Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-29 / 127. szám
HÍDLAP » 2006. június 29., csütörtök www.istergranum.hu Országszerte megkezdődött az aratás / Átlag feletti gabonahozammal számolnak a megyei gazdálkodók Két nappal a hagyományos Péter-Pál napi aratás kezdete előtt elindultak a kombájnok az őszi árpa betakarítására. A hétfői próbavágások után már másnap elkezdődött az aratás, a szakértők szerint a termés mennyisége megfelel a becslésekből elvártnak. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a napok óta tartó nagy meleg nem ártott a kalászoknak, és a szemek nedvességtartama is alacsony, így nincs szükség szárításra. Szintén a hőségnek köszönhető, hogy a különféle gombabetegségek nem okoznak károkat - nyilatkozta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Ezért országos átlagban 4,5 tonna körüli átlagos termést várnak hektáronként. A legkorábban július 5-e körül vágható búzából, hektáronként akár az országos átlag feletti öt tonnát is kaszálhatnak megyénkben - tájékoztatta lapunkat Maller László, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium megyei hivatalának vezetőhelyettese. Arról, hogy milyen raktárkészletek állnak rendelkezésre, és azok várható kiürülése milyen gyorsan fog végbemenni, még nem lehet tudni, de a gazdák haszna várhatóan idén sem lesz túlzottan magas. Az őszi növényvetés betakarítása mindenesetre nem várható kiemelkedőnek, a vetés ugyanis az áradások miatt nem történhetett meg időben. Vancsura szerint amennyiben a gabona minősége elfogadható, akkor a termelők számára biztosított a tonnánkénti 28 ezer forintos intervenciós ár, amit a gyengülő forint is alátámaszt. Balogh Zoltán, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének Komárom-Esztergom megyei elnöke a Hídlap kérdésére elmondta, hogy az értékesítés - ami a mindenkori kormány feladata - a legnehezebb tennivaló. Az uniós támogatás a magyar gazdák számára 25 százalékos lehet, ami az állami kiegészítéssel 50-re módosulhat. Az eladáson túl fontos lenne a valódi vásárlóerővel bíró piacok felkutatása is, ahol további mennyiségeket lehetne értékesíteni. Nagy hátrányt jelent az állatállomány egyre jelentősebb csökkenése is, mert a silógabonákat nincs hova eladni. Megyénkben az eddigieknél kevesebbet, csak mintegy 1500 tonnát termelnek silóból az idei évben- nyilatkozta Maller László. Bár térségünkben még nem mérték fel a gabonatárolás nagyságrendjét, Vancsura közölte: a gabona tárolása jó üzlet a tulajdonosoknak. Az intervenciós támogatást ugyanakkor csak úgy számolhatja fel az EU, ha termelői a világpiacon versenyképesek tudnak maradni. A raktárak országos átlagban regisztrált telítettsége miatt, abban az esetben, ha az intervenciós támogatás megszűnne, a magyar gazdák kénytelenek lennének 5-6 ezer forinttal olcsóbban adni a búzát. Ennyibe kerül ugyanis azt elszállítani a világpiacot jelentő tengeri kikötőkbe. Továbbra is kérdés az, hogy az amerikai génkezelt gabonafajták mennyire Toppantják össze az európai és hazai piacot, ha nyílt térhódításba kezdenek, és széles körben elterjednek. Ez feltehetően további versenyhátrányokat okozna, az egyébként is-hazánk számára minden- képpen-előnytélén uniós piacon. A falugazdászok és a MOSZ tagjainak jelzése szerint az idén a belvíz és árvizek miatt egyelőre, hozzávetőlegesen százezer hektáron nem fognak ősszel vetett gabonát aratni. • D. L. Már a sofőröket is importálnunk kell? Gépkocsivezetők nélkül maradhatnak a magyar fuvarozók Folytatás az 1. oldalról Az egyik, ha nem a legnagyobb, mintegy 1500 kamionnal dolgozó magyar vállalkozás, a Wáberer György vezette cégcsoport is rákényszerült arra, hogy külföldieket vegyen fel, ám ennél konkrétabb információt nem árultak el. A hiány oka többek közt abban is keresendő, hogy a fiatalok szívesebben dolgoznak magasabb fizetést nyújtó külföldi cégeknél, de kevesebben is vállalják a speciális életformát, a képzési költségeket. Rajnai Zoltán tatabányai fuvarozó, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnökségi tagja kérdésünkre kifejtette: a szakmának nincs már meg a régi presztízse, mint a rendszerváltás előtt, amikor a nemzetközi fuvarozók irigylésre méltó könnyedséggel léphették át a határokat, a fiatalok nem szeretnek több műszakban, éjszaka is dolgozni, ráadásul előírások tömkelegének kell megfelelniük, mire jogot kapnak a nemzetközi fuvarozásra. Ez négy évet és akár egymillió forintos összköltséget is jelenthet. Ugyanakkor szabályos foglalkoztatással havonta elvileg átlagosan ezer eurot minimum keresnek a jól képzett sofőrök. A külföldiek foglalkoztatása azért nem egyszerű, mert az unión kí- yüli országokban szerzett jogosítványok nálunk nem érvényesek. Rajnai mindenesetre leszögezte: ez a szakma nem tűnhet el, a hiány előbb-utóbb béremelést generál, ami majd növeli a vonzerejét. Sikert jelentene az is, ha év végéig megoldódna egy szakképzési-továbbképzési alap létrehozása, ami nagyban hozzájárulna a finanszírozáshoz. A sofőrhiány egyébként egész Európában probléma, ezért is fogadják szívesen a magyar vezetőket. Egy esztergomi gépjárművezető megerősítette, hogy egyre nagyobb számban lát angol, osztrák vagy akár ír rendszámú kamionokat vezető magyarokat. Ha ma kezdené a szakmát, valószínűleg már képtelen lenne kifizetni a képzési költségeket - mondta lapunknak, de a fuvarozásról nem mondana le, hiszen gyermekkora óta erre vágyott, így „bevállalja” a negatívumokat is. • Sz. H. Kocsis L. Mihály Ki kit éget? Ezúttal nem búzát égetett az MSZP frakció legutóbbi ülésén Karsai József, hanem hidat. Önmaga mögött. Csak ezt még nem tudja. Mint ahogy azt sem, hogy ha ketten teszik ugyanazt, az nem ugyanaz. (Duó si faciunt idem, non est idem - lehetetlen, hogy ne tanult volna latinul. De a párt tíz- vagy nem tudom hány parancsolatát csak ismeri?!) Ugyanis a hírek szerint nagyon nekirohant a kormányfő legszűkebb csapatához tartozó Bajnai Gordonnak, és bizony, az ilyen rohanásoknál általában meg szók’ sérülni fej (mondjuk: betörik). Azt kifogásolta a magyar parlament egyetlen parasztja (ezt ő maga állítja magáról), hogy ez a bizonyos Mr. Gordon (úgy is, mint a Wallis Rt. vezérigazgatója) annak idején kordonművelés alá vette a Hajdú-Bét, s e közben (csődeljárás!) valahogy kézen-közön (főként kézen) eltűnt az az öt- milliárd forint, amit a beszállító gazdáknak kellett volna kifizetni. (Leáldozott a baromfinak. Már nem fialt.) Emiatt - mondja Karsai - legalább kilenc érintett gazdaember öngyilkos lett kétségbeesésében, s csak azért nem többen, mert nekik már kötélre sem maradt pénzük. Karsai J. azon tüzelte fel magát (harminchat fokos lázban ég - fokos, kasza, kapa), hogy most ugyanez a Gordon lett a Nemzeti Területfejlesztési Ügynökség vezetője, s attól tart, hogy egy ilyen fejlesztő ügynök nem tud majd változtatni az (eddig) jól bevált gyakorlaton, s netán nemzetileg is főként maga alá fejleszt, ahelyett, hogy a gazdáknak, vagy legalább a gazdátlanoknak. Látszik, hogy Karsai nem érti a csíziót; azt a kormányfői koncepciót, ahogy a csapatát (gondosan) összeválogatja. Mire menne olyan emberekkel (példuí), akik rongyos ötmilliárdot sem tudnak kiszedni mások zsebéből! Lehet ilyenekkel (mondjuk) területet fejleszteni? Jobb, ha tőlünk tudják: nem lehet. Nem tudta ezt Mehemed, felrúgják a tehenek. Illetve a bikák. Aggódnak is most sokan Karsai képviselő egészségi állapota miatt, mondván: az MSZP olyan párt, ahol mindent meg lehet kérdezni, csak éppen meg is kell érni az időt, amikor az illető ezt megteheti. Karsai úr kijelentette, hogy nagyon várja a jövő hetet, amikor majd személyesen is Mr. Gordon szemébe nézhet. Makacs ember. De hát, majd meglátjuk, mi lesz. Egyelőre tartja magát ahhoz, hogy aki á-t mond, mondjon Hajdú-Bét is! Újabb híd épülhet az Ipoly on Lelédnél gyalogosok és kerékpárosok számára épül átkelő' Az utóbbi négy évben sok beruházás valósult meg az Ipoly menti faluban, Leléden. így például Csáky Pál segítségével sikerült pénzt szerezni a helyi templom felújítására, a falu új közvilágítással, uniós szabványoknak megfelelő játszótérrel büszkélkedhet. A közeljövőben egy gyalogos és kerékpár forgalom számára fenntartott lpoly-hi- dat is szeretnének építeni. Sipos Tibor, Leléd polgármestere a Hídlapnak elmondta, hogy a falu fejlődését tekintve a 2002-2006 közti ciklus mondható a legsikeresebbnek. „Nagyon sok mindent sikerült megvalósítanunk, ráadásul különböző állami támogatásoknak köszönhetően a falunak szinte egy fillérjébe sem kerültek a fejlesztések. így például hétmillió korona, 49 millió forint ráfordításával beköttettük a vezetékes vizet, Csály Pál közbenjárására sikerült pénzt szereznünk az 1774 óta álló, késő barokk stílusban épült templom renoválására is. Az isten házáról tudni kell, hogy 1968-ig nem volt tornya és a haragláb egy külön épületben, a kultúrházban állt, ez pedig nagyon ritka jelenség” - mesélte a polgár- mester. A falu vezetőjétől megtudtuk azt is, hogy a halottasház elé tetőszerkezetet emeltek, uniós szabványnak megfelelő közvilágítást hoztak létre, ezt épp a múlt héten adták át. „Mivel az új rendszerrel spórolni tudunk az áramon, egész éjjel éghetnek a lámpák, és így a közbiztonság is javul” - magyarázta a falu feje. Leléd, a közelben lévő felvidéki települések közül szinte egyedüliként uniós játszóteret hozott létre: ezt Szigeti László, Farkas Iván és Juhász György MKP-s politikusok jelenlétében adták át. Sipos a jövőben megvalósítandó tervekről is beszélt: „Egy határon átnyúló pályázat segítségével szeretnénk megoldani a falu csatornázását. Helemba, Szalka, Kiskeszi, Leléd közös víztisztítóra, Szob és Vámosmikola között található települések pedig a felszíni víz elvezetésének kiépítésére készítenek projektet. A tervdokumentációk megvalósítására sikerült pénzt nyerni, az elkövetkező négy évben az Interreg II segítségével jó lenne biztosítani a kivitelezésre szükséges keretet is”. A falu az említett időszakban egy Ipoly-hidat is építene: ez Lelédet és Leléd- Majorost kötné össze, és a gyalogos, illetve kerékpárforgalom számára lenne fenntartva. „Mindemellett egy olyan kerékpárutat is szeretnénk létrehozni, amelyet a már említett híddal is összekötnének: ez Helembától Kiskesziig húzódna” - tette hozzá a polgármester. A falu tervei közt a „gázosítás” is szerepel. Ennek érdekében hét település, Szalka, Bajta, Leléd, Helemba, Kiskeszi, Gyarmar és Gampáld fogott össze. „Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, az említett falvak összfogyasztásának akkorának kell lennie, hogy 20 év alatt visszatérüljön az a pénz, amelyet a rendszer kivitelezésére a gázművek ráfordít” — magyarázta lapunknak Sipos Tibor. * (szép)
