátszók XV. találko­zójának. Ma a bukaresti, nagybányai és dunaszerdahelyi fiatalok játszanak klasszikus darabokat, köztük a Lorca Yermáját. Szent István napján a füleki, a budapesti és a párkányi diákszínpadok és színjátszókörök előadásai tekinthe­tők meg a zsámbéki Romtemplomban. Új parkolóhelyek Tatabánya. Régi probléma a megye- székhelyen, hogy a Sportcsarnok köze­lében nincs elegendő parkolóhely, ezért az autósok a járdán, zöld területen, épü­letek között állnak meg zavarva a gya­logosokat, ottlakókat. Hamarosan meg­oldódik ez a'probléma, ugyanis a csar­nok mögötti területen 122 új parkolóhe­lyet alakítanak ki a közeljövőben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents