Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)

2006-07-12 / 136. szám

HÍDLAP • 2006. július 12., szerda www.istergranum.hu Egyre kevesebben vernek sátrat Magyarországon A Duna-parti kempingek életét idén az árvíz is megkeserítette Folytatás az 1. oldalról Ez a szám azóta folyamatosan csökken, az elmúlt évben már csak alig több mint másfélmillió éjszakát regisztráltak. Szakemberek szerint az idei szezonban a szokatlanul hűvös nyárelő és a labdarúgó-világbajnok­ság miatt további csökkenés várható. A Magyar Kempingszövetség (MAX) elnöke úgy véli, hogy az ille­tékesek nem fordítanak elegendő fi­gyelmet a kempingturizmusra. Ráfi Antal azt sérelmezte, hogy Magyaror­szágon a szállodáké az elsőbbség, a fejlesztési támogatások elnyerésére kiírt pályázatok többsége például egy­általán nem érinti a kempingeket. De a megfelelő marketing és reklám hiá­nya is problémát okoz. Esztergomban ma már csak egy tá­borhely várja azokat a turistákat, akik vagy anyagi okokból, vagy választott életmódjuk miatt sátorfedél alatt sze­retnék eltölteni szabadságukat. Az egykor népszerű Vadvirág kemping helyén ma lakópark épül, a Vaskapui úton álló Gyopár kemping pedig zárt kapukkal, üresen „várja” a tájékoztató tábla hívására oda felbicikliző, vagy felgyalogló turistákát. A táborhelyet annak idején a vaskapui menedékhá­zat is bérlő Budapesti Természetbarát Sportszövetség építette ki. Informáci­óink szerint a kemping fenntartása anyagi nehézségekbe ütközött, ezért eladták a Fővárosi Önkormányzatnak, akik jelenleg is árulják az ingatlant, de az illetékes sportügyosztályon a szabadságolások miatt nem találtunk senkit, aki meg tudta volna erősíteni információinkat. A Prímás-szigeten elterülő Gran Camping üzemeltetője, Csapó Zsolt la­punknak elmondta, hogy a sátor- és la­kókocsihelyek mellett első osztályú fa­házakkal, panziószobákkal és turista- szállással is várják a vendégeket, akik­nek egy tízszer húszméteres korszerű medence is segít a kikapcsolódásban. A kemping a tavaszi és őszi osztálykirán­dulások időszakában diákok zsivajától hangos, nyáron pedig elsősorban Né­metországból és a Benelux-államokból fogad vendégeket, de évről évre nő a belföldi vendégek száma is. A Dömös Campingben az árvíz mi­att rosszul indult a szezon. Szerencsé­A környékbeli kempingekben két felnőtt egy sátorral és egy autóval 3 ezer 500 és 4 ezer forint közötti összegért tölthet el egy éjszakát. Mindezért minden ké­nyelem-fürdési-, főzési- és szórakozá­si lehetőségek - a rendelkezésükre áll­nak, csak kicsit másképp, mint otthon. re a három évvel ezelőtt, a Széchenyi Terv segítségével megvalósuló beru­házással épült étterem nem szenvedett kárt, de a terület takarítása miatt ké­sett a nyitás - tudtuk meg Bábos Jánosné üzemeltetőtől. A dömösi kempingben söröző, közösségi helyi­ségek, egy nagy úszó- és egy kisebb gyermekmedence is várja a sátorozó- kat, de van lehetőség apartmanházban való pihenésre is. A tulajdonos el­mondta, hogy átlagosan 3-4 napot töl­tenek náluk a vendégek, akik java­részt családosok, de jellemzőek a fő­városból egy-egy hétvégére kiruccanó természetbarát látogatók is. Párkányban a Vadas termálfürdő kö­zelében fekvő Autókempingben is most kezdenek feltűnni a nomád nyara­lást kedvelők színes átmeneti hajlékai. A hazaival közel azonos árfekvésű tá­borhely lakói egész napos belépőjegyet is kapnak a Vadas fürdő területére. • Gábor Éva Beindult a szlovák gőzhenger Folytatás az 1. oldalról Becslések szerint mintegy három­ezer magyar ajkú személy dolgozik a különböző szlovák állami hivatalok­ban. Tekintettel az új kormány össze­tételére és nacionalista irányzatára ezek a kormányhivatalnokok sem sok jóra számíthatnak. Az MKP Országos Tanácsa szombaton aggályait fejezte ki az új kormány nacionalista orientá­ciója miatt. A párt vezetését és parla­menti képviselőit egyaránt felhatal­mazta, hogy a lehető legkeményebben ellenálljanak az új kormány minden egyes reform- és kisebbségellenes lé­pésével szemben. A testület fontosnak tartja a nemzetközi közvélemény rendszeres tájékoztatását az új kor­mány minden, a kissebségeket kedve­zőtlenül érintő lépéséről, belföldön pedig megragad minden törvényes eszközt a szlovákiai magyar közösség fejlődésének és a dél-szlovákiai régió gazdasági érdekeinek védelmében. Minden egyes hivatalnoknak - külö­nös tekintettel a magyar nemzetiségű- ekre, akit az új hatalom törvénytele­nül eltávolít posztjáról, a párt jogvé­delmet is felkínált. A Magyar Koalí­ció Pártja mindent elkövet annak ér­dekében, hogy megakadályozza a szlovákiai viszonyok 1998 előtti álla­pothoz történő visszarendeződését. • (zc) Feketelistán az egészséggel üzérkedők? A nyilvánosság erejében bízik az ombudsman Folytatás az 1. oldalról A fogyasztóvédelmi felügyelősé­gek és az élelmiszerellenőrző állomá­sok elmarasztaló határozatai igen rit­kán, vagy csak óvatos körülírással ke­rülnek nyilvánosságra, fővárosi hús­ipari cégről, az egyik áruházláncról vagy édességipari vállalatról írnak ahelyett, hogy konkrétan megnevez­nék azokat a vállalkozásokat, ame­lyek mulasztása a fogyasztók egész­ségét is veszélyeztetheti. A Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség elismeri, hogy óvatosságból tesznek így: egy­szerűen tartanak attól, hogy az érintett cégek pert indítanak ellenük, amit vi­szont az adófizetők pénze bánhat. Márpedig a törvények több hatóság­nak is lehetővé teszik, hogy bizonyos esetekben nyilvánosság elé tárják a szabálytalanságokat, vagy akár a ki­szabott büntetéseket. A fogyasztóvé­delmi felügyelőségek, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Nemzeti Hírközlési Ható­ság, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a piacfelügyeletek és a békél­tető testületek számára adott a lehető­ség, hogy ezekről tájékoztassák a közvéleményt. Mégis leggyakrabban csak a PSZÁF figyelmeztetéseiről és a GVH súlyos bírságairól hallhatunk. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egy egységesebb, hatékonyabb tájé­koztatást sürget, több jogszabályi pont módosítására tett javaslatot, amelyek tisztázása következtében a hatóságok is nyugodtabban élhetné­nek majd törvény adta jogaikkal. Vá­sárlóként elemi jogunk tájékozódni arról, hogy melyik cég termékeit ke­rüljük, éppen ezért az adatvédelmi biztos akár egy külön, információs portál beindítását is támogatná. Fon­tos ugyanakkor, hogy a közzétételkor a vétségek súlyára is tekintettel legye­nek, hiszen tavaly összesen 12 ezer fogyasztóvédelmi ügyben jártak el a hatóságok, a legkisebb szabálytalan­ságtól az országos botrányokig, ezek közt pedig valamilyen szűrő alapján válogatni kell majd. A Fogyasztóvé­delmi Egyesület Országos Szövetsége (FEOSZ) tíz területi fogyasztóvédel­mi felügyelőséggel kötött megállapo­dást, melynek értelmében nyilvános­ságra hozhatják a békéltető testületek határozatait. Honlapjukon ennek kö­szönhetően öt témában tájékozódha­tunk a vétkes, elmarasztalt cégekről, ezek között élen járnak a kereskedel­mi-szolgáltatói profilú üzletek. A szö­vetség feketelistájával kapcsolatban az adatvédelmi biztos is vizsgálódott, és mindent szabályosnak talált, a ha­tározatok szövegéből csupán a káro­sult nevét hagyták ki. Krajcsik Szilvi­ától, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkatársától megtudtuk, folyamatosan frissítik a listát, aho­gyan megkapják a felügyelőségektől az anyagokat. A közeljövőben az elér­hetőséget is jóval egyszerűbbé teszik majd és abban bíznak, hogy a nyilvá­nosság a kereskedők jogkövető maga­tartására is jó hatással lesz. Amennyi­ben pedig az egészségügyi, agrár, szociális és munkaügyi, illetve az igazságügyi miniszter is megfogadja Péterfalvi Attila ajánlását, hamarosan talán érezhető változás állhat be több területen is. • Szabó Hajnal Háromezren halnak meg évente villámcsapástól A hét hátralévő részében is számíthatunk zivatarokra és mennydörgésre Folytatás az 1. oldalról A villámlás a légköri elektromosság kisülése, amelynek áramerősége akár a 100 ezer ampert is meghaladhatja. Ziva­tarok során leggyakrabban az úgyneve­zett vonalas villámmal találkozunk, de gyakran látni egy-egy zivataros felhő fel­villanásában megmutatkozó felületvillá­mot is. Szerencsére ritkán fordul elő a ti­tokzatos gömbvillám és a szárazvillám is, mely utóbbi nem gyújt, de romboló hatása látható külső jelek nélkül képes tönkretenni az emberi idegrendszert. A villámcsapás közvetlenül, vagy a közelben becsapódott villám földára­mai révén okoz károkat a környezetben és az emberi szervezetben. A testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága attól függ, hogy mely testrészeket mi­lyen irányban érint. Legfőbb veszélyt az izmok görcse miatt az életfontossá­gú funkciók leállása jelenti, ám a ma­gas áramerősségű villámütés rendsze­rint súlyos égési sebeket is okoz. A villámcsapás elkerülése érdekében vihar esetén lehetőleg kerülni kell a hegytetőket, hegygerinceket, a sík, sza­bad terepet, a nedves talajt, és azonnal el kell hagyni a vízfelületeket. A rövid­re zárási lehetőség miatt kerülni kell a kőomlás-veszélyes csurgókat, szakadé­kokat, kis odúkat, barlangokat. Mene­déket nyújthat viszont a gépkocsi, amely csukott ablakokkal úgynevezett Faraday-kalitkaként működik, ám fon­tos tudni, hogy a fémrészeket ilyenkor sem szabad megérinteni. Védelmet biz­tosítanak a másfél méternél mélyebb mélyedések és a barlangok, ha a tetejé­től és a falaktól legalább másfél méter távolságra lehetünk. A közelben lévő épületfalak is védelmet nyújthatnak, ha legalább nyolcszor magasabbak a test­hossznál, és legalább két méter távol­ságra állunk tőlük. Ha sem gépkocsi, sem biztonságos búvóhely nincs a kö­zelben, akkor guggoljunk le összezárt lábakkal és térdekkel úgy, hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezet­tel, és lehetőség szerint tegyünk a tal­punk alá 10-30 centiméter vastag szi­getelőréteget ruhákból, esőköpenyből, de lehet ez akár egy száraz kő is. • G. É. A Földön naponta mintegy 45 ezer zivatar fordul elő, nyolcmillió villámmal. Az évi há- rommilliárd villámcsapás körülbelül háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel, és erdőtüzeket okoz. A villámlást kísérő mennydörgés a levegő hirtelen kiterje­déséből származik. Mivel a hang terjedési sebessége kisebb, mint a fényé, a villá­mot előbb észleljük, mint a dörgést. Menetrendszerű rendőrrazzia az utakon Ezúttal elsősorban a buszsofőrökre vadásznak a hatóságok Folytatás az 1. oldalról A szervezet évi 8 alkalommal szer­vez közös ellenőrzéseket, melyeket a tagállamokban egyszerre hajtanak végre. Az ellenőrzések során az olyan nem kívánatos járművezetői magatar­tásokat próbálják kiszűrni, melyek a legnagyobb baleseti kockázatot rejtik az utakon, ilyen a sebességtúllépés, az alkohol- vagy a drogfogyasztás, a biztonsági öv, gyermekülés-haszná­lat. A legutóbbi országos razziát júni­usban tartotta a rendőrség, amikor el­sősorban az ittas és a kábítószeres ve­zetőket ellenőrizték. Akkor a sofőrök 1,4 százaléka vezetett alkoholos befo­lyásoltság alatt, és mindössze három gépjárművezető szervezetében talál­tak drogot. A jelenlegi akció során a rendőrség az összes megyében, Budapesten, a fő­utakon, az autópályákon napi 5-5 órá­ban ellenőrzi az autóbuszokat. A rend­őrök fokozottan figyelnek a sebesség­re, a menetnaplók ellenőrzésére, a ve­zetési- és pihenőidő betartására, vala­mint a buszok műszaki állapotára is. Bognár Ferenc alezredes az esztergo­mi rendőrkapitányság vezetője lapunk­nak elmondta, hogy a tömegközleke­désben részt vevő mindenféle busz számíthat az ellenőrzésre. A „túlveze- tett”, elfáradt sofőrök miatt elszaporod­tak a balesetek, ezért a hangsúlyt a ve­zetési- és pihenőidő ellenőrzésére he­lyezzük, a tahográf adatait vizsgáljuk, amely megmutatja a vezetési időt vala­mint, hogy a sofőr nem lépte-e túl a megengedett sebességet, - tette hozzá Bognár Ferenc alezredes. A rendőrség munkáját a közlekedési felügyelet is segíti, ugyanis amennyire lehetséges a buszok műszaki állapotát és a szüksé­ges felszerelések meglétét is figyelik. A razzia főleg a turistabuszokra és a ma­gánkézben lévő buszokra terjed ki. A Vértes Volán Zrt. járatait a közlekedési vállalat szigorúan ellenőrzi, így a ható­ságok a cég közlekedésbiztonsági elő­írásait könnyebben tudják követni. • (lenger)

Next

/
Thumbnails
Contents