Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-24 / 101. szám
www.istergranum.hu 2006. május 24., szerda • HÍDLAP 5 Jogtalanul tartóztatták le a magyarokat Pozsonyban Duray Miklós: tudatos provokáció történt, mert nincs olyan törvény, amit megsértettek volna Folytatás az 1. oldalról Az idegenvezetést Pozsonyban azóta semmilyen rendelkezés nem szabályozza, bárki szabadon kísérhet bárkit, és tájékoztathat a város történelméről. „Ha abból indulunk ki, hogy a város kénytelen volt hatálytalanítani a rendelkezést, akkor senki nem sértett törvényt, ellenben meg kell érteni, hogy a pozsonyi idegenvezetők védik a saját piacukat” - fogalmazott a szlovák gazdasági minisztérium másik, idegenforgalmi kérdésekben illetékes munkatársa, Gabriel Kuliffay. A szlovák szakminisztérium rövidesen megfelelő rendelkezést kíván hozni annak érdekében, hogy a magyar városnézőkkel megesett incidensek ne ismétlődhessenek meg; ehhez a tárca az Európai Unió véleményét is kikéri. A Hídlapnak sikerült elérnie a Szlovák Idegenvezetők Szövetségének elnökét, aki a magyar turistákkal vitába szállt, majd később a rendőröket is értesítette. Marian Bilacsics sajnálja, hogy így alakult a helyzet. Elmondása szerint csak figyelmeztetni akarta a magyarokat, hogy törvénytelen dolgot tesznek. „Ugyanakkor most is úgy gondolom, hogy törvényt szegtek, és a rendőrség helyesen járt el, mivel a történelemtanár előadása nem egy órán hangzott el, hanem egy kirándulás során. Egyébként egy komoly szakproblémáról van szó, inkább azzal kellene foglalkozni, nem pedig a szenvedélyeket szítani, amelyek tovább rontják a két ország közötti kapcsolatot” - érvelt a Hídlapnak Bilacsics. A magyarul nem beszélő idegenvezető hangsúlyozta azt is, nem azért hívott rendőröket, mert magyarokról volt szó. Szerinte ugyanis a más nemzetiséghez tartozó turisták mindegyikének volt szlovák idegen- vezetője... Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke az ügyet kommentálva elmondta: ha városi rendeletet sértettek is a turisták, egy közrendőrnek akkor sem lett volna joga beavatkozni. Az ismert felvidéki politikus szerint kétségbe vonható, hogy a magyarul nem beszélő idegenvezető miként értette meg a szekszárdi történelemtanár beszédét olyan mértékben, hogy egyértelművé váljon számára: jelen esetben idegenforgalmi előadást hall. „A rendőri túlkapás csak az egyik oldala a dolognak. A rendőrök valószínűleg olyan utasításra cselekedtek, amelynek a hátterében egészen más áll, mint egy idegenforgalmi rendelet megsértése. A körülmények arra engednek következtetni, hogy tudatos provokáció, magyarok elleni erődemonstrálás történt” - reagált a fejleményekre Duray. Csáky Pál szlovákiai magyar nemzetiségű miniszterelnök-helyettes hétfőn a Hídlapnak azt mondta: ameny- nyiben bebizonyosodik, hogy a szlovák hatóságok bármiféle szabálytalanságot követtek el, annak következményei lesznek. Az MKP-s politikus szerint a szerdai kormányülésen szó lesz az ominózus ügyről, és külön is tárgyal a belügyminiszterrel a fejleményekről, az eset lehetséges következményeiről és a várható szankciókról. • Pálovics Klára Az MKP-nak fontos a környezetvédelem A szaktárca vezetője, Miklós László Párkányban kampányolt Újabb kárt okozott a kormány? Az Alkotmánybíróság döntése jogi lavinát indíthat el Hétfő este a párkányi kultúrházban Miklós László környezetvédelmi miniszter és Bíró Ágnes kulturális államtitkár monda el kortes-beszédét egy szórakoztató est keretén belül. Bíró Ágnes, mintegy másfél éve tölti be a kulturális államtitkári posztot és ez alatt az idő alatt számos eredményt ért el (például a Rákóczi-szobor Kassán). Véleménye szerint a júniusi parlamenti választás tétje óriási. Az uniós csatlakozás a felvidéki magyarság számára is a fejlődés új távlatait nyitotta meg, de ehhez nemzetrészünk határozott érdekképviseletére van szükség a politikai döntések meghozatala során. Miklós László elmondása szerint az MKP képviseletnek köszönhetően az elmúlt két választási ciklusban több pénzt, tudtak a déli régióknak leosztani, mint bármikor ezelőtt. Kiemelte a környezetvédelem fontosságát. A víz- és csatornahálózat nélkül, a megoldatlan hulladékgazdálkodás mellett és ár- vízvédelem híján szinte lehetetlen egy- egy falu vagy város gazdasági fejlesztése. Ilyen helyen nehéz a beruházót rábeszélni, hogy telepedjen le, nehéz a fiatalokat otthon tartani, nehéz megőrizni kulturális és természeti örökségünket. Ezt az EU-ban is így látják, ezért a kohéziós alap pénzeszközei kimondottan csak környezeti és közlekedési hálózatok kiépítésére irányulnak. A strukturális alapok jó része is felhasználható környezetvédelmi beruházásokra. • 0. F. Folytatás az 1. oldalról Az alkotmány eleve felhatalmazza az önkormányzatokat rendeletalkotásra, de ezen túl önkormányzati jogokat és kötelezettségeket csak a parlament írhat elő, mégpedig kizárólag törvényben. A kormány tehát nem jogosult erre, pedig ez történt, amikor a lakásfinanszírozási kormányrendelet előírta, milyen lakáscélra adhat támogatást a helyi önkormányzat, és előírta, hogy azt helyi rendeletben is kell szabályoznia. A kormányrendelet - egyebek mellett - telek, új és használt lakás vásárlásához, lakás- bővítéshez, felújításhoz, továbbá lakáscélú kölcsön törlesztéséhez, és lakbértámogatáshoz teszi lehetővé az önkormányzati támogatást. A helyi támogatás lehet kamatmentes kölcsön, illetve részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás, de minden esetben csak rászorulók kaphatják. Azt, hogy ki a rászoruló, a kormányrendelet értelmében a helyi önkormányzatoknak kellett volna előírnia, illetve ellenőriznie. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az alkotmánybírósági rendelet azért lehet precedens értékű, mert bebizonyosodott, hogy a kormány túllépte hatáskörét, amikor az önkormányzatokra ruházta a felelősséget. „A magyar kormány rengeteg kötelezettséget és feladatot hárít az önkormányzatokra, a megfelelő finanszírozás biztosítása nélkül, ez a határozat végre bebizonyította, hogy ez jogtalan” - mondta a Hídlapnak Gémesi. „Az elmúlt négy évben különösen szembesülhettünk azzal, hogy a kormánytól az önkormányzatok feladatokat kaptak, ez azonban csak a rendeletek szintjén jelent meg, a költségvetésben már nem.” - reagált az alkotmány- bírósági döntésre Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnök^. Véleménye szerint ez a döntés figyelemfelhívó lesz a kormány ilyen irányú, jogtalan tevékenységét illetően, és reményei szerint ha a parlament meg is állapít önkormányzati feladatokat, akkor gondoskodik azok megfelelő finanszírozásáról is. • P. K. Szlovákia lenne a magyar víziturizmus gátja? A máig vitatott folyamszabályozás miatt alig jut víz a Szigetközbe itt a nyár, s a víziturizmus - logikusan - Magyarország fontos turisztikai érdekessége lehet, jobban mondva lehetne, ha az erre rendkívül alkalmasnak mondott Szigetköz területét megfelelően használhatnánk ki. Ám az Öreg- Duna medre gyakran kong az ürességtől, ugyanis a vízszint mértéke jelenleg a szlovák fél „jóindulatán” múlik. A gyönyörű, Európában egyedülálló természeti értékekkel rendelkező Szigetköz fellegvára lehetne nemcsak a természetjáróknak, hanem a vízi sportok kedvelőinek is, ugyan úgy, mint az említett területtel összefüggő, ám a Felvidéken található Csallóköz, ahol virágzását éli a víziturizmus. Tehát a magyar oldal - legalább is a kiüti gáttól a nagymarosi vízlépcsőig teijedő szakaszon - hátrányban van a szlovák oldallal szemben. Szokolai Sándor, az Öreg-Duna mellett fekvő Dunakiliti polgármestere a Hídlapnak elmondta, a legnagyobb problémát a vízállás mértékének kiszámíthatatlansága jelenti, ugyanis néha magas, néha pedig túl alacsony a vízszint, ami nagymértékben akadályozza az állandóan működő, turizmusra koncentráló létesítmények alapítását és fenntartását. Ez az állapot egyaránt visszavezethető a folyószabályozásra, az árterek védelmére létrehozott védművek és a bősnagymarosi vízlépcső felépítésére. Ezen kívül a kilencvenes évek elején megépítették a Szlovákia területén lévő dunacsunyi duzzasztógátat, ahol energiát is termelnek, illetve szabadidőcentrumként hasznosítják, vadvízi evezős pályát alakítottak ki és világ- bajnokságokat szerveznek. A polgármester még hozzátette, annyi víz van az Öreg-Duna medrében, amennyit a szlovák fél enged, a legjobb megoldás azonban egyértelműen a közös üzemeltetés lenne, éppen ezért a szigetközi települések önkormányzatai a két kormány megegyezését sürgetik. A víziturizmust azonban folyamatosan fejlesztik, idén júniusban már hatodik alkalommal rendezik meg a nemzetközi vízi fesztivált, szeptemberben pedig a szintén nemzetközi kajak-kenu marathonra kerül sor. Pesztenlehrer Ottótól, a Győri Vízmű sajtóreferense állítja, hogy a szlovák fél a nemzetközi egyezményhez igazodva mindig - a lehetőségekhez képest - megfelelő vízmennyiséget bocsát a magyar fél részére, többet, a hajóforgalom bonyolíthatósága miatt, nem is tud biztosítani. Ezzel szemben Droppa György, a Duna Kör vezetője a Hídlapnak elmondta, hogy a legnagyobb probléma az, hogy még nem született végleges megállapodás a magyar és a szlovák állam között a vízmennyiség szabályozásával kapcsolatosan, így most csak ideiglenes szabályozások vannak érvényben a területen. Ez pedig a nyári szezonban lényegesen tudja befolyásolni a víziturizmust, különösen, ha a Duna vízállása eleve alacsony, s a szlovák fél a lehető legtöbb vizet igyekszik az energiatermelő turbinák felé irányítani. Droppa György szerint a szlovák kormány jelenleg hajlik a kölcsönös megállapodás felé, s az ideális állapot az lenne, ha a két fél ötven-ötven százalékban osztozna a Duna vízmennyiségén. • B. G. Ml A VELEMENYE? Tegnap járt le a politikai falragaszok eltávolításának határideje, ennek ellenére úton-útfélen láthatók még a szavazásra buzdító hirdetések. Arról kérdeztük az embereket, hogy mennyire zavarják őket a politikai plakátok, és hogy szerintük kinek a feladata lenne ezek eltüntetése? Budai Zsigmond (fényképész) Nemcsak a közhangulatot, de a közíz- lést is rombolják a ilflK politikai plakátok. Jó tudni, hogy kötelezik a pártokat arra, hogy „rendet tegyenek” maguk után, bár nem hiszem, hogy egyik napról a másikra eltűnnek majd a hirdetések az utcáról. Az embereknek elegük van a politikából, és abból, hogy a pazarló kampány visszamaradt szemetét bámulják. Tordy Miklós (gépkezelő) Engem spéciéi nem I zavarnak a plaká- ! tok, sem a politikaiak, sem a reklámcé- lúak. Ha már szabály van rá, ezeket nyilván azoknak kellene leszedni, akik kiragasztották őket. Nemrég láttam erre pozitív példát, az egyik képviselő személyesen járt körbe a városban és szedegette le a saját plakátjait. Nagy Klára (férfiszabó) Rettenetesen zavarnak a politikai plakátok, komoly bünte- • tést kellene kiróni azokra a pártokra, akik nem takarítják el maguk után az ízléstelen, hazug kampányhirdetményeiket. Választásról választásra együgyűbbek és primitívebbek a plakátok, és az is bosszantott az idén, hogy indokolatlanul sokat költöttek rájuk. Nyári Rozina (tanuló) Ez lett volna az első választásom, de nem mentem el, mert egyetlen párt sem volt szimpatikus. Nem értek a politikához, de azt láttam, hogy mindegyik csak ígérget, vagy szidja a másikat. A plakátjaik is erről szóltak, nem lehet ezeket komolyan venni. Mostanra immunissá váltam a hirdetéseikre, már észre sem veszem azokat, de ha eltakarítanák őket, az csak jót tenne a városképnek. Súlyos baleset DömŐS. A település hajóállomását követő kanyarba túl nagy sebességgel érkezett egy 34 éves szlovák nő hétfőn délután, és kisodródott, az útról. Az autó egy betonoszlopnak ütközött, a sofőr súlyos sérüléseket szenvedett. Akár a címlapon is hirdethet! az ÚJ ESZTERGOMI VÁROSI telefonkönyvben! Hirdetésfelvétel: 06203S3623I
