Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)

2006-07-15 / 139. szám

2 HÍDLAP • 2006. július 15., szombat www.esztergom.hu V I D E N Hazatértek Izraelből a magyar táncosok (H) Hazatért Izraelből az a magyar tánc­csoport, amelynek tagjai óvóhelyen vészeltek át egy éjszakát az izraeli­libanoni határ közelében. Egy tánc­világfesztiválra hívták meg őket a közel-keleti országba. Szerdán utaz­tak az izraeli Karmiel városba, ahol eleve már egy óvóhelyen szállásol­ták el őket - mondta el a 24 tagú kisvárdai csoport vezetője. Város­nézés közben szólalt meg a légiria­dó szirénája, ezután döntöttek a ha­zautazásról. A magyar nagykövet­ség segítségével tudtak hazajönni. Gémesi a régió-megye kérdésről (H) Gémesi György álvitának tartja a régió, vagy megye kérdést. A Ma­gyar Önkormányzatok Szövetségé­nek elnöke egy interjúban azt mondta: nem a területi egység mé­rete a lényeg, hanem az, hogy mi­lyen feladatai vannak, milyen saját forrásokkal, bevételekkel rendelke­zik. Gödöllő polgármestere ismét agresszivitással vádolta a kor­mányt, amiért a kétharmados tör­vények elutasítása után, azokat megkerülve folytatja az önkor­mányzati reformokat. Csak hatásvizsgálat után lesz radarállomás a Tubesen (H) A kormány csak a legalaposabb ha­tásvizsgálatok elvégzése után dönt az új magyar lokátorállomás helyé­ről, de szeretné, ha már jövőre megépülne a létesítmény - közölte a honvédelmi miniszter. Szekeres Imre brüsszeli tárgyalása után el­mondta, hogy miután elkészült minden környezetvédelmi és su­gárbiológiai hatástanulmány a Pé­csett és környékén élőkkel is kon­zultálni fog, ezt követően pedig azt szeretné, ha a kormány már idén döntene a végleges helyszínről. Ebben az esetben jövőre felépül­hetne a magyar légtér védelmét tel­jes mértékben garantáló harmadik radarállomás. Hozzátette: az or­szág teljes biztonságához elenged­hetetlen a lokátor felépítése. Napirenden a benzinkérdés (SK) Az olaj világpiaci árának emelke­dése és ennek következében drágu­ló üzemanyag kérdése szerepelni fog az új szlovák kabinet első, júli­us 19-i ülésén. Robert Fico kor­mányfő azt mondta, hogy sok lehe­tőség van a probléma megoldására. Vita a kötelező óraszámemelésről Az MSZP-frakció szerint aggályos az óraszámemelés Már csak arról az egy pontról vitázik a kormány és az MSZP-frakció, hogy szerepeljen-e a közoktatási törvény módosításában a pedagógusok számá­ra 2006 szeptemberétől elrendelhető, a kötelező óraszámon felüli két további kötelező tanóra - mondta az Ország- gyűlés oktatási bizottságának szocia­lista elnöke. A Fidesz szerint alkotmá­nyossági aggályokat vet fel a pedagó­gusok többletmunkájának terve. Az MSZP-s Szabó Zoltán közölte: a törvényjavaslat ezen részével kap­csolatban valóban felmerülnek alkot­mányossági problémák, mivel ugyan­azon munkakörben foglalkoztatott pedagógusok egy részének 20, más részének 22 lenne ugyanazon bérért a kötelező óraszáma. Hozzátette: a heti kötelező óraszám ebben a tanévben 20 marad, és a további két óra meg­tartását térítés nélkül rendelhetné el a munkáltató. Mint mondta, az MSZP frakció azt szeretné, ha kikerülne az előterjesztésből ez a 2006/2007-es tanévre elrendelhető szabály, de a kormány nem támogatja ezt. Szabó Zoltán közölte: ha a parlament meg­szavazza, kivehetik a jogszabályból az átmeneti időszakra vonatkozó ren­delkezést, amely 2007 szeptember el­sejéig intézményi hatáskörbe utalná az emelt óraszám teljesítésének eset­leges elrendelését. Az előterjesztés szerint 2007. szep­tember elsejétől nőne a pedagógusok kötelező óraszáma 20-ról 22-re. Sza­bó Zoltán elmondta: jövő héten cél­egyenesbe fordul a felsőoktatási és a közoktatási törvények módosítása, mivel az Országgyűlés hétfőn szavaz a törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványokról. A Fidesz oktatáspolitikusa azt mondta: „előrelépésnek tekintjük, hogy az MSZP felismerte, hogy a Fi­desz által felvetett alkotmányossági kifogások között van olyan, amelyik megállja a helyét. Mi abban bízunk, hogy a módosító javaslatok megsza­vazásakor - a törvény elfogadása előtt a többi felvetett kérdésben is megszívleli az MSZP a Fidesz felhí­vását”. Sió László hozzátette: pártja sem a felsőoktatási, sem a közoktatá­si törvény módosítását nem támogat­ja addig, amíg azok alkotmányosan aggályosak. • Koncz Endre Csonkítaná a kormány a vasúthálózatot? A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a kormány a magyar vasúthá­lózat „csonkítására” készül azzal, hogy 28 vasúti mellékvonalat kíván megszüntetni. Fónagy János felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a 28 vasúti mellékvonal meg­szüntetésétől a kormány körülbelül 6,5 milliárd forint veszteségcsökkentést re­mél, de a MÁV tavalyi gazdasági vesz­tesége több mint 80 milliárd forint volt. „Ez tehát a vasút veszteségét számotte­vően nem mérsékli” - mondta. Az Or- bán-kormány volt közlekedési minisz­tere rámutatott arra, hogy ez a 28 mel­lékvonal túlnyomórészt az ország leg­elmaradottabb, munkanélküliséggel leginkább sújtott térségében található. Közölte: pártja szerint a vasúti és busz közlekedést nem szabad egymással szembeállítani. • K. E. Sólyom válaszát várják Kormányzati kötéltánc? A köztársasági elnök keddig mindenképpen választ ad Az MDF szerint jövőkép nélküli a kormányprogram Levelet írt Sólyom László köztársa­sági elnöknek a Független Szakszerve­zetek Demokratikus Ligája, a Munkás- tanácsok Országos Szövetsége és a Villamosenergiaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége, hogy ne írja alá az Új Egyensúly Program törvényeit. Közleményük szerint arra kérik a köztársasági elnököt, hogy ezeket a törvényeket küldje vissza az Ország- gyűlésnek megfontolás, illetve újra­gondolás végett. A parlament által el­fogadott javaslatok szerintük a mun­kavállalók és a nyugdíjasok millióit érintik igen hátrányosan, s egyúttal súlyosan veszélyeztetik a magyar gazdaság versenyképességét, a ma­gyar közigazgatás működőképességét is. Különösen aggályosnak tartják, hogy miközben a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértékét 2 százalékkal felemelnék, ezzel egyidejűleg a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járu­lék egészségbiztosítási részét 11 szá­zalékról 8 százalékra csökkentenék. Ez alapvetően sérti az állampolgárok, köztük a munkavállalók egészséghez és szociális biztonsághoz való jogát. Sérelmesnek és újragondolandónak tartják a felnőttképzést segítő adóked­A nyugdíjasok szerint szükség van a megszorításokra A nyugdíjas szervezetek megértéssel fogadják a megszorításokat - mondta a Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetségének elnöke. Jankovits György azt mondta: bár a kormányzati intézkedések közvetett módon a nyugdíjasokra is terheket rónak, belátják azok szükségességét. Hozzátette: az elmúlt években „túlfo­gyasztott az ország” és ebben a nyugdíjasok is érintettek voltak. vezmény eltörlését éppen akkor, ami­kor a felnőttképzés a munkavállalók munkaerőpiaci versenyképességének és foglalkoztathatóságának egyik alapvető feltétele. Hiányolják azt is, hogy e jelentős, a munkavállalók élet- és munkakörülményeit, egzisztenciá­ját alapvetően érintő javaslatok elfo­gadása előtt nem készült semmilyen hatásvizsgálat. Ez előfeltétele lett vol­na a törvények tárgyalásának. A köztársasági elnök sajtófőnöke csütörtökön jelentette be, hogy Só­lyom László keddig dönti el, kéri-e a törvények előzetes normakontrollját az Alkotmánybíróságtól. • (vári) Jönnek az oroszok Paksra Megérkezett Magyarországra az az orosz szakembercsoport, amelynek tag­jai a jövő héttől megkezdik a paksi atomerőműben 2003 tavaszán megsérült fűtőelemek eltávolításának gyakorlását. Az elsődleges cél, hogy a majdani mun­HÍREK az európai unióból A magyarok a legborúlátóbbak A magyarok a legpesszimistábbak az Európai Unióban - derül ki egy frissen végzett felmérésből. E sze­rint a megkérdezettek 55 százaléka nyilatkozott pozitívan életéről, míg az összes tagállamban ez az arány 81 százalék. Ugyanakkor idén ta­vasszal is a magyarok bíztak a leg­inkább az EU intézményeiben, mintegy 70 százalékuk, az unióban ez az arány 48 százalék. A Balkán integrációjáról is tárgyalt Gyurcsány A soros finn EU-elnökséghez kap­csolódó törekvésekről, mindenek­előtt energiapolitikai kérdésekről, a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációjának távlatairól tárgyalt Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök pénteken Helsinkiben finn vendéglátójával, Matti Vanhanen- nel. A magyar kormányfő elmond­ta: Magyarország támogatásáról biztosította az unió energiabizton­ságának fokozására irányuló finn törekvéseket. A finn miniszterelnök ismét kiállt az uniós bővítés Európa stabilitását szolgáló folytatása mel­lett; azt hangoztatta, hogy a nyugat­balkáni országoknak „jó esélyeik vannak a csatlakozásra”. Szíria is belekeveredhet a libanoni­izraeli konfliktusba Az Európai Unió attól tart, hogy Szíria is belekeveredik a libanoni­kát végző szakemberek kipróbálják az eltávolítás műveleteit. A tényleges mun­kálatokat a tervek szerint ősszel kezdik, és még idén szeretnék kiemelni a fűtő­elemeket, amelyet magyar és orosz szakemberek közösen végeznek majd. izraeli konfliktusba. A soros elnök Finnország külügyminisztere túl­méretezettnek nevezte az izraeli hadműveletet. Közben az amerikai elnök telefonon megígérte a libano­ni kormányfőnek: igyekszik ráven­ni Izraelt, hogy állítsa le a közel-ke­leti ország ellen indított támadását. A támadások haladéktalan leállítá­sát követelte az orosz elnök is. Narancssárga riadó A Portugáliában tomboló hőség mi­att az ország 18 megyéje közül hét­ben narancsszínű riadót rendeletek el, vagyis az időjárásnak már magas az egészségkárosodási kockázata. Az említett megyékben a hőmér­séklet a 42 fokot is eléri. A kormány a kezdő kötéltáncos bi­zonytalanságával hirdette meg azt az egyensúly programot, amely nem tar­talmaz koncepciót, átgondolatlan, pusz­tán megszorító intézkedéseket foglal magába, eredményeit tekintve kétsé­ges, de annál nagyobb kockázatokat jelent - hangoztatta az MDF elnöke pén­teken, Szombathelyen. Dávid Ibolya közölte: az európai demokráciában a polgári értékekre és a polgári középosztályra építik egy gazdaság növekedését és versenyké­pességét, egy ország felemelkedését. Ez az intézkedési csomag azonban éppen azokat sújtja, akikre az ország felemelkedésében számítani lehetne az elkövetkezendő években és évtize­dekben. „A polgárságnak önmagáról gondoskodni tudó rétegét hozzák ne­héz helyzetbe a megszorító intézkedé­sekkel, a kis- és középvállalkozások lehetőségeit csökkenti ez a csomag” - mondta az ellenzéki politikus. • (palotás) Csáky Pál nyomdokaiban? Caplovic a nemzeti kisebbségek jogairól Csáky Pál utódja a miniszterelnök­helyettesi székben Dusán Caplovic, a Smer-SD egyik alelnöke. Sokáig az ok­tatási tárca várományosaként tartot­ták számon, az új szlovák kormányban végül az uniós ügyeket és a kisebbsé­gi jogokat felügyelő tárca nélküli posz­tot kapta meg. A Hospodárske noviny szlovák napilap tegnap terjedelmes in­terjút közölt vele, az alábbiakban eb­ből idézünk néhány gondolatát. Dusán Caplovic garantálja, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó szemé­lyeknek haja szála sem fog görbülni. Unokája ereiben magyar vér is csörge­dezik, a menye magyar származású. Úgy véli, hogy tárca nélküli miniszter­ként többet tehet az oktatás és művelő­dés színvonalának javításáért, mintha ki­nevezték volna őt az oktatási tárca élére. 2007-2013 között 100 milliárd koronát különítettek el a művelődés finanszíro­zására. Caplovic szerint mind az ellen­zéki, mind a kormánypártok egyetérte­nek abban, hogy az iskolaügyre a hazai össztermék öt százalékát kell fordítani. Funkciójában a Csáky Pál által lefekte­tett alapokra akar támaszkodni. Csáky Pál megjegyzése kapcsán - amely sze­rint Caplovicnak fura kijelentései voltak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban - nem akar az MKP politikusával vitába bonyolódni. Úgy véli, hogy ha az MKP, politikusának eddig kiadott könyveit szlovákra fordítanák, sokan megütköz­Dusan Caplovic nének Szlovákiával kapcsolatban meg­fogalmazott nézetein. A kultúra finan­szírozására, ezen belül a kisebbségi kul­túra támogatására is kidolgoztak egy törvényjavaslatot. A hazai össztermék egy bizonyos százalékát fordítanák erre a célra és Dusán Caplovic szeremé, ha az említett törvénymódosítást, mind a koalíció mind az ellenzék megszavazná. Idén 160 millió koronát különítettek el a kisebbségi kultúrára, ha a költségvetés­ben mód lesz rá ezt az összeget az elkö­vetkező években Caplovic növelné. Más vonalon, például: a kisebbségi hivatal létrehozása, a táblatörvény módosítása, vagy a kisebbségi nyelvek chartája te­rén, nem lát okot arra, hogy változtatni kellene. Úgy vélekedik, hogy ezeken, a területeken fenn kell tartani a jelenlegi status quo-t. • O.F.

Next

/
Thumbnails
Contents