Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-22 / 122. szám
www.esztergom.hu 2006. június 22., csütörtök • HÍDLAP 3 A magyar vállalkozók paradicsoma lehet Pozsony kevesebb és kisebb mértékű adóval és illetékkel is beéri Folytatás az 1. oldalról Az ott felvetett problémák azonban korántsem alaptalanok, hiszen az Európai Unió adta lehetőségeket kihasználva mind több hazai vállalkozó dönt úgy, hogy az olcsóbb cégalapítási eljárás és a kedvezőbb adóterhek miatt Szlovákiában hozza létre, vagy oda helyezi át vállalkozását - milliárdok- kal megkárosítva ezzel a magyar költségvetést. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Zahorán Tamás az elszaporodó szlovákiai magyar vállalkozásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy ez a világtendencia, hogy ha egy közeli országban kedvezőbbek a vállalkozási feltételek, akkor oda húzódnak a cégek. A kamara nem ítéli el a szlovák cégalapítás mellett döntő vállalkozásokat, de nem is ösztönöz az áttele- pülésre. A titkár szerint a most érvényes szlovák törvények mellett kétségtelenül kedvezőbbek, mert megkönnyítik az előrelátást és csökkentik a rövid távú kockázatot, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a szlovák gazdaság is rossz helyzetben van, az új kormány akár a hazaihoz hasonló megszorító intézkedéseket is bevezethet. Zahorán Tamás meglátása szerint a szállítmányozó cégeknek éri meg legjobban Szlovákiába települni. Ennek oka az, hogy északi szomszédunknál a gépkocsi-tartással összefüggő költségek is jóval kedvezőbbek: az új kocsi regisztrációs díja mindössze 2 ezer korona, az autó árát és az üzemanyagot egységesen 19 százalék adó terheli, súlyadó nincs, helyette úthasználati adót szednek, amely évente 1 ezer 600 és 5 ezer 600 korona között terjed. Költségek a határ két oldalán Az alábbiakban megvizsgáltuk, milyen költségek terhelnek egy-egy vállalkozást Magyarországon illetve Szlovákiában. Hazánkban az egyéni vállalkozói igazolványokat az okmányirodák adják ki. Az eljárási illeték 10 ezer forint, de be kell szerezni egy erkölcsi bizonyítványt is, melynek költsége 2 ezer forint. A társas vállalkozások alapító okiratát ügyvédek készítik, melynek munkadíja a gyakorlat szerint általában az eljárási illeték összegével egyezik meg. Ez ma jogi személyiséggel rendelkező társaságoknál - a leggyakoribb ilyen cégforma a korlátolt felelősségű társaság - 100 ezer forint, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásoknál - mint például a betéti társaság - 50 ezer forint. A cégjegyzékbe vételekor esedékes továbbá az Igazságügyi Minisztériumnak megfizetendő közzétételi díj, melynek mértéke a két cégforma esetében 25 ezer, • Dallos Jenő rajza illetve 14 ezer forint. Emellett a kötelezően elkészítendő aláírási címpéldányt darabonként ezer forintért adják ki a közjegyzők. A bejegyzésre a törvény szerint 30 nap áll a bíróság rendelkezésére, de előfordul, hogy akár 1 hét alatt lezajlik az eljárás. Amint megvan a cég, máris újabb fizetnivalókkal találják szembe magukat a vállalkozók. Mind egyéni vállalkozóknak, mind pedig a társas vállalkozások alkalmazottainak a bejelentett munkabérük, de legalább a 62 ezer 500 forintos minimálbér után 11 százalék egészségügyi járulékot, 18 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, valamint 1 ezer 950 forint egészség- ügyi hozzájárulást, azaz a bér összesen 33,5 százalékát, legalább 22 ezer 888 forintot kell fizetni. A havi kiadásokat növeli a kötelező bankszámlavezetés díja, amely havonta 2 ezer forinttól akár 10 ezer forintig is terjedhet, valamint a könyvelés költsége, amely kis- és középvállalkozások esetében jellemzően 10-50 ezer forint között változik. A hazai gazdasági társaságok a most érvényben lévő szabályok szerint nyereségük után 16 százalékos társasági adót fizetnek, melynek összege számos korrekciós tényezőtől függően, például a beruházási kedvezménnyel akár nullára is csökkenthető. A szolidaritási adó bevezetésével a nyereségadó 2 százalékkal nőhet január elsejétől. A sokat vitatott iparűzési adó mértékét a települési önkormányzatok saját hatáskörben állapítják meg. Maximális összege az árbevétel anyag- költséggel és az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összeg 2 százaléka lehet. Nyereséges vállalkozás esetén a tagok által osztalék címén felvett jövedelem után 20 százalékos adót kell fizetni, amit érthető módon sokan próbálnak kikerülni, és a nyereséget eltüntetve különféle trükkökkel „veszik ki” megérdemelt pénzüket. Szlovákiában nyerő a 19 százalékos adókulcs A szlovákiai cégalapítással kapcsolatos tudnivalókról Marián Miká- ci pozsonyi ügyvéd tájékoztatta lapunkat. Ahhoz, hogy magyar állampolgár Szlovákiában vállalkozhasson, szükség van egy telephelyre, A téma népszerűségét bizonyítja, hogy a révkomáromi Selye János Kollégium gondozásában, 2005-ben megjelent a „Hogyan vállalkozzunk Szlovákiában? avagy a Vállalkozás beindítása lépésről lépésre” című, törvénygyűjteményt is tartalmazó 277 oldalas magyar nyelvű könyv. Szlovákia amely lehet akár bérelt lakás is. Az egyéni vállalkozók iparengedélyének kiváltása 1 000 koronába - a mai árfolyamon számítva 7 200 forintba - kerül. Gazdasági társaságok esetében a bejegyzési eljárás illetéke 10 ezer korona, azaz 72 ezer forint. Az ügyvédi munkadíj a határközeli kistelepüléseken 10-15 ezer korona - 72-108 ezer forint - de Pozsonyban akár 30 ezer koronát, tehát 216 ezer forintot is kérhetnek az eljárásért a két nyelven történő ügyintézésre hivatkozva. A cég ügyvezetőjének ezen túl erkölcsi bizonyítványt kell kérnie 200 koronáért, amelynek beszerzési ideje akár 2 hét is lehet. Az aláírási címpéldányok ára Szlovákiában 1-2 ezer korona. Mikáci tapasztalata szerint a magyar állampolgárok 95 százaléka korlátolt felelősségű társaság - s.r.o. - alapítása mellett dönt, amelyet legfeljebb egy hónap alatt lehet bejegyeztetni. Szlovákiában a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az általános forgalmi adónak megfelelő DPH mértéke egységesen 19 százalék, viszont nincs iparűzési adó, és a tagok által felvett osztalék után sem kell adót fizetni - tudtuk meg Janók Júlia könyvelőtől. A bérjárulékokat a szociális biztosító hét különböző biztosítási alapjába kell megfizetni. Ennek mértéke a társas vállalkozás alkalmazottainak esetében összesen a bruttó bér 35,2 százaléka, egyéni vállalkozó esetében pedig legalább a 6 ezer 900 koronás, azaz 49 ezer 680 forintos minimálbér 47,15 százaléka. A könyvelési díj a két nyelvvel járó bonyolultabb ügyintézés miatt egy közepes cég esetében 5-20 ezer korona, azaz 36-144 ezer forint. A bankszámla-vezetési költségek kis pénzforgalom esetén 130 korona, azaz ezer forint körül vannak, nagyobb forgalom esetén több száz korona, tehát legfeljebb néhány ezer forint lehet. • Gábor Éva Mi lesz az egyházi intézményekkel? Erdő Péter: mielőbb szükség lenne egy konzultációra Folytatás az 1. oldalról Frenkl Róbert, az evangélikus egyház magyarországi vezetője szerint ha komolyan vesszük az egyház és az állam szétválasztását, akkor előbb-utóbb nem lesz majd szükség olyan hivatalokra sem, amelyek a kormányon belül az egyházakkal foglalkoznak. Az országban számos olyan egyházi, vagy egyházi kötődésű szociális és egészségügyi intézmény van, amely az állam által meg nem oldott feladatot lát el. Ilyen a Kék Kereszt Egyesület és a Református Iszákosmentő Misszió által fenntartott rehabilitációs intézmény, alkohológiai szakintézet Dömösön. Némethné Balogh Katalin, a Kék Kereszt Egyesület munkatársa lapunkat arról tájékoztatta: mára az orvostársadalom is úgy fogadta el őket, mint akik a lélek gyógyítását végzik a test kórházi kezelése után. Mivel egészségügyi besorolásban vannak, az állam által adott normatíva az idén nem változott, így nem kerül veszélybe az ellátás egyetlen része sem, azonban nincs stabilitása a finanszírozásnak, hosszabb távra nem tudnak tervezni. Ráadásul, ha valaki egyik intézményből a másikba kerül át, úgy az OEP négy napot nem finanszíroz, tehát az első négy napban más forrásból kell, hogy megoldják az ellátást. Az előző Gyurcsány-kormánynak több konfrontációja is akadt az egyházakkal. Először az egyházi iskolák normatíváját csökkenték, amely országos felháborodást váltott ki, és következményeként ezrek demonstráltak Budapesten, a választások előtt pedig az egyházi vezetők közéleti szerepét bírálták, mintegy a templomok, plébániák, közösségek bel- ügyeibe avatkozva. Pedig az országban ez az egyetlen ilyen intézmény, az állam nem tart fenn rehabilitációs központot szenvedélybetegek számára. A fogyatékosokat ellátó ipolytöl- gyesi Szent Erzsébet Szeretetotthon vezetője lapunkat arról tájékoztatta: az idén több mint ezer forinttal kevesebb az állami normatíva, és az egyházi kiegészítő támogatás is csaknem tíz százalékkal csökkent. így az állam tizenhatmillió forinttal ad kevesebbet az intézménynek, mint tavaly. A szeretetotthonnak már csaknem ötvenmillió forint hiánya van, a dolgozói létszámot nem lehet tovább csökkenteni, hiszen így is nagyon nehezen tudják megoldani a huszonnégy órás ellátást. Annak a százötven fogyatékosnak pedig, akik az intézményben laknak, nem lenne máshol helye az országban. * Pálovics Klára Járulékfizetésre kötelezik az őstermelőket Jövőre havi 8 ezer forinttal rövidíthetik meg a gazdákat Folytatás az 1. oldalról A szaktárca azzal indokolja a lépést, hogy a biztosítási rendszerből kimaradó őstermelők betegség, vagy munka- képtelenség esetén a szociális ellátó- rendszerre szorulnak. Az új szabályozás révén viszont mindenki fizetné maga után a járulékokat, így biztosítottként vehetnék igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és jogosultak lennének a nyugdíjra is. Mindezek fejében az évente 7 millió forintnál magasabb bevételre szert tevő őstermelőknek a most 62 ezer 500 forintos minimálbér után havonta legalább 7 ezer 813 forintot kellene befizetni az egészségpénztárba, a kevesebbet termelőknek pedig ennek az összegnek a felét. Aki szeretne, fizethet ennél többet is a majdani magasabb nyugdíj reményében. Azzal viszont egy kis baj van, hogy csak az válna biztosítottá, akinek az eddigi szolgálati ideje és a nyugdíjig hátralévő ideje legalább húsz év. A Magyar Gazdák Országos Szövetségének megyei elnökétől megtudtuk, hogy az őstermelők zöme nem a negyven év alatti korosztályból kerül ki. Balogh Zoltán azt is elmondta, hogy az új törvény mindenképpen hátrányos a gazdákra nézve, hiszen a mezőgazdaság amúgy is állandó tőkehiánnyal küzd, a járulékfizetési kötelezettséggel pedig még azt a keveset is elveszik, ami véletlenül megmaradna a termelőknek a saját megélhetésre, vagy a tőke visszaforgatására. Az elnök hozzátette azt is, hogy a mezőgazdasági termelés mindig előzetes befektetést jelent, amely azután az időjárástól és a piaci viszonyoktól függően vagy megtérül, vagy nem. A gazdák inkább állami támogatást várnának el az újabb terhek helyett, hogy az őstermelőkből valódi családi gazdálkodások válhassanak. • G. É.
