Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-09 / 113. szám
4 HÍDLAP • 2006. június 9., péntek www.istergranum.hu Batyus-bál Vác. Évadzáró batyus-bált rendez a Váci Egyházmegyei Hivatal június 22-én, csütörtökön 18 órakor a Credo- házban. A bálon népszerű opera- és operett-áriák hangzanak el Szalay Csilla, Vincze Bernadett és Kovács Ágnes énekesek, valamint Hegedűs Valér zongoraművész közreműködésével. Előadás a nándorfehérvári csatáról Bajót. A Millenniumi Házban Hegedűs András tart előadást az 1456-os nándorfehérvári ostromról és Hunyadi Jánosról június 9-én, pénteken 18 órai kezdettel. A programmal a nándorfehérvári ostrom 550. évfordulójáról emlékeznek meg. Kulturális központot avattak Köbölkúton Köbölkút. A volt köbölkúti adóhivatal épületében egy új kulturális központ várja a község és a régió könyvszerető lakosait. Az elmúlt napokban nyílt meg az a korszerű, internettel felszerelt olvasóterem, kézikönyvtár, amelyet a község részben önerőből, részben pedig a kulturális minisztérium, a Jövő 2000 Alapítvány és az Európai Szociális Alap, valamint az érsekújvári Anton Bemolák Könyvtár segítségével hozott létre. Az épület rekonstrukciója és a több mint 16 ezer kötettel rendelkező intézmény kialakítása mintegy másfél millió koronába, azaz 10 millió 500 ezer forintba került. L A P ( S Z } É L Megszűnnek az utazási kedvezmények? Most már a diákokon és a nyugdíjasokon is spórolna a kormány / / Folytatás az 1. oldalról Mindez némileg meglepő annak fényében, hogy a kampány hevében Gyurcsány Ferenc még azt ígérte: lejjebb szállítják a teljes térítésmentesség korhatárát. Szintén változni fog a távolsági busz és vasúti bérletek támogatásának mértéke, az eddigi 86, illetve 90 százalékos támogatást egy szintre hozzák és alacsonyabb mértékben határozzák meg. A szigorítás leghamarabb szeptember elsején, de valószínűbb, hogy csak jövőre léphet életbe, ami a költségvetésnek összességében körülbelül 10 milliárd forintos hasznot hozna. A felsőoktatásban tanulókat különösen érzékenyen érintheti ez a hír, hiszen nem olyan rég kellett szembesülniük a tandíj bevezetésével is. Ekler Gergely, a HallKocsis L. Mihály Egy konferencia margójára Végül is megtörténik az, amitől a kivégzett miniszterelnök, Nagy Imre félt, hiszen már rehabilitálni is azok rehabilitálták, akik elvették tőle az életét, s most azok, illetve egyenes ági leszármazottaik ünnepük - őt is, s azt a forradalmat is, amellyel nevét végleg összekapcsolja a történelem. Ez nem érzelmi kérdés, ez tény. Hátha hogyne volna az ember alapvető érzése egy ilyen helyzetben, mint a hiány. A hiány. Vagyis az, amit nem adott meg a „demokrácia” elmúlt tizenhat esztendeje. Amikor mi örömmel beléptünk az első szabad választásokon a szavazófülkékbe, úgy gondoltuk, hogy más világ kezdődik. És reménytelibbnek látszott a helyzet, hiszen mindezt nem valamiféle messia- nisztikus, másokat figyelembe nem vevő ideológia inspirálta, hanem az az erős meggyőződés, hogy végre majd tiszta helyzet teremtődik. Igen, visszagondolva ezekre a kezdetekre, egyre biztosabbak lehetünk abban, hogy ennek az időszaknak kulcsszava volt a „tiszta”. Tiszta helyzet a politikában, tiszta helyzet az emberek egymás közötti érintkezésében, és tiszta helyzet a mindennapi megélhetésért folytatott munkában. És mindehhez tiszta szándékú embereket vártunk, nagy létszámú föltűnésükben reménykedtünk, s nagyon sokan szerették volna mindehhez szállítani a maguk tiszta, alkotó érzelmeit és kedvét. Csak aztán valami mégsem úgy történt, ahogy elvártuk. Ez a hiány égeti ma minden felelősen gondolkodó magyar ember szívét. És kell, hogy keresse benne a maga külön hibáját, mulasztását... bűnét. Ez is egyszerű ténymegállapítás. Az ügyvezető (ügyes vagy ügyetlen vezető?) miniszterelnök minapi szavait hallgatva egy 56-os konferencián, ezeknek a szavaknak... bi- zarrságával (a helyzet!) nehezen megbirkózva, még inkább át kell éreznünk ezt az erkölcsi alacsonyságot, általános morális hiányt és hiányérzetet. Mindez leginkább azzal magyarázható, ahogyan a mai magyar társadalom érez 1956-tal kapcsolatban. * Ahogyan - nem tud mit kezdeni azokkal, akik a forradalmat és szabadságharcot ténylegesen megharcolták. Akik nem beszéltek, hanem az utcára vitték fiatal vagy kevésbé fiatal életüket, akiknek köszönhető, hogy ma nem úgy beszélünk azokról az őszi napokról, hetekről, mint valami elvetélt utcai zavargásról, hanem igazi forradalomról és valódi szabadságharcról. Harcoltak, és meghaltak vagy túléltek. De sokan vannak közöttük, akik ma úgy érzik, jobb lett volna nekik is meghalniuk. Velük mi van? Rájuk hogy tekint... nem, nem is csak a mindenkori hatalom, hanem a magyar társadalom? Mi. Tízvalahány millióan. Magyarok. Vagy legyen nekik elég a nagyvilág elismerése? Az ő személyük, helyzetük az a tükör, amelybe beletekintve a magyar társadalom megláthatja saját erkölcsi válságát. Szégyenkező ünnep ígérkezik. gatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke egyértelműen károsnak és értelmetlennek ítéli a tervezett megszorításokat. Aki józanul mérlegelné, mit jelent egy fiatalnak, vagy akár egy nyugdíjasnak - azaz a két legkevesebb pénzzel rendelkező rétegnek - az utazási kedvezmény, az nem tenne ilyen lépéseket. Érthetetlen, miért jó ettől a lehetőségtől is megfosztani a hallgatókat - mondta lapunknak Ekler és hozzátette: egyelőre az sem tisztázott, vajon a helyi közlekedési kedvezményeket is érintenék-e a változások. A HÖOK képviselete a közeljövőben személyesen szeretne találkozni az új oktatási miniszterrel és megvitatni vele az intézkedéseket. • Sz. H. Színpadon a Kormorán Köbölkút. Vasárnap a ARDEA üdülő szabadtéri színpadán 13.30 órától fellép a Koromorán együttes. A koncert után folklórfesztivál kezdődik, majd fellép a HAJÓS néptáncegyüttes, és a Búcsi Rockszínház. Lekapcsolnák az infúzióról a MÁERT-et Duray: „Gyurcsány Ferenc ki akarja nyírni a MÁÉRT-et' Folytatás az 1. oldalról Az MKP ügyvezető alelnöke a Hídlapnak elmondta: „Tisztában vagyunk vele, hogy Gyurcsány Ferenc ki akarja nyírni a MÁÉRT-et, és ennek érdekében egy találkozót is szervez. Információim szerint a hétfőn esedékes, határon túli magyarok képviselőivel folytatott tanácskozásának is ez a célja: azt szeretné elérni, hogy a jelenlévők belegyezzenek a MÁÉRT megszüntetésébe” - bosz- szankodott Duray. A fentiekhez tudni kell, hogy a Magyar Állandó Értekezletről rendelkező törvény fekete-fehéren kimondja, hogy azt évente legalább egyszer össze kell hívni. A kormány tehát mulasztásos törvénysértést követ el tavaly november Őtá. Információink szerint egyelőre még az érintett szervek sem kaptak hivatalos tájékoztatást arról, hogy mi lesz a MÁÉRT-tel és arról sem, hogyan fog kinézni az új kormány nemzetiségi politikája. „Valószínűleg az új kormány új koncepcióval áll majd elő. Egy azonban biztos: a magyar-magyar párbeszéd továbbra is fenn lesz tartva, csak az a kérdés, hogy milyen formában” - mondta a Hídlapnak egy, neve elhallgatását kérő illetékes, aki A Határon Túli Magyarok Hivatalának költségvetése a 2003-as 743 millió forintról 2006-ra 566 millióra csökkent, sőt egyesek szerint a közelgő szigorítások miatt az intézmény léte is veszélybe kerülhet. Komlós Attila, a hivatal elnöke szerint ugyanakkor nemzetstratégiai fontosságú, hogy az intézmény fennmaradjon. A Pénzügyminisztérium a határon túliak támogatására szánt kerete is csökkent a tavalyi 12,8 milliárd helyett, az idei évben az előirányzott összeg 9,6 milliárd forint. szerint egyes feltételezésekkel ellentétben a MÁÉRT nem egyesül a Határon Túli Magyarok Hivatalával (HTMH). „Az elhangzott nyilatkozatokból kiderül, hogy a Gyurcsány- kormánynak fenntartásai vannak az érdekegyeztető fórumot illetően, és így az is biztos, hogy módosulni fog az intézmény háttere” - tette hozzá. Pintér Ferenc a HTMH elnöki titkárságának vezetője lapunknak elmondta, hogy jelen pillanatban még folynak az egyeztetések, így nem tud a fentiekről beszélni, majd megjegyezte: „Göncz Kinga, a külügyi tárca új elnöke a minap azt nyilatkozta, hogy nem egyedül a MÁÉRT az a forma, amely által a magyar-magyar párbeszéd folyhat”. Még nem tudni, hogy fog viszonyulni a határon túli magyarokhoz az új kormány, mit rejteget annak nemzetpolitikája, de még Sólyom László köztársasági elnök véleménye szerint is „a magyar-magyar kapcsolatok tovább nem tarthatók fagyponton, új szemléletre van szükség”. • Szép Éva A Felvidék sorsa dőlhet el a választásokon Az MKP kormányra jutása esetén Dél-Szlovákia fejlesztésére koncentrálna 1 *v*" ■f-l 'S ff rr-r'k ■ - w9 A -T i\r* A vr * „ r*r m-7/níTé ti ■n» .. is •s* S . isi •;» Dallos JenőTíajza Folytatás az 1. oldalról Bugár Béla, az MKP elnöke a Hídlapnak elmondta, hogy a június 17-én esedékes parlamenti választás célja a magyar párt számára egyértelműen a koalícióba jutás, de természetesen nem minden áron. „Minden egyes választási programot leginkább kormányzati pozícióból lehet megvalósítani, ennek ellenére csak akkor szeretnénk bejutni a koalícióba, ha programunknak nagy része bekerül a kormányprogramba is” - magyarázta Bugár, aki egyébként egy esteleges SDKÚ, MKP, KDH együttműködéstől nem zárkózna el, bár véleménye szerint egyelőre nem úgy áll a helyzet, hogy a választás után közös tömbbe tömörüljenek. . A TASR szlovák hírügynökség információi szerint az MKP számára az esetleges koalícióba való lépés feltétele a dél-szlovákiai gyorsforgalmi utak fejlesztése, és az úthálózat építésének felgyorsítása lesz. „Ezek azok az alapok, amelyek nélkül elképzelhetetlen a fejlődés” - nyilatkozta a házelnök. Az MKP programja valóban szorgalmazza a gyorsforgalmi- és autópálya-hálózat kiépítését: így például a Pozsony-Nyitra-Zólyom-Lo- sonc-Kassa, valamint a Pozsony- Dunaszerdahely-Érsekújvár-Léva- Losonc szakasz, valamint az Ipolyság -Párkány közti észak-déli, Budapest irányú gyorsforgalmi út kiépítését. A magyar párt célja az, hogy minél több régió lakossága számára válhasson 15-20 perc alatt elérhetővé valamelyik autópálya, gyorsforgalmi vagy első osztályú út. Mindezek megvalósítása azonban attól is függ, hogy milyen kormány kerül hatalomra a választás után, mert Dél-Szlovákia érdekeit többnyire csak a magyar párt képviseli. Az MKP az úthálózat fejlesztése mellett egy esetleges koalícióba lépés esetén az eddig meghozott reformok radikális megváltoztatásától is elzárkózna, és csak egyes korrekciók mellett tenné le a voksát. Bugár például elképzelhetetlennek tartja, hogy az adózási rendszerben olyan változások következzenek be, mint amilyeneket a SMER ígér választóinak. A Benes- dekrétumok megszüntetésével és a nemzetiségiek finanszírozásával kapcsolatosan is van konkrét javaslata a pártnak, de azok megvalósítását egyezségek útján szeretnék elérni. így például a kisebbségek támogatásának nagyságát törvény által kellene megszabni: hogy ne fordulhasson elő az, hogy a parlament egyszer több, máskor kevesebb juttatást hagy jóvá számukra. Bugár a TASR hírügynökségnek aggodalmát fejezte ki a Szlovák Nemzeti Párt esetleges parlamentbe jutása miatt. „Ha a választást követően az SNS bejut a parlamentbe, el kell búcsúzni attól a „relatív nyugalomtól” amely most már jó néhány éve jellemzi a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek körül kialakult állapotot” - vélekedett a házelnök. • Sz. É.
