Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-08 / 112. szám
8 HfDLAP » 2006. június 8., csütörtök BULVÁR HOROSZKÓP Sápszki Márta diplomás asztrológus ______ június 8. k os 03.21-04.20. ..... ,0n most hajlamos kissé eltúlozni a I dolgokat. Nem kellene pedig olyan * nagy jelentőséget tulajdonítania valaminek, illetve egy bizonyos illetőnek, mert könnyen csalódhat, ha így tesz. BIKA 04.21-05.20. Ma végre rászánhatja magát egy döntő lépésre. Ne hallgasson senkire, csak a saját lelkiismeretére, akkor nem lesz baj. Nem tud majd senkinek szemrehányást tenni, ha nem sikerül a dolog ikrek 05.21-06.21. Fáradtnak tűnik, pedig tulajdonképpen nem is végzett olyan munkát, ami ennyire kimerítette volna. Valószínűleg idegileg hajtotta túl magát. Nem ártana néhány nap szabadságot kivennie. rák 06.22-07.22. On úgy érzi, hogy erejéhez mérten mindent megtett annak érdekében, hogy mindenki elégedett legyen a munkájával. Egyesek azonban nem egészen így vélekednek, velük egyáltalán ne törődjön. oroszlán 07.23-08.23. A mai nap sok jót ígér az ön számára. Használjon ki valamennyi lehetőséget, és bátran éljen mindegyik felkínált alkalommal, legyen az munkához kötődő, vagy akár magánéleti vonatkozású. szűz 08.24-09.23. Igazából semmihez sincs most kedve. Nagyon unottnak, kiégettnek > érzi magát, és nem akarja, hogy mások észrevegyék önön ezt az állapotot. Ezért legszívesebben elbújna mindenki elől. MÉRLEG 09.24-10.23. r A véletlenek most az ön kezére játszhatnak egy rég várt lehetőséget. Ne gondolkodjon egy percig sem rajta, azonnal vágjon bele, meglátja, hogy siker koronázza valamennyi megmozdulását. skorpió 10.24-11.22. A szokásosnál kissé idegesebb, feszültebb lehet a mai nap folyamán, ám ennek meg is lehet az oka. Sok minden érte az utóbbi időben, ám különösen a magánéleti konfliktusok viselik meg. NYILAS 11.23-12.21. Határozottabban kellene most kiállnia az igaza mellett. Ne féljen mégis®» mondani a szemébe senkinek, hogy mit gondol róla, mert ha állandóan véka alá rejti a véleményét, a fejére nőnek. BAK 12.22-01.20. Érdekes beszélgetésre kell felké- szülnie. Nem biztos, hogy azzal fog 5 leülni tárgyalni, akivel szeretne, illetve akiben megbízik. Lehet, hogy teljesen idegen lesz ön számára a partner. vízöntő 01.21-02.19. Meg kellene már végre vonnia azt a bizonyos mérleget. Sok mindent ki lehetne zárni a körből, ám önt senki sem tudja befolyásolni e téren. Nem ártana pedig, ha hallgatna végre valakire. HALAK 02.20-03.20. A közvetlen környezetében élők kö- | zül valaki nagyon rossz szemmel £ nézi az ön ténykedését, ám mivel nem meri szóvá tenni, ön meg van arról győződve, hogy mindent a lehető legjobban tesz. Az akár több km/s sebességgel keringő űrszemét - rakétadarabok, feszítőabroncs, csavar, hűtőfolyadék cseppek, szigetelőfólia darabok - fokozódó mennyisége egyre nagyobb fejtörést jelent az űrkutatás számára. Ezt igazolja az az eset is, amikor tavaly október 21-én a NASA Föld képeket sugárzó Terra nevű műholdját jelentős „kitérésre” kellett késztetni, ugyanis ötven méterre megközelítette volna a Scout-G-1 rakéta egy világűrben keringő darabját. Az összeütközés valószínűsége egy a százhoz volt, az eltérítés hatására viszont mintegy 4 kilométerre került egymástól a két objektum. Tíz évvel ezelőtt, 1996. július 21-én került sor az első jelentősebb űrbalesetre, a francia Cerise műhold és egy Ariane-rakétadarab között. Az űrszemét mintegy 14 km/s sebességgel csapódott a műholdba, melynek következtében letörött annak stabilizálásra szolgáló hatméteres karja. A NASA ezért most egy program keretében „űrszemét adatbázist" készít, ennek keretében már 9500, tíz centiméternél nagyobb átmérőjű tárgyat regisztráltak. Szerencsére ezek többnyire nem maradnak örökre a világűrben, az atmoszférába jutó tárgyak a légkör külső részén lefékeződnek, majd az alsóbb légtérbe jutva a súrlódás hatására felmelegszenek, gyakran kisebb darabokra esnek szét, és mielőtt földet érnének elégnek. Őzike rugdosta eszméletlenre a pitbullt Néha azért szerencsére a természet is visszavág, és a rengeteg kutyatámadásos hír között kész felüdülés azt olvasni, hogy vannak még hősök az állatok között is. Történetünk főhőse jól felforgatta egy egyesült államokbeli család életét, nem sokat teketóriázott, kommandós határozottsággal tört be a házba egy csukott ablakon keresztül. Az üvegcsörömpölésre szinte azonnal felriadtak a háziak, de az állat nem állt meg az ablaknál, hanem végigrohant a nappalin egyenesen a fürdőszobába, a família pedig rázárta az ajtót. Éppen csak azt felejtették el, hogy odabent szunyókált házi kedvencük, egy pitbull is. Lett is aztán nagy hacacáré, az őz ugrálás közben rátaposott a vízcsapra, de az ebbel vívott viadalból végül ő került ki győztesen, eszméletlenre rúgta a kutyát. A kutyát aztán rendőrségi segédlettel sikerült a családnak kimenekíteni az őz „főhadiszállásáról”, a sutát pedig erdészek tették ártalmatlanná kábítólövedékkel. Lelőtték a galambot Szerencsétlenségére a francia parlament épületébe repült be egy galamb.de nem sokáig élvezhette az épület szépségeit, mert a tűzoltók likvidálták az épületből. Először ugyan hálókkal próbálták befogni több mint egy órán át a madarat, miután azonban ez nem sikerült, végül egyszerűen lelőtték a béke jelképét. Műanyagot fogyasztó gombafaj Kutatók egy olyan gombára bukkantak, amely normális esetben fával táplálkozik, de képes „fölfalni” a rendkívül tartós műgyanták egy részét is. A fenolgyantákat széles körben használják a rétegelt és a farostlemezek ragasztóanyagaként, és általánosan előfordulnak az autóöntvényekben is. A gyanták éppen a tartósságuk miatt annyira népszerűek, de pont emiatt nehéz őket újrahasznosítani. Csak az Egyesült Államokban évente mintegy 2,2 millió tonna fenolgyantát termelnek, ami nagyjából 10 százaléka az ország összes műanyag gyártásának. A Wisconsin-La Crosse Egyetemen most azt vizsgálták, vajon a fehérkorhadást okozó gombák képesek-e megtámadni a gyantákat. Igaz, az ötlet egyelőre még messze van a gyakorlati megvalósítástól, az mindenesetre bíztató, hogy léteznek olyan szervezetek, amelyek képesek lebontani az eddig lebonthatatlan- nak hitt műanyagokat, a fehérkorhadást okozó gombák pedig úgy látszik élen járnak ebben. A sivatag mint éléskamra? ......»■' mm* • mm Pontot tett a vitára a kőműves A 2010-es európai kulturális fővárosi címre készülő Pécsen egy kőműves fejezte be az évszázadok munkáját. Mivel félreértette a restaurátor utasításait, a szaki vakolattal együtt leverte a felújítás alatt álló Zsolnay Múzeum homlokzatáról annak a reneszánszkori festménynek a maradványait, amelynek megmentéséről már régóta vitáztak a régészek. Kovács Orsolya muzeológus szerint viszont a vakolási munkáknak már csak egy szabad szemmel nem érzékelhető kép esett áldozatul. A múzeum homlokzati fülkéjében lévő falfestmény, amely az épületen található reneszánszkori munkák egyike volt, az elmúlt évtizedekben annyira megrongálódott, hogy tulajdonképp csak fényképek alapján lehetett tudni, hogy egyáltalán létezett. A kép rekonstrukciójáról maguk a restaurátorok is sokat vitáztak, de a közönség számára élvezhető helyreállításhoz mindenképpen újrafestés kellett volna. Most viszont frappáns pont került az ügy végére. Megtalálták a legrégibb emberi arcot 27 ezer éves (ős)emberi csontvázat és egy ugyanolyan idős, emberi arcot ábrázoló sziklarajzot találtak egy középfranciaországi barlangban, amelyet még tavaly decemberben fedeztek fel a kutatók. A régészek azóta elemezték a leletet, amely a legrégibb emberi arcábrázolások egyikének is tekinthető. A Vilhonneur-i barlangban, amelyet továbbra is csak a kutatók tanulmányozhatnak, találtak egy kézle- nyomatot is, amelyet az ősember kiszínezett. Bár a Franciaország délnyugati részén lévő Lascaux-barlang híres ősember-falfestményei látványosabbak, de jóval fiatalabbak, azok ugyanis „csak-” 13 ezer évvel ezelőtt keletkeztek. Miközben az ENSZ Környezet- védelmi Programjának legújabb jelentése folyamatosan kongatja a vészharangot az elsivatagoso- dással kapcsolatban, azért azt sem felejtik el megjegyezni, hogy új módszerek alkalmazásával a sivatagok a világ éléskamrájává, vagy akár energiaellátó központjává is válhatnának - persze ehhez némi szemlélet- váltásra is szükség lenne. Ha sikerülne rávenni a sivatagi országokat, hogy a nem elég hatékony növénytermesztés helyett térjenek át kis vízigényű növények termesztésére, vagy a halászat bizonyos típusára, akkor a sivatagi régiókban található cseIBBBj .. k ély víz mennyisége sem menne veszendőbe. Ehhez mindössze a búzaféleségek helyett egy olyan növény termesztését kellene meghonosítani, amely bírja a szárazságot, sőt a sós vizet is. A másik lehetőség az lenne, ha a sós vizeket is kedvelő halfajtákat telepítenének a sivatagi régiókba, és az ott található vizet nem öntözésre, hanem halastavak kialakítására használnák. Az ENSZ-jelentés ezentúl még egy, egyelőre teljesen kiaknázatlan lehetőséget, a napsugárzást is megemlíti, mivel ez már önmagában is szolgálhatna forrásul az egyre növekvő energiaigény kielégítésére. * Amerikai kutatók úi ideabeteasáaet találtak A Chicagói Egyetem kutatói legfrissebb tanulmányukban azt állítják, hogy a dührohamokért a legtöbb esetben egy eddig jelentőségében alábecsült idegbetegség, az időszakos robbanékonysági zavar (Intermittent Explosive Disorder, I ED) tehető felelőssé. A kutatók 9282 amerikai bevonásával készítettek reprezentatív mintát. A kutatók szerint sokak állapotát elhanyagolhatták az orvosok, mert az IED-et eddig nem tartották különösebben elterjedt betegségnek. A dü- höngőket ezért sokszor csak terápiás beszélgetésekkel kezelték. Pedig az IED komoly társadalmi problémát jelenthet. Leggyakrabban forgalmi dugókban találkozni dühöngő IED-esekkel, hiszen a betegség lényege, hogy az amúgy nyugodt betegek a stresszhelyzetekre megmagyarázhatatlan, indokolatlan dührohammal reagálnak.
