Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-31 / 106. szám

4 HÍDLAP • 2006. május 31., szerda www.istergranum.hu Részleges útlezárás Tatabánya. Megkezdődött Újváros­ban a Fő tér felújítása, melynek folya­mán az érintett szakasz részleges és helyenként teljes rekonstrukciója tör­ténik majd meg, szükség szerint az al­építmény és a szegélyek cseréjével. Jelenleg a Fő téri buszmegálló előtti szakaszt újítják fel a szakemberek. A munkálatok idején az úttestet nem zárják le, de ott félpályás közlekedés­re lehet számítani. A munkálatok vár­ható befejezésének ideje július 31. Mulatoznak Szálkán Ipolyszalka. A nemrég alakult Szalkaiak Közérdekű Társulása elneve­zésű civil szervezet június 3-án bált ren­dez Ipolyszalkán. A mulatság a helyi vendéglátó egység előtt lesz: a belépés ingyenes, élő zene, gulyás, értékes tom­boladíjak várnak minden érdeklődőre. Az utcabál este hét órakor kezdődik. Trianonra emlékeznek BÚCS. Nemzeti emléknapot tartanak a búcsi sportpályán június 3-án. Az ünnepély keretén belül az 1920 június 4-ei trianoni békediktátum aláírására emlékeznek. Fellép a Felvidéki Rockszínház, a Kormorán, előadást tart Koltay Gábor és Gáspár Tibor. Gyermekfolklór fesztivál Ipolyszalka. A felvidéki település szabadtéri színpadán, június 4-én, Örökségünk címmel nemzetközi gyermekfolklór-fesztivál lesz. A ren­dezvényt gazdag kísérőprogram fű­szerezi: az érdeklődők kézműves fog­lalkozásokon, kemencés lepénysüté­sen, lovas hintós kocsikázáson vehet­nek részt. Újra Budapestre vonulhatnak a gazdák A kormányprogram ismertetését követően döntenek a tüntetésről Tavaly Esztergomban is tüntettek a helybéli gazdák Folytatás az 1. oldalról Követelik azt is, hogy a most formá­lódó II. Nemzeti Fejlesztési Terv me­zőgazdaságot érintő fejezetei legyenek nyilvánosak, a gazdák is tisztán lássák, milyen forrásokra számíthatnak a jö­vőben. Budai Gyula, a MAGOSZ szö­vetségi igazgatója kérdésünkre el­mondta: kezükbe került egy harminc­oldalas javaslatcsomag arról, hogy gazdasági társaságok is vásárolhassa­nak földeket. Innentől kezdve viszont csak egy apró lépés lenne az, hogy kül­földiek is tulajdonhoz jussanak. Egy részvénytársaság kötvényei például nagyon könnyen vándorolhatnak kül­földi tulajdonoshoz. Az előző négy év tapasztalataiból tanulva ezért a MAGOSZ már most elkezdi a tiltako­zás előkészítését, hogy azonnal reagál­hassanak a kormánydöntésre, ha az sértené a gazdák érdekeit. „Nálunk nem szokták megvitatni az érintettek­kel a változásokat, csak utólag értesü­lünk a kész tervekről, tényekről, míg nyugati demokráciákban számtalan előzetes egyeztetésen kérik ki a szak­ma, érdekképviseletek véleményét” - sérelmezi Budai, aki ugyanakkor le­szögezte: az agrárminiszterrel jó kap­csolatban vannak és továbbra is nyitot­tak az együttműködésre, csak akkor nem, ha ismét a fejük fölött dőlnek el nagy jelentőséggel bíró dolgok, mint például a földtulajdon kérdése. Budai Gyula azt is hangsúlyozta, hogy még mindig nem rendeződött megnyugtató­an az uniós támogatások kifizetése, a nemzeti kiegészítés jogcímhez még nem rendeltek forrásokat. A gazdák pedig eközben az időjárási viszontag­ságokkal küzdenek, még fel sem mér­ték teljesen a márciusi belvíz okozta károkat, máris újabb elöntött területek­ről hallani, a tavaszi munkák is csúsz­nak és a károk megtérítéséről még semmi konkrétumot nem tudnak. • Sz. H. Befellegzett az ingyenes felsőoktatásnak Sió: biztosra vehető az utólagos tandíj bevezetése Folytatás az 1. oldalról Ez akár ötmillió forint is lehet, va­gyis bizonyos szakok, például a kom­munikációt hallgatók esetében több­szöröse is annak, amit költségtéríté­ses oktatás keretén belül fizetnének. Úgy véli az intézkedés hatására az eddig is csökkenő felsőoktatási lét­szám még jobban visszaesik majd, hiszen sokan a diákhitelt is felveszik, hogy finanszírozni tudják tanulmá­nyaikat. Ha még ennek törlesztő­részleteihez hozzátesznek egy másik, éveken keresztül fizetendő összeget, nem lesz, aki ezt vállalja és tanuljon, így persze megoldódhatna a diplo­más munkanélküliség helyzete, utalt ironikusan Sió László a következmé­nyekre. Hozzátette: a munkanélküli­ségen belül kis létszámú csak az egyetemi, főiskolai diplomával ren­delkezők száma, mellesleg ennek nem az az oka, hogy sok a felsőfokú végzettségű fiatal, hanem a magyar gazdaság rossz állapota. Lényegében tehát a felsőoktatási reform említett folytatása az ingyenes felsőoktatás megszüntetését is célozhatja. Sió László szerint az utólagos tan­díjat felmenő rendszerben, vagyis a 2007 őszén kezdődő tanévtől vezet­nék be. Az ellenzéki oktatáspolitikus szakértők figyelmeztetésére hivatkoz­va elmondta: ha adószerű elvonás for­májában valósulna meg, akkor vissza­menőlegesen is be lehetne vezetni. A Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciája is teljességgel elutasítja az állami finanszírozású képzések teljes vagy részleges költsé­geinek a képzés ideje alatt vagy azt követően a hallgatókra hárítását, s fel­hívja a mindenkori kormányzat figyel­mét, hogy ezen törekvések ellen min­den törvényes eszközzel fel fog lépni - áll a szervezet állásfoglalásában. A közlemény szerint az európai fel­sőoktatás eszmei alapjaitól, hagyomá­nyaitól és történetétől idegen az álla­mi finanszírozású képzések költségei egészének vagy egy részének a kép­zés ideje alatt vagy azt követően a hallgatókra hárítása. Az érdekvédő szervezet a magyar társadalom és gazdaság jelenlegi állapotának figye­lembe vételével különösen veszélyes­nek tartja a fentiek bármilyen formá­jának bevezetését, mivel az vélemé­nyük szerint erősen veszélyeztetné a felsőoktatás széles körű elérhetősé­gét. Hozzáteszik: nyitottak minden olyan kezdeményezésre, amely éssze­rűbbé, hatékonyabbá teheti a felsőok­tatás finanszírozásának rendszerét, s érdekelt az oktatás színvonalának, a diploma értékének növelésében. • Gál-Koncz hagyni Úgy tűnik, Jan Slota méltó követőre, sőt trónkövetelőre talált Marián Kotleba tanárember személyében, aki most már a közszolgálati mé­diumokon keresztül is hirdeti magyarellenes eszméit. A Hlinka-gárda egyenruháiban eddig is több durva megmozdulást szervező, egyéb­ként betiltott Szlovák Testvériség vezére odáig ment a sértegetések­ben, hogy nácinak nevezte a felvidéki magyar politikusokat. A Kotleba nézeteihez közel álló Szlovák Néppárt számára fenntartott műsoridőben elhangzó kijelentést követően a moderátor ugyan leállí­totta a magából kikelt vezért, de ennél súlyosabb „büntetésre” való­színűleg nem kell számítania. Az, hogy egyáltalán mikrofon közeibe kerülhetett, azonban több mint elgondolkodtató. Egyrészt egy alkotmányellenesnek nyilvánított, be­tiltott szélsőjobboldali szerezet vezetőjéről van szó, másrészt pedig egy demokratikus választásokra készülő, uniós országról. A szlováki­ai magyarok elleni támadások némi viszonylagos nyugalmi időszakot követően ismét felerősödtek, és a látszatintézkedéseken kívül semmi­lyen szankció nem történik, mi több, az eseteket serényen próbálja meg a szőnyeg alá söpörni a szlovák média. A határokon pedig nem hallatszik át, illetve - persze csak feltételezem - csukott fülekre talál­nak a gyalázkodó szózatok, amelyek nap mint nap félmillió ember leikébe gázolnak bele. Kotleba és hasonszőrű cimboráinak tevékeny­kedése újra és újra felkorbácsolja az uniós csatlakozással, a határok eltűnésével lassanként oldódó feszültségeket, lehetetlenné teszi a tria­noni sebek begyógyítását. Az idő jelentette gyógyírt éppen azok szag­gatják fel, akik szinte a napra pontosan 86 évvel ezelőtt aláírt béke- szerződésnek köszönhetik közvetlenül-közvetve önálló országuk lét­rejöttét. S míg a magyar még ilyenkor, a gyászos évfordulón is csak csöndben, főhajtással emlékszik, addig a lehajtott fejek fölött nacio­nalista rágalmak süvöltenek, nem tisztelve emléket, népet, nyelvet. Meggyőződésem, hogy Szlovákiának ahhoz, hogy tovább haladjon az elmúlt négy évben megtalált úton egyszer és mindenkorra rendez­nie kell oly régóta halogatott dolgait, mint a Benes-dekrétumok, a felvidéki magyar kisebbség, és á ma már jobbára csak mesterségesen szított (és szítani hagyott) nemzetiségi ellentétek. Vagy, ha más nem: hát hagyni kéne, legalább ilyenkor, június 4-én csendben, magányo­san gyászolni a legyőzött és mára már anyaországától is megtagadott nemzetet. Határokon innen és túl egyaránt. Lendületből támad az esztergomi autógyár Jövőre már kétszázezer autó gördülhet le a Suzuki gyártósorairól Folytatás az 1. oldalról A távlati tervek még ennél is na­gyobbra törőbbek: 2008 és 2010 kö­zött 300 ezresre szeretnék növelni a gyár kapacitását. Mindennek megfe­lelően több milliárd forintot fordíta­nak a fejlesztésekre: a tavalyi 60 mil­liárdos befektetést követően idén to­vábbi 46 milliárd forintot ruháznak be Esztergomban, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan növelik majd a munkások létszámát, ami már idén el­érheti a 3500-4000 főt. Minderre szükség is van, hiszen ta­valy a Suzuki azon kevesek közé tar­tozott, amely növelni tudta eladásait a szűkülő autópiacon. Míg 2005-ben európai szinten 0,7 százalékkal csök­kent az újautó-eladások száma, Ma­gyarországon ennél is szembetűnőbb volt a visszaesés: 9 ezerrel kevesebb, összesen 199 ezer autó talált gazdára szemben a 2004-es 208 ezerrel. A piac megingása azonban nem tör­te meg a japán-magyar gyár lendüle­tét: míg a többi gyártó a különböző akciók ellenére jó esetben is csak tar­tani tudta az előző évi szintet, addig a Suzuki 6 ezerrel több autót adott el, és ezzel 19,7 százalékosra növelte hazai piaci részesedését (2004-ben 16,3 százalék volt a márka részesedése). Annak ellenére, hogy napi 650-700 autó gördül le Esztergomban a gyár­tósorokról, már tavaly bebizonyoso­dott: ez bizony kevés a Suzuki-mo- dellekre szomjúhozó magyar és euró­pai piacon. Ez az idén tavasszal debü­tált SX4 modell megjelenésével még inkább nyilvánvalóvá vált: a gyár nemrég kénytelen volt elismerni, hogy egyszerűen nem bírják gyártani az autókat, a márkakereskedések többsége csak jósolni tud, mikor jut majd hozzá az ügyfél Suzukijához. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy az SX4 - amelyből egyelőre évi 40 ezer, FIAT emblémás, Sedici-re keresz­telt testvéréből pedig 20 ezer darab gyártását tervezik - az elmúlt három hónapban még az új Swiftnél is népsze­rűbb, akkor aligha tekinthető csupán ábrándnak az esztergomi gyár giganti­kus fejlesztési terve. Tihanyi Tamás, a Magyar Suzuki Rt. szóvivője a számok nyelvére fordítva le a sikertörténetet el­mondta, hogy 2006 első negyedévében 56 százalékkal több autót gyártottak, és közel 32 százalékkal többet értékesítet­tek, mint egy évvel korábban. A szóvi­vő szerint elsősorban a műszakilag és formailag is az aktuális trendnek maxi­málisan megfelelő autó, valamint a kedvező árértékarány a Suzuki siker re­ceptje. S ha már előkerült a szakács- könyv: az esztergomi boszorkánykony­hában újabb hódító terveket forralnak, egy éven belül várhatóan elkészül a Wagon R+ utódja, ami az Ignis-Swift- SX4 mellett a negyedik, mindent vivő aduásza lehet a Suzukinak. Mellélőttek a közgazdászok Az év elején a legtöbb magyarországi közgazdász, valamint a hazai autópiac szereplői az újautó-eladás további visszaesését jósolták, számításaik szerint 4-5 százalékkal ke­vesebb új autó talál majd gazdára. Nos, ennek éppen az ellenkezője történt - ismerte el Győző Gábor, a Magyar Gépjármű-importőrök Egyesületének ügyvezetője. Az első ne­gyedévben közel 5 százalékkal nőttek az eladások, igaz, a képet némileg árnyalja, hogy a legnagyobb növekedés - 20 százalék - a kishaszon-gépjárművek piacán történt.-cs -n

Next

/
Thumbnails
Contents