Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-16 / 118. szám
4 I HÍDLAP • 2006. június 16., péntek www.istergranum.hu Jól fogy a sör és a tévé a vb alatt Elsősorban a vendéglátósok profitálnak a futball-lázból Folytatás az 1. oldalról A nagyobb boltok persze minden esetben kínálnak hiteleket. Ezek mennyisége sem nőtt kiemelkedő mértékben az utóbbi egy hónap során városunkban - derült ki az általunk megkérdezett cégek válaszaiból. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője szerint, országos átlagot tekintve a karácsony előtti időszak, valamint azon esztendők nyarán nő meg a hitelfelvételek száma, amelyben nagyszabású sporteseményt rendeznek. A hatóságok azonban nem örülnek kifejezetten az ilyen jelenségeknek, hiszen az emberek nagy százaléka egyre gyorsabb mértékben adósodik el. A műszaki cikkek forgalmazóival szemben az esztergomi vendéglátósok nem panaszkodhatnak. A mostani időszakban a szokásosnál több vendég érkezik baráti társasággal - mondta el lapunknak az egyik kávézó tulajdonosa. Ok - az egy hónapos időszakra - felszerelt óriástévé képernyőjén követik nyomon az eseményeket, és lelkesen, érzelmektől (is) át- fűtve szurkolnak kedvenc csapatuknak. A megkérdezett talponállók pultosai szerint az átlagosnál minimálisan kétszer-, de hosszabb estéken az is előfordul, hogy akár négyszer több szeszes ital fogy. Ha az adott vendégek gárdája áll nyerésre, több sör fogy, ha a csapat veszít, a tömény- és édesített röviditalok kereslete iránt mutatkozik jelentős növekedés. A berlini templomok mintájára itthon - vallási központ ide vagy oda - ugyan egyelőre nem tervezik bevezetni a rangadók közbeni miséket, pedig külföldön ez már bevett szokásnak számít. A miséken a focival kapcsolatos prédikációk lesznek, továbbá olyan zsoltárok, amelyek dallama hasonlít az egyes csapatok nemzeti himnuszához - olvasható az interneten. • Dóra László Három év börtön fasiszta szimbólumokért Két magyar állampolgárt tartóztattak le a szlovák hatóságok szerdán Révkomáromban újnáci jelképek viseleté miatt. A két, 22 éves fiatalember ruháján több fasiszta szimbólum volt felvarrva, többek között a „Blut und Ehre”, azaz „Vér és becsület” felirat. A két fiatalt a kihallgatás után elengedték, ellenük fasiszta eszmék propagálása miatt indult eljárás. Tettükért a szlovák törvények szerint hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik őket.-cs -n Kőgépek és grafikák Nyergesújfalu. A Nyergesi János Alapítvány és Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének invitálására nyílik meg a mai napon (június 16-án) Michl Balázs Kőgépek című kiállítása. A Nyergesi Já- nos-ösztöndíjas alkotó munkáival párhuzamosan Lévai Ádám grafikus- művész munkáit is ugyanott a nyergesújfalui Kernstok Galériában lehet megtekinteni. Szlovák stop a magyar baromfinak Szigorúan ellenőrzik a szállítmányokat a szlovák-magyar határon Folytatás az 1. oldalról A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság szóvivőjétől kapott tájékoztatás szerint az ellenőrzés kiterjed a Magyarországról Szlovákiába lépő élő madár, fagyasztott szárnyas, tojás üzleti és nem üzleti célú szállítására. Az árut szállító személynek rendelkeznie kell állatorvosi igazolással, ami igazolja, hogy a szállítmány nem fertőzött. Ha az ellenőrzés során olyan szállítmányt találnak, melynél a fertőzés gyanúja fennáll, azonnal értesítik az állatorvosi ügyeletet, melynek kiérkezéséig feltartóztatják a személyt és a gépjárművet, és a vizsgálat után döntenek a beléptetéséről, tudtuk meg Kalácsa Ferenctől. Hangsúlyozta, hogy a szlovák szervek végzik az ellenőrzést, és ez csak az esetben tart tovább a szokásosnál, ha a szükséges engedélyekkel gond van. Elmondta azt is, hogy a Nógrád megyei határszakaszon nem találtak olyan szállítmányt, amelynél fennállt volna a fertőzés gyanúja. A szlovákiai Határ és Idegenrendészeti Rendőrség hivatalától azonban azt az információt kaptuk, hogy voltak már szállítmányok, amelyeket vissza kellett fordítani, de hogy midez hol történt, nem adtak felvilágosítást. Az ellenőrzés egyébként a teljes határszakaszra érvényes. A hivataltól egyébként úgy tájékoztatták lapunkat, hogy nincs komolyabb ellenőrzés, csak az iratokat, engedélyeket nézik át. Az intézkedés oka mögött valószínűleg a madárkor magyarországi megjelenése lehet, tegnapig ugyanis több mint négyszázezer szárnyast pusztítottak el Bács-Kiskun és Csongrád megyében. Hogy az elpusztított szárnyasokat valóban az emberre is veszélyes H5N1 vírus fertőzte meg Londonból erősítik meg hivatalosan. • (9 ál) Nagy Imre az a magyar politikus volt, aki már életében is többször meghalt. És aztán meghalt halálában is. Hiszen meghalt először (talán) akkor, amikor magyar parasztkatonából bolsevik lett, meghalt a harmincas évek Moszkvájának rejtélyes élet-halál harcaiban - s hogy miért nem valóságosan, arról az életút felsugárzó legutolsó időszaka miatt (talán?) tudni sem szeretnénk -, és meghalt benne a kommunista funkcionárius, többször is... Aztán végleg meghalt benne a bolsevik, hogy „kormos arccal, égő házból” mentse életeszményének (legalábbis) morzsáit a magyar föld végleg fölvállalt szeretete mellé. Ha belegondolunk, soha nem volt a magyarságnak vitathatatlan történelmi nagysága, nem volt az Nagy Imre sem. A tudatosan (egy felismert igazságért) vállalt halál azonban méltán emel valakit magasba a nemzet emlékezetében - ha egyáltalán van emlékezet. Erre kell gondolnunk most, kivégzésének negyvennyolcadik évfordulóján (június 16.). És egy további megjegyzés is ide kívánkozik ezen az emléknapon. Hogy van-e (igen!) és lehetséges-e (nem!) megbocsátás a tudatos gyilkosoknak? Mészáros Márta emlékezetes filmjében (A temetetlen halott; 2004) Mácsai Pál visszafogottan súlyos alakításban mutatta meg a Bírót, aki halálra . ítélte Nagy Imrét. Önként? Dalolva? Rosszabb! Meggyőződésből. A „meggyőződés” a legnagyobb veszélyforrás, mert ezzel akar felmentést előtételezni. Amikor pedig a bűnök súlya csakis önmagával lehet azonos. Tudjuk, a „törvényes gyilkos”, Vida Ferenc megélte a rendszerváltást, s akkor, a perújrafelvétel és az újratemetés időszakában, még egyszer főszereplő lett emlékező műsorokban, újságcikkekben. Kiderült, hogy semmit sem bánt meg. Talán, mert túl öreg volt, de lehet, hogy nem is értette az egészet. A jegyzetíró egyszer látta életében, szemtől szemben. Állt egy napfényes délelőttön egy élelmiszerbolt előtt. Kezében kis cekker, benne apróságok. Kijött a boltból, megállt, mint aki azon gondolkodik, fölszálljon-e a buszra vagy gyalog induljon el. Érdekes, nem keltette egy roskatag öregember képzetét. Utólag felidézve a jelenetet, az a gyötrő érzés vetődik fel az emberben, hogy valamit kellett volna tennie akkor, annál a találkozásnál. Valamit! Egy szót. (Hogy tudjuk, mit tettél.) Vagy még inkább egy példás kis pofon? Legalább egy apró, elfutó rossz pillanatot kellett volna okoznia ennek a rettenetes embernek. (Ha viszont megteszi, talán most meg azt szégyellené.) De így (az elmulasztott szó vagy cselekvés terhével) az a rossz gondolat hatalmasodik el az emberben, hogy a Bűnnek nincs Büntetése a földi életben. Leginkább azért, mert a bűnösök... nem értik meg a bűnüket! Elérte a régiót a gyapjaslepke-invázió A Dunakanyar és a Pilis erdeit sem kímélik a kártevők Folytatás az 1. oldalról Június végéig tart a lombrágás, ekkor a rovarok bebábozódnak, lepkévé fejlődnek, augusztusban lerakják petéiket, és elpusztulnak. A következő évben kikelő hernyók, ha területükön lerágták az összes lombot, akkor továbbvándorolnak, így jutottak el mára a Dunakanyarba, a Pilis és a Börzsöny, valamint az Északi-középhegység vidékére. A hernyók életciklusának ismeretében talán kérdéseket vet fel, hogy a minisztérium miért április végén írta ki a még ma benyújtható pályázatot, amikor a védekezés már szinte felesleges. A Földművelés- Ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztályának tanácsosa, Mózes Csaba lapunknak elmondta, hogy a június 15-i határidővel benyújtandó pályázatokkal elnyerhető támogatás utólag téríti meg, vagy támogatja a védekezés költségeit, amelyet területtől függően májusban, illetve június elején kellett elvégezni. Ebben az évben 120 millió forint áll a pályázók rendelkezésére, amely az átlagoA gyapjaslepkék legkedveltebb eledelei közé tartozik a cser, a tölgy, a nyárfélék, de szeretik a nyír, a fűz, a vadalma és a juhar leveleit, és ínség esetén beérik a fűvel is. Az Atlanti óceán túlsó partján is komoly gondokat okozó kártevőt Amerikában „cigány molynak” hívják, amely név a rovar vándorló tulajdonságára utal: a fiatal hernyók egy 20-30 centiméteres selyemszálon függesz- kedve több mérföldet képesek megtenni a szél hátán. E képességüknek köszönhető a nagy területeket felölelő gyors elszaporodás. san 10-11 ezer forintos hektáronkénti védekezés költségét tekintve 11-12 ezer hektárnyi terület permetezését fedezi. A szakember arra figyelmeztetett, hogy mivel a gyapjaslepke hernyója nem pusztítja el a fát, „csak” a leveleket rágja le, a védekezést elsősorban a lakott területhez közeli erdőkben célszerű elvégezni, mivel táplálék híján a hernyók megtámadnák a települések növényeit, és zavarnák a lakosok nyugalmát is. Mózes Csaba hozzátette, hogy a gyapjaslepke populációban 8-10 évente lehet számolni a most tapasztalható, úgynevezett gradációs évek bekövetkezésével, ami azt jelenti, hogy ilyenkor 2-3 éven keresztül pusztítanak a hernyók. Mivel hazánkban a 2004. évben a Balaton- felvidéken volt az első nagy invázió, így a következő évben várhatóan nem kell már tartani a túlzott szaporulattól. Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a parkerdő területén idén a tavalyinál jóval kisebb lesz a gyapjas- lepkék okozta kár. Ez egyrészt a hernyók természetes ellenségeinek — für- készdarazsak, fürkészlegyek, rágcsálók, békák - köszönhető, másrészt a sok csapadéknak, amely nem kedvezett a peték kikelésének, kedvez azonban az újbóli lombhajtásnak. A szóvivő elmondta, hogy a Pilisben nem volt szükség permetezésre, mivel a károk lakott területtől távol, aggodalomra nem okot adó mértékben jelentkeztek. A permetezés ellen szólt emellett az is, hogy a hernyók a fokozottan védett nemzeti parki területeken fordulnak elő, ahol a védekezés több kárt okozhatna, mint maguk a hernyók. Régiónkban egyébként Bajna határában, valamint az Esztergom és Pilismarót közötti erdőkben pusztítanak a gyapjaslepkék, legfeljebb 10-20 hektár kiterjedésű foltokban. • Gábor Éva
