Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)

2006-06-08 / 112. szám

8 HfDLAP » 2006. június 8., csütörtök BULVÁR HOROSZKÓP Sápszki Márta diplomás asztrológus ______ június 8. k os 03.21-04.20. ..... ,0n most hajlamos kissé eltúlozni a I dolgokat. Nem kellene pedig olyan * nagy jelentőséget tulajdonítania va­laminek, illetve egy bizonyos illetőnek, mert könnyen csalódhat, ha így tesz. BIKA 04.21-05.20. Ma végre rászánhatja magát egy döntő lépésre. Ne hallgasson senki­re, csak a saját lelkiismeretére, ak­kor nem lesz baj. Nem tud majd senkinek szemrehányást tenni, ha nem sikerül a dolog ikrek 05.21-06.21. Fáradtnak tűnik, pedig tulajdonkép­pen nem is végzett olyan munkát, ami ennyire kimerítette volna. Való­színűleg idegileg hajtotta túl magát. Nem ár­tana néhány nap szabadságot kivennie. rák 06.22-07.22. On úgy érzi, hogy erejéhez mérten mindent megtett annak érdekében, hogy mindenki elégedett legyen a munkájával. Egyesek azonban nem egészen így vélekednek, velük egyáltalán ne törődjön. oroszlán 07.23-08.23. A mai nap sok jót ígér az ön számá­ra. Használjon ki valamennyi lehe­tőséget, és bátran éljen mindegyik felkínált alkalommal, legyen az munkához kötődő, vagy akár magánéleti vonatkozású. szűz 08.24-09.23. Igazából semmihez sincs most kedve. Nagyon unottnak, kiégettnek > érzi magát, és nem akarja, hogy mások észrevegyék önön ezt az állapotot. Ezért legszívesebben elbújna mindenki elől. MÉRLEG 09.24-10.23. r A véletlenek most az ön kezére játszhatnak egy rég várt lehetőséget. Ne gondolkodjon egy percig sem rajta, azonnal vágjon bele, meglátja, hogy si­ker koronázza valamennyi megmozdulását. skorpió 10.24-11.22. A szokásosnál kissé idegesebb, fe­szültebb lehet a mai nap folyamán, ám ennek meg is lehet az oka. Sok minden érte az utóbbi időben, ám különösen a magánéleti konfliktusok viselik meg. NYILAS 11.23-12.21. Határozottabban kellene most kiáll­nia az igaza mellett. Ne féljen még­is®» mondani a szemébe senkinek, hogy mit gondol róla, mert ha állandóan vé­ka alá rejti a véleményét, a fejére nőnek. BAK 12.22-01.20. Érdekes beszélgetésre kell felké- szülnie. Nem biztos, hogy azzal fog 5 leülni tárgyalni, akivel szeretne, il­letve akiben megbízik. Lehet, hogy teljesen idegen lesz ön számára a partner. vízöntő 01.21-02.19. Meg kellene már végre vonnia azt a bizonyos mérleget. Sok mindent ki lehetne zárni a körből, ám önt sen­ki sem tudja befolyásolni e téren. Nem árta­na pedig, ha hallgatna végre valakire. HALAK 02.20-03.20. A közvetlen környezetében élők kö- | zül valaki nagyon rossz szemmel £ nézi az ön ténykedését, ám mivel nem meri szóvá tenni, ön meg van arról győ­ződve, hogy mindent a lehető legjobban tesz. Az akár több km/s se­bességgel keringő űr­szemét - rakétadara­bok, feszítőabroncs, csavar, hűtőfolyadék cseppek, szigetelőfólia darabok - fokozódó mennyisége egyre na­gyobb fejtörést jelent az űrkutatás számára. Ezt igazolja az az eset is, amikor tavaly októ­ber 21-én a NASA Föld képeket sugárzó Terra nevű műholdját jelen­tős „kitérésre” kellett késztetni, ugyanis öt­ven méterre megközelí­tette volna a Scout-G-1 rakéta egy világűrben keringő darabját. Az összeütközés valószí­nűsége egy a százhoz volt, az eltérítés hatásá­ra viszont mintegy 4 ki­lométerre került egy­mástól a két objektum. Tíz évvel ezelőtt, 1996. július 21-én került sor az első jelentősebb űr­balesetre, a francia Cerise műhold és egy Ariane-rakétadarab kö­zött. Az űrszemét mint­egy 14 km/s sebesség­gel csapódott a mű­holdba, melynek követ­keztében letörött annak stabilizálásra szolgáló hatméteres karja. A NA­SA ezért most egy program keretében „űr­szemét adatbázist" ké­szít, ennek keretében már 9500, tíz centimé­ternél nagyobb átmérő­jű tárgyat regisztráltak. Szerencsére ezek több­nyire nem maradnak örökre a világűrben, az atmoszférába jutó tár­gyak a légkör külső ré­szén lefékeződnek, majd az alsóbb légtér­be jutva a súrlódás ha­tására felmelegszenek, gyakran kisebb dara­bokra esnek szét, és mielőtt földet érnének elégnek. Őzike rugdosta eszméletlenre a pitbullt Néha azért szerencsére a termé­szet is visszavág, és a rengeteg kutyatámadásos hír között kész felüdülés azt olvasni, hogy van­nak még hősök az állatok között is. Történetünk főhőse jól felfor­gatta egy egyesült államokbeli család életét, nem sokat teketó­riázott, kommandós határozott­sággal tört be a házba egy csu­kott ablakon keresztül. Az üveg­csörömpölésre szinte azonnal felriadtak a háziak, de az állat nem állt meg az ablaknál, ha­nem végigrohant a nappalin egyenesen a fürdőszobába, a fa­mília pedig rázárta az ajtót. Ép­pen csak azt felejtették el, hogy odabent szunyókált házi ked­vencük, egy pitbull is. Lett is az­tán nagy hacacáré, az őz ugrá­lás közben rátaposott a vízcsap­ra, de az ebbel vívott viadalból végül ő került ki győztesen, esz­méletlenre rúgta a kutyát. A ku­tyát aztán rendőrségi segédlettel sikerült a családnak kimenekíte­ni az őz „főhadiszállásáról”, a sutát pedig erdészek tették ártal­matlanná kábítólövedékkel. Lelőtték a galambot Szerencsétlenségére a francia parlament épületébe repült be egy galamb.de nem sokáig élvez­hette az épület szépségeit, mert a tűzoltók likvidálták az épületből. Először ugyan hálókkal próbálták befogni több mint egy órán át a madarat, miután azonban ez nem sikerült, végül egyszerűen lelőt­ték a béke jelképét. Műanyagot fogyasztó gombafaj Kutatók egy olyan gombára buk­kantak, amely normális esetben fá­val táplálkozik, de képes „fölfalni” a rendkívül tartós műgyanták egy részét is. A fenolgyantákat széles körben használják a rétegelt és a farostlemezek ragasztóanyaga­ként, és általánosan előfordulnak az autóöntvényekben is. A gyanták éppen a tartósságuk miatt annyira népszerűek, de pont emiatt nehéz őket újrahasznosítani. Csak az Egyesült Államokban évente mint­egy 2,2 millió tonna fenolgyantát termelnek, ami nagyjából 10 szá­zaléka az ország összes műanyag gyártásának. A Wisconsin-La Crosse Egyetemen most azt vizs­gálták, vajon a fehérkorhadást okozó gombák képesek-e megtá­madni a gyantákat. Igaz, az ötlet egyelőre még messze van a gya­korlati megvalósítástól, az minden­esetre bíztató, hogy léteznek olyan szervezetek, amelyek képesek le­bontani az eddig lebonthatatlan- nak hitt műanyagokat, a fehérkor­hadást okozó gombák pedig úgy látszik élen járnak ebben. A sivatag mint éléskamra? ......»■' mm* • mm Pontot tett a vitára a kőműves A 2010-es európai kulturá­lis fővárosi címre készülő Pécsen egy kőműves fejez­te be az évszázadok mun­káját. Mivel félreértette a restaurátor utasításait, a szaki vakolattal együtt leverte a felújítás alatt álló Zsolnay Múzeum homlokzatáról annak a rene­szánszkori festménynek a maradványait, amelynek megmentéséről már régóta vitáztak a régészek. Kovács Orsolya muzeológus szerint viszont a vako­lási munkáknak már csak egy szabad szemmel nem érzékelhető kép esett áldozatul. A múzeum homlokzati fülkéjében lévő falfestmény, amely az épületen található reneszánszkori munkák egyike volt, az elmúlt évtizedekben annyira megrongáló­dott, hogy tulajdonképp csak fényképek alapján le­hetett tudni, hogy egyáltalán létezett. A kép re­konstrukciójáról maguk a restaurátorok is sokat vi­táztak, de a közönség számára élvezhető helyreál­lításhoz mindenképpen újrafestés kellett volna. Most viszont frappáns pont került az ügy végére. Megtalálták a legrégibb emberi arcot 27 ezer éves (ős)emberi csontvázat és egy ugyanolyan idős, emberi arcot ábrázoló sziklarajzot találtak egy közép­franciaországi barlangban, amelyet még tavaly december­ben fedeztek fel a kutatók. A régészek azóta elemezték a le­letet, amely a legrégibb emberi arcábrázolások egyikének is tekinthető. A Vilhonneur-i barlangban, amelyet továbbra is csak a kutatók tanulmányozhatnak, találtak egy kézle- nyomatot is, amelyet az ősember kiszínezett. Bár a Fran­ciaország délnyugati részén lévő Lascaux-barlang híres ős­ember-falfestményei látványosabbak, de jóval fiatalabbak, azok ugyanis „csak-” 13 ezer évvel ezelőtt keletkeztek. Miközben az ENSZ Környezet- védelmi Programjának legújabb jelentése folyamatosan kongatja a vészharangot az elsivatagoso- dással kapcsolatban, azért azt sem felejtik el megjegyezni, hogy új módszerek alkalmazá­sával a sivatagok a világ élés­kamrájává, vagy akár energiael­látó központjává is válhatnának - persze ehhez némi szemlélet- váltásra is szükség lenne. Ha si­kerülne rávenni a sivatagi orszá­gokat, hogy a nem elég haté­kony növénytermesztés helyett térjenek át kis vízigényű növé­nyek termesztésére, vagy a ha­lászat bizonyos típusára, akkor a sivatagi régiókban található cse­IBBBj .. k ély víz mennyisége sem menne veszendőbe. Ehhez mindössze a búzaféleségek helyett egy olyan növény termesztését kelle­ne meghonosítani, amely bírja a szárazságot, sőt a sós vizet is. A másik lehetőség az lenne, ha a sós vizeket is kedvelő halfajtákat telepítenének a sivatagi régiók­ba, és az ott található vizet nem öntözésre, hanem halastavak ki­alakítására használnák. Az ENSZ-jelentés ezentúl még egy, egyelőre teljesen kiaknázatlan lehetőséget, a napsugárzást is megemlíti, mivel ez már önma­gában is szolgálhatna forrásul az egyre növekvő energiaigény kielégítésére. * Amerikai kutatók úi ideabeteasáaet találtak A Chicagói Egyetem kutatói legfrissebb tanulmányukban azt állítják, hogy a düh­rohamokért a legtöbb esetben egy ed­dig jelentőségében alábecsült idegbe­tegség, az időszakos robbanékonysági zavar (Intermittent Explosive Disorder, I ED) tehető felelőssé. A kutatók 9282 amerikai bevonásával készítettek repre­zentatív mintát. A kutatók szerint sokak állapotát elhanyagolhatták az orvosok, mert az IED-et eddig nem tartották külö­nösebben elterjedt betegségnek. A dü- höngőket ezért sokszor csak terápiás beszélgetésekkel kezelték. Pedig az IED komoly társadalmi problémát jelenthet. Leggyakrabban forgalmi dugókban ta­lálkozni dühöngő IED-esekkel, hiszen a betegség lényege, hogy az amúgy nyu­godt betegek a stresszhelyzetekre meg­magyarázhatatlan, indokolatlan dühro­hammal reagálnak.

Next

/
Thumbnails
Contents