Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-17 / 162. szám
4 HÍDLAP • 2006. augusztus 17., csütörtök www.istergranum.hu Van-e értelme a termékdíjnak? Továbbra is olcsóbb a műanyag zacskó Az ökoadónak is nevezett termékdíjtörvény ma érvényes változata tavaly januárban lépett életbe, ez többek közt a környezettudatosabb csomagolások használatára és újrahasznosításra ösztönözné a gyártókat és kereskedőket. Nagy változásokat azonban nem látni, hiába kell a boltoknak fizetniük, sok helyen továbbra is ingyenes a zacskó, esetleg igyekeznek kevesebbet adni belőle. Az unió nem véletlenül emel újabb és újabb kifogást a magyarországi szabályozás ellen. A termékdíj törvényt 1995-ben vezették be hazánkban, ezt uniós előírásoknak megfelelően 2003-ban háromszor, 2004-ben szintén háromszor módosították, majd tavaly januárban életbe lépett egy teljesen átdolgozott szabályozás, amellyel kapcsolatban azóta is levelezés folyik az unió és a környezetvédelmi tárca között. A bevezetés után eljárási hiba miatt emeltek kifogást, most pedig azt nehezményezik, hogy a törvényben nem érvényesülnek kellőképpen a környezetvédelmi szempontok. A minisztérium szeptemberben vár választ az uniótól, addig nem is kívántak nyilatkozni a meglehetősen összetett és laikusok számára követhetetlen szabályozásról. Az egyszerű vásárló akkor találkozott először főként a csomagolásokra kivetett termékdíjjal, amikor az addig ingyenes bevásárló-zacskókért 5-15 forintot kezdtek kérni egyes boltokban, de sokáig hallhattunk az üdítő és ásványvízgyártók tiltakozásáról is, akik igazságtalannak tartották a díj kötelezettséget. A környezetvédelmi tudatosság ösztönzésére hozott szabályozással csupán az a gond, hogy a kereskedők az újrahasznosításról való gondoskodás nélkül egy az egyben kifizettethetik azt a vásárlókkal, a nejlonszatyrok díjtétele ugyanis űrtartalomtól függően darabonként épp 10-20 forintot jelent, amennyit el is kémek érte, azaz nullára jöhetnek ki. De természetesen nem lehet általánosítani, az újrahasznosítást ösztönzi az a jogszabályi kitétel, ami bizonyos százalék teljesítése esetén 80 százalékos, vagy akár teljes mentességet biztosít az adott kereskedőnek. A lombos L A P ( S Z ) É L É A farkas is jóllakjon, a I bárány is megmaradjon E fenti közmondással lehetne talán leginkább jellemezni a szlovák kormány politikáját. A bárány alatt az euró 2009-re tervezett bevezetését, a farkas jóllakottsága mértékén a kormányprogram szociális intézkedéseinek megvalósítását kell érteni. Arról, hogy a tények makacs dolgok Ficoék is megbizonyosodhattak. Néhány héttel a kabinet felállása után rá kellett döbbenniük arra, hogy mindkét ellentétes érdeknek nehezen tudnak eleget tenni. Más szóval a műtét sikerülhet, de a beteg túlélési esélyei rendkívül csekélyek. Mivel gyermekeink jövőjét tejesen nem élhetjük fel, megszületett az „olcsóbb államot” szlogen - teljes gőzzel, tessék spórolni! E jelszó alatt a kabinet meghirdette takarékossági programját. Minden tárca tíz százalékkal kevesebb pénzkeretből gazdálkodhat. Erre az egyszerű honpolgárban rögtön mocorogni kezd a kisördög: ha ez így működhet, Dzurinda „béna kormánya” miért nem alkalmazta ezt a pofonegyszerű kézenfekvő megoldást? Nyilván szakmailag pancser volt a pénzügyminisztere! A nadrágszíj húzó kormánydöntést követően felvetődött dilemmára - mi lehet valószínűbb: a korábbi Dzurinda - kormány szórta a pénzt, mint majom a lisztet, vagy Ficoék belegabalyodtak az útvesztőbe, mint Pista bácsi a lószerszámba - máig keresem a választ. Bemondta a rádió, a pénzügyminiszter bűvészkedése folytán csaknem tízmilliárd korona takarítható meg! Viszont még ez sem elég a felhőtlen boldogsághoz. Üröm az örömben: a szociális program megvalósítása szerény számítások szerint is legalább 35 milliárd korona. A maradék pénz előteremtéséhez két lehetőség kínálkozik, de az egyik rosszabb, mint a másik. A kormány hozzányúl a nemzeti vagyonalap pénzéhez - amelyet Dzurindáék a nyugdíjreform fedezésére halmoztak fel - vagy feláldozza a bárányt, amelynek eredményeként csúszik az euró 2009-es bevezetése. Egyébként számos közgazdász már jelenleg is legjobb esetben 2010-re prognosztizálja az átállást. A kormány nemzetiségpolitikájában a bárány megléte lenne a kisebbségek jelenlegi jogállásának fenntartása, a farkas Ján Slota és nemzeti pártja. Ismerve az SNS programját félő, hogy a felvidéki magyarok eddig kiharcolt vívmányai, főleg az oktatás és kultúra terén csorbát szenvednek. Az MKP-nak kormányzati tényezőként sajnos nyolc év alatt sem sikerült elfogadtatni a nemzetiségi törvényt, így a kabinet pénzhiányra hivatkozva anélkül, hogy jogszabályt sértene, a kisebbségektől bármikor megvonhatja az állami támogatást. Fogathajtók vetélkednek Bábolnán A hét végén benépesül a Nemzeti Ménesbirtok fa szimbólummal, azaz a környezetvédelmi védjeggyel ellátott zacskókat forgalmazók például 100 százalékban mentesülhetnek a fizetés alól. Az egyik hasznosítással, visszagyűjtéssel foglalkozó cégcsoportnak, az Öko Pannon Kht.-nak mintegy 2000 szerződéses ügyfele van. A társaság munkatársától megtudtuk, hogy sokakat nem a díjtétel alóli mentesség, hanem valódi ökotudatosság vezérel, de legnagyobb ereje mindenképp a jogszabályi előírásoknak van. Az Öko Pannon előbbi tudatosítása érdekében rendszeresen küld hírleveleket, tájékoztatókat a cégeknek, szervezeteknek. Jelenleg tehát üzlete válogatja, hogy ingyen, vagy pénzért ad zacskót, újrahasznosít-e vagy természetbarát csomagolást forgalmaz, ahogyan nemrégiben a Tesco is bevezetett ilyen szatyrokat. Nagy-Britanniában pedig televíziós reklámkampányba fogott az üzletlánc, amelyben híres személyiségek választanak alternatív lehetőséget nejlonszatyrok használata helyett. Az USA-ban szinte kizárólag meglehetősen kényelmetlennek tűnő papírzacskókat adnak a boltok, míg Magyarországon az újrahasznosítás nagyrészt abban merül ki, hogy a bevásárlótáskákat otthon szemetesként hasznosítják az emberek, Sok esetben a legtudatosabb vásárlóknak nincs lehetőségük visszaváltható csomagolást választani, jó példa erre a különböző ásványvizek és üdítők csomagolása. • Sz. H. Megszépül az Iskola Szob. Teljesen megújul szeptember 1-re a szobi Fekete István Általános Iskola épületének 37 éves régi szárnya. A 80 millió forintból megvalósuló rekonstrukcióra, ami nyílászárócserét, új vakolást, fűtéskorszerűsítést és teljes átépítést jelent, pályázaton nyert pénzt az önkormányzat. Folytatás az 1. oldalról A bajnokság első napján, pénteken a díjhajtás futamait rendezik meg, szombaton a maratonhajtás versenyszámában mérik össze tudásukat az indulók, vasárnap pedig a látványos akadályhajtás futamai lesznek láthatók. A versenyek mindhárom nap délelőtt 10 órától folyamatos indulással zajlanak a versenypályán és a vásártéren. A rendezvénnyel egy időben, augusztus 18-án 9 órakor nyílik meg a hagyományos Szent István-napi kézműves- és gazdavásár. Vasárnap délután két órakor kenyérszentelő ünnepségre kerül sor, ezt követően eredményhirdetésre vonulnak fel a versenyfogatok. A háromnapos esemény látványos és izgalmas záró programja augusztus 20-án 15 óra 20 perckor kezdődik. A lovasbemutatón többek között látható lesz Puszta-nyolcas, lovas tandem- és fogatbemutató, voltizs, azaz lovas tomászbemutató és ménkarusszel műsor. Az érdeklődők a rendezvény valamennyi programját díjmentesen látogathatják. • Gábor Éva Pozsony: tűrésszint feletti megrövidítés Kevesebb támogatás jár Szlovákia déli részén lévő településeknek Folytatás az 1. oldalról A magyar párt nemtetszésének köszönhetően ez a téma akkor lekerült a napirendről, ám az új kabinet ismét forszírozni kezdte a felettébb furcsa ötletet: a Hídlap értesülései szerint tegnap már tárgyaltak is a tervezetről. Farkas Ivántól, az MKP képviselőjétől megtudtuk, hogy két évvel ezelőtt számították ki azt a modellt, amely szerint szétosztják a magánszemélyek adóját a települések között. A tengerszint feletti magasságot a jelenlegi jogszabály is figyelembe veszi, annak módosítása azonban még nagyobb részesedést adna az északiaknak. Ha a kormány elfogadja a tervezetet, a magasabban fekvő települések 219,9 millió korona pluszhoz jutnak, ebből 90 milliót a hegyi (600 méternél magasabb) községek kapnak meg. Rosszul csak a 277 méter alatti falvak járnak, így például Érsekújvár, Komárom, Párkány, Losonc és környékük is kisebb mértékben részesedik majd az adófizetők pénzéből. A szlovák kabinet az ilyenfajta eljárást jogosnak tartja, indoklásuk szerint északon a hosz- szú és hideg tél miatt nagyobb az energiaigény, többe kerül az oktatási intézmények fenntartására, és a hó miatt a közutak karbantartása is. Farkas Iván lapunknak elmondta, hogy a mostani történéssel kapcsolatban ők is csak a hírekre hagyatkozhatnak, mert arról csak a kormánytagok tárgyalnak. A képviselő a tavasz folyamán lapunknak már leszögezte: ha az északi településeknek több pénz jár a hideg tél miatt, akkor a délieknek az egyre elviselhetetlenebb nyári hőség miatt járna ugyanez. . „Az éghajlati tényezők miatt magasabb juttatást kaphatnánk például a kli- matizáció hivatalokba és az iskolákba való bevezetésére, és annak üzemeltetésére, de természetesen az északiaknak is megvannak a maguk érvei” - mondta Magyar Bertalan, Párkány alpolgármestere. Magyar szerint a mostani kormányösszetétel mellett a kabinet valószínűleg elfogadja a módosítást. „Tavasszal az MKP képviselőinek köszönhetően nem lett semmi sem a dologból, de most valószínűleg nincs olyan politikus a kormányban, aki kiállna mellettünk” - szögezte le az alpolgármester. • Szép Éva
