Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)

2006-06-07 / 111. szám

www.istergranum.hu 2006. június 7., szerda • HÍDLAP 5 A régiók vehetik át a megyerendszer szerepét Politikusok tiltakoznak a regionális központosítás ellen Folytatás az 1. oldalról A jegyzői feladatokat is központo­sítani szeretnék a szocialisták, ennek értelmében az ezer fő alatti települé­seken nem működtetnek tovább jegy­zői hivatalt. Szita Károly, a Megyei Jogú Váro­sok Szövetségének társelnöke lapunk­nak arról számolt be, hogy Gyurcsány Ferenc már ismertette elképzeléseit az önkormányzati tömörülések képvi­selőivel; ezen a megbeszélésen esett szó a régiók létrehozásáról is. „Állás­pontom szerint bármilyen döntés is születik az ügyben, egy szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni: az emberek az ügyeiket a lakóhelyükhöz a lehető legközelebb kell, hogy tudják intézni, továbbá fontos az is, hogy az életüket érintő döntések is helyben szülessenek.” - mondta a Hídlapnak a politikus. Véleménye szerint a megye olyan erős kapocs, amelyet lehetetlen megszüntetni, hiszen nemcsak köz­igazgatásilag, hanem történelmileg és néprajzilag is egybeforrott egység­ként működik. „A centralizáció he­lyett a városok és környékük együtt­működését kellene erősíteni, a felada­tokat pedig úgy elosztani, hogy a rendszer a lehető leghatékonyabban működjön. Ehhez természetesen az önkormányzatok megfelelő anyagi tá­mogatására is szükség lenne.” - tette hozzá Kaposvár polgármestere. „A megyei önkormányzatokat véle­ményem szerint is meg kellene szüntet­ni, a hangsúlyt azonban nem egy régiós központra, hanem a helyi önkormány­zatokra kellene helyezni.” - mondta a Hídlapnak Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, aki az Országgyűlés ön- kormányzatokért és területfejlesztésért felelős bizottságának tagja lett. Véle­ménye szerint ezt nemcsak a közigaz­gatás átalakítása, hanem a források ra­cionálisabb elosztása is indokolja. „A kormányprogram részletei nincsenek kidolgozva, úgy látszik az önkormány­zati választásokig nem kívánja a kor­mány feltárni a valós problémákat, in­kább egy félkész reformmal próbálja lefoglalni a közvéleményt. Az admi­Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium élére jelölt Lamperth Mó­nika az Országgyűlés szakbizottsága előtt tartott meghallgatáson közölte: nincs szükség az önkormányzatok szá­mának csökkentésére, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a feladatellá­tás rendszerén mindenképpen változ­tatni kell. Az ügyvezető miniszter szerint a kistérségek kialakításához hasonló mérföldkő lehet a választott regionális önkormányzatok létrehozása. nisztratív úton kijelölt statisztikai régi­ók által megvalósított központosítás a helyi önkormányzatoktól veszi el a jo­gokat, ami a tanácsrendszerre emlé­keztet” - kommentálta a kormányzati elképzeléseket Esztergom polgármes­tere. Véleménye szerint a feladatokat helyben, a valódi, létező önkormány­zatoknak kellene ellátniuk, hiszen ők élnek együtt a közösséggel és vannak tisztában a helyi viszonyokkal. Megy- gyes Tamás részt vett az ügyvezető ön- kormányzati és területfejlesztési mi­niszter, Lamperth Mónika tegnapi szakbizottsági meghallgatásán, és a tár­ca várományosának beszámolójáról annyit mondott: „ha az ügyvezető mi­niszternek sincs fogalma arról, hogy milyen komoly változások lesznek, ak­kor nem sok jóra számíthatunk”. • Pálovics Klára Skót dudások és Lagzi Lajcsi Táton Külföldi és magyar fellépőkkel, táncbemutatókkal, hagyományőrzők lovas- és íjászversenyével, mini-vi- dám parkkal és halászlé-fó'zőverseny- nyel tették teljessé az idei pünkösdöt Táton. A négynapos rendezvény során ünnepelték meg Tát osztrák és német testvérvárosi kapcsolatainak 10 éves jubileumát is. Szenes József, Tát polgármestere a Hídlapnak elmondta, hogy már tíz éve tartanak fenn testvértelepülési kap­csolatot a németországi Buseck-kel és a felső-ausztriai Molln-nal. Ahogy Tát első embere fogalmazott, „a hár­mas kapcsolat legértékesebb gyümöl­cse a településeken működő civil szervezetek és tanintézetek egyre szé­lesedő együttműködése”. A polgár- mester hangsúlyozta, hogy a nyugat­európai településeken igen nagy kul­tusza van a civil kulturális egyesüle­teknek, a tátiakkal való egyre szoro­sabb kötődés segítségével ez itt is megvalósulhat. A Táti Pünkösdi Na­pok június 2-án kezdődött, ekkor nyílt meg a Fertődi Árkádia Galéria kiállí­tása, de emellett pazar kínálattal vár­ták a rendezők a közönséget. Az első nap estéjén a Filip György vezette Soundtrack együttes muzsikált, más­nap, június 3-án pedig 14 órakor in­dult a hagyományos „leves-bajnok­ság”. Az idei, XII. Táti Halászlé-főző­versenyt, kiemelkedően ízletes, finom levesével Kovásznai József nyerte. Amíg a bográcsokban Totyogtak a hallevek, a felállított hatalmas sátor­ban több helyi- illetve régióbeli gyer- mektánccsoport mutatta be nagy si­kerrel műsorát. Ekkor lehetett meg­mérkőzni Drexler Mihály sakkmes­terrel is, aki szimultánban 15 táblán küzdött egyszerre, nem sok esélyt hagyva ellenfeleinek a győzelemre. A szombat több szenzációs fellépéssel is szolgált, ekkor lépett a színpadra a hattstedt-i és a wobbenbüll-i tűzoltó­zenekar, valamint a Watten Pipeband, a hagyományos öltözéket viselő skót dudások. A nap musical és operett slágerek összeállításával és a több ezer táncos lábat megmozgató Táti Koktél Party-val ért véget. Pünkösd vasárnapján a mai napig meglepően mozgékony veterán autók kiállítása illetve ügyességi versenye volt műso­ron. A négynapos dáridó csúcspontja kétségtelenül a több ezer főt megmoz­gató Szuperbuli volt, melyet a mula­tós nóta hazai királya, Lagzi Lajcsi celebrált. A pünkösdi ünnep a Táti Általános Iskola színi előadásával, a soproni Continental zenekar koncert­jével, valamint hagyományos tűzijá­tékkal ért véget. • PÖLTL Félmillió forint a sérelmekért Július végéig igényelhető a fájdalomdíj Magyarországtól Folytatás az 1. oldalról Sok a félreértés az egykori hadifog­lyokkal, és azok hozzátartozóival kapcsolatban: rájuk ugyanis nem vo­natkozik a fenti lehetőség, mivel az a kör a hadigondozási törvény alá esik. Az életét vesztett hozzátartozó után a kárpótlás összege 400 ezer forint, ez oszlik meg a jogosultak között. A kárpótlást azok a külföldi állam­polgárok is kérhetik, akiknek a hozzá­tartozójuk a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt. Maczkó Já­nos, a felvidéki Köbölkút lakosa la­punknak elmondta, hogy édesapja a frontról soha nem tért haza. „Sok ezer gyerek árván nevelkedett fel, és ezt semmivel sem lehet kárpótolni. Mind­emellett ez egy szép gesztus Magyar- országtól” - tette hozzá Maczkó. A magyar állam egyébként már 1998-ban lehetővé tette az elégtétel e formáját, az újabb benyújtási lehető­ség nem változtat annak szabályain. Most csupán annyi az újdonság, hogy a kárpótlási törvényben meghatározott Kárpótlási ügyekben 1989-től napjainkig, több mint 3 millió igényt kellett elbírálni. A kérelmezők a szükséges adatlapot az Igazságügyi Hivatal fővárosi és megyei hivatalaitól, vagy a külföldi magyar kül­képviseletektől igényelhetik. Eddig több mint ötezer kérvényt adtak le, ha valaki­nek a szükséges dokumentumokat júliu­sig nem sikerül beszerezni, a kérelmet akkor is beadhatja, mivel a szükséges papírokat később is lehet csatolni. korábbi határidőt sokan önhibájukon kívül mulasztották el: 85 ezer fölött van azoknak a száma, akik azért nem tudták érvényesíteni igényüket, mert nem álltak rendelkezésükre azok a do­kumentumok és igazolások, amelyek a kérelem jogosságát bizonyították volna. Az elmúlt nyolc évben viszont újból megnyíltak az egykori; szovjet levéltárak, amelyekben az anyagok hozzáférhetővé váltak, így egyre több jogosult tudja igazolni igényét. • Szép Fogvacogtató hideg a panellakásokban Esztergomban és Dorogon is újra indították a távhőszolgáltatást Folytatás az 1. oldalról Amennyiben műszakilag megold­ható a kései fűtés, a szolgáltatónak még mindig mérlegelnie kell, melyik megoldás jár kisebb elégedetlenség­gel. A fővárossal ellentétben ugyanis itt nincs annyi helyi hőközpont, azaz ha fűtenek, mindenütt egységesen jön a meleg, hiába tiltakozna az ellen egy- egy edzettebb lakó. A szokatlan időjá­rás főként a kisgyermekes családok­nak, időseknek okozhat gondot. „A fűtés péntek este indult és mind­addig folytatódik, míg a külső hőmér­séklet megkívánja, de akár már ma is befejeződhet” - mondta lapunknak Huszár László, a Promtávhő ügyveze­tője és kiemelte: nem egyszerű feladat ilyenkor a rendszerek újraindítása, ahogyan még az sem végleges, ho­gyan számolják majd el a néhány na­pos rendkívüli fűtést. A költségekről a fővárosi szolgáltató a napokban úgy nyilatkozott, hogy 120-180 forint kö­rül lesz, ami természetesen jóval ala­csonyabb, mint egy téli nap díja, de a lakóknak az újraindítás semmilyen plusz költséggel nem jár. A tatabányai Komtávhőhöz is ér­keztek telefonos kérelmek szép szám­mal, ám ezek egy részét visszamond­ták amikor kiderült, hogy írásban kell benyújtani. A megyeközpontban így mintegy 10 lépcsőházat, azaz körül­belül 400 lakást fűtenek. • Szabó Hajnal Ml A VÉLEMÉNYE? Fél évszázada nem volt hazánkban ilyen szeszélyes tavasz és ehhez fog­ható hideg nyárkezdet, mint idén. Aki már megelégelte, hogy rétegesen fel­öltözködve lehet csak aludni, annak muszáj volt „begyújtani”. Az utca em­berét arról kérdeztük, hogy mit szólnak az abszurd tényhez: nyáron fűtünk? Kalmár Sándorné (ápoló) i Szomorú, hogy egész nyárra ilyen hűvös, csapadékos időt jósolnak. Ez az az évszak, amikor az emberek egy kicsit összeszedik magukat, esetleg félretesznek egy kis pénzt télre. Ha júniusban is kell fűteni, akkor nem tudom elképzelni, hogy miből fogjuk majd kifizetni a decemberi átalánykülönbözetet. Papp Anita (kismama) Albérletben lakunk egy lakótelepi lakás­ban, mert jelenleg építkezünk. Nagyon felbosszantottam magam, amikor hazamentem és észrevettem, hogy beindult a távfűtés. A lakbér is nagyon magas, nem szívesen fize­tem még a rezsifokozó fűtést is csak azért, mert néhányan nem bírják a hideget. Azért, mert nyár van, még fel lehet öltözködni. % ; Forgács Béla (nyugdíjas) Ami idén Magyaror- , szágon van, az már igazi izlandi nyár. j Ezt, velük ellentét­ben mi sosem fogjuk megszokni, ráadásul ők meg is engedhetik maguknak anyagilag, hogy egész évben fűtsenek. Nálunk azonban olyan magasak a közüzemi díjak, hogy az emberek többsége nem teheti meg, hogy nyáron is fűtsön. Mi inkább mackóban és két taka­róval alszunk, de azért is kibírjuk. Tatai Judit (gépírás tanár) Hihetetlen, hogy a nyár első napján no­vemberi időjárás I volt. Miután a csa­lád minden tagja lebetegedett és keresztülment náthán, lázon, to­rokgyulladáson, a férjem úgy döntött, hogy inkább pluszmun­kát vállal, de fűteni fogunk, amíg nem lesz melegebb. Reméljük, hogy tévednek a meteorológusok és lesz még kánikula a nyáron. Új épületben a könyvtár Köbölkút. A helyi önkormányzat megvásárolta az adóhivatal egykori épü­letét és mintegy másfél millió korona rá­fordítással átalakították az épületet. A könyvtár mellett itt kapott helyet a sür­gősségi mentőszolgálat is. A könyvtár megnyitására 40 ezer korona támogatást kaptak a kulturális tárcától, amelyet a muzslai Jövő 2000 Alapítvány segítsé­gével pályáztak és nyertek el. Iskolafejlesztés Almásfüzitő. Az általános iskolában új közösségi tér és aula épül, valamint az intézmény egy részében modem infor­matikai rendszerrel ellátott könyvtárat alakítanak ki. A közel 50 millió forintos beruházás nyár közepére készül el.

Next

/
Thumbnails
Contents