Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-04 / 87. szám
4 HÍDLAP • 2006. május 4., csütörtök www.istergranum.hu A benzinár fele a büdzsébe vándorol Ismét emelt a MOL, a kormány továbbra sem tervez kompenzációt Csütörtöktől ismét bruttó három forinttal emeli a MOL a benzin nagykereske- 11,1 ■ delmi árát. A sorozatos emelkedések immár a tavaszi hónapok kezdete óta tartanak, s nem kizárt az sem, hogy az üzemanyag kiskereskedelmi ára túllépi a háromszáz forintos literenkénti átlagárat. 300 Ft 290 Ft 280 Ft 270 Ft 260 Ft 250 Ft 240 Ft Nsf ^jé yé ■ P „o,- P p A 95-ös benzin árának változása 2006-ban. Békásmegyeri gáncs az MO-snak A tiltakozók a levegő- és zajszennyezéstől tartanak Elemzők szerint nyilvánvaló, hogy az iráni nukleáris programmal szembeni ENSZ-szankciók hatására Teherán esetleg leállítja olajkivitelét, s ez a piacon komoly félelemérzetet kelt, hiszen a jelenlegi termelés növelésére már nincs reális esély. A külpolitikai helyzet, s hazánk külpolitikai elkötelezettsége mellett szintén a benzinár változását befolyásoló tényezőként szerepel a költségvetési hiány óriási mértéke, melynek kompenzációját célzó intézkedések sorozata még mindig várat magára. Mint ahogyan azt lapunknak Bőd Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár elmondta: a kormányzat a jelenlegi deficites helyzetben komolyan támaszkodik az üzemanyagból származó adóbevételre. Emiatt pedig nyilvánvaló, hogy a korábban a benzinár adótartalmának Bár a két választási forduló között is jelentkeztek a gazdasági szakemberek egy része által áremelésre okot adó problémák, a Mól mégis kivárt, s visz- szafogta azokat. Néhány nappal a második forduló után azonban végrehajtották az elmúlt hónapok legnagyobb üzemanyagár- emelését (benzinnél ez bruttó 8 forint volt literenként, gázolajnál pedig hat forint literenként). A gázolaj nagykereskedelmi árát a Mól csütörtökön szintén emeli bruttó két forinttal. csökkentésére tett ígéreteit a Pénzügyminisztérium már nem támogatja. Az európai átlagot tekintve is igen magas az üzemanyagra kirótt adó mértéke Magyarországon, jelenleg több mint ötvenszázalékos az arány: például az átlagosan (mától) literenként 290 forintba kerülő 95-ös benzin árából 160 forint automatikusan az államkasszába vándorol. Az egyre sűrűbbé váló, szinte heti rendszerességgel bejelentett üzem- anyagár-emelések oka a közgazdász szerint tehát egyáltalán nem az iráni helyzet piacra gyakorolt hatásában keresendő - ennek inkább rövid távú, lélektani tényezői vannak hanem a magyar gazdaság gyenge állapotában. Ezért is lenne fontos, hogy hazánk meg tudja tartani versenyképességét szomszédaival szemben, és ne hagyja a magyar benzinárat a végtelenségig emelni. A piaci szerep megtartása és elvesztése közötti pont az, ahol az államnak feltétlenül be kell avatkoznia - tette hozzá Bőd Péter Ákos . • Sz. A. É. Folytatás az 1. oldalról Richvalski Tibor, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy álláspontjuk szerint Békásmegyer, Békásmegyer-Ofalu és Csillaghegy mintegy ötvenezer lakosának az egészséges élethez való alkotmányos joga sérülne az autópálya megépülésével, mivel az érintett terület egy, az Ezüst-hegy által körülölelt „katlan”, ahol hatalmas lenne a levegőszennyezés és az ingatlanok is elértéktelenednének. Richvalski hangsúlyozta, hogy szervezetük nem ellenzi a hidat és az autópályát, ám egy régebben felmerült - Pomáz és Budakalász iparterületein áthaladó - nyomvonal mellett foglalnának állást. Béni Gyöngyi, a Nemzeti Autópálya Zrt. szóvivője ugyanakkor arról tájékoztatta a Hídlapot, hogy Budapest rendezési tervében 15 éve kijelöltek egy százméteres sávot, ahol majdan az autópálya haladhat. Mint elmondta, ennek megváltoztatásának ötlete fel sem merült. A körgyűrűre hétféle variációt dolgoztak ki, amelyek abban különböznek egymástól, hogy az út hol csatlakozik majd rá a 10-es útra, illetve hogy az egyes szakaszok a felszínen, hegybevájt-, vagy felszín feletti alagútban haladnak. Béni Gyöngyi elmondta, hogy a korábban tiltakozó Budakalásszal, Ürömmel és Pilisborosjenővel időközben sikerült megegyezni, viszont a III. kerületi önkormányzat egyelőre hajthatatlannak bizonyul, és továbbra sem járul hozzá, hogy területén haladjon át az elkerülő út. A szóvivő tájékoztatása szerint a békásmegyeriek által kifogásolt szakasz az Ezüsthegybe mélyen bevágva, korszerű védelmi berendezésekkel épülhetne meg - kompromisszum esetén - legkésőbb 2009-re. Budakalász polgármesterétől, Harcsa Lajostól megtudtuk, hogy az északi híd építése kezdetén történő tiltakozásukra alapot adó organizációs terv hiánya mára megoldódott, sikerült mindkét fél számára megfelelő kompromisszumot kötni. Eszerint a Cora közelében található körforgalomba csatlakozna az MO-s, a 11-es számú főutat pedig felüljárón vezetnék át. A polgármester hangsúlyozta, hogy a település számára az volt az elsődleges, hogy garanciát kapjanak arra, hogy a híd megépülésével egy időben egy Budakalászi elkerülő út is elkészüljön, és erről tavaly szeptemberben meg is egyeztek. Hasonló történetről számolt be Laboda Gábor, Üröm polgármestere is. Mint elmondta már három évvel ezelőtt sikerült megállapodni a Nemzeti Autópálya Zrt-vel. Eszerint a szóba került hét változat közül Üröm hármat elutasított, a többi négy között pedig prioritási sorrendet állított fel. Elsősorban az út felszín felett megépített, teljesen hangszigetelt alagútban történő vezetését támogatják. Laboda úgy fogalmazott, hogy „ez nem demokrácia”, ahol a civil szervezetek tiltakozása ilyen mértékben gátolhatja a közlekedési hálózat fejlődését. Üröm számára is rendkívül fontos, hogy az előreláthatólag 2007. októberére elkészülő ferde kábeles Duna-híd megépülésével megnövekedő forgalmat ne a mostani úthálózatra vezessék be. • Gábor Éva L A P ( S Z ) É L Nagy Balázs Egy élet a magyar fociért A siker kapujában állunk, az ajtó tárva, csak át kell lépni a küszöböt. Először a csoportmeccsekkel, majd a negyeddöntővel és sok-sok kicsi lépés után talán a fináléval. Szép álomnak tűnik, ami sokkal elérhetőbb közelségben van, mint valaha bármikor. 1986-ban volt akkor egy csapat, mely kijutott a világbajnokságra, annak reményében, hogy szállítani fogja az eredményeket. A folytatást mindenki ismeri, nyitásként 6- 1 a szovjetektől. Most van egy csapat, mely az utóbbi évek legnagyobb sikerét érheti el a luxemburgi U17-es Európa-bajnokságon. Fiatal fiúk ezek, akik meglepő módon Magyarországon szagoltak bele a profizmusba, olyan embereknek köszönhetően, akik úgy érzik, érdemes áldozni a magyar labdarúgásra, a fiatal tehetségek felkutatására. Az évekkel ezelőtt össze toborzott csapat elért arra a pontra, mikor már nem államhatárokon belül, hanem azon túl is megmutathatja tudományát. A selejtezőkön bebizonyította, hogy van keresnivalója ebben a korosztályban, de most a legjobb nyolc között kell valamit letenni az asztalra. Ezek a fiatal klasszisok nem rágódnak azon, milyen a mai magyar foci, hogy nincsenek pályák, hogy nincs pénz és az elmúlt húsz év nem hozott kiugró honi sikert. Ok most elindulnak egy úton, melynek első akadálya egy orosz csapat lesz, majd jöhetnek a házigazdák, végül pedig a spanyolok. Győzni kell, hogy legyen remény. Sansz arra, hogy kilábaljunk a gödörből, abból a mélységből, ahol más már feladta volna. Németh Krisztiánék játékát figyeli most minden magyar, minden sportrajongó, megrögzött fanatikus, s talán még a nagy öregek, Buzánszky Jenő, Grosics Gyula és a nagybeteg Puskás Öcsi is. Úgy kell játszani, hogy azt soha ne felejtse el senki, hogy annak évek múlva is legyen visszhangja. Mert hiába mondja minden külföldi szakember, hogy a magyar focinak dicső múltja van, itt az ideje annak, hogy valaki elismerje: a magyar labdarúgásnak jövője is lesz. Ezeknek a fiatal tehetségeknek köszönhetően. A legszebb ajándék lenne mindenkinek, főleg a ma 81. születésnapját ünneplő Buzánszky Jenőnek. Egy olyan adomány, melyet nem lehet kérni, talán csak remélni, hogy megérkezik. Mert a Dorogon élő legendás hátvéd megérdemli, hogy ne csak a 6:3, a berni ezüstérem legyen az állandó téma, hanem egy újkeletű siker: az U17-eseké. És Jenő bá olyan ember, aki a legszerényebb ajándéknak is tud örülni. Hajrá fiúk, hajrá Magyarország! Hozzuk haza az Európa-bajnoki aranyérmet! Buzánszky Jenőért, a magyar fociért és mindenkiért. Nem mellékesen a magyar labdarúgás szebb jövőjéért. Vége a köztársaságnak, ismét jön a Magyar Királyság? Akár már ősszel szavazhatunk a Szent Korona alkotmányának visszaállításáról Folytatás az 1. oldalról A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom népszavazást kezdeményez a királyság államformájának visszaállítására Magyarországon. A kérdést kedden nyújtották be hitelesítésre az Országos Választási Bizottsághoz. A következő lépésekről Toroczkai Lászlóval, a mozgalom elnökével beszélgettünk.- Milyen lépéseket tesz a közeljövőben a Hatvannégy Vármegye Ijjúsági Mozgalom, hogy népszavazásra kerüljön a kérdés? •- Az első feladat az OVB hitelesítés, amelyhez szükséges papírokat kedden nyújtottuk be az illetékesekhez. A papírok összeállításában több szakember, jogász is segítségünkre volt, és a Magyarok Világszövetsége is rendelkezésünkre bocsátotta azt a sablont, amelyet ők a kettős állampolgárságról szóló népszavazás megszervezésénél használtak. Bízom benne, hogy sikerül hitelesíttetni az egyszer már elfogadtatott kérdést, aztán megkezdődhet a kétszázezer aláírás összegyűjtése a népszavazás kiírásához.- Milyen eredményre számítanak, ha kiírják a szavazást?- Nagyon komoly kampánnyal készülünk, bár nem ad sok bizakodásra okot, hogy Magyarország jelenleg még egy nemzeti kormányt sem tud szavazás útján létrehozni. Ugyanakkor hiszek benne, hogy propagandával meg lehet győzni az embereket arról, hogy a történelmi alkotmány az elfogadható számunkra. A jelenlegi alkotmány 1949-ben készült, a kommunista diktatúra alatt álló Magyar- országban. Akkor Magyarországon interregnum (törvényes uralkodó nélküli állapot) volt, ilyen esetben pedig a hercegprímás, vagyis akkor Mindszenty József állt az ország élén. Ő volt az, aki megvédelmezte a köztársaságot, a további sajnálatos eseményeket az életében pedig ismerjük. Azóta szinte jogfolytonos a köztársaság, és jelenleg is az az alkotmányunk van, amelyet a bolsevik diktatúra erőltetett ránk.- Mennyire számítanak az emberek érdeklődésére ebben a kérdésben?- Úgy gondolom, az embereknek mára elege lett a pártpolitikából, és azok is, akik nem teljes mértékben értenek egyet a mi indokainkkal, dacból is a mi álláspontunk mellett fognak szavazni. Egy politikai perről van most szó, a Szent Korona alkotmányát diktatórikus eszközökkel megsemmisítették, ha pedig ezt demokratikus eszközökkel nem engedik megváltoztatni, az sokat elárul a jelenlegi hatalomról.- Van-e kidolgozott program, amelyet az emberek elé lehet vinni a kampány során?- Folyamatos konzultációkat folytatunk ez ügyben, történészek, politológusok keresnek fel engem személyesen is azért, hogy felajánlják a segítségüket, és a keresztény egyházi vezetéssel is szeretnénk felvenni a kapcsolatot. Néhány héten belül tartunk Budapesten egy szakmai konferenciát, amelyen a téma szakértői vitatják meg a lehetőségeket, történészek, jogászok segítségével kidolgozunk egy programot. Kilényi Géza alkotmányjogász szerint nincs realitása a kérdésfeltevésnek a mai Magyarországon. „Európában a monarchiák kikopófélben vannak, még a hagyománytisztelő angolokban is felmerült a királyság megszüntetése. Nem hiszem, hogy ebben a helyzetben lenne létjogosultsága egy ilyen szavazásnak” - mondta a Hídlap- nak az egyetemi professzor. A jogi helyzetről Kilényi Géza lapunknak azt mondta: az Alkotmánybíróság 1999-ben hozott egy határozatot, amely szerint népszavazás útján nem lehet alkotmányt módosítani, véleménye szerint viszont ez politikailag és jogilag is hibás, és a szocializmushoz való visszatérést jelzi. „1999-ben már megpróbálta az akkori igazságügyminiszter módosíttatni az alkotmányt, azonban nem tudott kétharmados többséget szerezni. Ennek a következménye például az is, hogy tizenhat éve ideiglenes alkotmányt használunk. A mai helyzetben sem látom annak a lehetőségét, hogy bármiféle változtatást végig lehetne vinni a magyar parlamenten” - mondta lapunknak az egykori alkotmánybírósági tag. Pálovics Klára
