Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-20 / 120. szám
4 I HÍDLAP • 2006. június 20., kedd www.istergranum.hu Újabb egészségügyi botrány Szlovákiában? A kórházaknak nincs pénzük kifizetni a béremelést Folytatás az 1. oldalról Az egyeszég értemében május elsejétől 10 százalékkal, decembertől ugyanilyen arányban kellene emelkednie az egyetemi kórházakban dolgozók bérének. Az intézményeknek azonban nincs pénzük: a fizetésekre a szerződés miatt havonta körülbelül négymillió koronával, azaz 28 millió forinttal kellene többet költeni. Ján Uhnákot, az ipolysági kórház igazgaL A P ( S Z ) É L tóját ez a probléma közvetlenül nem érinti, mert intézménye nem az egyetemi klinikák közé tartozik, így neki nem^ kell tartania magát a kollektív szerződésben aláírtakhoz. „Ha mi kerültünk volna ilyen helyzetbe, nem tudnánk kifizetni a béremelést” - vallotta be a kórházvezető. Uhnák információi szerint sok egyetemi kórház most ilyen cipőben jár. „Nincs pénze az intézményeknek arra, hogy betartKövesdi Károly A választók feladták a leckét A szombati parlamenti választásokon feladták a leckét a szavazók a parlamenti pártoknak. A Szlovákia fennállása óta legalacsonyabb részvételi arány (54,67%) eredményeképpen hat párt jutott be a törvényhozásba. Senkit sem lepett meg a baloldali, Robert Fico vezette Irány (Smer) győzelme, amely közel harminc százalékot szerzett, és 50 mandátuma lesz a 150 tagú pozsonyi parlamentben. Bár a szlovákiai lakosság elhitte, hogy szükség van a reformokra, azt is kvitteli, hogy az ország felszálló ágban van, a gazdaság teljesítőképessége nő, és az ország külföldi megítélése pozitív, a reformok terheit nehezen viselő emberek mégis benyújtották a számlát, és finoman szólva szociálisan érzékenyebb kormányt látnának szívesen. Hogy ennek mennyi a realitása, kérdés, hiszen a Smer egyedüli balközép párt a szlovák politikában, és ha Fico kormányt akar alakítani - márpedig nagyon szeretne, hiszen örökös vesztesként nyolc éve vár az alkalomra -, kénytelen lesz a jobbközép pártokkal egyezkedni. Legvaló- színűtlenebb az egyezség a jelenlegi kormányfő, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus Keresztény Unióval, amely várakozáson felül teljesített (18,3 százalék - 31 mandátum), legvalószínűbb a Vladimír Meciar főnökségével működő Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (8,79 százalék - 15 mandátum). Ehhez azonban szüksége lesz legalább még egy pártra, ha nem akar abba a helyzetbe kerülni, mint a legutóbbi kormány, amely folyamatosan kisebbségi gondokkal küszködött, és egy-egy törvény elfogadásához lasszóval kellett begyűjtenie a függetlenek szavazatait. Ez a harmadik párt lehet a Keresztény Demokrata Mozgalom (8,31 százalék - 14 mandátum), vagy akár a Magyar Koalíció Pártja (11,68 százalék - 20 mandátum). Variációk sokasága forog közszájon szombat éjjel óta. Ezek közül a legriasztóbb a Smer-HZDS-SNS koalíció lehetősége, de sokan arról is álmodoznak, hogy fennmarad a jobboldali koalíció, ha beveszi Meciart a csapatba. Egyiknek sem nagy az esélye, bár semmi sem zárható ki. A legreálisabb lehetőségnek az látszik, hogy balos domi- nanciájú, jobboldali hajtásokkal megtűzdelt kormánya lesz Szlovákiának, ami sok kompromisszumot sejtet, és az első Dzurinda-kormány (1998-2002) egy helyben tapicskolásának árnyékát vetíti előre. A mérleg nyelvének Meciarékat tartják az elemzők, hiszen sem a jobb, sem a baloldal nem tudja megkerülni a DSZM-et. Az MKP számára pedig kétesélyes a dolog: vagy bekerül a kormányba, vagy nem. Ha olcsón adja a bőrét, van rá esélye, ha ragaszkodik prioritásaihoz (mezőgazdaság, régiófejlesztés, déli autópálya, kisebbségi kultúra finanszírozása), kevésbé. Bár a történelmének legnagyobb választási sikerét elért MKP előre lemondott az autonómia, a Benes-dekrétumok és más kínos témák feszegetéséről, így nyugodtan megfelelhet bármelyik oldalnak. Hogy aztán mit gondol erről az ország leglerongyoló- dottabb része, Dél-Szlovákia magyar lakossága, más kérdés. Most sem vagyunk abban a helyzetben, hogy ugráljunk. sák az ígéretüket, így valószínűleg nem lesz fizetésemelés. Az egészség- ügyi miniszter, Rudolf Zajac az egyeztetések után azt mondta, hogy a kasszából hárommilliárd korona, azaz 21 milliárd forint lesz hasznosítva erre a célra, de ez a pénz a mai napig nem jutott el a kórházakhoz. Az is kérdéses, hogy az egész évre szükséges hatmilliárdot ki és honnan teremti majd elő ” - nyilatkozta az igazgató. Az egyetemi kórházak közül néhá- nyan úgy próbálják meg orvosolni a problémát, hogy kevesebbet költenek gyógyszerre és orvosi műszerekre. Uhnák szerint azonban ez csak rövid ideig tartó megoldás, mert így egy idő után elfogynak a szükséges tabletták. Az eperjesi intézmény vezetői szerint, az energiahordozók díját muszáj kifizetni, úgy, ahogyan a béremelést is, így a gyógyszerekért járó pénzt már nem tudják odaadni a gyártóknak. „Más lehetőségünk nincsen, fokozatosan adósságokat halmazunk majd fel, és mivel már nem vagyunk a törvény által védve, végezetül elárverezhetik az intézményt” - panaszolta Peter Biros, az eperjesi kórház vezetője. A nyitrai egyetemi klinika vezetője is hasonló lépésekkel próbálja megspórolni a szükséges összeget, elmondása szerint így egy fillérük sem marad arra, hogy új műszereket vegyenek. • -p -a Megkezdődtek a Jókai-napok Révkomárom. Egy héten keresztül ad otthont az amatőr diák- és felnőtt színjátszók országos fesztiváljának, a 43. Jókai-napoknak Révkomárom. A szlovákiai amatőr színjátszó csoportok legjobbjainak legújabb produkciói között dráma, komédia, rockopera és musical egyaránt szerepel. Idén a már jól ismert csoportok, mint például a losonciak, a fülekiek, a kassaiak, a komáromiak, a nyitraiak, mellett új csoportok is versengenek. Etikai kérdőjelek a felsőoktatásban Szigeti: a tárca kudarca a tandíjrendszer bevezetésének elmulasztása Szigeti László, leköszönő oktatásügyi miniszter szerint a tárca egyik kudarca az, hogy nem sikerült bevezetni a kormányprogramban is szereplő tandíjrendszert. A Selye János Egyetem rektora szerint a lentiek megvalósítása nemcsak az iskolák anyagi helyzetének, hanem a diákok motivációjának is jót tenne. Szigeti László oktatásügyi miniszter szerint a lezáruló kormányzati időszak egyik kudarca a minisztérium részéről az, hogy nem sikerült bevezetni a tandíjrendszert. Szigeti a Hídlap- nak mindezt azzal indokolta, hogy annak megvalósítása része volt a kormányprogramnak, és a koalíció három pártja a bevezetés mellett tette le a voksát. „A tandíj bevezetése mellett az annak részét képező levelezői oktatás finanszírozásának az etikai kérdését is jó lett volna megoldani. Az érvényben lévő törvények értelmében illegálisan fizetnek a távúton tanuló diákok az oktatásért. A tanulók önkéntesen adják oda az iskola által elvárt összeget, véleményem szerint ez komoly etikai probléma” - magyarázta az oktatásügyi miniszter. Szigeti szerint a következő kormány nem kezeli majd prioritásként a tandíj bevezetését, de hosszabb távon mindenképpen sor fog kerülni rá. „Szlovákiának még szüksége van néhány évre ahhoz, hogy a közvélemény elfogadja azt, hogy a felsőoktatásért fizetni kell” - mondta a miniszter. Albert Sándor a komáromi Selye János Egyetem rektora szintén szükKomárom Szlovákiában egyedüliként vállalta annak a szociális ösztöndíjprogramnak a lebonyolítását, amelyet az Európai Szociális Alap támogatásával az oktatási minisztérium hirdetett meg. A sikeres pályázatnak köszönhetően Komárom 5 millió korona, azaz 35 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a szociálisan hátrányos helyzetű diákok oktatásának a megsegítésére. Szigeti László ségesnek tartja a tandíj bevezetését, de csak abban az esetben, ha az nem riasztaná el a diákokat a felsőoktatásban való részvételtől. „Az lenne az igazságos, ha az ösztöndíjrendszerrel együtt lenne bevezetve a tandíj. Most egy olyan „zsákból”, az állampolgárok adójából finanszírozzák az iskolákat, amelyhez mindenki hozzájárul: az is, akinek nem tanul a gyermeke. Az iskolaügyben kevés a pénz, az állami költségvetés pedig nem bírja el a finanszírozását, mindemellett a tandíjnak ösztönző hatása is lenne” - magyarázta Albert, aki szerint egyetlenegy ország, így Szlovákia sem tudja kikerülni ezt a változást. „Természetesen az, hogy mikor kerül erre sor, és mekkora lesz a tandíj összege, az a kormányra kerülő pártoktól is függ” - tette hozzá a rektor. Korábban a HZDS, KSS, SNS egyértelműen a fizetős rendszer ellen voltak, a többi párt nem zárkózott el ezen módosítás elől. Mint tudjuk, a választásokat a Smer nyerte, így valószínűleg a közeljövőben Szlovákiában is bevezetik a tandíjrendszert. Ugyanez a lépés várható abban a helyzetben is, ha Ficoék esetleges kudarca esetén a jelenlegi koalíció marad az élen. • (szép) Drágán fizettetik meg a reformokat Minden ágazatot hátrányosan érintenek a változások Folytatás az 1. oldalról Az infláció mértékével kapcsolatban is igencsak borúlátóak az elemzések, az áfakulcs és az energiaárak emelésének köszönhetően év végére akár 5,5 százalékos is lehet. Az egyik bank szakértője 2007-re már 6,4 százalékos fogyasztói árnövekedést prognosztizál. A megszorítások minden szektorban éreztetik majd hatásukat. Éves szinten átlagosan hatvanezer forinttal fizet majd többet egy- egy háztartás az áramért és a gázért, az utóbbi esetében megszűnő támogatási rendszer helyébe csak jövő év elejére dolgozzák ki az új, rászorultsági alapon működő kompenzációt. Nem kizárt, hogy többek közt emelkedni fog két alapvető élelmiszer, a tej és akenyér ára. A tejtermelők már eddig is nehezen boldogultak az alacsony felvásárlói árak miatt, ahogyan a pékek is régóta szorgalmazzák a kényszerű áremelést. Ilonka Boldizsár, a Pékszövetség elnöke szerint egy kiló kenyérért minimum 200 forintot kellene kérniük, hogy ne menjenek teljesen tönkre a multikkal vívott árverseny és a dráguló energia miatt. Nem hagyja valószínűleg érintetlenül a kormányprogram a turizmust sem, a hazai utazási irodák és vendéglátó egységek kénytelenek lesznek árat emelni, minőségi javulást azonban már nem tudnak biztosítani a turistáknak. Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke úgy jósolja, hogy legalább 10-30 százalékos költségnövekedéssel számolhatnak a vendéglátósok a módosítások életbe lépésével. Az árakban ugyanakkor nehezen tudják ezt érvényesíteni, hiszen a forgalomcsökkenés tovább növelné a teljes csőd veszélyét. • Sz.H.
