Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)
2006-07-19 / 141. szám
4 HÍDLAP • 2006. július 19., szerda www.istergranum.hu Iskolareformok időszaka Szlovákiában Veszélyben a révkomáromi Selye János Egyetem? Megoldás a benzinár kordában tartására Fico populista intézkedéssel javítana kormánya megítélésén j.. ® Slovnaft Folytatás az 1. oldalról Albert Sándor, az intézmény rektora lapunknak azt mondta, hogy természetesen állnak elébe a megmérettetésnek. „Szlovákiában van egy úgynevezett akkreditációs bizottság, amelynek tagjai eldöntik, hogy engedélye- zik-e egy iskola elindítását, működtetését, vagy sem. A meghozott döntést időnként átértékelik, általában hatévenként szokott ilyen vizsgára sor kerülni” - magyarázta lapunknak az egyetem rektora, majd hozzátette, hogy az egyetem nemrégiben zárta második évfolyamát, így még senki sem diplomázott az intézményben, ezért is képtelenség felmérni, hogy például az iskola befejezése után milyen mértékben tudnak elhelyezkedni az ott végzők. Albert reméli, hogy nem okoz majd komolyabb kellemetlenséget az átvilágítás, véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy az ösz- szes szakkal kapcsolatban találjanak kifogást. Az oktatási tárca vezetője azonban ennél az intézkedésnél nem áll meg, „munkabírására” jellemző, hogy további fontos változtatásokat is tervez. Ezek a nemzeti öntudatra történő nevelést erősítik majd, így például magasabb követelményeket támaszt a szlovák nyelvet és irodalmat oktató pedagógusok felé. A miniszter emellett már egy új törvényt is aláírt, ezzel az írásbeli érettségi rendjét módosította: jövő évtől a fogalmazás helyett központilag összeállított tesztet írnak a nebulók. Az iskolaüggyel kapcsolatos szakszervezetek persze hábo- rognak az újítás miatt, kifogásolván, hogy azt anélkül vezették be, hogy lett volna próbaidő vagy bármilyen felmérés annak helyességéről. Szigeti László, az iskolaügyi tárca volt vezetője a Hídlapnak korábban elmondta, hogy a felvidékieknek rossz emlékei fűződnek az 1994 és 1998 közti kormányzati időszakhoz, amikor szintén a nemzetiek pártjának egyik tagja töltötte be az oktatási miniszteri tisztséget. „Ennek ellenére szeretném nyugalomra és higgadtságra inteni a szülőket és a pedagógusokat egyaránt, mert minden rossz érzésem ellenére is azt gondolom, hogy a szlovákiai magyar iskolákat nem lehet megszüntetni” - mondta az MKP-s politikus. Szigeti azt azért hangsúlyozta, hegy nem árt résen lenni, és ha veszélyeztetve érzik a magyar tannyelvű iskolákat, kellőképpen kell reagálni rá. „Ki kell állnunk, és harcolnunk kell az anyanyelvű oktatásért, mindemellett pedig meg kell védenünk jogainkat is. Egy biztos, mi mindenképpen számon fogjuk kérni mind a kormányfőn, mind az oktatási tárcavezetőn a kisebbségeket megillető jogok maximális tiszteletben tartását” - szögezte le a Hídlapnak az ex-miniszter. • Szép Éva A hangos nemzetközi tiltakozások közepette megalakult új szlovák kormány vezetője, Robert Flco több populista intézkedéssel szeretné javítani a kabinet hazai és külföldi megítélését. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy megfékezi az üzemanyag árának drágulását, ugyanakkor tervei között szerepel a kerületi hivatalok megszüntetése is. A jövő év elejétől megszünteti a szlovák kormány a kerületi hivatalokat, valamint a kerületi tanügyi hivatalokat. Az említett hatóságok feladatait előreláthatólag a megyei önkormányzatok veszik át. Ez azt jelenti, hogy egy jogosítvány meghosszabbítása esetében egy Párkány környéki lakosnak nem Érsekújvárba, hanem Nyitrára kell majd utaznia az ügyintézés érdekében. Robert Fico valószínűleg így szeretne spórolni és megteremteni a beígért szociális reformokhoz szükséges pénzt, a dolog érdekessége az, hogy az államigazgatás lefo- gyasztása előreláthatólag a legfelsőbb szintet nem fogja érinteni. Erre utal például az is, hogy az államtitkárok számát az állami apparátus csökkentése esetén nem emelte volna a kormányfő. Fico emellett csütörtökön ígéretet tett arra is, hogy átértékeli az uniós alapok pénzosztási rendszerét, valamint a Szlovák Autóbusz Vállalat 300 milliós hiányát is rendezi. Ezzel kapcsolatban a megyei hivatalok már feljelentették a kormányt: ennek oka, hogy a közlekedési vállalatokat adósságokkal együtt adta át az állam az önkormányzatoknak. A kabinet a benzinárak alakulásába is be szeretne avatkozni: Robert Fico egyelőre részleteket nem kívánt elárulni, azt nyilatkozta, hogy többet a kormányprogramból tudhatunk majd meg. Véleménye szerint a kabinet igenis tud megoldást az üzemanyagárak növekedésének a megszorítására. • Sz. É. L A P ( S Z ) É L Kocsis L. Mihály _______________ E lévület és ámulat Az nem volna jó, ha valaki is (bárki) örülni kezdene azon, hogy a miniszterelnök korábbi üzleti tevékenységéről bebizonyosodni látszik a gyanú, miszerint is tekintélyes vagyonát nem egyedül csillogó gazdasági tehetségének (nem kevésbé csillogó szép szemüvegének) köszönheti, hanem mindenféle olyan személyes kapcsolatoknak, amelyek ha vannak, akkor gyarapszik az ember, ha nincsenek, akkor nem, pláne nem az állami vagyon terhére. (Naná, hogy nem! Illetve naná, hogy igen!) Fittelina, Nomentana, szemlőhegyi ingatlan stb. stb. Mindez alkalom arra, hogy a sokat emlegetett Magyar Köztársaság valamennyi állampolgára nagyon szomorú legyen, függetlenül attól, hogy kedveli-e Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, vagy... kevésbé. Ugyanis a magyar miniszterelnökről van szó, az ország miniszterelnökéről. Sokan talán úgy gondolják, hogy egy emberben kettéválasztható mindez: külön a politikus, külön az üzletember, külön a miniszterelnök és külön a piti gazdagodó, akinek semmi sem drága, különösen az nem, ami a másé. (De az övé lesz!) Igaz is, hogy akarjon országot vezetni az, aki legalább egy-két üzletfelet ne tudna félrevezetni (plane, ha hagyja magát)! Különben is - elévült. A jelenlegi miniszterelnök hajdani stiklijei (ismerte el a Legfőbb Ügyészség) többségükben elévültek, mert a jog ilyen, a bűnnek megvannak a maga időkorlátai és határai. Bűnnek bűn marad, de nincsenek következményei. Legfeljebb erkölcsiek, ahhoz viszont erkölcsök kellenének, valamiféle előfeltételként, mert ha nincs, akkor végképp nincs miről beszélni. Vannak-e ma még ennek az országnak erkölcsei? Köz-erkölcsei, úgymond. Nehéz kérdés. És még nehezebb válaszolni rá, anélkül, hogy túl sok embert ne bántanánk meg (akaratlanul). Mert hát, ha egyértelműen igennel válaszolhatnánk az előbbi kérdésre, akkor a jelenlegi miniszterelnök régebbi ügyeinek olyan következményei volnának, amelyek nem intézhetők el a bíróságon, s még kevésbé a bíróság mellőzésével, mondván, hogy időközben elévültek. Mivel az erkölcs nem évül el, az erkölcsi igényesség nem évül el, és az érzék sem iránta, az emberekben, ha van. Akkor évül el, ha nincs. De akkor már nincs is miről beszélni. Jó volna tudni, hogy mit gondol (magában) a miniszter- elnök, amikor ezeket a régi ügyeit feszegetik. Elévült a tegnapi énje, már nem azonos önmagával. Új arcot lát reggelente a tükörben. (Homályosan.) Szeretné meg nem történtté tenni, ami volt tegnap, hiszen ő jót akar ma, láthatja, akinek van szeme a látásra. Különben is, ha tudta volna, hogy egyszer az egész ország az övé lehet, hát érdekelte volna őt egy Szalay utca vagy pártüdülő Aligán?! Aligha. Megbízhatóak a hazai gyümölcslevek Még mindig tapasztalt hiányosságokat a fogyasztóvédelem Folytatás az 1. oldalról A hazai fogyasztók szokásai nagyjából két irányba változtak az utóbbi időben: igencsak megnézik, mire költenek, ezért például hajlamosak olcsóbb, gyengébb minőségű termékeket választani, gyümölcslé helyett gyümölcsitalt - míg mások egyre tudatosabban figyelnek egészségükre és kizárólag a 100 százalékos gyümölcstartalmú, cukor és tartósítószermentes üdítőket keresik. Ennek persze ára is van, míg a 10-12 százalék gyümölcsöt, sűrítményt tartalmazó termékeket akár már 100 forint körüli is megkaphatjuk, addig a sűrűbb, rostos, természetes hatású nektárok 3- 500 forintba is kerülhetnek. A növekvő egészségtudatosság motiválhatja arra a gyártókat, hogy termékeikre ráírják: hozzáadott cukrot, illetve tartósítószert nem tartalmaznak. A fogyasztóvédelmi főfelügyelőség szerint ez sok esetben megtévesztő lehet, hiszen olyan dologra hívja fel a figyelmet, ami természetes egy gyümölcslé esetében, de a jogszabályok is tiltják az ilyen negatív állítások pozitívumként való kiemelését. Véli legalábbis a fogyasztóvédelem, de a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége egészen másképp gondolja ezt. Kiss Gáborné, a szövetség főtitkára kérdésünkre elmondta: a cukortartalom jelölésével kapcsolatban kikérték az élelmiszerkönyvért felelős agrártárca véleményét, akik semmi kivetnivalót nem találtak abban, hogy ezt a gyártók szerepeltessék a dobozokon. Mivel pedig cukrot lehet az üdítőkbe tenni, plusz információnak számíthat ennek mellőzése. A szövetség úgy tudja, több cég pert fontolgat a hatóság szigorú eljárása miatt, hiszen előfordul, hogy ilyesfajta szabálytalanságokért leszedetik a polcokról a terméket, ami jelentős hitelrontást eredményez. Hasonló vita alakult ki a tartósítószerekkel kapcsolatban is. Egy 2004-es megállapodás értelmében a gyártók a mentességet csak ebben a formában tüntethetik fel: felbontás után hűtve tárolandó, mert tartósítószert nem tartalmaz. Amennyiben ez a mondat azonban önálló állításként szerepel, az már szabálytalannak minősül. A gyártók érvei érthetők az igencsak sűrű gyü- mölcslépiacöt tekintve, ahol igen éles versenyt folytatnak a fogyasztókért, de a fogyasztóvédelem indokai sem kifogásolhatók, akik mindenekelőtt a korrekt tájékoztatást helyezik előtérbe. A vásárlókat ettől függetlenül könnyű megtéveszteni, a százalékok, italok, le- vek, nektárok, juice-ok rengetegében nem könnyű eligazodniuk. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség körülbelül 524 ezer liter gyümölcslevet vizsgált, ezek 24 százaléka volt kifogásolható valamilyen szempontból a korábbi 58 százalékhoz képest. Ezek nagy hányada jelölési hiba volt, de a felügyelők felhívták a figyelmet a gyümölcstartalom alapján történő megfelelő kategorizálásra is. Juice-nak vagy lének csak a 100 százalékos gyümölcstartalmú, hozzáadott anyagoktól mentes termékeket lehet nevezni, nektárnak a gyümölcstípustól függően 50-25 százalékos, csak citromlével vagy citromsavval, illetve cukorral dúsított üdítő minősül. A gyümölcsitalok ennél alacsonyabb gyümölcstartalommal bírnak és több hozzáadott anyagot, akár természetes színezékeket is tartalmazhatnak. Szabó Hajnal
