Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-01 / 150. szám
2 HÍDLAP • 2006. augusztus 1., kedd www.esztergom.hu rEE] V I D E N Meghalt Zenthe Ferenc (H) Nyolcvanhat éves korában elhunyt Zenthe Ferenc, a nemzet színésze, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész. Zenthe Ferenc többször szerepelt tv-sorozatban és filmben is, 1952 óta volt a Madách Színház tagja. Diákhitel: új feltételek (H) Az igényelhető hitel összege és a jogosultsági korhatár is változik augusztus 15-től. Államilag támogatott képzésben tanuló hallgatók 30 ezer, míg a költségtérítéses oktatásban résztvevők 40 ezer forintot igényelhetnek havonta. Ezen kívül a diákhitel-igénylés életkori határa is változik, 40 éves korig lehet valaki jogosult. Mától drágulnak a gyógyszerek (H) Közel kétszáz nem támogatott gyógyszerért kell mától többet fizetni. A medicinák többsége 20-23 forinttal drágulnak, de egyes szerek akár 200-300 forinttal is többe kerülhetnek. A listán vitaminok, fájdalomcsillapítók, illetve dohányzás leszokását segítő gyógyszerek is találhatók. Vízhiány Zemplénben (H) Borsod-Abaúj-Zemplén megye hegyközi részén korlátozza a vízfogyasztást a helyi vízmű. Az említett térség ugyanis főként a patakokból, felszíni vízfolyásokból nyeri az ivóvizet, amely azonban az elmúlt napok kánikulai időjárása következtében leapadt. A térség legalább tíz településén van vízhiány emiatt. Szelektív hulladékgyűjtés: teljes egyetértés (SK) A szlovák lakosok 95 százaléka tartja fontosnak a szelektív hulladékgyűjtést - derül ki a legfrissebb országos felmérésből. Megtudható továbbá az is, hogy a szlovákok 82 százaléka saját otthonába is különválasztja a hulladékot, a leggyakrabban a papírt, a műanyagot és az üveget. Kötelező lesz a hittan (SK) Az új oktatási miniszter, Ján Mikolaj (SNS) tervei szerint az általános iskolákban kötelezően választható tantárggyá kell tenni a hittant. A miniszter arról a tervezetről hallani sem akart, hogy a hittant az etikával közösen tanulják a diákok. Már drágábban pörög a gázóra Nő a villany és a tűzifa ára is, havonta 2-3 ezer forinttal emelkednek a költségek Elvileg ma már minden szociálisan rászoruló család megkapta a Magyar Államkincstártól azt az adatlapot, amelye a gázár- és távhődíj támogatás igénybevételére jogosít. Mától ugyanis átlagosan mintegy 27 százalékkal drágul a földgáz, és 14,5 százalékkal emelkedik az áram díja, a távhőért 18 százalékkal kell többet fizetni. Az állami támogatás idén még marad, de jövőre már kizárólag a rászorulók bízhatnak kompenzációban. A gázár-kompenzációs rendszer gyökeres reformjának kidolgozását jövő februárra ígéri a kormány, ami lényegében azt jelenti, hogy az állam már nem avatkozik be az árképzésbe, csak a rászorulóknak biztosít kedvezményt. Augusztustól egyelőre mintegy 2-3000 forinttal nő a havi energiaszámla összege. A következő jelentősebb, 10—30 százalékos emelés januárban várható, majd júliustól megvalósul az energiapiac liberalizációja. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók elvileg szabadon köthetnek szerződést bármely, kedvezőbb tarifát ígérő szolgáltatóval, legyen az akár az ország bármely részében. Szakértők szerint ugyanakkor nem várható nagy árverseny a szolgáltatók körében, valószínűleg úgy kalkulálják majd ki áraikat, hogy ne érje meg váltani. Jövőre megszűnik a fogyasztástól függő támogatási rendszer is, ugyanannyit kell majd fizetni a gáz köbméteréért az évi 1500, illetve 3000 köbmétert fogyasztóknak. Az áremelésből nem marad ki az éjszakai villany sem, ennek egységára 23,7 százalékkal lesz Ötezer új állampolgár lehet Az egyszerűbbé és gyorsabbá váló honosítási eljárás miatt az idei év első felében több mint ötezren folyamodtak magyar állampolgárságért. Az ötezres szám azért is meglepő, mivel a tavalyi esztendőben mindössze 3900-an szerettek volna magyar állampolgárságot kapni. 2006-ban az eddig kiállított vízumok több mint felét románok kérték, az ukránok 14 százalékkal állnak. Nagy meglepetés, hogy a harmadik helyen nem felvidéki magyarok, hanem a kínaiak vannak, akiknek hat százaléka folyamodott magyar állampolgárságért. Pokomi nem vonul vissza nem pályázik Orbán helyére A Fides? alelnöke nem Pokomi Zoltán a Fidesz alelnöke szerint egyelőre nincs olyan ember a szövetségben, aki alkalmas lehetne Orbán Viktor posztjára, ezt a politikus a Magyar Hírlap tegnapi számában megjelent interjúban fejtette ki. A Fidesz alelnöke a lapinterjúban azt mondta, hogy nem tartja magát alkalmasnak arra, hogy átvegye Orbán Viktor helyét a szövetségben, és hozzátette, hogy ez nem is áll szándékában. Úgy vélte, személyi kérdésekről nem szabad egy választási vereség után kapkodva dönteni, de hogy a következő parlamenti választásokon milyen vezetővel indulnak, nem tudott semmit mondani. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy pártban senkinek sincs bérelt helye. Úgy látja, jelenleg nincs olyan személy, aki alkalmas lenne Orbán Viktor pártvezető helyére, de többen vannak olya✓ ~'9 MJKGYYLli mf? PotoÄßt Wm szövetség hírek az európai unióból Veszélyben a magyarországi EU-támogatás? Ha nem sikerül Magyarországnak rendbe tenni a költségvetését, és Brüsszel szeptemberben elégtelennek minősíti a magyar konvergencia programot, előfordulhat, hogy az unió felfüggeszti, vagy befagyasztja a Magyarországnak szánt támogatásokat. Erről Szent-Iványi István, az Európai Parlament liberális képviselője beszélt az InfoRádiónak. Bár ez a legrosszabb lehetőség, a politikus szerint ezt már rebesgetik Joaquin Almunia uniós pénzügyi biztos környezetében. Kifejtette azt is, hogy az euro magyarországi, bevezetésének 2010-es céldátuma nem tartható. Úgy vélte, hogy az előző két kormány legnagyobb hibája az volt, hogy nem jelölték ki egyértleműen az euroövezethez való csatlakozás időpontját. Olajfolt a Földközi-tengeren A Földközi-tengerbe ömlött 10-15 ezer nyersolaj Ciprust és Görögországot is fenyegeti. Az olaj egy izraeli légi csapás következtében került a tengerbe, amikor a Bejrúttól délre fekvő Dzsije erőművének kő- olajtartályaira légi csapást mért az ország. A szennyezés jelenleg még a libanoni tengerszakasznál úszik, de az északi áramlatok miatt az említett európai uniós országokon kívül Szíriát és Törökországot is fenyegeti. A környezetvédők szerint nők, akik később erre alkalmassá válhatnak. Pokomi nem említett senkit név szerint. Saját munkájával kapcsolatban azt mondta: ugyan indul az önkormányzati választásokon, de nem vonul vissza a nagy politikától, továbbra is szívesen lesz egy jó csapat tagja. • -I -a mindez a Földközi-tenger legsúlyosabb ökológiai-katasztrófáját idézheti elő. Az olajfolt megkötésére Kuvait már küldött negyven tonna erre alkalmas anyagot és az unió is a térségbe küldte szakértőit. Zöldséghiány fenyegeti Európát A szokatlanul meleg időjárás miatt lerövidült a zöldségek termési ideje, és a gazdák nem tudják mindet egyszerre leszedni. Ezmiatt egyes uniós országokban - mint például Lengyelországban vagy Magyarországon - akár negyven százalékkal is kevesebb lehet idén a zöldségtermés. A gazdák aggodalmát az is fokozza, hogy a szárazság miatt könnyebben alakulnak ki erdőtüzek is. magasabb augusztustól. Azok sem örülhetnek, akik fával fűtenek, hiszen az erdészetek már most 20-25 százalékkal emelték áraikat. A gázár-támogatási kérelmet augusztus 15-ig, a távhőkompenzációs igénylést pedig augusztus 31-ig kell visszajuttatni a rászoruló családoknak, nyugdíjasoknak ahhoz, hogy a kedvezmények már augusztus, illetve október 1-jétől életbe lépjenek. • (szabó) Hova költözik a kormány? Feszített munkatempóra lesz szüksége az új kormányzatnak, ha az előzetes tervek szerint új helyre akar költözni. Meg nem erősített információk szerint vagy a Déli vagy a Nyugati pályaudvar környékére tennék át székhelyüket. Az ingatlanfejlesztők szerint az új kormányzati negyednek mindenképpen metróközeiben kellene lennie, ugyanis a sok hivatalnok és nem mellékesen az ügyfelek számára a legfontosabb a könnyű megközelíthetőség. A vélemények kapcsán két lehetséges helyszín került kiválasztásra - az egyik a Nyugati pályaudvar, a másik a Rákosrendező. Tervben volt a Déli pályaudvar is, de annak lefedése komoly költségekkel járna. Nem elképzelhetetlen viszont, hogy a jelenleg épülő négyes metró kelenföldi végállomása lesz az új helyszín. Az államigazgatás mostanság egy igencsak költséges területen működik. Az irodák felújítására nincs pénz, azok fenntartása iszonyatos összegeket emészt fel. A jelenlegi terület 200 milliárd forint értékű ingatlannak számít, a kiköltözés után lenne is rá kereslet. Az ügyben döntés augusztus végére várható. • N. B. Nehezebb lesz bejutni az egyetemekre Kevesebb diák, jobb minőségű oktatás elérése a cél Szlovákia új oktatásügyi minisztere szerint könnyű bejutni az egyetemekre, ezért ezen változtatni kell. Reformjával azt szeretné elérni, hogy ne függjön az iskola támogatásának az összege az újonnan felvett diákok számától. Ján Mikolaj (SNS) ígérete szerint jövőre már nehezebb lesz bejutni az egyetemekre. Az új oktatásügyi miniszter ezt úgy szeretné elérni, hogy csökkenti az iskolák támogatásának a nagysága és az újonnan felvett diákjaik száma közti összefüggést. Mikolaj tervét nem konkretizálta, régebben azonban megjegyezte, hogy a támogatást a felsőbb évfolyamok átlaglétszámából kellene kiszámolni. Szlovákiában évente 50 ezer hallgató nyer felvételt (ez a jelentkezők háromnegyedét teszi ki), ebből azonban csak 20 ezren fejezik be tanulmányaikat. Mikolaj szerint az elkallódó diákokra az állam feleslegesen dobja ki a pénzt, az iskoláknak sokkal kevesebb hallgatót kellene felvenniük, ez ráadásul az oktatás minőségét is növelné. Az Eperjesi Egyetem rektora Frantisek Mihina más véleményen van, szerinte az államnak azon kellene munkálkodnia, hogy minél többen tanuljanak a felsőoktatásban, mindezt azzal indokolta, hogy míg Szlovákiában a produktív életkornak 12 százalékának van diplomája, Finnországban ez az arány 33, Belgium pedig 29 százalék. Mikolaj ezen kívül fizetőssé tenné a levelezői oktatást, valamint olyan intézkedéseket vezetne be, amely nyomán jobban tudnak majd vállalkozni az iskolák, emellett az akkreditációs feltételek és a külföldi iskolák Szlovákiában lévő tagozatainak az ellenőrzése is szigorodik majd. • Sz. É. Négy év legfontosabb feladatai A szolidaritás jegyében fogant kormányprogram Elkészült a szolidaritás jegyében fogant szlovák kormányprogram, amely 54 oldalon általános vonalakban taglalja a következő négy év legfontosabb feladatait. A Fico - kabinet aránylag bőkezű a fiatal családokkal és a gyengébben keresőkkel szemben. Be akarja fejezni a Mohi atomerőmű két félbehagyott blokkját és hatékonyabbá tenni a bíróságok munkáját. Emellett 2009- ben be szeretné vezetni az eurot is. E programnyilatkozat - amely négy évre meghatározza Szlovákia sorsát - hétfőn kerül a kormány asztalára, a képviselők feltehetően kedden kapják kézhez, és csütörtökön fognak róla szavazni a parlamentben. A dokumentum életre hívásán nagyjából másfél hónapot dolgozott a kormányoldal. Ennek ellenére az általánosságokban megfogalmazott célok aránylag nagy manőverezési lehetőséget adnak Ficoéknak. A gazdasági politika sarokpontja az euro 2009-es évi bevezetése, az állami vagyon privatizációjának befagyasztása és a kis keresetűek támogatása. Négy éven keresztül a dokumentum szerzői legalább ötszázalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Az energetika területén egyetlen konkrét célt jelölnek meg, a Mohi atomerőmű két blokkjának befejezését. A családtámogatás egyik eleme a születendő gyermek után fizetendő 15 ezer korona. Emellett a fiatal családok olcsóbban juthatnak majd lakáshoz. Az igazságszolgáltatás terén olcsóbbak és hozzáférhetőbbek lesznek a bíróságok. Stefan Harabin igazságügyi miniszter az ügyintézés felgyorsítása érdekében növelni, szeretné a bírók számát. Módosulnak a bíróságokon fizetendő illetékek is. „Valaki igazságának csupán akkor tud érvényt szerezni, ha pénze van” - áll a kormányprogramban. A szolidaritás jegyében eltörlik, vagy csökkentik a vizit-, recept- és kórházi ágyhasználatért fizetendő díjakat, valamint növelik az oktatásra szánt pénzeket. Robert Fico kormánya 2006-2010 között a GDP öt százalékét szeretné oktatási célokra fordítani. A tavalyi évhez képest ez az összeg legalább 70 milliárd koronával több. • 0. F.
