Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-11 / 92. szám

www.istergranum.hu 2006. május 11., csütörtök • HÍDLAP 5 Milliárdokból és nagyon gyorsan épül-szépül Tatabánya Ipari centrum és szórakoztató központ válhat az egykori bányászvárosból Folytatás az 1. oldalról A polgármester, Bencsik János la­punknak azt mondta, hogy még ebben a hónapban elkezdik a munkát, amely során a harminc évvel ezelőtt épített, mára elöregedett födémszerkezetet át­építik, és az épület külső homlokzatát is felújítják. E mellett azonban már megkezdődött két szórakoztató és ke­reskedelmi központ építése is. Az egyik ötmilliárd forintból a városköz­pontban épül, amelyhez kapcsolódó­an a vasúti pályaudvar mellett kiépül a helyi és távolsági buszok számára is az állomás, a másik, mintegy négy- milliárd forintos beruházás az Óváros területén folyik. Mindkét központ magánberuházásból valósul meg, je­lenleg a magasépítési munkálatoknál tartanak, és november-december fo­lyamán mindkettőt átadják a közön­ség számára. Az épületekben a keres­kedelmi egységek mellett multiplex mozi, fitness termek, és egyéb szóra­koztató központok létesülnek. A kultúra kedvelői számára jó hogy ugyan csökkentett műszaki raméterekkel, de elnyerte a város a címzett támogatást, amelyből a szai Mari Színházat újítják fel. hír, Bencsik János polgármester elmond- pa- ta, hogy a közbeszerzési eljárás le- azt folytatásától függően szeptemberben Já- vagy októberben elkezdik a munkát. Munkaszerződés helyett marad a bélyeg A napszámosoknak kötelező kiváltaniuk a munkavállalói könyvet Folytatás az 1. oldalról Az alkalmi munkavállalói könyv­nek kétségtelenül vannak előnyei, hi­szen lényegesen leegyszerűsíti a fog­lalkoztatók bürokratikus kötelezett­ségeit, a munkabérsávnak megfelelő úgynevezett közteherjegy megvásár­lásával és beragasztásával ugyanis a munkáltató lényegében lerótta a köte­lezőjárulékokat, bár ettől függetlenül nyilvántartást kell vezetnie a munka- vállaló adataival. Nincs azonban szükség munkaszerződések kötésére, és munkaügyi ellenőrzéskor csupán a közteherjeggyel ellátott könyvecskét kell felmutatnia a dolgozónak. Ilyen könyvvel egy évben maximum három hónapig dolgozhat az idénymunkás, a napi bér pedig 1800-tól 4600 forintig terjedhet. Régiónkra nem jellemző, hogy nagy számban foglalkoztatná­nak szezonális munkaerőt, a Felvi­dékről is inkább hosszú távú, állandó munkára szerződtetnek szlovák ál­lampolgárokat, elsősorban a multina­cionális vállalatok. Pedig az új típu­sú, mezőgazdasági munkákhoz hasz­nálatos zöld könyvecskével külföldi­ek is dolgozhatnak hazánkban, igaz csak rövidebb ideig, három hónap he­lyett összesen 60 napig. Az kétségte­lenül kimutatható, hogy bevezetése óta folyamatosan nő az érdeklődés a könyv iránt, 1998-ban például még csak 312-en, 2000-ben már 900-an, 2005-ben 9739-en igényelték kiállí­tását a munkaügyi központokban. Idén az első negyedévben már 5219-en váltották ki a könyvecskét a megyében - tájékoztatott Pőcze Péterné, a Komárom-Esztergom Me­gyei Munkaügyi Központ PR refe­rense. A munkavállalóknak természe­tesen mindenképp érdeke a foglalkoz­tatás legális módja,-hiszen mivel az idénymunka ebben az esetben munka- viszonynak minősül, így például táp­pénzt is kaphatnak. Az erőfeszítések ellenére ugyanakkor valószínűleg csu­pán a munkavállalók töredéke választ­ja ezt a módot és a munkáltatók sem rajonganak a közteherjegy fizetésért. • (szabó) Pénzügyi manőverekbe kezdett a kormány Kivonul az állam a MOL-ból és eladják az Autópálya Kezelő Zrt. egy részét is Folytatás az 1. oldalról Ettől mintegy 30 milliárd forintnyi be­vételt remélnek, de sietve leszögezték, hogy a kötvénykibocsátás nem érinti majd a matricadíjakat. Bod Pod Péter Ákos közgazdász lapunknak elmondta: az elképzelés körvonalai egyelőre még nem látszanak tisztán, de félő például, hogy mivel a vállalat többségi tulajdono­sa az állam marad, a bemházási szerző­déseket nagy valószínűséggel az állam­hoz közeli cégekkel kötik majd. Ugyan­akkor korántsem biztos, hogy a privati­zációs eljárás minden szűrőn átmegy majd. Külföldi elemzők úgy vélik: az unió nagy eséllyel elfogadja majd az új konstrukciót és az így keletkező bevétel némileg csökkentheti az idei évre terve­zett költségvetési hiányt. A piac ennek ellenére még mindig radikálisabb szer­kezeti reformokat várna a kormánytól az ilyen „elszámolás” jellegű javaslatok he­lyett. A költségvetési hiányt közvetlenül szintén nem orvosolja, de jelentős összeggel járulhat hozzá az államadós­ság csökkentéséhez a MÓL részvények eladása. Ennek következtében az állam immár csupán szimbolikus, 1,7 százalé­kos arányban birtokolja a vállalatot. Erre a szakma többféleképpen reagálhat, mondja Bőd Péter Ákos, egyrészt tudo­másul veszik a kormánydöntést „kellett a pénz.” jelmondattal, de értékelhető úgy is, hogy az állam egy nyereséges üzlet­ből lép ki, hiszen a MÓL részvények ér­téke időtálló. Mindenképpen a sietség látszik az intézkedéseken, egyes elem­zők szerint pedig ezzel nagyjából ki is merült a gazdasági trükkök lehetősége, hiszen nagy állami cégként már szinte csak a MALÉV esetében merülhet fel az eladás. Ezek az intézkedések vajmi ke­veset számítanak a hiánycsökkentésben, ahhoz a közeljövőben várható széles kö­rű megszorítások járulhatnak hozzá. • Szabó Hajnal Két év alatt kívül-belül új köntöst kap, modernizálódik a színház. A né­zőtér visszakapja eredeti 1917-es ál­lapotát, de úgy építik meg, hogy egy gombnyomásra lesüllyed, és bálok, konferenciák megrendezésére is al­kalmassá válik majd az intézmény. A munkahelyteremtő beruházások is az ütemtervnek megfelelően halad­nak. A Bridgestone gumigyár a telep­helyén már befejezte a belső közmű­vek kiépítését, az ünnepélyes alapkő- letételre június 8-án kerül sor. A gyár 2007 őszén kezdi a próbagyártást, egy év múlva pedig az üzemszerű működést, közel kétszáz embernek adva munkát. A polgármester beszá­molt arról is, hogy az ipari parkban még idén megvalósítja kapacitásbő­vítő, negyvenmillió eurós beruházá­sát egy dán szivattyúgyártó cég, amely további háromszáz embert foglalkoztat majd. • Gál Kata Egyre több ásványvizet fogyasztunk A minőségi vizek mellett egyre több saját márkás termék fogy Egyre jobban kedveljük az ásványvi­zet, neves piackutató intézetek szerint ez a legnépszerűbb szomjoltó ital. Fo­gyasztása már nem függ annyira az időjárástól, mint a kilencvenes évek­ben, amikor nyáron négyszer több fo­gyott belőle. A felmérések szerint a magyarok negyven százaléka napi rendszerességgel fogyaszt ásványvi­zet. A nők jobban szeretik, mint a fér­fiak, a fővárosiak többet isznak, mint a vidékiek, végzettség szerint pedig a diplomások részesítik előnyben. A hazai ásványvízfogyasztás majd­nem húsz százalékkal nőtt az elmúlt évben, s megközelítette a 700 millió litert, mondta Fehér Tibor, az Ás­ványvíz Szövetség és Terméktanács elnöke. Az egy főre jutó 70 literes fo­gyasztással azonban nem lehetünk elégedettek, hiszen a fejlett nyugat­európai országokban ennek a duplája is elfogy. Miközben a fogyasztás kö­zel húsz százalékkal nőtt, az árbevétel csupán 6 százalékkal lett nagyobb. Ennek oka, hogy az ásványvizek egy­re olcsóbbak, főleg a kereskedelmi márkák piaci részesedésének növeke­dése miatt. A saját márkás termékek aránya már megközelíti a 40 százalé­kot. Egyébként pedig nem érdemes a legdrágább ásványvizet választani, ugyanis a különböző termékek össze­tétele között alig van különbség. Még ma is a szénsavval dúsított ásványvi­zek a kelendőbbek, de évről évre nö­vekszik a mentesek, illetve a csak enyhén dúsítottak aránya. A hazai piacon 24-25 gyártó oszto­zik, melyek mintegy kétszáz termékkel jelentkeznek. A forgalomban lévő ás­ványvizeket 30-35 kútból termelik ki. Ezek nemzeti kincsnek számítanak, vannak közöttük 20-25 ezer éves kutak is. A cégek között óriási a harc, a piac hetven százalékát négy nagy cég uralja. Mindegyik gyártó célja a forgalom nö­velése, azonban a marketing költsége­ket számos vállalkozás nem tudja meg­előlegezni a siker reményében. Kitöré­si pont lehet egy teljesen új termék be­vezetése is. Erre jó példa a Buszesz Rt. óbudai ásványvize, amely alacsony nátriumtartalma miatt kedvezően hat a vérnyomásra, magas magnéziumtartal­ma pedig a keringési rendszert befolyá­solja pozitívan. Zentai László, vezér- igazgató elmondta, hogy emiatt csatla­koztak egy egészséges életmódot hir­dető országos programhoz. Van már őszibarack-sárgadinnye és citrom-gra- pefruit ízű ásványvizük is. Ezeket olyan természetes anyaggal dúsítják, amely fontos szerepet játszik a szerve­zet zsírlebontásában, így fogyókúrá­zóknak is ajánlható. • P. J. Ml A VÉLEMÉNYE? Tavaly óta húsz százalékkal emelkedett hazánkban az ásványvízfogyasztás. A statisztika szerint a vásárlók többsége a legolcsóbb, nagyáruházi ásványvizet vá­lasztja, amelynek származási helye és tartalma gyakran kérdéses. Arról kér­deztük az embereket, hogy mi alapján döntenek az egyes termékek között? Kovács Kálmánné (nyugdíjas) ! Magyarország büsz- , ke lehet az ásvány- j vizeire, nálunk talál­hatók a világ leg­jobb minőségű ásványvíz forrásai. Számomra első számú tényező a választásban, hogy hazai termék legyen, a Szentkirályi ásványvíz a legjobb. Sajnos ismerek olyan külföldi terméket, amely magas radontartalma miatt mérgező, szo­morú, hogy mégsem tiltják be. Hiesz Péter (kommunikátor) ! Szeretem az ásvány- | vizet, majdnem olyan i jó, mint a sör. Nincs kedvenc márkám, egy a fontos, hogy ne gagyi termék legyen, az ára nem számít. Nem lé­nyeges, hogy pontosan milyen összetételű, de a minősége számít, és ha lehet, ne legyen ízesített. Kozák Ildikó (banki ügyintéző) I Évek óta csak ás­ványvizet iszom, a csapvizet, ha lehet, I kerülöm. Fontos szá­momra az ásványvíz megbízható­sága, ezért csak minőségi terméket vásárolok ismert gyártóktól. Azért, hogy az egyes ásványi anyagok megfelelő mennyiségben és arány­ban jussanak a szervezetembe, még az is lényeges, hogy vegyesen fogyasszam több cég termékeit. Vaskó Szilvia (tanuló) I Mi otthon sok ás­ványvizet iszunk, | mert a szüleim a I hulladékégető szennyezése óta nem bíznak a ve­zetékes ivóvíz minőségében. Ha­bár én előnyben részesítem az üdí­tő italokat, de amióta forgalomba hozták az ízesített ásványvizeket, ezeket is szívesen megiszom. Orvosokra vadászik a munkaügyi felügyelet Az orvoshiány miatt kénytelenek kiskapukat keresni az intézmények Folytatás az 1. oldalról Ezt a helyzetet elsősorban a szak- emberhiány idézte elő, és amennyi­ben megszűnik ez a lehetőség, rövid időn belül súlyos létszámhiánnyal, de akár a működési engedély bevonásá­val is számolnia kell az intézmények­nek. Ezért a Magyar Kórházszövet­ség levelet küldött a kormányfőhöz, amelyben azt kérik, tegyenek kivételt az egészségügyi intézményekkel és halasszák el a júliusi ellenőrzéseket. A kényszerhelyzetből adódó visszás­ságok szinte minden kórházat érinte­nek, az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban például 10-15 orvost fog­lalkoztatnak ilyen módon, mégpedig éppen a hiányszakmákban. Munkavi­szonyuk megszűntetése pedig igen­csak nehéz helyzetbe hozhatja az in­tézményt. A megfelelő szakemberek hiánya előbb-utóbb akár oda is vezet­het, hogy az ÁNTSZ nem látja bizto­sítottnak a megbízható ellátást és a kórház bezárása mellett dönt. Az ilyen típusú foglalkoztatásra egyéb­ként egy szabályozási kiskapu, jog­hézag miatt van lehetőség, az egész­ségügyi dolgozók jogállásáról szóló és a munkaügyi törvény ugyanis nem teszi egyértelművé a kettős foglal­koztatás tilalmát. Más kérdés, hogy a helyzet megoldása azért sem halogat­ható sokáig, mert az uniós direktíva átvételével további feltételeket kell teljesíteni az intézményeknek, meg kell szüntetni például a most jellem­ző túldolgoztatást, amit a vegyes fog­lalkoztatással tulajdonképpen követ­hetetlenné vált. A létszámhiány miatt nem ritka, hogy egy orvos több he­lyütt vállal ügyeletet és egyhuzam­ban akár 36 órát is dolgozik. • -ó -I

Next

/
Thumbnails
Contents