Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)

2006-08-16 / 161. szám

HÍDLAP • 2006. augusztus 16., szerda www.istergranum.hu Már Kaliforniában is perük Slotát A tengerentúli magyar szövetség feljelentette a politikust Változnak a diákhitel feltételei Tovább bővül a jogosultak köre, negyven év a felső korhatár A kedden életbe lépett hallgatói hitelezésről szóló új kormányrendelet alapján a 2006/2007-es tanévtől kibővül a diákhitelre jogosultak köre, a tervek szerint egyszerűsödik az ügymenet, valamint a költségtérítéses képzésben résztvevők számára is lehetőség lesz magasabb havi összeg felvételére. A változások a ko­rábban szerződött ügyfelekre is érvényesek lesznek. Ősztől az eddigi harmincöt helyett már negyvenéves korig lehet igényel­ni a diákhitelt, a törlesztést viszont a negyvenedik életév betöltése után ■o 2 UJ ~3 C/3 O <C Q • mindenképpen meg kell kezdeni. Szeptembertől így már szinte minden negyven év alatti hazai, vagy az Eu­rópai Gazdasági Térség bármely tag­országában akkreditált felsőoktatási intézménybe beiratkozott magyar ál­lampolgárságú hallgató a jogosultak körébe tartozik. Emellett - bizonyos feltételekkel - hazánkban tanuló kül­földi állampolgárok is felvehetik a kölcsönt. A diákhitel választható ösz- szegei továbbra is havi tizenöt-, hu­szonegy-, huszonöt- illetve harminc­ezer forint. Speciálisan csak a költ­ségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók havi negyvenezer forinthoz is hozzájuthatnak, ha vállalják a maj­dani magasabb törlesztőrészletet. To­vábbi változás, hogy a rendelkezésre álló jogosultsági idő egységesen tíz félév lesz, vagyis sokaknak további félévekre nyílhat meg a kölcsön fel­vételének lehetősége, nekik - ameny- nyiben még ugyanazon felsőoktatási intézménybe járnak, mint jogosultsá­guk lejártakor - automatikusan to­vább folyósítják a havi felvett össze­get. Lehetőség nyílik arra is, hogy több képzésre el lehessen osztani a jogosultsági időt. Ezentúl a törlesz­tők mentesülnek a részletek fizetése alól, ha negyvenéves korukig újra be­iratkoznak valamely felsőoktatási in­tézménybe. Őri András, a Diákhitel Központ szóvivője lapunkat arról tájékoztatta, még augusztus folyamán minden ügy­félnek tájékoztatót küldenek a válto­zásokról, melyben a szükséges teen­dőket is leírják, ha valaki módosítani szeretne eddigi szerződésén. • Pálovics Klára Folytatás az 1. oldalról „Ján Slota többrendbeli gyűlöletbe­széd elkövetését valósította meg köz­életi megnyilvánulásai során. Politi­kusi mivoltja súlyosbító körülmény­ként értékelhető, mivel a szlovákiai magyar kisebbség fizikai megsemmi­sítésére és megfélemlítésére irányul­nak beszédei és magatartása. Az alpe­rest 150 ezer amerikai dollár vagyoni értékben perli szervezetünk, amelyet a Magyar Koalíció Pártja részére ké­rünk megítélni” - áll a beadványban. A kereset másolatát a külhoni magyar szervezet elküldte a pártelnöknek, de az csak többszöri kísérlet után, az SNS ügyvivői irodájában került átvé­telre. Ha mindez még nem lenne elég Jan Slotának, büntetőjogi feljelentést tett a Bánk Attila vezette magyaror­szági Magyar Vidék és Polgári Párt (MVPP) is az SNS vezetője ellen. A politikai tömörülés két alelnöke, Mé­száros László és Paulina László sze­mélyesen jelent meg a pozsonyi fő­ügyészségen, ahol jelezték, a bead­vánnyal a továbbiakban is foglalkoz­nak majd. Szavaik szerint a Slotáéhoz hasonló megnyilvánulások a múltban a két nemzet viszonyának megromlá­sához vezettek, aminek most kell ele­jét venni, így a sorozatos magyarelle­nes kijelentésekre valakinek reagálnia kell az anyaország részéről is. Az SNS közleményben reagált a magyar vádakra: szerintük az MKP feljelentése célirányos beadvány, bosszúálló reakció a Duray Miklóssal szemben indított eljárásra. Az ügyve­zető alelnököt körülbelül három hét­tel ezelőtt jelentette fel első ízben Slota, ekkor egy budapesti autonómia konferencián való részvétel volt a bo­nyodalom tárgya, a kerületi ügyész végül nem indított eljárást. Durayt nem sokkal később ismét perbe fog­ták: az ügyvezető alelnök egyik nyi­latkozatában fasisztának titulálta az SNS-t. Rafael Rafaj, az SNS sajtószó­vivője elmondta: az MKP a fenti lé­péssel igyekszik elterelni a figyelmet a kormányzása alatt tett mellélépések­ről és az irredenta aktivistákról. Sze­rinte az SNS politikusai a magyar párt és Budapest által kiváltott szlovákel­lenes hisztériakeltésből eredően „sér­tegetéseknek, a szlovák nemzet pedig lejáratásnak van kitéve”. • Szép Éva L A P ( S Z ) É L Kocsis L. Mihály ___ A pók konzekvenciái Medgyessy Péter is szóba került (állítólag) Solana külügyi (nép?)biztos utódaként az Európai Bizottságban. Ha igen, a szóbaho- zókat cseppet sem zavarta az az apróság, hogy a volt miniszter- (va­lamint bank-) elnök (amúgy) D-209-esként szorgoskodott a szocia­lizmus út-ján, igaz, hogy szigorúan titkosan (mégis észrevették néhá- nyan). Most meg szegény SZDSZ-nek kell „nem támogatnia” Buda­pesten az egyik koalíciós (szocialista) polgármesterjelöltet holmi „peres” (három-peres) múlt miatt (ráadásul a kerület is III.). Nem, nincsenek feldúlva (ettől nem kell tartani), de azért mégis - úgy lát­szik, az összefeküvésnek is vannak fokozatai (ágyastársak). A dolog valóban kezd annyira nevetségessé válni, hogy már tréfál­kozni sincs kedve az embernek. Hiszen lassanként mindenkiről (?) kiderül, hogy ugyan szem volt láncban (szemesnek áll a világ), de a leggyengébb (gyengédebb!). Megpróbáljuk elképzelni a III/III. valamelyik osztályát, ahol a regge­li eligazításon (volt ilyen?) izgatott moraj fut végig az állomány tag­jain, amikor a főnök csillogó szemmel bejelenti: ma (illetve tegnap) valaki tmb., szt. tiszt vagy csak mezei ügynök (ügy-nyög) „kifejezet­ten jóindulatú” jelentést adott valamelyik terheltre nézve. Jaj, de jó, ma is eggyel több emberünk van, akit méltán szerethetünk, mint ha­zánk és a szocializmus ügyének nagy barátját. Hiszen nyilvánvalóan csakis ez lehetett a Cég feladata! És senki, so­ha, senkiről nem jelentett semmi ártalmasat. Sőt egyáltalán nem is jelentett semmit. (Magyarország fővárosa Budapest; az idő párás, he­lyenként gomolyfelhőkkel; cipőt a cipőboltból!) Vagy ha mégis, az kifejezetten - mondhatni föltűnően - kedvező volt (esetleg harcolt a KGB ellen)... Érthető, hogy milyen nyugodt és szép volt mindenki élete - egyrészt 1945 és 1956, másrészt 1957 és 1989 között. „Mi jön még? Mit hoz a jövő? Nem tudom, sejtelmem sincs semmi­ről. Ha egy pók egy szilárd pontról konzekvenciáiba veti magát, örö­kösen űrt lát maga előtt, és bármennyire ficánkol is, nem tudja meg­vetni benne a lábát. Velem is ez történik; örökösen űr tátong előttem; mögöttem lévő konzekvencia hajt előre. Fonák és szörnyűséges ez az élet, elviselhetetlen.” Ezt a Kierkegaard-idézetet állította kis könyvecskéje élére Friedrich Dürrenmatt, amely ezt a címet viseli: A megbízás avagy a megfigye­lők megfigyelőjének megfigyeléséről (Európa Könyvkiadó, Buda­pest, 1989). De az élet nem irodalom. Jó, ha tudjuk tehát: egy póknak lehetnek konzekvenciái. (Nyálából hálót sző. Magyaros szőttes?) Csakhogy a konzekvenciának (sajnos) nincsenek pókjai! Európa bólintott a génmódosításra? Hosszas viták után benyújtják a jogszabálytervezetet Folytatás az 1. oldalról A szabályozás persze igen alapos, de sokak szerint egyszerűen nincs ga­rancia arra, hogy egy ilyen termőföld szél útján ne „fertőzze” meg a hagyo­mányos kukoricát is. Az egyik gyártó 20 méteres távolságot is elegendőnek tart ahhoz, hogy elkerüljék az átpor- zást, míg a magyar tervezet először 400 méteres védőzónát írt volna elő, amit viszont az uniós szakértők ítéltek túl soknak. A génkezelt termények nagy előnye, hogy ellenállóbbak lévén nincs szükség permetezésre, azaz ol­csóbban nevelhetők, így azok a gaz­dák, akik kétségbeesett küzdelmet folytatnak a pusztító kukoricabogár­ral, valószínűleg elgondolkodnak majd a termesztésén. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szö­vetségének elnöke úgy véli, minthogy a világon mintegy 80 millió hektáron folyik már génmódosított szója és ku­koricatermesztés, közvetve szinte mindenki találkozott ilyen élelmiszer­rel a boltok polcain, illetve az ilyen ta­karmányon nevelt állatok húsának fo­gyasztásával. A szakember ellenőrzött körülmények között, szigorú szabá­lyozás mellett elképzelhetőnek tartja a hazai termesztést, de azt leszögezte: a gazdák piacra termelnek, és csak ak­kor fognak ilyen üzletbe, ha el is tud­ják adni a termést. Biztosan marad, aki bio, vagy normál módon termel to­vábbra is, de akadnak majd olyanok, akiknek a kártevők miatt és alternatív növény híján jobban megéri áttérni a génkezelt vetőmagokra. Ezt a gazdasá­gosság és a piac dönti el, kényszeríteni senkit nem lehet rá sem termelői sem fogyasztói oldalon. Márpedig ma na­gyon úgy tűnik, hogy az európai vásár­lók túlnyomó többsége egyértelműen elutasítja a génmódosítást. Legalábbis elutasítaná, ha lenne rá lehetősége, ugyanis az élelmiszereknek csak a töre­dékéről tudjuk, hogy tartalmaz-e ilyen anyagot, mivel a jelölési kötelezettsé­get nem viszik túlzásba séma gyártók, sem a forgalmazók. A most elkészült jogszabályjavaslat még mindig nem végleges, talán a leglényegesebb, de legkényesebb sor hiányzik belőle - mekkora legyen a termesztési távolság, de ezt valószínűleg külön rendeletben szabályozzák majd. Amennyiben min­den szűrőn átmegy a tervezet, leghama­rabb jövő tavasszal válhat lehetővé a GMO termesztés hazánkban. Ha ez megvalósul, lényegében már csak Len­gyelország marad egyedül génmentes övezet Közép-Európában. • Szabó Hajnal

Next

/
Thumbnails
Contents