Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)

2006-06-14 / 116. szám

www.istergranum.hu 2006. június 14., szerda • HÍDLAP 5 Ledől az otthonteremtés támogatásának utolsó bástyája is Dominóelv a lakáspiacon: a most bejelentett kormányprogramnak köszönhetó'en mindenkinek nehezebb lesz Folytatás az 1. oldalról A korábban már lebegtetett adóked­vezmény megszűnése azonban már biztos. Akik ez év végéig szereznek jogosultságot, vagyis vesznek fel hosszú távú hitelt lakásra, azok még öt évig élhetnek ezzel a lehetőséggel. Mádi László szerint a most bejelentett csomaggal az otthonteremtési támo­gatás utolsó bástyája dőlt le. A parla­ment költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának tagja úgy látja, hogy az emberek bizalma már most romokban hever, hiszen a választások előtti „lendületben lévő” országból mára semmi sem maradt. A szocialisták 2002-ben azt ígérték, hogy mindenképpen megőrzik ezt a támogatási formát, most mégis az el­lenkezőjét cselekszik. A közgazdász szerint ez nem magyarázható az igaz­ságosság álcájával, hiszen pont azok­tól vonják el a támogatást, akik ki­sebb jövedelemből élnek. A megszorító intézkedések miatt nemcsak az otthonteremtés, hanem a fenntartás költségei is emelkedni fog­nak, amelynek középtávon drasztikus következményei lehetnek - véli Mádi László. A gázáremelés és villamos áram árának emelkedése miatt az embe­reknek kevesebb pénzük marad lakás­vásárlása, de egy nagyobb, több gyerek nevelésére alkalmas ingatlan fenntartási költségeit sem tudják majd vállalni, pe­dig rengeteg az eladhatatlan lakás. Az intézkedések gátolják a munka­erő mobilitását is, vissza fog esni a la­kásépítési piac, a kisvállalkozók csőd­be mehetnek, és emelkedni fog a mun­kanélküliség. A közvetett hatások közé írható még, hogy a többi intézkedés - járulékemelés, a közszférából történő elbocsátások, a vállalkozók terheinek növekedése - egyértelműen a fizetőké­pes keresletet csökkentik. Demográfiai szempontból is katasztrofális hatás várható, a most kialakuló bizonytalan­ság miatt gyereket sem mernek majd vállalni a fiatal párok. „Rossz a program szemlélete, nem készítettek valós diagnózist, pusztán pénzügyi oldalról szemlélték a kér­dést, a járulékos hatásokkal - így nyugdíjterhek növekedésével, amelyet a közszolgálati szférából most távo­zók indukálnak majd, valamint a sok munkanélküli által okozott többlet ki­adással - nem számoltak” - mondta Mádi László. A szakember hozzáfűz­te: a program a problémák gyökerét nem kezeli és nem valószínű hogy be­váltja a hozzáfűzött reményeket. • Gál Kata Duna-part fejlesztés Almásfüzitő. A települést és a partot összekötő régi kavicsos út helyén még június hónapban megépülhet az aszfaltburkolatos út. Az ehhez szüksé­ges pénz felét a Regionális Fejleszté­si Alap pályázatán nyerték, a többit a település saját költségvetéséből fede­zi. A beruházással a község lakóinak álma valósulhat meg, akik eddig is szerettek a parton sétálni és kirándul­ni, de az új utcabútorok és tűzrakóhe- lyek kialakításával még vonzóbb lesz a Duna-parti sétány. Bővítik a csatornahálózatot Ipolyság. A múlt hétvégén került sor annak a 257 millió koronás beru­házásnak az alapkőletételére, mely­nek keretében a város csatornahálóza­tát bővítik, továbbá a meglévő tisztí­tóállomást rekonstruálják. Az augusz­tusban kezdődő fejlesztés a homoki városrészt, Pereszlényt és Tesmagot, valamint a város öt utcáját érinti. Ipolyság a vízművekkel közösen adta be a pályázatot: 75 százalékban uniós alapokból, 20 százalékban az állami költségvetésből, 5 százalékban pedig a vízművek saját kasszájából különí­tették el rá az anyagi fedezetet. Használhatatlan uniós ajándék Holokauszt emlékművet avattak Ipolyságon A világháború zsidó áldozataira emlékeztet az alkotás A második világháború zsidó áldo­zatainak állítottak emléket az ipolysági Honti Múzeumban. A mű Ság és a környékén élő izraelitákra emlékezik, az 1900-as évek elején a város 15 százaléka tartozott az emlí­tett nemzetiséghez. Pálinkás Tibor a Honti Múzeum és a Simonyi Lajos Galéria vezetője la­punknak elmondta, hogy az emlékmű egy része már 1995-től látható az in­tézményben és több mint 900 személy neve van rajta feltüntetve. „Az elmúlt évek kutatásainak köszönhetően to­vábbi áldozatok kilétére is fény derült, nemrégiben egy kisebb táblára írva a nevek az eredeti emlékmű részévé vál­tak” - mesélte Pálinkás, akitől azt is megtudtuk, hogy a második világhá­ború előtt Ipolyság lakosainak 15 szá­zaléka izraelita volt, a nevükhöz fűző­dik két helyi templom felépítése is. A zsidókat először a mai Petőfi-, Rózsai- , és Malom utca területén kialakított gettóba különítették el, majd Balassa­gyarmatra és onnan az auschwitzi ha­láltáborba hurcolták. A németek ke­gyetlenségét túlélők már nem jöttek vissza a Felvidékre, leszármazottjaik Izraelben, Nyugat-Európában, Auszt­ráliában és Amerikában élnek. „Ők voltak azok, akik kezdeményezték az emlékmű állítását, a gyűjtő munkála­tok mellett, a mű anyagi háttere is tő­lük származik” - tudtuk meg az igaz­gatótól. A Kutak Adrienn által készí­tett emlékmű különlegessége, hogy Ság és a környékén élő zsidóknak állít emléket, és több mint ezer személy neve van rajta feltüntetve. A mű köze­pén egy anya leveléből idézett részlet található, a koncentrációs táborból a fronton harcoló fiának küldte azt. • Szép Május utolsó napján 340 ezer diák ka­pott az unió és a szlovák kormány által fi­nanszírozott számítógépes játékot Szlo­vákiában. Az „ajándék” célja, hogy játé­kos módon fejlessze a tanulók unióval kapcsolatos ismereteit, a program azon­ban csak az újabb gépeken működik. A programnak, amelyet Szlovákiában készítettek, és az Európai Unió és a szlo­vák kormány finanszírozott, az a célja, hogy fejlessze a diákok unióval kapcso­latos tudását. Ezen funkcióját azonban egyelőre nem tudja teljesíteni, mert a já­ték csak Pentium 4-es gépeken működik, ráadásul annak futtatásához 64 megabáj­tos grafikai kártya szükséges, és így sok diák számára használhatatlan. Mindez nagy felháborodást váltott ki, hiszen a já­ték küldetése az, hogy minél több diák bővítse ismereteit a használata által. Judita Vízióvá a párkányi szlovák tan­nyelvű alapiskola igazgatója mindezt megerősítette, és elmondta, hogy a prog­ramok ugyan megérkeztek, csak éppen nem tudják azokat használni. A tervezők ezek után megígérték, hogy hamarosan elkészítik a játék technikailag egysze­rűbb változatát is. A készítők szerint egy középszintű játékos 4-6 óra alatt teljesíti a pályákat, akiknek ez sikerül, 250 ezer koronás, azaz 1 millió 750 ezer forintos ruhavásárlási utalványt kaphatnak. • -p -a Kosarat kaptak a határon túliak Végleg megszűnhet a Határon Túli Magyarok Hivatala Sokba kerülhet a meccsnézés a vendéglátósoknak A közvetítésekért szerzői jogdíjat kellene mindenhol fizetni Folytatás az 1. oldalról A találkozó részleteiről azt ott el­hangzottakról valós, ám nem hivata­los tényeket Duray Miklós közölt la­punkkal. Az MKP tiszteletbeli elnöke elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mint önálló intéz­mény megszűnik, a jövőben a Minisz­terelnöki Hivatal alá lesz besorolva, korlátozott jogkörrel. A hivatal a kan­celláriaminiszter mellett működő szakállamtitkárság alá lesz rendelve, a hétfőn este elhangzottak szerint Gémesi Ferenc lesz a szakállamtitkár, Komlós Attila pedig a hivatal igazga­tója. Hogy milyen lesz így a feladat­köre nem lehet tudni, pusztán az való­színű, hogy az alkalmazottak kéthar­madát elbocsátják. A szlovákiai magyar politikustól kapott információink szerint a MÁÉRT-et a miniszterelnök csak ak­kor fogja összehívni, ha erre nyomós okot lát. Hogy ez pontosan mit takar, nem derült ki a hétfői egyeztetésen, de Gyurcsány Ferenc azt leszögezte, hogy a jelenlegi körülmények között nem látja érelmét az értekezletnek. Duray Miklós szerint most ad hoc egyezetések kezdődnek majd arról, hogy a miniszterelnök mit szándéko­zik tenni. Ez egyébként már az elmúlt két évben is így zajlott, szakmai ta­nácskozások köpenyébe bújtatva, ahol párbeszédre soha sem került sor, pusztán információközlésre szorít­koztak, és nem közös gondolkozásra. Azt a konszenzusos politikát, amely 1996-2002 között kialakult, biztosan nem kívánja a kormányfő folytatni, a hétfő esti megbeszélésnek a célja - mivel érdemben nem történt előrelépés - pusztán azt volt, hogy visszaférkőzzön a határon túli magya­rok bizalmába a kormányfő - véli Duray Miklós. Simon János politológus szerint a szocialista kormányok külpolitikája eddig sem állt a helyzet magaslatán, a mostani intézkedések pedig egyértel­műen a külügy leértékeléséről szól­nak, hiszen harmadrendű minisztériu­mot csináltak a külügyi tárcából. „En­nek hátterében az állhat, hogy a mi­niszterelnök a külpolitikát is a saját kezébe akarja vonni, erre utalhat Göncz Kinga személye is, aki eddig is jellegtelen volt előző tárcája élén” - mondta a Hídlapnak a politológus. A MÁÉRT megszűnését lapunknak úgy kommentálta: kérdéses, hogy lesz-e helyette bármi, bár nem valószínű, „az elkövetkező időkben a határon tú­li magyarok is háttérbe fognak szorul­ni, az egész szocialista-liberális kor­mányzás úgy néz ki, mintha a piac- gazdasági tényezők kerülnének elő­térbe a politika helyett” - tette hozzá Simon. • Gál - Pálovics Folytatás az 1. oldalról „A televízió működtetése megvaló­sítja a nyilvános zenefelhasználást, hi­szen a készüléken keresztül - függetle­nül attól, hogy azt csak sportközvetítés céljára kívánják használni - zene is szól. Ezért ehhez az ARTISJUS enge­délyét kell kérni.” A jogász elmondta továbbá, ha egy vendéglátóüzletben, vagy bármely nyilvános létesítmény­ben a világbajnokság idejére televízió készüléket helyeznek el, akkor az üzlet üzemeltetőjének jogszabályi kötele­zettsége megkeresni az ARTISJUS-t, és egy formanyomtatványon bejelente­ni a felhasználást és annak időtartamát. Olyan rendezvény esetében, amelynek során a közvetítést a vendégek belépő­díj ellenében nézhetik, az adott televí­zió-szervezettől is engedélyt kell kérni. Az ARTISJUS a bejelentést és a jogdíj megfizetését követő néhány napon be­lül kiadja a szükséges engedélyt. A fizetendő jogdíj mértéke sokféle tényezőtől függ: a település lélekszá- mától, a nyitvatartási időtől, az üzlet típusától, besorolásától. A most érvé­nyes díjszabás szerint a napi fizetendő jogdíj mértéke 82 forinttól 2 ezer 42 forintig terjed. Általában negyedévre előre kell szerzői jogdíjat fizetni és engedélyt szerezni, azonban ennél rö- videbb időtartamra is lehet kérni fel­használási engedélyt. Filák Mária a jogdíjfizetés ellenőrzésével kapcso­latban azt mondta: „Az ARTISJUS jogszabályi felhatalmazás alapján fo­lyamatosan ellenőrzi a nyilvános ze­nefelhasználást, és nyilvántartása alapján azonosítani tudja azokat a nyilvános helyeket, ahol a felhaszná­lásra nem szereztek engedélyt. Az ARTISJUS nem büntet, de a szerző­ket és a többi jogosultat - hangfelvé­tel-előállítókat, előadóművészeket - illető jogdíjat behajtja a költségekkel és kamatokkal, valamint bejelentés elmulasztása esetén az egyébként fi­zetendő jogdíj összegével megegyező mértékű átalány-kártérítéssel együtt. Lapunk megkérdezett néhány esz­tergomi vendéglátóst arról, hogy mik a tapasztalatok a közvetítésekhez szük­séges engedélyek beszerzésével kap­csolatban. Mint megtudtuk, azon szó­rakozóhelyek többsége, ahol a világ- bajnokság idején ideiglenesen televízi­ót helyeztek el, az általában szokásos zeneszolgáltatás miatt mindenképpen kapcsolatban áll az ARTISJUS-szal, és fizeti a megfelelő jogdíjakat, így a te­levízió miatt - mivel belépődíjat nem szednek a meccsekre - nem kellett kü­lön engedélyt kérniük. • Gábor Éva

Next

/
Thumbnails
Contents