Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-23 / 123. szám
4 HÍDLAP • 2006. június 23., péntek www.istergranum.hu Magyarok mentik meg a világot a Lyme-kórtól? Már csak gyártóra vár a környezetbarát készítmény Vita a művi meddővé tételről A hónap végéig dönt a tárca a korhatár-szabályozásról Folytatás az 1. oldalról Ebben segítséget nyújtott nekik az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, és a Központi Élelmiszerkutató Intézet is. Először csak laboratóriumban vizsgálták a gombák hatását a rovarokra, majd izolálták azokat, amelyek csak a kullancsokat pusztítják el. Legalább húszezer parazitán kísérleteztek mesterséges körülmények között, és tapasztalataik szerint az új szertől egy-két héten belül elpusztultak a rovarok. Ezek a gombák a szabad környezetben is ellenségei a rovarvilágnak, így a kutatók, mint természetes ellenséget használták fel a patogén gombákat. 2001-ben kezdődtek meg a szabadban való tesztelések, az országos tiszti főorvos támogatásával. A Duna árterében, Dunaszentgyörgyön, egy tízhektáros területen végeztek permetezést, az itt élő állatállományon azóta sem találtak kullancsokat, a tesztelés tehát sikeres volt. A patogén gombákat tartalmazó rovarírtószereket külföldön már sikeresen alkalmazzák, más kártevők és rovarok ellen. Amerikában már készült kullancs elleni irtószer is, de ez csak az ott elterjedt fajok ellen hatásos. A hazánk területén végzett zoológiái kutatások azonban még hiányosak, így egyelőre nem lehet pontosan tudni, milyen, és hány fajta kullancs kiirtására lesz megfelelő a most felfedezett anyag. A kutatók által létrehozott szer legnagyobb előnye, hogy nem okoz kárt a környezetben, csupán az embereket is kórral fenyegető kullancsokra veszélyes. A ma is alkalmazott rovarirtó szerek közül sok kártékony a környezetre, nem csak azt az állatfajtát pusztítja el, amire kifejlesztették. Mivel ezek a táplálékláncban fontos szerepet töltenek be, széles körben veszélyeztetik az élővilágot, nem véletlen hogy többet betiltottak. Az unió a szer A kullancsok által okozott megbetegedés az egyik leggyakoribb betegség Magyarországon. Minden ötödik parazita fertőzött a lyme borreliosis-al, azaz „kullancs-kórral”, ráadásul nem olyan régen atúlszaporodásukat regisztrálták. felhasználását már engedélyezte és állatorvosi kísérletek is bizonyították, hogy a szer megfelel a vele szemben támasztott környezetvédelmi követelményeknek. A laboratóriumi vizsgálatok minden esetben legalább 50 százalékos eredményt mutattak - ami már jónak számít-, de nem egy esetben százszázalékosan sikerült elpusztítani a kísérleti állatállomány populációját - mondta el lapunknak Bartek. • D. L. Folytatás az 1. oldalról A szövetség küldöttgyűlésének határozata szerint: „ez a fasiszta jellegű törvény a magyar nemzet ellen elkövetett halálos bűn”, ezért arra kérik az Országgyűlést, hogy még 2006. július 1. előtt helyezze hatályon kívül az egészségügyi törvény művi meddővé tétellel foglakozó teljes paragrafusát, illetve hogy csak az élet védelme, az életmentés érdekében elvégzett, különlegesen indokolt orvosi beavatkozások során engedélyezze a sterilizálást. Gyetvai György a szövetség budapesti szervezetének elnöke lapunknak elmondta: a huszonhat éves korhatárral ugyanúgy nem értenek egyet, mint a teljes liberalizációval, és továbbra is csak az egészségügyileg indokolt esetekben tartják elfogadhatónak a művi meddővé tétel engedélyezését. Mátrai Márta, a Fidesz családpolitikusa a Hídlapnak azt mondta: teljes mértékben ellenzik, hogy ilyen alacsony korhatárhoz kössék a beavatkozást. Véleménye szerint bármiféle előterjesztés előtt szükség lenne egy társadalmi párbeszédre, és arra, hogy végre kikérjék a nők véleményét is egy őket érintő kérdésben. „Egy fiatal felnőtt lány meggondolatlan lépéseket tehet, mivel pedig a műtét visszafordíthatatlan, ezt megakadályozni a mi felelősségünk is. A kormánynak inkább a fogamzásgátlók árát kellene csökkentenie, hogy azok minden tudatos családtervezőnek elérhetővé váljanak.” - tette hozzá a szakpolitikus. Berbik István, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa, a Magyar Nőorvos Társaság elnökségének tagja messzemenően helyteleníti a művi meddővé tétel bármiféle liberalizálását. „A sterilizáció az utolsó a családtervezési lehetőségek sorában, hiszen ez egy nagyon komoly, egészségügyi kockázatokkal járó műtét, ráadásul teljességgel visszafordíthatatlan. A huszonhat éves korhatár nem megfelelő, hiszen a mai fiatalok már huszonnyolc-harminc éves korukban vállalják az első gyermeküket. A szabályozás liberalizációja nem megengedhető sem orvosi, sem nemzeti szempontból” - mondta a Hídlapnak az orvos. Az esztergomi nőgyógyászati osztályon elvből nem végeznek ilyen típusú műtétet, ehelyett más intézetbe irányítják a meddővé tételt kérő nőket. • Pálovics Klára L A P ( S Z ) E L Kocsis L. Mihály Osszmagyar búcsú l, Bartis Ferenctől Szerdán kora este a pesti Szent István-bazilikában végső búcsút vettünk Bartis Ferenc erdélyi költőtől, az Összmagyar Testület elnökétől. Meglepően szép és méltóságteljes szertartás volt, és meglepően sokan sorakoztak fel erre az utolsó találkozásra, különösen, ha azt vesszük, hogy Bartis Ferenc mennyire megérdemli figyelmünket és elismerésünket. Megszokhattuk, hogy a közfigyelem általában azoknak jut, akik azt kevéssé érdemelnék. Bartis Ferenc július 4-én lett volna hetvenéves, s úgy tartja a hiedelem, hogy egyike volt a legtöbbet vert magyarnak a szocialista Romániában; nevetve szokta volt megkocogtatni kerek kobakját: „Nem tudták, szegények, hogy mennyire kemény fejem van.” Valóban kemény feje volt, de azt nem tudhatjuk, hogy azok a hajdani verések milyen halálos bajokat ültettek el szervezetében, amelynek nyűgeivel küszködött immár évtizedek óta, utóbb szinte már „kórházi polgárrá” és az önfegyelmezés örökös bajnokává szelídülvén (szabadultán szenvedé- lyektól-örömöktől; cigaretta, bor - megtartván egyedül a jó beszélgetések ízét, no meg a velük összefüggő szenvedélyes indulatokat, mert végül is szenvedélyből mégis csak kell valami egy emberi élethez). A húszéves, gyergyószárhegyi születésű fiatalember (hamvait ott helyezik szombaton, délután három órakor végső nyugalomra,) 1956. november 1-jén a kolozsvári Házsongárdi temetőben, halottak napján - Dsida lenő, Brassai, Kriza sírjánál - egy verset szavalt el, saját versét, Utószó volt a címe. Ez a vers elhangzott most, a búcsúztatón is; a Bazilika visszhangos főhajójában rosszul lehetett hallani, de nem volt baj, hiszen a több száz fős gyászoló közönség „kívülről” ismeri, mintha csak valami imádság volna. Mintha csak? De hisz az! így hangzik: Utószó Széttépve és összetörtén / Győzelmektől meggyötörtén / Már magzatként bajba ölten / Vándor bölcsőtemetőkben - /És mégis élünk // Dobra vernek minden vágyat / Árverezés a vasárnap / Nászunkra is gyászhír támad / Üresek a gyermekágyak — / És mégis élünk //Elvadult a dűlők lelke / Kórót terem tarló mezsgye / Pusztul a föld egyre- egyre / Hull a szikla tenyerünkbe - / És mégis élünk // Fogaskerék futószalag / Egyik elmegy másik marad / Bölcsőnk, sírunk porrá szakad / Zokognak a kövek szavak -/ És mégis élünk // Hogyha sírunk: kiröhögnek, / Hogyha kérünk: fel is Rőtnek, / Hogyha küzdünk: odalöknek /Történelmi kárörömnek - /És mégis élünk//Magyar, szavad világ értse: /Anyanyelvűnk létünk vére; /Anyánk szíve tetemére / Átok zúdult: vége, vége... - /És mégis élünk!” Vajon el tudjuk-e képzelni, mit jelentett ez a vers 1956-ban, a magyar forradalom dicsőséges napjaiban, Erdély „szent földjén” - magyaroknak?! Talán ugyanígy szakadt fel annak idején a fiatal Dsida leikéből a Psalmus Hungaricus, ahogy Bartiséból az Utószó. Vannak az irodalomnak ilyen nagy pillanatai. És bizony megértette ezt a verset a román hatalom is: hétévi nehézbörtön járt érte. Kezdetnek. (S aztán a többi.) Hogyha sírunk: kiröhögnek. Hogyha kérünk: fel is kötnek... Ez már akkor sem jóslat volt. És a fiatal költő tudta, hogy minden igazságot merni kell kimondani. És mégis élünk! Veszélyes a fürdés a szabad strandokon A megyében két helyen Folytatás az 1. oldalról Indokolt esetben akár 20 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal iS" sújthatja a szabálytalankodókat. A Duna mentén, illetve a tavak körül létesített strandokkal szemben szigorú követelményeket állít az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Kéri Istvánnétól a Komárom-Esztergom megyei intézet közegészségügyi felügyelőjétől megtudtuk, hogy csak akkor engedélyezik az önkormányzatok által kijelölendő strandok üzemelését, ha a víz minősége megfelelő minősítésű, a hulladék gyűjtése, szállítása megoldott, és ha van elegendő parkolóhely, illemhely, zuhanyzó, öltöző és a vízi mentésben jártas szakképzett személyzet, aki probléma esetén akár csónakkal is a bajbajutottak mentésére tud sietni. A Duna megyei szakaszán a vízminőség mikrobiológiai szempontból évek óta „nem megfelelő” minősítésű. Természetesen a legálisan üzemelő strandokon kívül is vannak olyan természetes vizek, ahol teljesen megszokott a strandolok jelenléte, ám fontos tudni, hogy ezeket a vizeket sem a minőség, sem a meder állapota, illetve mélysége szempontjából nem ellenőrzi semmilyen hatóság. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a természetes vizekben való fürdés nemcsak baleset- és élet- veszélyes, hanem az egészségre is káros lehet. Az ismeretlen minőségű vízből kórokozók juthatnak a szervezetbe, amelyek akár gyomor- és bél- rendszeri panaszokat: hasmenést, hányást, de húgyúti fertőzéseket, illetve a nemi szervek gyulladását is okozhatják. A gyermekek még védtelenebbek, náluk fül- és szempanaszok, például kötőhártya-gyulladás is kialakulhat. A nagy melegben az algák elszaporodása az érzékenyebb bőrű fürdő- zőknél bőrkiütéseket okozhat. Balesethez vezethet továbbá a mélyebb vízréteg alacsony hőmérséklete: nem lehet elégszer hangsúlyozni a felhe- vült testtel történő vízbeugrás veszélyét. Az átmelegedett test erei ugyanis kitágulnak, és a teljes bőrfelületet lehet tóban hűsölni érő hideg reflexes szívmegállást és ezáltal halált is okozhat. Pilismaróton évtizedek óta közkedvelt sekély fürdőhely működik a Duna partján. Benkovics László polgár- mester elmondta, hogy a hét végén nyílnak meg az önkormányzat által az elmúlt évben építtetett vizesblokkok és büfék, illetve megindul a kishajóforgalom is. A strand nem számít kijelölt fürdőhelynek, arra nincs ÁNTSZ engedély, ezért a strandolás kizárólag saját felelősségre, az esetleges veszélyek ismeretében lehetséges. A Palatinus-tó esztergom-kertváro- si oldalán kialakított strand üzemeltetője szerint a tó vize idén kifejezetten tiszta és a későn jött nyár ellenére már 23 fokos. Szilva Károly elmondta, hogy a víz minőségét, valamint az épületek állagát és a biztonságos üzemelés egyéb feltételeit minden évben a nyitás előtt 2 héttel ellenőri az ÁNTSZ, majd ezt követően az üzemeltetőnek saját költségén kéthetente be kell vizsgáltatni a vizet, és havonta egy alkalommal hatósági ellenőrzésre is sor kerül. A víz tisztasága.miatt a tó többi részén sem kell aggódni, ám a mélység miatt annál inkább. A legtöbb halálos baleset a Sátorkő- puszta felé eső részen történik, hiszen ott a parttól néhány lépésnyi távolságra már 3-4 méter mély a víz. Nemcsak a biztonság, hanem a higiénikus körülmények és az étkezési lehetőség miatt is megéri a rendkívül kedvező áron - felnőtteknek 270, gyermekeknek 135 forintért - látogatható strandot választani. Megyénk területén egyébként még egy helyen, a mocsai kavicsbánya-tónál működik hatóságilag engedélyezett strand. • Gábor Éva
