Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-27 / 104. szám

t 2 I önkormányzati értesítő Autókkal a kistérségért 2006. május 27. Újabb pályázat múzeum-felújításra Négymilliós keretösszeg­ből két Opel Corsa sze­mélygépkocsit vásárolt a kistérségi szervezet. A fej­lesztési támogatásra ka­pott összegből megvá­sárolt autók két kistérségi intézmény, az esztergomi Majer István Nevelési Ta­nácsadó, Logopédiai Inté­zet és Gyermekjóléti Szak­szolgálat és a lábatlani Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat használatába kerülnek. A járművekkel is igyekszik segíteni a társulás intéz­ményei feladatellátását. Az autókat május 24-én adták át Esztergomban, a nevelési tanácsadó épüle­Régi-új intézményvezetők Hét esztergomi oktatási in­tézmény vezetőjét válasz­tották meg a beérkezett pályázatok alapján a képvi­selők. Valamennyi intéz­mény korábbi igazgatója kapott ismét bizalmat. A döntések szerint a Szent István Gimnázium igaz­gatói tisztségét Sitku Pál, a Babits Általános Iskoláét Kotz István, a József Attiláét dr. Iványi Pálné, a Petőfiét Kalmár Károlyné tölti be. Az Angyalkert Óvoda igazgatóját, Psenák Istvánnét, az Aranyhegyiét, Szalma Lászlónét, és a Bel­városiét, Farkasné Schmidt Máriát is újraválasztották. Esztergom 291 millió forintra pályázik az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében kiírt „Az európai örök­ség megőrzése” című felhívásra a Balassa Bálint Múzeum épületének felújítására, bővítésére, és a Vár alatt szabadtéri múzeum kialakítására. A pályázat önrészének 40%-ára, húsz és félmillió forintra is benyújtja pályázatát Esztergom. A fejlesztési pá­lyázat célja környezetvédelmi, az európai örökség megőrzésére vonatko­zó, oktatási, egészségügyi, gyermek­programok támogatása. A 342 milliós múzeumfejlesztési pályázathoz, ame­lyet az európai örökség megőrzésére nyújt be városunk, 51 millió forintos önrészt biztosított a képviselő-testület, ebből igényel vissza húsz és félmillót. Hulladékgazdálkodási terv tében. Az esztergomiak nevében dr. Arató Gézáné igazgató-helyettes, a lábat­lanakét Csillag Erika Esztergom az elmúlt idő­szakban több nagy lépést tett a települési hulladékok meg­felelő kezelése felé. A sze­lektív hulladékgyűjtő szige­tek rendszerének bővülése, a lassan az egész várost ellátó szennyvízhálózat megépülése után elfogadták Esztergom következő évekre szóló hulla­dékgazdálkodási tervét. A terv készítéséről tájékoztatták a civil szervezeteket és a lakos­ságot. Az Esztergomi Kör­nyezetkultúra Egyesület ész­revételei beépültek a tervekbe. A terv célja a hulladék men­nyiségének és veszélyessé­gének csökkentése, a hasz­nosítás és kezelés megoldá­sa, a kezelők működési körül­ményeinek javítása, és az, hogy csak a másként nem ár­talmatlanítható hulladékok kerüljenek a hulladéklerakóba. A szilárd hulladékból történő nyersanyag visszanyerésére biztosítani kell a hasznosít­ható papír, üveg, műanyag elkülönített gyűjtését és be­gyűjtését, illetve a szelektív gyűjtés bővítését. Az intézkedésekkel biztosí­tani kívánják, hogy a hulla­dékok mennyisége a tervidő­szak végére ne haladja meg a 2002-est. El kell érni, hogy csak a nem hasznosítható hulladékokat ártalmatlanít­sák lerakással. A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartal- mat 2007-ig 50%-ára, 2014- ig 35%-ára kell csökkenteni a terv szerint. A lakossági veszélyes hul­ladékok különgyűjtésére al­kalmanként központi gyűj­tést kell szervezni, hogy le lehessen adni a háztartások­ban keletkező veszélyes hul­ladékokat - áll a tervben. Fontos feladat a csatornahá­lózatra való rákötések szor­galmazása, ill. a csatornahá­lózattal még nem rendelkező Búbánati, Szamárhegyi terü­letek - melyek sok ember számára állandó lakhelyet jelent - csatornázásának meg­oldása, legalább a legsűrűb­ben lakott részeken. A terv megállapította azt is, hogy az oktatás, nevelés, környezeti képzés az egyik hatáskör, amivel az önkor­mányzatok hatékonyan együtt tudnak működni a kijelölt célok elérésében az oktatási intézményekkel és a civil szervezetekkel. Bővülnek a szociális szol­gáltatások a Máltaiaknál A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény előír­ja, hogy a tízezer lakosúnál nagyobb települések kötelesek támogató szolgáltatást biztosítani, fenntartani. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat már több olyan, korábban az önko­rmányzat által megszervezett, működtetett és fenntartott szociális szolgáltatást átvett, mint a családsegítés, hajlékta­lanok nappali melegedője és az idősek klubja. Ezeket az alapszolgáltatásokat az MMSz az önkormányzattal kötött ellátási szerződés keretében végzi. A MMSZ felájánlotta a támogató szociális alapszolgáltatás biztosítását is, hasonló szerződéses formában. Mivel a szervezet a már átvett ellátásokat is magas színvonalon, mind az ellátottak, mind az önkormányzat számára kielégítő módon biztosította, a képviselők célszerűnek és kézen­fekvőnek látták, hogy a támogató szolgáltatást is a MMSZ végezze. A feladat ellátásához az épületet a Máltaiak biztosítják saját ingatlanjukban, a Kossuth Lajos utca 42-ben. Az épület erre a célra történt felújításához a Szolgálat részére Esztergom 2004-ben és 2005-ben 15-15 millió forintot biztosított. A felújítási munkálatok elkészültek, a szolgáltatások ellátása folyamatosan működik. Szakmafejlesztési Pályázat Esztergom önkormányzata pályázatot nyújt be az Oktatási Minisztériumhoz. A pályázaton elnyert öt és tízmillió forint közti összegből a Térségi Integrált Szakképző Központ-programból kimaradt intézmé­nyek együttműködésének fejlesztését finanszírozhatja Esztergom. A programban várhatóan részt vesz az esztergomi sza­kképző iskolákra, mint amilyen a Balassa Bálint, a Montágh Imre, a Géza Fejedelem, a Bottyán János iskolák és az OKTÁV Továbbképző Központ. A támogatással olyan hároméves fejlesztési tervek jön­nek létre, melyek a térségünkben munkaerőpiaci és gaz­dasági szempontból indokolt szakmákra fókuszálnak. Beszámoltak tűzoltóink A testület előtt számolt be Kövecs István tűzoltó alezredes, parancsnok a városi Hivatásos Önkor­mányzati Tűzoltóság 2005-ös tevékenységéről. Az esztergomi tűzoltóság beavatkozásainak szín­tere kiterjed Komárom-Esztergom megye terü­letére, és Pest megye településeire. Működési területük nagysága mintegy negyedével nőtt Pilisjászfalu, Piliscsaba és Tinnye csatolásával. Kövecs István kiemelte, a lakóházak tűzvédelmi helyzetében nem történt lényeges változás, a tű­zesetek száma továbbra is e területen a legmaga­sabb. A hagyományos fűtőberendezések (szenes kályha, vegyes tüzelésű kazán), az elhasználó­dott vagy szabálytalanul épített kémények, a tüzelőanyag szabálytalan tárolása sokszor okoz veszélyes helyzetet. Nagy közérdeklődés keltett a szeméttelepen keletkezett tűz és a városközpont­ban a feltárási munkálatok közben történ gázve­zeték-szakítás. Sajnos a már évek óta visszatérő Strázsa-hegyi nagy tűz sem maradt el. A riasztá­sok és az utólagosan bejelentett tűzesetek száma 2004-hez képest nőtt, 488-ról 493-ra, ezekben nyolcán vesztették életüket, ötvenegyen sérültek meg. A parancsnok elmondta, a várossal igen jó kapc­solat alakult ki minden területen. Az önkor­mányzat a segítette tevékenységüket. így kezelői jogot kaptak az Esztergom-Kertvárosi lőtér terü­letére, amely a kialakitása után jól szolgálja a sport- és gyakorlati-szerelési feladatok végrehaj­tását. Esztergom támogatásával pályáztak nagy értékű műszaki, mentési felszerelésekre, védő­eszközökre, erdőtűz oltására alkalmas és magas­ból mentő gépjárműre. A munka elismeréseként az önkormányzat Szent Flórián szobrot adomány­ozott számunkra, amit május 4-én szenteltek föl. A beszámolót elfogadva a Képviselő-testület köszönetét fejezte ki Esztergom Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága parancsnokának, Kövecs István alezredesnek, és személyi állomá­nyának a városért kifejtett áldozatkész munkáju­kért.

Next

/
Thumbnails
Contents