Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-05 / 88. szám

www.esztergom.hu 2006. május 5., péntek • HÍDLAP 3 Már a rendelet megalkotásakor megvoltak a jogi kiskapuk A tavalyi adóreformok között vezet­te be a Gyurcsány-kormány a luxus­adót, amelyet azok a magánszemé­lyek kötelesek megfizetni, akik tulaj­donába több mint százmillió forint ér­tékű ingatlan van. Sok szép házat lát­ni a különböző településeken or­szágszerte, azonban a vártnál jóval kevesebben nyújtották be luxusadóról szóló bevallást. Egyelőre nincsenek konkrét adatok arról, hogy mennyi ingatlant érinthet a luxusadó Magyarországon. A tör­vény készítésekor a Pénzügyminiszté­rium becslései alapján országosan tíz­ezer lakással és ezer üdülővel számol­tak , amelyeknek értéke meghaladja a 100 millió forintot. A mintegy 120 milliárd forintra becsült ingatlanérték alapján országosan éves szinten egy- milliárd forint adót reméltek a tör­vény alkotói. Az önkormányzatok el­készítették a luxusadóról szóló helyi rendeleteket, a vártnál azonban jóval kevesebb luxusadó-bevallás érkezett be, és nemcsak a fővárosban, hanem azokon a településeken is, ahol palo­tának is beillő házak épültek az utób­bi évtizedben. Budapesten a remélt kettőszáz körüli bevallás helyett csu­pán negyvennyolc érkezett, de példá­ul a fővároshoz közeli Piliscsabán egyetlen ilyen bevallást sem küldtek az önkormányzat adóhatóságához. Esztergomban is csupán egyetlen in­gatlan után fizetnének luxusadót, az adóosztály vezetője szerint azonban az ellenőrzés során további három­négy ilyen ingatlan lehetséges a vá­rosban. Az Esztergom környéki tele­pülések közül sem Visegrádon, sem Nyergesújfalun, sem Táton nem érke­zett luxusadóról bevallás az önkor­mányzathoz. Az új adónemként beve­zetésre került luxusadó, úgy látszik, nem érte el remélt célját, annak elle­nére, hogy nemcsak a pénzügyi tárca, hanem a laikus becslések szerint is igen sok ház után jogosan fizethetne luxusadót a tulajdonosa. Mivel azon­ban már a rendelet alkotásakor is megvoltak azok a jogi kiskapuk, ame­lyek lehetővé teszik a luxusadó fizeté­se alóli kibújást, - jelenleg például az is elég, ha egyszerűen társasházzá mi­nősítik át a családi palotát - a pénz­ügyi tárcánál sem igen csodálkozhat­nak a sikertelenségen. • Muzslai Ágnes Egy fölösleges lépés a százból Anyák napja a esztergomi börtönben A Katolikus Karitász a börtönben is szervez ünnepséget Május első vasárnapján, idén má­jus 7-én tartjuk a család legfonto­sabb tagjának ünnepét, az anyák napját. A mindenkori gyermekekre váró köszöntést most az esztergomi Belvárosi plébánián egy ünnepség keretében tartják meg. A Katolikus Karitász a börtönben is szervez idén ilyen alkalmat. A Belvárosi plébánián a vasárnapi fél tízes szentmisén először az óvodá­sok adnak rövid műsort, majd a sze­retetszolgálat a gyermekeken keresz­tül minden édesanyának ajándékot ad. A május 7-ei vasárnapi alkalom másik érdekessége, hogy ezen a na­pon tartják a papi és szerzetesi hiva­tás ünnepét is. Michels Antal plébá­nos elmondta, hogy azért tartják egy napon a két ünnepet, mert az egyház értelmezése szerint az elhivatottság szellemisége egybecseng a családi közösség, az anyai hivatás spirituali- tásával. A misén elhangzó szentlecke igéje is erről szól majd: „Isten gyer­mekei vagyunk.” Május 9-én, kedden az esztergomi börtönben is megtartják az anyák napi ünnepet, az elítéltek a Katolikus Ka­ritász egyik vezetője, Ferenczi Évának köszönhetik ezt. A börtönben megtar­tott ünnepségen Michels Antal plébá­nos köszöntőjét követően a Katolikus Karitász régióbeli hölgy tagjai adnak zenés-irodalmi műsort, melyet a vár­hatóan 25-30 rab egy rövid vers ösz- szeállítással viszonoz, illetve az édes­anyák napján az ünnepségen résztvevő börtönlakók jelképként a karitász leg­idősebb hölgytagját is felköszöntik. • P. Z. Hétfő esténként a főiskolásoké a Kultúrmozgó A Bajor Ágost Kultúrmozgó május­ban két alkalommal szervez ingyenes vetítést az esztergomi Vitéz János Ró­mai Katolikus Tanítóképző Főiskola hallgatói számára, akik így 15-én Sza­bó István Móricz Zsigmond regényé­ből, Csányi Sándor főszereplésével ké­szült új filmjét, a Rokonokat nézhetik meg, míg 22-én találkozhatnak a Jég­korszak című nagy sikerű animációs film második részével A vetítések este kilenc órakor kezdődnek. A Belvárosi plébánia májusi programjai Május 12-én, pénteken 140 fős hol­land kórus ad koncertet a Belvárosi Plé­bánián. Május 13-án 17 órakor nyílik a femplom téli kápolnájában György Tünde képkiállítása. 14-én,vasárnap 16 órai kezdettel Istvánffy Miklós és Bor­sodi Zsófia tart előadást az esztergomi Prímási palotáról és annak kertjéről. A kerékpárosok nem ismerik a KRESZ-t Az iskolákban csak az elméletet oktatják, a gyakorlatot nem Szerdán délután tartották meg az esztergomi Vitéz János Római Katoli­kus Tanítóképző Főiskola ballagási ün­nepségét a kollégium udvarán, majd a hagyományos ünnepi szentmisét a Ba­zilikában. A szentmisét közösen celeb­rálta Paskai László nyugalmazott bíbo­ros, Gaál Endre, a főiskola főigazgató­ja és Cselényi István görög katolikus pap, az iskola filozófia és latin oktató­A szép hagyományt - a végzős, érettségire készülő középiskolások fáklyás ballagását - az azóta a Boty- tyán János Műszaki Szakközépiskolá­val összevont - s ezzel Kertvárosból Esztergom belvárosába költöző - Hell József Károly Műszaki Szakközépis­kola indította útjára, s a tradíciót sze­rencsére az utókor is folytatja. A lát­ványos megmozdulás az idei évben sem maradhat el, a mai este folyamán ja. Paskai László szentbeszédében ki­emelte az igazság és az igazságosság fontosságát, majd áldást és sikereket kívánt a végzősöknek elkövetkezendő életükre. A negyedikeseknek diplomá­juk megszerzéséig még túl kell esniük az államvizsgákon és a szakdolgoza­tok megvédésén, a tanítás azonban a szerdai nappal véget ért számukra. 57 ballagó diák fáklyájának lobogó lángja világítja majd meg Esztergom főútját. A „fáklyás menet” este negyed tízkor indul a Bazilikától, a végcél azonban még változhat, a Széchényi tér felújítási munkálatai miatt ugyanis elképzelhető, hogy a már megszokott helyszín, a Polgármesteri Hivatal előt­ti parkoló helyett egy kicsivel arrébb, a volt Vármegyeháza előtt, vagy az Arany János utcában lesz. Elméletben oktatják az általános isko­lákban a biztonságos közlekedés szabá­lyait, ám erre gyakorlatban csak akkor van mód, ha a tanár külön vállalja szombatonként vagy délután a biciklis kirándulás megszervezését. Pedig nagy szükség lenne arra, hogy a gyerekek már korán megtanulják a helyes közle­kedést és a főbb KRESZ-szabályokat, mert így felnőve talán kevesebb balese­tet okoznának, vagy szenvednének el. Komárom-Esztergom megyében eb­ben az évben kilenc biciklis baleset | történt, a kerékpározók gyakran még az alapvető KRESZ-szabályokkal sin­csenek tisztában, nem tartják be a ka­nyarodási szabályokat és az elsőbbsé­get sem adják meg. Közlekedésbiztonságot elmélet­ben tanulnak a gyerekek az általános iskolákban, alsó és felső tagozaton is, ám a gyakorlati oktatás hiányzik. Ezzel a különböző versenyeken ta­lálkozhatnak csak a diákok, ám ez csak szűkebb csoportokat érint. A másik lehetőség a tanulmányi kirán­dulások, amelyeket a tanárok szer­veznek hétvégéken. Ennek kedvező tapasztalatairól a József Attila Álta­lános Iskola igazgatóhelyettese szá­molt be. Forróné Virág Zsuzsa maga is gyakran szervezett ilyen túrákat a diákoknak, amelyre sok szülő is el­kísérte. Ekkor megtanulhatják mek­kora a biztonságos követési távol­ság, a szabályos kanyarodást, ho­gyan és hol menjenek át az úton. Ezen kívül a kerékpárok műszaki ál­lapotáról, megfelelő felkészítéséről is szerezhetnek ismereteket. „Mindenképpen kívánatosnak tarta­nám, ha lenne egy tanpálya a városban, ahova a pedagógusok el tudják vinni a gyerekeket, hogy gyakorlatban is elsa­játítsák a biztonságos közlekedést, mert az elméleti oktatás nem elég” - véli Kotz István. A Babits Mihály Álta­lános Iskola igazgatója elmondta azt is, hogy az intézménybe nem járhatnak a gyerekek kerékpárral, mert nagyon ko­moly veszélynek vannak kitéve. Csak a szülő írásos kérésére és csak is indokolt esetben engedélyezik ezt. Az intézmények úgy látják, ha a gyerek már korán elsajátítja a bizton­ságos közlekedés szabályait, felnőtt­ként is kisebb veszélynek van kitéve, és persze kisebb eséllyel okoz maga balesetet. Sokfajta képzés, továbbképzés léte­zik ezen a területen, ám egyik sem kö­telező és egyik sem kifejezetten a ke­rékpáros közlekedésre vonatkozik - mondta lapunknak Pausz Ferenc. Az Országos Közlekedés-rendészet veze­tője hozzáfűzte, hogy különböző versnyekkel próbálják a diákokat ösz­tönözni, egyszersmind megtanítani a biztonságos közlekedésre. Ez az a jár­művezetői réteg, amelyik mindenféle képzés és vizsga nélkül ülhet a kerék­párra és kimehet a forgalomba, mond­ta Pausz Ferenc. A szakember ugyan­akkor úgy véli, hogy a közlekedés biztonsága, a balesetek számának csökkentése miatt kívánatos lenne kö­telező vizsgát előírni számukra is. • (gái) A jó idő megjelenésével párhuzamosan egyre több motoros közlekedik az utakon. Az utóbbi időben megnövekedett motoros baléset miatt a rendőrség, Komárom-Eszter­gom megyében is kiemelt figyelmet fordít a motorkerékpárosok ellenőrzésére. Töb­bek között a bukósisak meglétét, a megfelelő vezetői engedélyt, illetve a motorok műszaki állapotát is ellenőrzik a gyorshajtás mellett. Komárom-Esztergom megyé­ben ebben ez évben nyolc motorkerékpáros baleset történt, ebből hat áprilisban. A legtöbb balesetet, szám szerint 107-et, továbbra is a személyautósok okozzák. • P. K. Végzősök fáklyás ballagása

Next

/
Thumbnails
Contents