Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)
2006-07-29 / 149. szám
_____magazin 2006. július 29., szombat • HÍDLAP V a betegségek ellen Az egészségükkel foglalkozó emberek számára egyre ismerősebben csengenek az „antioxidáns” és a „szabad- gyök” kifejezések. A szervezetünkben természetesen is képződő, de a környezeti ártalmak és a helytelen életmód következtében felszaporodó szabadgyökök megkötése az antioxidáns enzimrendszer feladata. A védelmi rendszer működéséhez szükséges vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz megfelelő táplálkozással juthatunk hozzá. A szabad gyökök képződése természetes élettani folyamat: sejtjeink az anyagcsere során tápanyagokat égetnek, az oxidáció melléktermékei a szabad gyökök. Olykor azonban a szervezetben a különböző környezeti és életmódbeli tényezők hatására a szükségesnél több szabadul fel belőlük. A túltermelést kiválthatja például az UV sugárzás, a füsttel és ólommal szennyezett levegő, a rovarirtó szerek, a dohányzás, a helytelen táplálkozás (magas hőmérsékletre hevített étrendi zsírok), a nem ellenőrzött cukorbaj, az érzelmi stressz, de a túlzottan kimerítő testedzés is. Amikor a szervezet fokozottan ki van téve e bántal- maknak, szabad gyökök nagy meny- nyisége árasztja el a testet, és az egyébként ártalmatlan oxidánsok megkezdik tombolájukat. A legfontosabb anyagok A négy legfontosabb gyökfogó: az E- és a C-vitamin, valamint az A-vita- min növényekben előforduló előanya- ga a béta-karotin és az antioxidáns enzimek működéséhez is szükséges szelén. Szervezetünk működését segíti még a cink, a réz, és ugyancsak antioxidáns hatásúak a gyümölcsökben, zöldségekben megtalálható fito- vegyliletek, a bioflavonoidok. Kutatások bizonyítják, hogy az antioxidán- sok különböző kombinációban fejtik ki a legkedvezőbb hatásukat. Ilyen az E-vitamin és a szelén együttese, amelyek egymás hatását fokozva gátolják a sejtromboló folyamatokat. A béta-karotin az antioxidáns hatás mellett bőrvédő tulajdonságú, megtalálható az élénk narancssárga zöldségekben és gyümölcsökben (pl. sárgarépa, sütőtök, sárgabarack, sárgadinnye). A C-vitamin (szinte minden gyümölcs- és a zöldségféle tartalmazza) nem csak antioxidáns, hanem erősíti az immunrendszert, védelmet nyújt a stresszel és a rákkeltő anyagokkal szemben. Az E-vitamin védi a sejthártyákban és a szövetekben lévő többszörösen telítetlen zsírsavakat a szabad gyökök oxidáló hatásától. Jó forrásai a növényi olajok, keményhéjú gyümölcsök és a búzacsíra. A szelén hiánya következtében romlanak az immunfunkciók, megnő a szív és érrendszeri betegségek, valamint a rák kialakulásának kockázata. Bár a táplálék szeléntartalma elsősorban attól függ, hogy a növények termőtalajában mennyi van belőle, és ez az élték Magyarországon sajnos igen alacsony', az ásványi anyag jó forrásai az. állati belsőségek, húsok, rákok, kagylók, a vaj és a tejtermékek, valamint a teljes kiőrlésű gabonakészítmények. Természetes és mesterséges változatok Sokféle vizsgálatot végeztek és végeznek ma is az antioxidánsok és a különböző betegségek összefüggéseiről, de sajnálatos módon ezek a kutatások ellentmondásos eredményeket mutatnak. Ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy a mesterséges és a természetes antioxidánsok felhasználása a szervezetben különböző módon történik. Annyit mindenesetre bizonyosan állíthatunk, hogy a természetes antioxidánsokban gazdag élelmiszerek fogyasztása biztonságos és rendkívül hasznos. Az antioxidánsok laboratóriumban is előállíthatok. Az ilyen mesterséges antioxidánsok ma már nagy választékban megtalálhatók a gyógyszertárak polcain, és elsősorban táplálék-kiegészítőkként ill. diétás pótlékként alkalmazhatók. Az is előfordul, hogy már a gyártás során antioxidánsokkal egészítenek ki bizonyos élelmiszereket. Kapható például szelénnel dúsított kenyér. Az antioxidánsok mérése a szervezetben A tudósok világszerte egy vadonatúj találmányról beszélnek, amely rövidesen megváltoztatja, mit gondolnak az emberek az antioxidánsokrő! és az egészségről - ez az úgynevezett biofotonikus szkenner. Ez a forradalmi eszköz első ízben teszi lehetővé az antiöxidáns-védelem gyors mérését. A mérés nagyon egyszerűen és fájdalommentesen történik. A kezünket egyszerűen egy biztonságos, alacsony energiájú kék fényű lézer elé helyezzük, amely megméri a bőrünk karoti- noid szintjét, és ezálatal pontos képet kaphatunk a szervezetünkben jelentkező hiányokról. A felmerülő problémákat különböző táplálékkiegészítőkkel és vitaminokkal célszerű pótolnunk az egészség megőrzése és a betegségek megelőzésének érdekében. A szkenner átal megkapott eredményt, indexet több tényező is befolyásolja. Ilyen az életvitel, a kor, vagy a táplálkozás, de a velünk született gének is alapvetően megemelhetik vagy csökkenthetik a szöveteink között tevékenykedő antioxidánsok szintjét. Menny vitaminra van szükségünk? A vitaminokat közvetett módon fedezték fel. Többről is elmondható, hogy hiányát, és az azzal járó tüneteket az emberek korán felismerték, sőt gyógyítani is tudták, még mielőtt magát a vitamint kémiai anyagként azonosították volna. Ilyen hiánybetegség pl. a skorbut, mely évszázadok óta ismert, vérzékenységgel, levertséggel járó kór. Az újkori hajóutakon tüneteit friss citromlével orvosolták anélkül, hogy sejtették volna a betegség okát, a C-vitamin (aszkorbinsav) hiányát. A legtöbb vitamint századunk első évtizedeiben azonosították, és tisztázták az emberi szervezetre gyakorolt hatásaikat is. Két nagy csoportra oszthatjuk őket. ún. víz-és zsíroldékony vitaminokra. Az előbbiek a vérben és az egyéb testfolyadékokban oldott formában vannak jelen. A vizelettel viszonylag gyorsan kiválasztódnak, ezért napi pótlásuk elengedhetetlen. A zsíroldékonyak (az A-, melynek hiánya az ún. szürkületi vakságot okozza, a csontállomány és a fogzománc képződéséhez fontos D-, a sejtosztódásban és szaporodásban nélkülözhetetlen E-vitamin, stb.) ezzel szemben huzamosabban raktározódnak a zsírszövetekben, a lipoidokban gazdag agyvelőben és a belső szervekben. Hiánytüneteket ezért csak a hosszabb ideig tartó elégtelen bevitelük (pl. télen, vagy éhezés, tartós fogyókúra esetén) okoz. Talán meghökkentő, de még ma sem tudunk pontos választ adni arra a kérdésre, hogy mennyi vitaminra is van szükségünk. Csak orvosi ajánlások vannak arra vonatkozóan, hogy az életkortól, a testsúlytól és a fizikai állapottól függően mennyit kell bevinni szervezetünkbe. Az emberi test vitaminszükségletét számos tényező befolyásolja. Az igény megnő pl. növekedés, fejlődés, terhesség esetén, időskorban, fogyókúra alkalmával. A sportolás, a tartós, nehéz fizikai és szellemi megterhelés, a fertőző betegségek, valamint az azt követő lábadozás ugyancsak nagyobb mennyiséget igényelnek. A dohányosok, és az alkoholisták szervezetének az egészséges felnőttek számára ajánlott napi értékek két-háromszorosára van szüksége ahhoz, hogy a szenvedélybetegség okozta káros hatásokat, valamelyest ellensúlyozza. Másik kérdés, honnan tudjuk, hogy vitaminhiányunk van, hiszen ma már ez nem jelentkezik olyan markánsan, mint régen a hajósoknál vagy az eszkimóknál. Éppen ezért nehéz felismerni, ha valakinek lappangó, ún. látens vitaminhiányra vezethetők vissza a panaszai. Ha ezt pl. a helytelen étkezési szokás váltja ki - aminek sokszor rossz közérzet a következménye -, akkor egy vitaminkészítmény már egy héten belül javulást eredményezhet. A tüneteknek azonban más oka is lehet, pl. vérszegénység, vagy egy sor más betegség. Ha azok nem szűnnek a vitaminkúra után, mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni. • Mihalovics Bahbaha A-vitámin C-vitamin B1 vitamin B2 vitamin B3 Niacín B5 Pantoténsav B6 vitamin B9 vitamin B12 vitamin Biotin H-vitamin D-vitamin E-vitamin F-vitamin K-vitamin Hiánya: a szem, a bőr és a nyálkahártya kiszáradásához vezethet, látásromlást eredményezhet. Fő forrásai: máj, tengeri hal, tej és tejtermékek, margarin, tojás- sárgája, saláta, petrezselyem, paraj, sárgarépa, barack. Napi szükséglet: Nők: 800 h9 (szoptatás alatt 1300 p/g) Férfiak: 1000^g Hiánya: fáradtságérzéssel, szélsőséges esetben skorbut kialakulásával jár, növekszik a fertőzésekre való hajlam. Fő forrásai: csipkebogyó, zöldpaprika, citrom, narancs, alma, káposzta, brokkoli, burgonya. Napi szükséglet: Nők: 60-65 mg (dohányosoknak legalább 100 mg) Férfiak: 60-65 mg (dohányosoknak legalább 100 mg) Hiánya: ideggyengeség, szívgyengeség, étvágytalanság formájában jelentkezhet. Fő forrásai: máj, élesztő, hántolatlan rizs, korpás búza, zabliszt, földimogyoró, sertéshús, hüvelyesek. Napi szükséglet: Nők: 1,3 mg Férfiak: 1,5 mg Hiánya: szájzugrepedést, bőrgyulladást, gyomor-bélrendszeri tüneteket, valamint visszamaradást okoz a növekedésben. Fő forrásai: tej, máj, tojás, élesztő, olajos magvak, hüvelyesek. Naoi szükséglet: Nők: 1,5 mg Férfiak: 1,8 mg Hiánya: pellagra, napfénynek kitett bőrfelületek elszíneződése, nyelv- és bőrgyulladás, hasmenés, súlyos esetben szellemi leépülés. Fő forrásai: máj, sovány hús, szárnyas, teljes kiőrlésű gabona, hüvelyesek, kemény héjú gyümölcsök, burgonya. Napi szükségle: Nők: 15 mg Férfiak: 19 mg Hiánya: rendkívül ritka, a lábujjak zsibbadását és bizsergését okozza. Fő forrásai: mindenféle hús és növényi táplálék, különösen a máj, hentesáru, tojássárgája, aszalt és keményhéjú gyümölcsök. Napi szükséglet: Nők: 4-7 mg Férfiak: 4-7 mg Hiánya: idegességet, álmatlanságot, zsiranyagcsere-zavart, bőrproblémákat idéz elő. Fő forrásai: máj, hús, tejtermékek, korpa, borsó, uborka, kisebb mértékben a tej, a tojás. Naoi szükséglet: Nők: 2 mg Férfiak: 2,2 mg Hiánya: a fehérvérsejtek megfogyatkozását okozhatja. Jelenléte segíti a vas és a B12-vitamin felszívódását. Fő forrásai: leveles zöldségek (pl. paraj), máj. Naoi szükséglet: Nők: 200 (terhesség alatt: 400 hü) Férfiak: 200 y/g Hiánya: vészes vérszegénység, idegrendszeri zavarok formájában jelentkezik. Fő forrásai: növények nem tartalmazzák, a szükségletet kizárólag állati eredetű élelmiszerekkel lehet fedezni, melyeknek csaknem mindegyikében megtalálható a B12. Naoi szükséglet: Nők: 2 hq Férfiak: 2pg Hiánya: hajhullást, bőrbetegségek kialakulását vonja maga után. Fő forrásai: tojássárgája, máj, vese, dió, tej, Naoi szükséglet: Nők: 10-200 H0 Férfiak: 10-200 /jg Hiányai a csontok fejlődési zavarát okozhatja. Gyermekekben angolkórt, felnőttekben csontlágyulást idézhet elő. Fő forrásai: hal, halmájolajok, máj, tojás. Napi szükséglet: Ha a bőrt naptény éri, elegendő D-vitamin képződik; a kimozdulni képtelenek étrendje napi 10 jvg-ot tartalmazzon Hiánya: izomsorvadáshoz, idegrendszeri megbetegedésekhez vezethet. Főbb forrásai: gabonamagvak csírái, növényi olajok. Naoi szükséglet: Nők: 12 mg Férfiak: 12 mg Hiánya: különböző bőrbetegségek (ekcéma, pattanások) formájában jelentkezik. Főbb forrásai: növényi (búzacsíra, napraforgó, szójabab) olajok; dió) mandula, avokádó. Hiánya: vérzékenységet okoz. Fő forrásai: brokkoli, káposzta, fejes saláta, paraj, tejtermékek, máj. Napi szükséglet: Nők: 70 HO Férfiak: 80 h9
