Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)
2006-07-11 / 135. szám
4 HÍDLAP • 2006. július 11., kedd www.istergranum.hu Tragikus baleset a 10-es úton A pénz után az időnkkel is sáfárkodnak Árvízvédelem: a Duna kimaradt Hamis riasztás NÓgrád megye. Tűzszerészek vonultak ki tegnap Nógrádszakálra és Mátraterenyére mert a víz világháborús robbanótesteket mosott ki a földből. Utóbbiról később kiderült, hogy csak gépalkatrészt találtak. A vasút átszervezése miatt több órával is többet utazhatunk Hárman meghaltak, ketten pedig súlyosan megsérültek szombaton éjszaka a 10-es út pilisborosjenői szakaszán történt balesetben. A szerencsétlenséget egy Lada okozta, amely figyelmetlen előzés közben frontálisan ütközött a másik sávban szabályosan közlekedő Mazdával. A baleset következtében a vétkes sofőr, valamint 28 és 17 éves férfi utasai a helyszínen életüket vesztették. A negyedik utast, valamint a Mazdát vezető nőt életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Bányászati pályázat Dorog. A Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány pályázatot hirdet a szénmedence bányászhagyományait ápoló közösségek részére. Pályázhatnak többek között hagyományőrző-, valamint amatőr művészeti rendezvények szervezői, illetve a bányászattal összefüggő helytörténeti tevékenységet végző, és a bányászhagyományokat ápoló szervezetek. Folytatás az 1. oldalról Leáll a közlekedés decembertől az Esztergom-Almásfűzitő, Veszprém- Veszprémvarsány, Pápa-Csorna, Bala- ssagyarmat-Ipolytarnóc, Makó-Hód- mezővásárhely, Szentes-Orosháza és a Kiskőrös-Kalocsa vonalon. A szabályok alapján akár augusztus végén megszűntethetőek lennének ezek a vonalak, ám a MÁV csak december 12- től tervezi a lépést. A vonalak megszüntetése azonban nemcsak a két település közti közlekedés nehézségeit fogja eredményezni, hanem tovább központosítja Budapestre a vidéki városok között utazást. így például Esztergomból Győrbe vasútvonalon is csak Budapesten keresztül lehet majd eljutni, ami több mint négy óráig tart, míg Almásfüzitőn keresztül ugyanez az út két és fél óra alatt megjárható. A kormány egyik válasza a vonalak megszüntetésére a buszhálózat fejlesztése volt, de sokaknak ez sem jelent majd megoldást. Kerekesszékkel például lehetetlen feljutni egy távolsági buszra, ahol a két üléssor között ötven centimétemyi távolság található, míg vonaton legalább a kerekesszékkel való elhelyezkedés megoldható. Kerékpárt és egyéb nagyobb csomagot sem lehet buszon szállítani, míg a vonaton ezek elhelyezése megoldott volt. így ha a döntés érvényben marad, az nagyon meg fogja keseríteni a vidéki városok között utazók életét. A Levegő Munkacsoport levelet írt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterhez, amelyben azt kérik, hogy haladéktalanul vonja vissza a vasúti szárnyvonalak megszüntetérére irányuló döntéseit. Az indoklás között szerepel városközi összeköttetések lehetőségének megszűnése, és a nemzetközi régiós érdekek sérelme is. A szervezet felszólítja a minisztert, hogy tegyen eleget a törvényi előírásoknak és a demokratikus jogoknak, és válaszoljon a levélre és a mellékelt petícióra. • Pálovics Klára Nem jut pénz a folyam gátjainak erősítésére Most az iskolákra fáj a kormány foga? A Fidesz kész Alkotmánybírósághoz fordulni az ügyben Színlelt átalakítás az egészségügyben? Szabadfoglalkozásúakként dolgozhatnak tovább az orvosok Quo vadis Szlovákia? A szlovák kormány szurkolói - köztük Ivan Gasparovic államfő és Jiri Paroubek, a cseh szocialisták vezére - azzal érvelnek, hogy a puding próbája az evés. Várjuk meg a Fico-kabinet intézkedéseit és csupán ezt követően mondjunk ítéletet. Ezzel a pudinggal viszont az a gond, hogy már az elkészítése során nem tartották be az előírt hőmérsékletet és kiszerelése előtt lejárt a szavatossága. A szlovák kormány eredménytelenségének árnyékát vetíti elő elsősorban maga a nacionalista és nehezen fegyelmezhető hármasfogat. Míg Fico trojkájában a baloldalon poroszkáló nyerges eléggé balra húz - keményen megadóztatná a bankokat és nagyvállalatokat, elriasztva ezzel a külföldi tőkét - a rudas első intézkedéseként rehabilitálná Ivan Lexát, a Meciar-éra egyik kulcsfiguráját. A zabolátlan magyarfaló szélhámos (másik nevén lógós) elsődleges célja: betiltani a Magyar Koalíció Pártját. Ilyen körülmények között nem irigyelni való a bakon ülő kocsihajtó dolga. Nem lesz könnyű kordában tartania a hámot és ostorcsattogást nehezen tűrő, valójában még betöretlen, középen és jobboldalt húzó két segítőtársát. Emellett a nyerges is rakoncátlankodhat, hisz a Smeren belül négy különböző érdekcsoportnak kell közös nevezőre jutnia abrakolását illetően. A 16 tagú szlovák kormányban 11 volt kommunista „civil” - egyesek szerint köztük több pancser - kapott helyet, ezzel kirekesztve a Smer számos árnyékminiszterét. Érdekes módon, míg Ivan Gasparovic a szakmailag elismert Vladimír Tvaroskának a Szlovák Nemzeti Bank alelnöki kinevezését megtorpedózta, a kontár miniszterek beiktatása ellen nem emelt semmilyen kifogást. A „pártatlan” szlovák államfő ismét tanújelét adta annak, hogy közelebb áll hozzá az ing, mint a kabát. Az említett négy Smeres érdekcsoportból éppen a szociális demokrácia hívei húzták a rövidebbet. Ezzel összefüggésben nem zárható ki annak lehetősége, hogy ezek a mellőzött szocialisták esetleg megbonthatják a Smeren belüli pártegységet. Ez a körülmény, a kormánykoalíció három öntörvényű pártvezére között a múltban nem éppen felhőtlen viszony, valamint az ország nemzetközi elszigetelődése is arra utalnak, hogy a jelenlegi nacionalista szlovák kormány valószínűleg nem tölti ki a négyéves választási ciklust. Addig viszont kurucvilág lesz Szlovákiában. Folytatás az 1. oldalról A vízügyi tárca szerint a Duna menti települések az árvíz után kapott vis maior pénzből ki tudták javítani a hibákat. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területéhez tartozó táti védmű kettes, hiányzó szakasza, nem tartozik a sürgős kategóriába. Bár a levonult, idei nagy árvíz során többször hangsúlyoztuk, hogy pont ennek az ütemnek a hiánya érződött a településen. Bár a gátként is funkcionáló új útszakasz kiválóan bírta a vizet, az mégis megjelent a védmű másik oldalán. Ez pedig megismétlődhet, ha beköszönt az augusztusi ár. Ha hinni lehet az ígéreteknek 2007-től ez és a többi hiányzó dunai védmű is kiépül. A Duna projekt a II. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként ekkortól valósulhat meg. • G. K. Olyan intézmények esetében érhető ez majd tetten, ha egy általános iskola egy gimnázium tagiskolájává válik. A törvénytervezet mindezek mellett azt is megengedi, hogy a tagiskolává válás során ne kelljen vizsgálni azt, hogy megoldott-e a közlekedés. Sió László úgy véli, hogy a kormány megpróbálja majd mindezt egy feles törvény keretében elfogadtatni, amelyhez kiváló esélye is van, ugyanakkor az önkormányzatokra nézve alkotmányellenes lépést tesz majd. Mivel az önkormányzati törvény kimondja, hogy a fenntartónak feladat-ellátási kötelezettsége van és saját maga dönt arról, hogy ennek milyen módon tesz eleget. Ezt a jogot - értelemszerűen - korlátozni fogja a vita tárgyát képező javaslat, hiszen ha nincs elég osztály, vagy gyerek, tagiskolává kell válnia. Sió László szerint alkotmányos aggályokat vet fel a törvénytervezet, így ha a kormánytöbbség megszavazza ebben a formában a javaslatot, a Fidesz Alkotmánybírósághoz fordul majd az ügyben. Tavaly egyébként a kistérségi iskolákat hasonló módon társulásba akarta kényszeríteni a Gyurcsány-kormány, amely akkor szintén alkotmányos kifogásokat vetett fel és meg is bukott. A Pedagógusok Demokratikus Szövetségének elnöke szerint, elképzelhető az is, hogy anyagi okok miatt előbb- utóbb bezárják a kistelepülések kisiskoláit. Kerpen Gábor lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy amíg nem megoldott a gyerekek szállítása, semmiképpen sem tudják elfogadni a tagiskolává válás gondolatát. Pedig a tervezet szerint ilyen kötelezettség nem terheli a kormánykoalíciót. Ezen kívül a PDSZ sztrájkbizottság felállítását is kilátásba helyezte, a pedagógusok kötelező óraszámának megemelése miatt. Kerpen Gábor úgy nyilatkozott: amíg nem folytat érdemi tárgyalást a tárca a tanárokkal, addig vonja vissza a rendeletet, ugyanis törvénysértő egy ilyen lépés megfelelő hatásvizsgálat nélkül. * (Sál) Folytatás az 1. oldalról Ez az uniós jogszabályok alapján törvénytelennek minősül, több orvos is megnyerte már az igazságtalanság miatt indított pert. A kórházakra rákénysze- rített hivatalos alkalmazás azonban sem a pénzhiánnyal küzdő intézményeknek, sem az így jóval kevesebbet kereső orvosoknak nem felel meg. Egyes kórházak „kiszervezéssel” oldották meg a problémát, mások közalkalmazotti státuszt ajánlottak fel az érintetteknek. Régiónk kórházai közül egyikben sem okozott ellátási fennakadásokat a határidő lejárta, de néhol szervezési nehézségeket viszont okozott. Vácott és Esztergomban az érintett orvosok többségét közalkalmazottként foglalkoztatják tovább, jóval kevesebb bérért. A tatai szakkórház és rendelőintézetben az orvosok 95 százaléka közalkalmazottként •dolgozott, így csak néhány esetben kellett módosítani a szerződéseken. Az igazgató kérdésünkre elmondta, hogy náluk tavaly ősztől az ügyeleti órákat is teljes munkaidőként számolják el, így ezen sem kellett változtatniuk, hiszen az orvosok nem is voltak érdekeltek abban, hogy vállalkozóként dolgozzanak. • Sz. H. f)ravfit7 Ffirfinr Az Országgyűlés elé terjesztette a kormány azt a törvényjavaslatot, amely értelmében, megszűnhetne a kistelepülési általános iskolák harmada, az úgynevezett tagiskolává válás „segítségével”. így azonban csorbulna az önkormányzatok joga is, amelyet az alkotmány szabályoz. Ha a kormány a törvényjavaslatot „átveri” a parlamenten, ami könnyen elképzelhető, hiszen feles törvényről van szó, a Fidesz Alkotmánybírósághoz fordul. A kistelepülési iskolák problémáinak megoldására a kormány új tervet eszelt ki, amelyet már be is nyújtottak az Országgyűlés elé. A közoktatási törvényjavaslat részét képező tervezet részletes vitája e héten zajlik a parlamentben. Azokon a településeken, ahol az általános iskolában nincs meg a nyolc osztály, egy másik intézmény - akár azonos, akár más településen van - tagiskoláként működhetne tovább. Ráadásul ott ahol ugyan van 7-8. osztály, de a maximális osztálylétszám ötven százalékát nem éri el a tanulók száma, akkor is tagiskolának minősülhetnek. A tervezet nagyságrendileg az általános iskolák harmadát érinti, körülbelül százezer gyereket. Mindez tulajdonképpen iskola-összevonást jelent - mondta lapunknak Sió László, vagyis igazgatói és helyettesi posztok szűnnek meg, így spórol egy kicsit a kormány. A tervezet másik aspektusára is rávilágított az ellenzéki oktatáspolitikus. Ezek szerint, hosszabb távon elképzelhető, hogy a hat plusz hat osztályos rendszer felé mutat az irány. Elképzelhető, hogy tanítók oktatnak majd egészen a hatodik osztályig, és így megspórolhatok a szaktanárok is.
