Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-16 / 95. szám
4jhÍDLAP • 2006. május 16., kedd www.istergranum.hu Szigorodhat a vagy önvizsgálat A csalásokkal évente több milliárd forintot veszít az állam Évek óta szó van már róla, most a költségvetési hiány szorítása miatt mégis egyre komolyabb a realitása annak, hogy hamarosan szigorúbban vizsgálja majd az APEH a magánszemélyek és társaságok vagyonosodá- sát. Erre jelenleg nem adnak lehetőséget a jogszabályok, az adóhivatal nagyrészt a „közérdekű bejelentések”, illetve a személyi jövedelemadó bevallás alapján indul el egy-egy nyomon. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kapacitásához és anyagi forrásaihoz mérten természetesen folyamatosan végez vagyonosodási vizsgálatokat, ám korántsem eleget. Tavaly összesen 610, 2004-ben 585 alkalommal ellenőrizték, reális-e a társaságok, magánszemélyek anyagi helyzete a bevallott bevételeikhez viszonyítva. Ezen ellenőrzésekkor 3,2, illetve 2,7 milliárd forintnyi adóhiányt állapítottak meg. Ez személyenként 4-5 milliós elhallgatott jövedelmet jelent, és a tendencia azt mutatja, hogy egyre többen próbálnak meg csalni az adóbevallásukkal. Idén áprilisig 1,7 milliárd forintnyi hiBár az APEH tagadja, komoly gondok vannak az elektronikus adóbevallás rendszerével, idén közel 51 ezer adózó szembesül azzal, hogy csak komoly nehézségek árán tudja interneten elküldeni bevallását. Az adóhivatal a problémákra reagálva kitolta a határidőt, május 12 helyett 31-ig nem szankcionálják a késéseket, illetve az esetleges hibákat. ányt fedeztek fel az ellenőrök, ez személyekre lebontva már most a duplája a tavaly éves szinten regisztrált hiánynak. Zara László, a Magyar Adótanács- adók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke úgy véli, jóval több ellenőrzésre lenne szükség, 500 helyett legalább 5 ezer vizsgálatot kellene elvégezni évente, méghozzá jóval céltudatosabban a jelenleginél. Nagyobb körültekintésre van szükség a vállalkozások átvilágításánál, gyanús lehet a túl sok tagi kölcsön, vagy akár a nagy értékű ajándékozás is. Utóbbi tranzakció ráadásul illetékköteles, azaz az APEH az illetékhivataltól is bekérhetne adatokat, de jelenleg nincs összeköttetés a két szerv között. A szakértő azt mondja, a vizsgálódást igencsak lazán kezelték eddig, a szabályozás szigorítása eddig nagyrészt adatvédelmi aggályokon és a politikai akarat hiányán bukott meg. A feketegazdaságot viszont a mostani gyenge szabályozással lehetetlen felderíteni. Az APEH használhatna külső szakértőket, szúrópróbaszerű ellenőrzések helyett pedig jövedelembecslési számítások alapján kereshetné fel a gyanús adózókat, de ehhez az egész ellenőrzési rendszer átalakítása szükséges. Kérdés persze, hogy a kiszélesített ellenőrzéseknek nem a kisebb jövedelmű, apró mulasztásokat elkövető adózók esnének-e áldozatul. Zara László erre úgy reagált: ebben az országban az szja bevallások alapján valahogyan feltűnően sok a „kisember”, de az igazságtalanságokat ki lehetne küszöbölni például egy jövedelemsávokhoz igazított ellenőrzési módszerrel. Már csak az a kérdés, hogy a költségvetési hiány sürgető kompenzációja elegendő indokot szolgáltat-e a jogszabályok alapos átalakítására, az mindenesetre biztos, hogy jó pár milliárd forint vándorolhatna pluszban így az államkasszába. • (szabó) Pácinban a veszély változatlan Igen, megcsinálták: a falvak fizethetik a Vásárhelyi-tervet Folytatás az 1. oldalról A környező településeken sem történt ezzel kapcsolatosan fejlesztés, így például nem valósult meg a csatornahálózat építése, közúti útszakaszok felújítása, és a belterületi víz elvezetésének megszervezése sem. Barati Attila elmondása szerint a kormány a település által követelt hatmilliárd forint helyett mindössze 1,7 milliárd forintot különített el a célra. Lapunk ismét megkereste a pácini polgármestert, aki elmondta, hogy a múlt évi helyzethez képest szinte semmi sem változott. A negyven Tisza menti önkormányzat által létrehozott Önkormányzati Tanács egy nyilatkozatban leszögezte, hogy árvíz esetén semmilyen felelőséget sem vállalnak, így az a kormányt terheli majd. „A víztározókkal kapcsolatos munkák a jövő héttől tovább folytatódnak. Eddig a gépekkel mozdulni sem tudtak, mert a belvíz miatt képtelenség volt eljutni a helyszínre. Az árvíz során a Tisza egyes részein nagyon rossz volt helyzet, nálunk a Bodrog S Uj városközpont épül Még a héten megkezdődhet a bábolnai városközpont rekonstrukciója, melynek negyedrésze állami támogatásból valósulhat meg - tudta meg a Hídlap. A munkák során olyan körforgalmat alakítanak majd ki, amelybe négy irányból csatlakoznak utak. A biztonságos közlekedés megteremtése érdekében az útkereszteződéssel párhuzamosan járdát és kerékpárutat is létesítenek. A tervek szerint közel 4000 négyzetméternyi alapteesetében két centiméter hiányzott ahhoz, hogy átszakadjon a gát” - mondta a polgármester, aki szerint céljuk eléréséhez összefogásra van szükség. „Két hét múlva tanácskozunk arról, hogy mi legyen a következő lépés”- fűzte hozzá Barati, aki korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy mindent meg fognak tenni azért, hogy leállítsák a munkálatokat és végső esetben akár az Alkotmánybírósághoz, az állampolgári jogok biztosához és Brüsszelhez fordulnak. Persányi Miklós volt környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint a szükséges fejlesztések költségének egy részét vállalta csak át a minisztérium, a másik részét az említett községeknek kellene fedezniük. Ezzel szemben Barati azt mondja, a törvény feketén- fehéren kimondja, hogy az árvízi tározók vízi létesítményeinek megvalósításával összhangban, infrastrukturális fejlesztéseket kell végezni, és itt szó sem esik költségmegosztásról. • -p -a Bábolnán rületű zöldfelület is létrejöhet a körforgalom környezetében; a parkosított területet több száz lombhullató és örökzöld fával, továbbá cserjékkel díszítik majd. Az egészségesebb városi környezet kialakítása mellett a már meglévő növényzet védelme is fontos célkitűzése a városvezetésnek, ezért megpróbálják a lehető legkevesebb zöldfelületet megbolygatni a kivitelezés során. • D. L. L A P ( S Z ) É L Ovár 1. Tamás Vidáman, frissen Generációk nőttek fel azóta, hogy a fenti címmel sugározta reggeli műsorát a Kossuth rádió, a munkába indulók számára. Indulóknak indulót: a hajdani zenés blokk javarészt lelkesítő mozgalmi dalokat tartalmazott - nyilván sokkal derűsebben készülődtek ezeket hallva a gyárakba az emberek, túlteljesíteni a száz százalékot. Mára természetesen ez is alaposan megváltozott. A gyárak, üzemek jóformán eltűntek, viszont kereskedelmi rádiók tucatjai jópofiznak reggelente a kedves hallgatóval, ha törik, ha szakad; bárgyú rejtvényeket adnak fel neki, műsorvezetőik egymást túllihegve idétlenked- nek: az a trendi, ha a munkanélküli is happy. Egészen más a helyzet az úgynevezett közszolgálati adóval, pontosabban a nemzeti főadónak nevezett Kossuthtal. Bizonyos műsortípusaiban természetesen megengedi magának a könnyedebb, oldottabb stílust - ám alapvetően mégiscsak a komolyság, esetenként egyenesen a méltóság jellemzi. Jól van ez így - ám az kissé furcsa, ahogyan a Kossuthon újabban a reklámblokkot fel- és lekonferálják. Jól tudja mindenki, a reklám úgyszólván elkerülhetetlen a mai médiában - van, aki utálja, más esetleg csak elviseli - de pont ezért nem kellene madárcsicsergéses háttérrel, az örömtől már-már elcsukló női hangon a fülünkbe búgni, ha épp ez következik. Befejezésekor ez a hang - ha lehet - még eksztatikusabb; az ember el se tudja képzelni, mi történhetett a hölggyel a pár másodpercnyi gyomirtóhirdetés alatt. Ha már a képzeletnél tartunk: érdekes volna, ha a pontos időt, vagy a néhány perc technikai szünetet is efféle felfokozott izgalmi állapotban mondanák be - nyilván akadna, aki éppen erre gerjed -, és a krónikás kollégák is szabad folyást engednének érzelmeiknek, amikor felolvassák a híreket. Apropó, hírek. Feltűnő, hogy a ránk váró megszorítások - amelyek inflációnövekedést, elbocsátásokat, adóemelést, bérbefagyasztást és hasonlókat jelentenek - a Kossuth híreiben is átalakítás, hiánycsökkentés, hitelesség, hatékonyság és - persze, persze - reform címszavak alatt jelennek meg. (Az igazságosságot ki ne felejtsük!) Csak úgy röpködnek a jobbnál-jobb pénzügyi szakértők nevei - többségükben a közelebbi, vagy távolabbi múltban már egytől egyig leszerepeltek -, és aktuális jótanácsai. Mostanában másfél-két évnyi nehéz átmenetet emlegetnek, mely után mindannyiunk számára egy boldogabb jövő következik. (Már megint...) Becsületükre legyen mondva, sem e szép szavak előtt, sem az oly ismerős ígérgetéseket követően nincs semmiféle extázis, fölturbózott műhangulat. Híreket mondunk - mindig ezzel a szikár mondattal indítanak, ahogy egy nemzeti főadóhoz illik. Aztán a végén kiderül, hogy mégis reklámot hallottunk. Az MKP eltörölné a Benes-dekrétumokat A szlovákiai magyar párt a babakötvényt is zászlajára tűzte a kampánynyitón A pártok támogatottsága egy hónappal a választások előtt a közvéleménykutatók szerint Folytatás az 1. oldalról „Ha van tanulsága az utóbbi 15 évnek, az egyértelműen az, hogy csak akkor tudunk jól szolgálni, értéket teremteni, jövőt építeni, akkor tudjuk a választóink értékeit hatékonyan képviselni, ha egységesek tudunk maradni, s ha magunk mögött tudjuk a szlovákiai magyarok támogatottságát” Mikulás Dzurinda, kormányfő szerint a júniusi parlamenti választáson a polgárok a folytonosság és a látható eredmények, valamint az egypárti dominancia és az eddigi fejlődéssel ellentétes irány közül választhatnak. Az SDKÚ-DS elnöke szerint pártja arra törekszik majd, hogy az elért választási eredmény lehetővé tegye az előrehaladást és a körülmények javítását. A kormányfő ezzel összefüggésben rámutatott, hogy célkitűzéseiket leginkább a KDH-val és az MKP-val együttműködve lehet megvalósítani. szögezte le a parlament elnöke. Bugár szerint az MKP olyan párttá tudott válni, amely megkerülhetetlen a szlovák politika térfelén, aktív részese, alkotója az ország irányításának, ezért sem mindegy, hogy a jövőben jelen lehetnek-e a döntéshozatalnál, vagy csak külső szemlélői lesznek a történéseknek. „Ellenzéki pozícióból tiltakozhatunk, követelhetünk, felszólalhatunk a magyarság érdekében, de tenni nem sokat tudunk. Éppen ezért a tét, a választások tétje mindannyiunk közös jövője” - jelentette ki Bugár. A parlament elnöke rámutatatott, hogy ha nem lenne magyar képviselet a parlamentben, akkor a tornaijai és az ozsgyáni elkerülő szakasz helyett az északi autósztrádákat finanszírozták volna, a kisebbségi kultúra helyett a szlovák művelődési intézmények gyarapodtak volna, magyar egyetem helyett pedig talán egy újabb szlovák létesül. „A mi közös érdekeinket, legyenek azok regionálisak vagy kisebbségi érdekek, az MKP-n kívül senki sem vállalja fel, senki nem fog értünk harcolni” - szögezte le Bugár, majd hozzátette, hogy a siker érdekében egy olyan programmal próbálják megszólítani a választóikat, amellyel azonosulni tudnak, ami jobb jövőt biztosíthat a számukra. Az MKP elnöke beszédében kijelentette, hogy nem mondanak le egyetlen olyan kezdeményezésről sem, amelyet az előző választási időszakban nem sikerült teljesíteni. Továbbra is céljuk a kisebbségi- és a kultúrák finanszírozásáról szóló törvény elfogadása, kiemelt feladatuk a Benes-dekrétumok és a kollektív bűnösség szellemében elfogadott jogi normák következményeinek felszámolása, és a lehetséges erkölcsi és anyagi kárpótlás megvitatása. Programjukban nagy hangsúlyt fektetnek a déli régió gazdasági fejlesztésére, a kis- és közép - vállalkozók, a mezőgazdaság támogatására, a szociális gondok enyhítésére, a családtámogatásra, az úthálózat gyors fejlesztésére. Megfontolás tárgyává szeretnék tenni a babakötvény bevezetését, amellyel minden megszületett gyermek 10-15 ezer korona állami támogatásra lenne jogosult. Igyekezni fognak, hogy minden településen fenntartsák az óvodát és az alapiskola alsó tagozatát, mert csak az anyanyelvi oktatásnak van igazán személyiségformáló és nemzetmegtartó szerepe. Bugár elmondta, hogy mindennek ellenére elkerülhetetlen, hogy a teljesen életképtelen intézmények megszűnjenek. Hangsúlyozta, hogy az MKP az egyetlen olyan párt, amely egész Szlovákiát érintő programon kívül regionális programmal is rendelkezik, és ezt az elmúlt nyolc év ténykedése is bizonyítja. • Szép Éva
