Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-10 / 114. szám
www.istergranum.hu 2006. június 10., szombat • HÍDLAP 5 Korlátozott éjszakai nyitva tartás a zajongóknak Nagyobb hatáskörrel rendelkeznek ezentúl az önkormányzatok, akár utcákat is elcsendesíthetnek Folytatás az 1. oldalról Amennyiben a jegyző szabálytalanságot tapasztalt, vagy több panasz érkezett a lakosoktól, az önkormányzat eddig is élhetett korlátozási jogával. Nem valószínű tehát, hogy az új törvény hatására a helyhatóságok nagyüzemi rendeletgyártásba kezdenének és a szabályosan működő szórakozó- vagy vendéglátóhelyek tulajdonosainak a bezárástól kellene tartaniuk. Az ilyen típusú helyi rendeletek megalkotása egyébként több helyütt olyan nagy vitákat kavart, hogy a legtöbb esetben nem is sikerült konszenzusra jutni. Igaz, ami igaz, nehéz egységesen kezelni az üzleteket, míg a szabályozás során az alkotmányos jogokat is figyelembe kell venni. Nem lehet például egy egész utca boltjait, bárjait éjszakai csendre inteni, visszamenőlegesen főként nem. Másrészt a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek sem jelentek még meg, így az önkormányzatok információi egyelőre elég hézagosak. Az esetek többségében a túlzott zajongás miatt döntenek a bezáratás, vagy a nyitvatartási korlátozás mellett, de előfordul, hogy például az üzletből kiáramló bűz miatt rendelnek el változtatást, ahogy ez például egy ham- burgersütödéssel meg is történt. Jelenleg Esztergomban sem készül új szabályozás, eddig is hatékony eszközökkel kontrollálták az üzletek létesítését, működését, figyelembe véve a helyi sajátosságokat is. Bizonyos védett, oktatási-egyházi intézmények közelében például csak bizonyos távolságon kívül nyílhat söröző vagy játékterem, ahogyan egy 2003-as rendelet kimondja: I. kategóriás játékterem létesítésére a Prímás-sziget területén kívül nem ad ki új engedélyt az önkormányzat, ott szeretnék ugyanis a jövőben kialakítani a város szórakoztató- és sportközpontját. • Szabó Hajnal Készül a kisebbségi választók jegyzéke Július 15-ig még bárki kérheti felvételét a listákra A négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokhoz képest megváltozott a nemzetiségi önkormányzatok választására vonatkozó törvény. Idén már csak azok szavazhatnak, akik június elseje és július 15. között a számukra kikézbesített formanyomtatványon felvételüket kérik a kisebbségi választói névjegyzékbe. A helyi választási irodák május utolsó heteiben minden választópolgár számára postai úton juttatták el a kisebbségi választói jegyzékbe vételről szóló értesítőt. Ezzel együtt megkapták azt a formanyomtatványt is, amelyet azon szavazóknak kell legkésőbb július 15-ig eljuttatni a polgár- mesteri hivatalokban működő Helyi Választási Bizottságokhoz, akik részt kívánnak venni az oktqjjeri önkormányzati választásokkal egy időben tartandó kisebbségi választásokon. A névjegyzékbe való felvételt bármely, választásra jogosult magyar állampolgár kérheti, nem szükséges igazolni az adott kisebbséghez tartozását, ám a tizenhárom magyarországi kisebbség közül mindenki csak egy névjegyzékbe jelentkezhet. Tóth Gábor az esztergomi jegyzői osztály vezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kisebbségi választásokat abban az esetben tűzik ki, ha az adott kisebbség választói jegyzékében a választás kitűzésének napján legalább harminc név szerepel. A nemzetiségi önkormányzatokba jelöltet csak a kisebbségeket képviselő társadalmi szervezetek állíthatnak. A voksolást csak akkor tartják meg, ha a településen nemzetiségenként legalább öt, a helyi kisebbségi jegyzékben szereplő jelölt van. Esztergomban jelenleg négy nemzetiségi önkormányzat működik: cigány, lengyel, német és szlovák. A választási bizottsághoz eddig beérkezett kérelem-nyomtatványokon 15 német és 10 szlovák nemzetiségű választó jelentkezett. Októberben nagy valószínűséggel bolgár nemzetiségi önkormányzat is alakul a városban, mivel tegnapig ötvenkettő ilyen irányú kérelem érkezett be. Bár ezek érvényességét még vizsgálják, a harmincfős közösség szinte biztos, hogy meglesz. Szentendrén jelenleg a hor- vát, a lengyel, a német és a szerb kisebbség működtet önkormányzatot. A jegyzékbe az első héten mindössze hat horvát, öt német és három szerb jelentkezett. A szlovák nemzetiségű környékbeli településeken nagy számban jelentkeznek a szavazók: Piliscséven kilencvenegyen, Kesztöl- cön hatvanan szerepelnek már a listán. A német kisebbségi települések közül Táton huszonhármán, Leányváron harminchétén küldték vissza a nyomtatványt. A 2002. évi önkormányzati választásokhoz képest a névjegyzékbe való jelentkezés mellett további újdonság, hogy a jelölteknek nem kell ajánlószelvényt gyűjteniük, anélkül is megválaszthatok lesznek. Legutóbb a település valamennyi szavazókörében, bárki szavazhatott a nemzetiségek jelöltjeire, idén azonban csak egy kijelölt szavazóhely lesz, ahol csak a kisebbségi jegyzékben szereplők adhatják le voksukat. Arról, hogy Esztergomban melyik helyiségben zajlanak majd a nemzetiségi választások, még nem született döntés - mondta Tóth Gábor. • GAbor Éva Késik a határátlépő helyek kijelölése Bár már május 17-én kihirdették azt a szlovák-magyar kormányközi megállapodást, ami a turistaútvonalakon szabaddá tenné a vízi és gyalogos határátlépést, a jegyzékváltásra és a hatálybalépésre még várni kell. Az még bizonytalan, mikor történik meg a két ország között az úgynevezett diplomáciai jegyzékváltás, ám az biztos, hogy amint ez megtörténik, 30 nap múlva 45, többségében vízi határ- átlépési pont nyílik meg a szlovák-magyar határon. A Győri Határőr Igazgatóság területén, ahová Komárom és Esztergom is tartozik ez kettő szárazföldi és 11 vízi átkelési helyet jelent. Előbbiek egész évben reggel 7-től este 7 óráig szabadon átjárhatók lesznek, míg utóbbiak csak május 1-től október 31-ig vehetők igénybe. A határőrség kirendeltségeire hárul majd a kitáblázás feladata - ami már előkészület alatt áll - illetve a szúrópróbaszerű ellenőrzések, ugyanis ezeken a helyeken is csak érvényes úti okmány birtokában lehet majd átkelni. • Sz.H. Szorítják a magyarokat a Felvidéken Kodály Zoltánnal kampányolnak Szlovákiában Folytatás az 1. oldalról Szlovákiában, az 1995-ben jóváhagyott nyelvtörvény értelmében elvileg nem lehet olyan emlékmű, amelyen nincs szlovák nyelvű felirat. Hasúk Pál, Alsócsitár polgármestere lapunknak azt mondta, hogy a helyi képviselő-testület egyik tagja - Zita Matejícková az, aki legjobban hábo- rog. A képviselőnő panaszával a kulturális minisztériumon kívül a rendőrséget és Szlovákia főügyészét is megkereste, így az illetékes szervek hétfő óta folyamatosan vizsgálódnak a faluban. De a falu első embere szerint a képviselő szemét nem csak a magyar felirat, hanem a tábla kiviteleztetésére költött összeg is szúrja. A polgármester lapunknak elismerte, hogy nem kevés pénzt költöttek a célra, de magyarázata szerint a tervezett avatás előtt pár nappal kapták csak meg a Csáky Pál minisztériuma által adományozott ösz- szeget, így a művésznek alig egy hete volt a mű kivitelezésére, és ez a neki fizetett honoráriumon is meglátszik. „A faluban nagy felháborodást keltett az ügy, mivel itt nem okoz gondot az, hogy valaki szlovák vagy magyar. Ez a támadás egyértelműen a magyarok ellen irányult, és az is lehet, hogy a képviselőnő direkt módon uszít a választások közelsége miatt. Ez számomra azért is érthetetlen, mert Matejícková apja egy magyar iskola igazgatója volt, és a képviselőnő maga is beszéli a nyelvet” - mondta a polgármester, akitől azt is megtudtuk, hogy a minisztérium államnyelvi osztályának két munkatársnője hétfőn járt Alsócsitáron. „Megnézték a táblát, a támogatás és a művész honoráriumára vonatkozó dokumentumokat, és lefordították szlovákra a feliratot. Mindezek után rendeletben utasítottak, hogy július végéig helyezzük el a szlovák táblát. Előreláthatólag húsz - huszonötezer koronába fog kerülni, a költségvetésből egyébként már elkülönítettük a szükséges összeget. Nem szeretnénk több bonyodalmat e miatt” - vallotta be a polgármester, aki szerint Matejícková támadása nem csak a jövő hét végi, hanem az önkormányzati választásokat megelőző kampány része is lehet. „Itt senkinek nem hiányzott a szlovák tábla, mert vagy ért magyarul, vagy egyszerűen megkérdezte, mi van rajta. Ha pedig a képviselőnek nem a személyemmel van problémája, akkor nem értem, miért kellett belekeverni ebbe az egészbe a magyar nemzetet” - szögezte le a polgármester. • Szép Kevés és drága lesz idén a gyümölcs Folytatás az 1. oldalról Lux Róbert megerősítette, hogy a korai cseresznyék nagy részét kidobhatják a gazdák, hiszen a repedt, penészes szemeket nem lehet értékesíteni. A piac szabályai szerint egyébként másodosztályúnál gyengébb minőségű gyümölcsöt nem árulhatnának a boltokban, azt aki „szemetet” ad el, és becsapja a fogyasztót, nagyon súlyos minőségi bírsággal kellene büntetni - mondta lapunknak a szakember, ugyanakkor ezt már csak azért is nehéz kivitelezni, mert az utóbbi időben felére csökkentették az ellenőrök számát. A termésmennyiség már tavaly is elmaradt a várttól, cseresznyéből és meggyből csupán a megszokott átlag felét szüretelték. Nem meglepő, hogy folyamatosan csökken a gyümölcsösök területe, idén 3-400 hektárt számoltak fel, és a tavalyi csaknem 700 hektáros újratelepítés helyett ez már csak 231 hektáron történt meg. • (szabó) jgysaijg A tervek szerint nagyobb jogkörrel rendelkeznek a jövőben az önkormányzatok abban, hogy döntsenek az éjszakai szórakozóhelyek sorsáról. Eszerint, ha a képviselő-testület úgy dönt, akár az egész város elcsendesedhet 10 órakor. Arról kérdeztük az egyes generációk képviselőit, hogy szerencsésnek tartanák-e, ha a szórakozóhelyek korán zárnának. Csonka Vera (valutapénztáros) f j Habár mostanában ■Bt j már ritkábban járok ||||£ bulizni, mint egy- két éve, de azért ha néha összehívjuk a régi bandát és nekivágunk az éjszakának, ritkán kezdődik a hepaj tíznél korábban. Szomorú lennék, ha ezek az alkalmak is elmaradnának egy elfuserált központi utasítás miatt. Nem Oroszországban élünk, ahol csak 9-től 22 óráig lehet mulatni. Benkő Zsolt (tanuló) , Nagyon rossz az ötlet, mert így is kevés helyet találunk I nyitva egy éjszakai kocsmatúrán. Egyébként nem hiszem, hogy az esztergomi önkormányzat ilyen szigorú lenne, ha egyszer megépíti az új főteret tele szórakozóhellyel, ahová a turisták és a város mulatni vágyó arcai járnak majd költeni a pénzüket. Béres Kálmánné 1 (nyugdíjas) í Engem ez a kérdés nem érint, mert tíz j után nem szoktam 4 sétálni a városban és szerencsére a közelünkben nincs hangos szórakozóhely. A barátnőm biztosan erélyesebben nyilatkozna, mert ő a piac utcájában lakik, és rendszeresen dühöng a randalírozó fiatalok miatt. Ha tőle függne, ki sem nyitnának azok a sörözők. Arató Lászlóné (védőnő) Nem tetszik az ötlet, I mert ha néhanapján kirúgnánk a hámból, akkor ne egy város vezetése szabja meg, hogy megte- hetjük-e vagy sem. Mi összetartó csapat voltunk a középiskolában, minden évben tartunk osztálytalálkozót, ilyenkor hajnalig szoktunk dajdajozni. Azzal viszont egyetértek, hogy meg kellene szabni egy decibellhatárt, amit tíz után tilos volna átlépni. Kulturális központot avattak Köbölkút. A volt köbölkúti adóhivatal épületében egy új kulturális központ várja a község és a régió könyvszerető lakosait. Az elmúlt napokban nyílt meg az a korszerű, internettel felszerelt olvasóterem, kézikönyvtár, amelyet a község részben önerőből, részben pedig a kulturális minisztérium, a Jövő 2000 Alapítvány és az Európai Szociális Alap, valamint az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár segítségével hozott létre. Az épület rekonstrukciója és a több mint 16 ezer kötettel rendelkező intézmény kialakítása mintegy másfél millió koronába, azaz 10 millió 500 ezer forintba került.
