Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)

2006-07-15 / 139. szám

HÍDLAP • 2006. július 15., szombat www.istergranum.hu Pozsony: erőszak a vád a magyar turisták ellen Az ellenőr állítólagos bántalmazása miatt indulhat új eljárás Rekord kábítószerfogás Komáromnál Húszezer ecstasy tabletta lapult az autóban Folytatás az 1. oldalról Mint ismeretes, a gyanúsítottakat egy helyi idegenforgalmi revizor pa­nasza miatt tartóztatták le, majd több órán át fogdában tartották, végül a po­zsonyi magyar konzul közbenjárására engedték őket szabadon. Cselekede­tük a szlovák hatóságok miatt azért bizonyult jogsértőnek, mert a helyi törvények alapján csak a Szlovákiá­ban megszerzett szakképesítés birto­kában engedélyezett az idegenveze­tés, tehát a fővárosba érkező városné­zők csak a Pozsonyi Kulturális és Tá­jékoztató Szolgálat ilyen jellegű szol­gáltatását vehetik igénybe. Később azonban kiderült, hogy ezen rendelet már nincs érvényben, az incidenst többhetes diplomáciai üzengetés kö­vette, majd Eduard Kukán akkori kül­ügyminiszter sajnálatát fejezte ki a Pozsonyban történtek miatt és jelezte, hogy a szlovák hatóságok megszünte­tik az eljárást a magyar állampolgá­rok ellen. Ez azonban az új kormány színrelé­pésével nem egészen így történt, Alena Tosevová a szlovák rendőrség szóvivője csütörtök délután közölte, hogy a szlovák rendőrség befejezte a jogtalan idegenvezetéssel gyanúsított pozsonyi magyar városnézők elleni vizsgálatot. Két érintett személy ellen a szabálysértési eljárást megszüntet­ték, a harmadik, fizikai erőszakkal gyanúsított magyar állampolgár vizs­gálati anyagának ismeretében az ille­tékes közigazgatási hivatal dönti majd el, hogy eljárást indít-e a magyar ál­lampolgár ellen, vagy az ügyet lezár­ja. A kihágással egyébként egy 47 éves férfit gyanúsítanak, aki az ellen­őrrel folytatott szópárbajban állítólag a fizikai tettlegességig is elment. A Pozsonyban zaklatott magyar tu­risták ügyét egyébként az Európai Bi­zottság is vizsgálja. Brüsszelben azt akarják megállapítani, hogy jogszerű­ek-e azok a jogszabályok, amelyek alapján őrizetbe vették a tanárokat. Ha Szlovákia nem tudja bizonyítani a magyarokkal szemben alkalmazott szabályok jogosultságát, akkor az Eu­rópai Bizottság bírósághoz fordul. • Sz. É. Folytatás az 1. oldalról A magyar határőrök a Nemzeti Nyo­mozó Iroda információi alapján szúr­ták ki a drogfutárt, akinek autójában a hátsó üléstámla előre hajtásakor egy dupla fenekű csomagtartót fedeztek fel. Az utólagosan kialakított rejtekhe­lyen több zacskó fehér port tartalmazó zacskóra bukkantak a határőrök. Mivel Komáromnál az ellenőrzés a szlovák oldalon történik, ezért a magyar ható­ságok átadták a csempészt és a gépjár­művet a szlovák illetékeseknek, akik Jelentősen megemelkedett a sürgős esetek száma és változott a feladatok összetétele is mentőszolgálat munká­ját illetően. A hőség miatt többször ri­asztják a mentősöket, tűzgyújtási tilal­mat még nem rendeltek el. Nem érkezett meg tegnapig az előre jelzett enyhülés, így érvényben maradt a hőségriasztás 2-es fokozata. A futó záporok-zivatarok sem hoztak enyhü­lést és a növények sem töltődtek fel vízzel. Amennyiben ilyen marad az időjárás és nem érkezik jelentős meny- nyiségű eső, elrendelhetik a tűzgyújtá­si tilalmat, mert a növényzet már ki­száradt, és így könnyen lángra kaphat. A mentőknek ezzel párhuzanosan egy­re több munkája van. Katona Ferenc, az esztergomi mentőszolgálat állomá­sának vezetője elmondta, hogy nőtt a sürgős riasztások száma és változott a az autó teljes átvizsgálásakor további rejtekhelyekre és kábítószerre találtak. A révkomáromi járási rendőrkapitány­ságon a gyorstesztek kimutatták, hogy amphetamint tartalmaznak a csoma­gok. A további vizsgálatok során ösz- szesen 15 kilogramm amhetamint és 20 ezer darab ecstasy tablettát találtak, a szállítmány feketepiaci értéke meg­haladja a 15 millió forintot - tájékoz­tatta lapunkat Kovács Iván, a Magyar Határőrség szóvivője. • B. K. mentősök feladatának összetétele is. A közúti baleseteken kívül több a lakás­ban, vagy munka közben bekövetke­zett sérülés és megemelkedett a hőség okozta ájulások száma is. Vagyis a hő­ség minden szinten érezteti hatását. Katona Ferenc nyomatékosan felhívta a figyelmet a fokozott folyadékbevitel fontosságára és javasolta, hogy aki csak teheti „sziesztázzon” a legmele­gebb órákban. Az idősekre, terhes nők­re és cukorbetegekre hatványozottan vonatkozik a felhívás. Az állomásve­zető elmondta azt is, hogy már a men­tősök számára is kötelező a védőital, illetve engedélyezett a könnyített öltö­zék, miután 27 fokot meghaladja a hő­mérséklet. Katona Ferenc elmondta azt is, hogy a jelenlegi mentős létszám elegendő a feladatok ellátására, a meg­erősített szolgálat nem indokolt. • G. K. Egyre több a riasztás a hőség miatt Elsősorban az idősebbek szervezete viseli nehezen a kánikulát nem lesz Az új szlovák kormány megalakulása óta érezhetően nő a feszültség Dél-Szlovákiában. Akárhogyan is érvel Robert Fico miniszterelnök, hogy kormánya „européer” lesz, bármilyen buzgalommal igyekszik ki- .lincselni és altatni a közvéleményt Ivan Gasparovic elnök, túl sok jele van annak, hogy ez a kormány nem a nyugalmat és a társadalmi békét fogja meghonosítani az országban. Már az első jelek aggasztóak. A kormányfő a brüsszeli szocialista frakció lépései mögött azonnal ma­gyar összeesküvésről kezdett beszélni, nem mellőzve azt sem, hogy szerinte a dél-szlovákiai magyarság „megrendelésére” dolgozik a ma­gyar szocialista képviselőcsoport. (Fico hamar elfelejtette, hogy annak idején éppen Kovács Lászlóék ajánlották be a Smert a Szocialista In- temacionáléba.) Nincs mit csodálkozni a furcsa reagáláson: a Fico- kormány bűnbakokat és összeesküvőket fog keresni minden bírálat, el­marasztalás mögött, és nem lesz képes a tükörbe nézni. A kérdés több mint sok az új garnitúrával kapcsolatban: megpróbálják-e az európai pénzeket északi irányba terelni, hogyan veszi ismét tűz alá a Szlovák Nemzeti Párt a magyar iskolahálózatot, mi lesz a gazdákkal, a régió- fejlesztéssel, és sorolhatnánk. A nyilatkozatözönben kissé elsikkadt a nemzeti párt egyik frontemberének minapi nyilatkozata, aki nem rej­tette véka alá, hogyan képzeli el pártja a kisebbségi oktatásügy irányí­tását. Tulajdonképpen semmi újat nem mondott, csak elismételte az 1998 előtti hivatalos axiómát, amely szerint a Dél-Szlovákiában a szlovákság él kisebbségben, s ők ennek a kisebbségnek az érdekeit kö­vetve fognak politizálni. Világos beszéd, a süket is megérti. Bár Szlo­vákiában a közigazgatási reform révén az alapiskolák a községek ke­zelésébe kerültek, míg a középiskolákat a megyék vették át, s a kor­mány, az Oktatási Minisztérium - vagyis az állami szervek - nem szólhatnak bele az iskolák működésébe, mert nem rúghatják fel a tör­vényeket, azért a központnak rengeteg lehetősége lesz arra, hogy bele­nyúljon az iskolák életébe. Többek közt a tantervek, a módszertan, a diákok száma szerint juttatott „fejkvóta” és egyéb életbevágóan fontos szabályok megváltoztatásával, amelyekhez elég egy-egy minisztériumi rendeletet kreálni. Nem kizárt, hogy ismét megpróbálkoznak a két­nyelvű oktatás ráerőltetésével a magyar iskolákra. Ha Fico komolyan gondolja, hogy pórázon akarja tartani koalíciós partnereit, igencsak ré­sen kell lennie, mert az ellenzék és a demokratikus közvélemény árgus szemekkel fogja figyelni Slotáék minden lépését. Már csak azért is, mert gyöngyözhetnek a kormányprogramban szebbnél szebb elvek, a gyakorlati lépések döntik el, merre halad a szekér. Márpedig, ahogy Miroslav Kusy politológus fogalmazott: kutyából nem lesz szalonna. Nemcsak a vizitért, hanem a bennfekvésért is fizethetünk? Többszöri hiábavaló egyeztetési kí­sérlet előzte meg a Magyar Orvosi Ka­mara (MOK) azon döntését, hogy Al­kotmánybírósághoz fordul az egész­ségügy finanszírozását súlyosan érin­tő, júliustól életbe lépett jogszabály- változások felülvizsgálata érdekében. A testület azt sem zárja ki, hogy mivel a kormány teljesen figyelmen kívül hagyta a véleményeztetési köteles­ségről szóló törvényt, utólagosan tö­rölhetik a módosításokat. A frissen életbe lépett jogszabály­módosítások között szerepel a mini­mum ötperces vizsgálat kötelezettsé­ge, illetve egy olyan kitétel, ami kór­házi osztályok, intézmények bezárá­sához is vezethet. Az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) fel­mondhatja ugyanis a finanszírozási szerződést az intézményekkel, amennyiben nincs annyi orvosuk, ahányra az ágyak száma alapján szük­ség lenne. Márpedig országosan mint­egy harmincszázalékos orvoshiány- nyal küzdenek az intézmények. Az el­látási érdek ugyan három hónap hala­dékot ad a pótlásra, de ha ezt nem Míg Magyarországon az orvosok az vi­zitdíj bevezetése miatt, addig Szlováki­ában annak eltörlése ellen tiltakoznak az orvosok. A szlovákiai szakszerve­zetek indoklása szerint az összeg azonnali pótlás nélkül történő meg­szüntetése az egészségügyi berende­zések működtetésében gondot okoz­na. Az eltörlésnek szerintük akkor kellene életbe lépni, amikor az állam fel tudja mutatni azt a forrást, ahonnan pótolni tudja a kialakult hiányt. • Dallos Jenő rajza tudják orvosolni, az intézmények egy- harmadánál osztályok megszüntetését rendelhetik el. Ez pedig a többi re­formjavaslattal együtt közvetett mó­don sorozatos intézménybezáráshoz vezethet. Gyenes Géza, a MOK főtit­kára lapunknak elmondta: a rendszer- váltás óta egyetlen esetben sem for­dult még elő, hogy a minisztérium ne egyeztetett volna a testülettel, az új tárcavezető azonban úgy tűnik, sze­mélyes ellenérzéssel viseltetik a ka­mara iránt, és mindent megtesz annak megszüntetése érdekében. A szakmai szervezet ugyanakkor készséggel részt venne a kormányprogram támo­gatható javaslatainak kidolgozásában, véleményezésében. Azt az érvet vi­szont, amivel a tárca elutasította az egyeztetést, miszerint kizárólag gaz­dasági és nem szakmai dologról van szó, a kamara határozottan cáfolja. Egyértelmű, hogy a finanszírozási kérdéseknek betegellátási vonzatai vannak. A vizitdíjról, és a legújabban felvetődött napi ágydíjról a testület részletek ismeretének hiányában szin­tén nem tud véleményt mondani, de Gyenes Géza annyit azért közölt: a vi­zitdíjjal a legnagyobb gond az, hogy valószínűleg nem az intézményekhez, orvosokhoz folyik majd be az összeg, hanem a költségvetési hiányt csök­kentenék vele. A legfrissebb információk szerint a szaktárca nemcsak a 3-500 forintos vi­zi tdíj, hanem a bennfekvésért fizeten­dő hasonló összegű ágydíj bevezetését is tervezi - nem utolsósorban a kórhá­zak hamis elszámolásainak megféke­zése miatt -, ami hosszabb kezelés esetében több ezer forintra rúghat. Az, hogy pontosan kik, és milyen módon kaphatnak mentességet vagy kompen­zációt, még bizonytalan. Ráadásul több szakértő úgy véli, a vizitdíj nem szorítaná vissza a hálapénzt, és jelen­tős bevétellel sem kecsegteti az intéz­ményeket, az adminisztráció is költsé­ges és sokakat visszatarthat az indo­kolt orvoslátogatástól. • Szabó-Szép

Next

/
Thumbnails
Contents