Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-10 / 114. szám
www.esztergom.hu % 2006. június 10., szombat » HÍDLAP 3 Leépítéshullám a közszférában Több ezer köztisztviselő sorsa bizonytalan, a hivatalok már megkezdték a racionalizálást Opel Tuning Találkozó az esztergomi reptéren Folytatás az 1. oldalról A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) érthetően tiltakozik a változások ellen, azt hangsúlyozzák, hogy a mindösszesen 20 százalékos leépítések tönkreteszik, szakmailag pedig teljesen elbizonytalanítják a közigazgatást. Mindemellett sérelmezik, hogy az intézkedéseket, amelyek szerintük csupán elhanyagolható megtakarítással járnának, semmiféle hatásvizsgálat nem előzte meg. Úgy vélik, a közigazgatásban nincsenek tartalékok, ehelyett itt is hiány van. A kormány viszont azt hangsúlyozza: korántsem mesterséges, kikényszerített elbocsátásokról van szó, hanem elsősorban a hatékonyság növeléséről. Az elkerülhetetlen racionalizálás ugyanakkor már elérte az esztergomi önkormányzatot is. Szolnoki Imre, a város aljegyzője kérdésünkre elmondta: tegnap vált nyilvánossá, hogy hamarosan csoportos leépítésre kényszerülnek, amely körülbelül 70, különböző jogviszonyban dolgozó embert érint a hivatalon belül, ahol jelenleg összesen 209-en dolgoznak, de a megszüntetendő munkakörök listája még közel sem végleges. Az elbocsátásokkal kapcsolatban megkezdték az egyeztetést a szakszerKiss Péter munkaügyi miniszter még szakbizottsági meghallgatásán közölte, hogy a minisztériumokból elbocsátott dolgozók elhelyezkedéséről egy 5-7 pontos programjavaslatot készítenek. Az elbocsátottak egy része várhatóan a munkaügyi ellenőrzés területén talál majd állást, ezt ugyanis fejleszteni kívánják a későbbiekben. A javaslat-csomag ugyanakkor csak a köztisztviselők töredékének nyújthat megoldást. vezettel és értesítették a munkaügyi központot is. Az egyeztetések lefolytatásának határideje július elején jár le, ezután kerülhet a képviselő-testület elé az ügy - mondta a jegyző és hozzátette, a létszámcsökkentés természetesen átcsoportosításokkal, átszervezésekkel jár majd, bizonyos feladatok kikerülnek a hivatalból. A racionalizálással járó jelentős kiadásoknak, azaz a végkielégítések, felmentési pénzek nagy részének fedezésére „szerencsére” az önkormányzatok rendelkezésére áll egy forrás-keret, amelyre pályázatot nyújthatnak be. Felmondás esetén minden elbocsátott dolgozó hathavi fizetésének megfelelő felmentési pénzt, illetve három évet meghaladó köztisztviselői jogviszony után egyhavi fizetését kapja még pluszban végkielégítésként. • Szabó Hajnal Eltörte a tűzoltó lábát az öngyilkosjelölt Káosz az esztergomi pszichiátrián Kedden este az esztergomi kórházban öngyilkosságot kísérelt meg egy beteg. Az agresszív férfi a mentésére siető tűzoltók egyikének eltörte a bokáját, ezért jelenleg súlyos testi sértés miatt az esztergomi rendőrségi fogdában őrzik.-A Komárom-Esztergom Megyei Rendőrkapitányság szóvivője, Varsányi Zsolt lapunk kérdésére elmondta, hogy június 6-án az esztergomi Vaszary Kolos Kórház pszichiátriai osztályának második emeleti ablakából egy 57 éves román nemzetiségű férfi öngyilkossággal fenyegetőzve ki akart ugrani. A kórház dolgozói értesítették a rendőrséget és a tűzoltóságot, akik közreműködésével megpróbálták eltéríteni a beteget szándékától. Miután a férfit az ablakból az épület előtetőjére hozták, a beteg kitört az orvos és az ápoló szorításából, és elkapta, majd megcsavarta a mentésében résztvevő egyik esztergomi tűzoltó lábfejét, akinek ennek következtében három helyen is eltörött a bokája. A szóvivő tájékoztatása szerint a nyolc napon túl gyógyuló, súlyos testi sértést elkövető román állampolgárt szerdán szállították a kórházból a rendőrségi fogdába, és az előzetes letartóztatásáról majd szakértői vizsgálat alapján döntenek. Az esztergomi tűzoltóknál megtudtuk, hogy az öngyilkosjelölt által bántalmazott kollégájukat még aznap megoperálták a Vaszary Kolos Kórházban, bokáját csavarral kellett rögzíteni, de már jól van. • G. É. Folytatás az 1. oldalról Az opelesek vezetője kiemelte, hogy a leggyakoribb optikai tuning az első-hátsó spoilerek, különböző részeken elhelyezett szárnyak, légterelők, kopoltyúk járgányba való építése, a szélvédők sötétített változatainak használata, a díszküszöbök felszerelése és természetesen a gyáritól eltérő, mutatós, kavalkádszerű újrafestés alkalmazása. Ezek mellett pár éve létezik egy „hangtuning” verseny is, mely nem a motor akusztikájának megváltoztatását, hanem a járműben lévő hi-fi berendezés feltupírozottsá- gát, hangerejének meglepő méretekig való növelését jelenti. A motorok „felpiszkálása” többségében a levegőszűrők átalakítását, cseréjét, ezen kívül a chip-tuningot, vagyis az autó elektronikus rendszerének áthangolását, finomítását és a kipufogók átmérőjének megnagyobbítását jelenti. A motorokban végbevitt változtatásokkal természetesen teljesítménynövekedést is el lehet érni, de ez csak szakember által végzett munkától várható el. A szakértelem nélkül végrehajtott átalakítások, a szakberkekben csak „sufnituningnak” nevezett barbárkodás azonban az autó teljesítményének csökkenéséhez is vezethet. „Jangce” mindehhez hozzátette, hogy az Opel tuningolásra leginkább alkalmas modellje a ’89-től ’97-ig gyártott Opel Calibra, melyről az opeles társadalom úgy tartja, a 2006-os évben is becsülettel állja meg a helyét a többi típus között. A hétvégi rendezvényre több, mint száz Calibra érkezik, a szombat 14 órakor kezdődő esztergomi felvonuláson többek között ezek a gépek is megcsodálhatok lesznek. A kétnapos eseményre a belépés ingyenes lesz, a műsorok mindkét nap délelőtt 10 órától késő estig tartanak. • (pöltl) Faragott képekkel üzen a Felvidékről származó kézműves Közös gondolat, közös imádság Mariazellben Együtt tanácskoznak az osztrák és magyar katolikus püspökök Az esztergomi Szentgyörgymezői Olvasókör méhész körének tagjaiként ismerték korábban Mudrák Bélát, akiről egy alkalommal kiderült, hogy rendkívül ügyes kézzel bánik a fával is. Az asztalosmesterségen kívül az ábrázolás tehetségét is birtokló művész főként felvidéki tájképeket készít, így tulajdonképpen a képek most csak hazaérkeztek. Polgár József a Szentgyörgymezői Olvasókör vezetője a Hídlapnak elmondta, hogy az alkotó egyszer arra kérte, hogy segítsen neki, hogy a Felvidéken tudja kiállítani intarziáit. Az intézményvezető megszervezte, hogy a több, mint harminc képből álló ösz- szeállitás ne csak Szentgyörgymezőn, de a felvidéki Ebeden és Kéménden, majd ezt követően Bátorkeszin is látható legyen. A népművészet esztergomi fellegváraként is aposztrofált Szentgyörgymezői Olvasókör a hagyományőrzőkkel és a helyi polgár- mesterekkel eddig kialakított jó kapcsolat révén a vándorkiállítások folyamatos állomásaivá szeretné tenni az említett három felvidéki falut. A Mudrák-kiállítás Ebeden május 21- én, anyák napján debütált, a megnyitó alkalmával a helyi népdalkor és az óvodások színes, élvezetes műsorral köszöntötték a kiállítót és a megjelent esztergomiakat. A kéméndi tárlatnyitó tegnap délután volt, itt is hagyományőrző gyerekcsoport köszöntötte az alkotót. Ezen a helyszínen két hétig lesz megtekinthető a tárlat, ezt követően az utolsó állomás Mudrák Béla szülőfaluja, Bátorkeszi lesz. • -L -N A tíz nap múlva kezdődő osztrákmagyar katolikus konferencián a két ország egyházának eddigi együttműködéséről és a következő időszak feladatairól esik főként szó. A tanácskozás helyszíne a mariazelli búcsújáróhely, Mindszenthy bíboros egykori nyugvóhelye, a magyar zarándokok számára ma is fontos állomás. Kiss-Rigó László püspök a tanácskozás kapcsán arról tájékoztatta a Hídlapot, hogy a június 19. és 21. között megrendezendő eseménynek főként a jó szomszédi viszony megtartása és annak tovább építése lesz a célja. A napirendek között szerepel majd, hogy milyen további együttműködésre van még lehetőség a meglévőkön kívül. Az európai törvényhozás abban a tekintetben jön szóba a tanácskozáson, hogy ebben a félévben az osztrák kormány tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Arra a kérdésre, hogy ez az osztrák katolikus egyház részéről jelent-e külön segítséget a magyar katolikus egyház felé, Kiss-Rigó püspök azt válaszolta, hogy a nyugati szomszéd egyházak a 90-es évek végéig nagyon sok anyagi támogatást nyújtottak a magyar egyháznak. Erre ugyan most is szükség lenne, de ma már inkább a tapasztalat átadásában, a közös gondolkodás elősegítésében igyekeznek az osztrák katolikusok segíteni magyar hittestvéreiket. A két ország eltérő nyelvéből adódóan több helyen és alkalommal van igény arra, hogy Ausztriában magyarul is, illetve Magyarországon németül is tartsanak istentiszteleteket. A tanácskozáson ezek mellett szó esik majd a keresztények számára fontos vasárnapok elfogadható módon való megünnepléséről is. Kiss-Rigó László kiemelte, erről azért kell szót ejteni, mert sokan úgy látják, hogy a vasárnap, az Úr napja, elvesztette igazi jelentőségét, és ebben nemcsak a gyakorlati élet korlátái - az esetleges munkahelyi túlórák miatti elfoglaltság -, hanem a lelkűiét elmaradása is szerepet játszik. • P. Z.
