Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)

2006-07-05 / 131. szám

4 HÍDLAP • 2006. július 5., szerda www.istergranum.hu Felújítják Csokonai múzsájának sírját Folytatás az 1. oldalról A felújításhoz szükséges önrészt a Dunaalmás Baráti Kör és a település ön- kormányzata felajánlásokból gyűjtötte össze. A költségek összesen 460 ezer fo­rintba kerülnek, amihez a Nemzeti Kul­turális Alaphoz benyújtott pályázaton 300 ezer forint támogatást nyert a tele­pülés, így megkezdődtek a restaurálás­sal kapcsolatos munkálatok. A polgár- mester hangsúlyozta, hogy egy héten belül aláírják a megállapodást Egri Hu­nor okleveles kőszobrász és restaurátor művésszel, aki korábban a sír állapot­elemzését, és restaurálási javaslatát is készítette. A szakember két héten belül elszállítja a sírkövet, és megkezdi a fel­újítási munkálatokat. A tervek szerint a kő hat héten belül visszakerül az eredeti helyére, miután a restaurátor megtisztít­ja, eltünteti a repedéseket, töréseket, va­lamint a golyó ütötte nyomokat, a meg­fakult szmét pedig megerősíti, újrafesti. Lévai Péter hozzátette a felújított Lilla sír szebb lesz, mint az eredeti volt. • (lenger) Olasz irodalmi díjat nyert Grendel Lajos Grendel Lajos Kossuth-díjas szlo­vákiai magyar író Einstein harangjai című olaszul is olvasható regénye nyerte el a Giuseppe Acerbi Irodalmi Díjat, amelyet Castel Goffredo városa alapított, és amelyet idén 14. alka­lommal ítélték oda. A díjat Castel Goffredo városa azzal a céllal alapí­totta, hogy megismertesse az olasz ol­vasóval a kortárs világirodalom Itáliá­ban kevéssé ismert alkotásait. Minden évben egy-egy nemzet prózairodalma kerül terítékre, idén magyar alkotások közül választottak. Nagy Balázs Ki viszi haza a pálmát? Akár kontinensviadalként is beszélhetnénk a vasárnap véget érő né­metországi világbajnokságról, ugyanis a legjobb négy csapat közé csak és kizárólag az öreg földrész csapatai jutottak. Azzal, hogy ki lesz a befutó, még pár napot várni kell. Az viszont biztos, hogy ná­lunk, Európában játsszák, ha nem a legszebb, de mindenképpen a leg­eredményesebb focit. Mindegy, hogy Olaszország, Németország, Por­tugália vagy Franciaország ér a csúcsra június 9-én, bebizonyosodott, hogy tippelni életveszély. Nincsenek rosszabb, vagy jobb csapatok. Az idei harminckettes mezőnyben ugyanúgy képes győzni a FIFA- ranglista negyvenedik helyezettje a harmadik ellen, és fordítva. Ki­egyenlítődtek a viszonyok, szenvednek a nagyok, brillíroznak a ki­csik. Mert ki gondolta volna, hogy a hatodik világbajnoki címre is esélyes Brazília nem éli meg az elődöntőt, hogy a szerbeknek hatot hintő Argentína már a legjobb 16 között búcsúzik? Azt sem hitte vol­na senki, hogy a világranglista második helyezettje nem éli túl a cso­portkört, főleg annak fényében nem, hogy az USA ellen villámrajtot vettek Nedvedék. De vegyük górcső alá a másik oldalt: a németek szenvedése a múlt homályába veszett, Ecuador szárnyalt, sőt Mexikó is bizonyította, hogy képes a jó játékra. Ghána és Ausztrália csoport továbbjutására kevesen fogadtak volna, előbbi egyetlen afrikai csapat­ként kvalifikálta magát a nyolcaddöntőbe, míg utóbbi együttessel - úgy, ahogy négy évvel ezelőtt Dél-Koreával - Guus Hiddink tett cso­dát. Arcpirítónak tűnhet, hogy a G-jelű kvartettből Svájc végzett az élen, bár most szomorkodhatnak, hiszen a szintén továbbjutó Francia- ország már a döntő kapuját döngeti. Az ukránok sem utaztak hiába Németországba, a kezdeti spanyol pofon után felkeltek a padlóról, ne­kik az olaszok jelentették az utolsó, le nem küzdhető akadályt. Mint már említettem, a végső győztes kiléte még ismeretlen, viszont már most leszögezhető: remek világbajnokságot láttunk. A négy- évenkénti csoda újra megtörtént, annak ellenére is, hogy kevesebb gól esett, mint 2002-ben, hogy nem rúgott még labdarúgó mesterhár­mast. Ez a fociünnep nem úgy vonul majd be a sporttörténelembe, mint a hihetetlen izgalmakat hozó találkozók seregszemléje (bár volt egy-két infarktus közeli állapotot eredményező összecsapás), hiszen a csapatok nem azzal voltak elfoglalva, hogy fejetlenül támadjanak, oxival passzoljanak, átemeljék a kint álló kapust, hanem a védeke­zésre, az ebből épülő akció kivitelezésére szorítkoztak. Vasárnap eldől minden. Lényegtelen, hogy melyik csapat emelheti a magasba az elsőségért járó kupát. Tény: minden körülmények között megérdemli azt, hogy a világ legjobbja legyen és felüljön a trónra. Magyar színházak csődveszélyben A korábbinál is nehezebb helyzetbe kerülhetnek a felvidéki teátrumok Folytatás az 1. oldalról Bíró a Hídlapnak elismerte, hogy valóban kevés pénzből gazdálkodnak a magyar teátrumok, de a kapott ösz- szeget államin kívül uniós források­ból vagy alapítványoktól is kapható támogatással bővíthetik ki. Földes Dénes a Komáromi Jókai Színház gazdasági igazg^jója lapunk­nak bevallotta, hogy társulatuk nem jó helyzetben van. „A színháznak mű­ködnie kell, és ehhez bizony pénz szükséges. A rendelkezésre álló keret jóval kisebb annál az_ összegnél, mint amennyire valóban szükség volna. Eb­ben az évben 3 millió koronás a hiány, ez ugye 20 millió forint körüli összeg­nek felel meg” - panaszolta a gazdasá­gi igazgató. A színháznak sikerült el­nyernie néhány pályázatot, és további kérelmek is kiértékelésre várnak. Föl­des, a Szlovákiában kialakult koalíció miatt felmerülő esetleges félelmeket (így például azt, hogy nem kap támo­gatást a társulat) nem szerette volna kommentálni. Elmondása szerint nem ez a fontos, a társulatot amúgy is a Nyitra megyei önkormányzat „pénze­li”. „A tavalyi év végéig mindig talál­tunk megoldást a veszteség csökkenté­sére, és jelenleg is ezen dolgozunk. Úgy kell kezelnünk a dolgot, hogy az ne menjen a minőség rovására. A hi­ány miatt egyszer sem nyúltunk bele a A múlt héten rendezték meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak 18. Fesztiválját, melyre minden határon túli színházi társulat meghívót kapott. A tíz­napos fesztiválon több mint negyven darabot láthatott a zsűri és a közönség, emellett szakmai tanácskozást is tartot­tak színházi vezetőknek, rendezőknek. produkciók készítésébe” - szögezte le az igazgató. A komáromi színház évente hat - hét bemutatót tart, jelen­leg 10-11 produkció van műsoron, évente 170-180 előadást nézhet meg a közönség, a belépőjegy pedig a ma­gyarországi színházakhoz képest ala­csonynak számító 180-240 korona (1260-1680 forint) között mozog. Kollár Péterrel, a Kassai Thália Színház igazgatójával januárban be­szélgettünk, akkor ő sem volt bizako­dó a jövőt illetően. Lapunknak el­mondta, hogy ugyan kapnak állami, il­letve önkormányzati támogatást, de ez csak egyharmada annak az összegnek, amit egy hasonló méretű magyaror­szági színház kap a magyar államtól. Ez persze nem elég a színház költsé­geire, ezért kénytelenek pályázatokat írni, és a megnyert összegekből kipó­tolni a hiányt. A kassai színházban át­lagosan bruttó 11 ezer koronát, azaz körülbelül hetvenezer forintot kapnak havonta a színészek, Komáromban a bérek valamivel jobbak: átlagban ti­zenháromezer koronát, azaz körülbe­lül 80-90 ezer forintot vihetnek haza. A szlovák színészek fizetésénél ez 30- 40 százalékkal kevesebb. • Szép Éva Neszmély: főszerepben az isteni nedű Több ezren voltak kíváncsiak a hét végi borünnepre Ismét terítéken a kettős állampolgárság? Folytatás az 1. oldalról Duray Miklós más véleményen van, szerinte a 2004. december 5-i népszavazás hiba volt, így tragikus lenne azt megismételni. „Nem lett volna szabad kiírni azt, mert ez nem olyan kérdés, amelyet a voksolás ilyen módjával kéne eldönteni” - fe­jezte ki nemtetszését az MKP ügyve­zető alelnöke, aki szerint egy újabb népszavazás még jobban kettéosztaná a nemzetet. „Ugyanaz a kormány van az élen, mint 2004-ben, ugyanúgy el­lenkampányba kezdenének, és vége­zetül ugyanolyan eredmény születne” - szögezte le lapunknak a képviselő. Patrubányi Miklós a Stopnak el­mondta, hogy nem telik el nap anél­kül, hogy ne a következő szavazásra készülne a szervezetük. „Keressük a legalkalmasabb időpontot, amikor mind az általános, mind a politikai körülmények a legjobbak lesznek ar­ra, hogy útnak indítsuk a második népszavazást, amely minden bizony­nyal ügydöntő lesz” - fogalmazott a szervezet elnöke. Patrubányi szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának egyik napról a másikra történő megszüntetése a kül­honi magyarok arculcsapását jelenti, az iroda bezárása miatt a Magyarok Világszövetségének megnőtt a fele­lőssége és a szerepe is. A MVSZ ezért szeptemberre kezdeményezi a ma­gyar-magyar csúcs újfajta összehívá­sát, Csíkszeredában megnyitja a Ma­gyarok Világszövetségének irodáját, és saját székházukban irodahelyiséget bocsát a határon túli magyar politikai erők rendelkezésére. • Sz. É. es bora bizonyult a legkiválóbbnak a fe­hérborok között. A rosék között a Konyári Pincészet Cabemet-Merlot Rosé 2005 bora, a vörösek között a Figula Pincészet Merlot Selection 2004 bora nyerte a versenyt. A legjobb desz- szertbor címet a Vincellér Ház késői szüretelésű Soproni Zenit 2004 bora kapta. A látogatók megkóstolhatták az ország tíz legnagyobb borászának nedű­it is, emellett érdekes információkat kaphattak a borokról, a borászatról és a magyar borkultúráról. A borászat és pin­celátogatás mellett nagy sikert aratott a háziasszony Japucsek Gabriella és Szu- lák Andrea közös talkshowja, míg Besenyei Péter műrepülő világbajnok szédületes bemutatóval szórakoztatta a közönséget. Sok érdeklődőt vonzott Pocsai Kriszta jazzkoncertje, Vágó Ist­ván és Favágó zenekarának már az idő is kedvezett, így zenéjüket már a szabad ég alatt élvezhették a résztvevők. • -I -a Több ezren látogattak el a hét végén rendezett harmadik Hilltop Borünnepre Neszmélyen. A szakértő zsűri az ország tíz legnagyobb borászának nedűit érté­kelve a legjobb fehérbornak a Hilltop Borászat Premium Neszmélyi Chardonnay 2004-est választotta. A borongós idő ellenére több ezren tóttá meg a fesztivál legjobb borait. Idén látogatták meg a 3. Hilltop Borünnepet a fehérborok közül a Hilltop Borászat Neszmélyen, ahol szakértő zsűri válasz- Premium Neszmélyi Chardonnay 2004-

Next

/
Thumbnails
Contents