Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-03 / 86. szám
www.istergranum.hu 2006. május 3., szerda • HÍDLAP 5 Megnyílik a zöldhatár Magyarország és Szlovákia között Egy hónapon belül „légiesül ” az államhatár, így gyalog, kerékpáron és csónakon is átmehetünk Folytatás az 1. oldalról A nemzetközi szerződés, amely az aláírásától számított harmincadik napon lép életbe, mindenekelőtt a határ- átlépés feltételeit szabályozza: kiköti, hogy milyen feltételekkel, mikor és hol lehet átlépni a szomszédos országba. A dokumentum előírja, hogy szlovákul, magyarul és angolul is fel kell tüntetni a határátkelő hivatalos nevét, és az átkelés „módját” - ami immár nemcsak szárazföldön, hanem vízen is történhet. Sok esetben tehát - például a Duna által elválasztott falvak között - csónakkal átjuthatunk a túloldalra, mégpedig úgy, hogy a partraszálláskor nem kell ellenőrzésre számítanunk, igaz, a határőrség szúrópróbaszerűen időnként ellenőrzi majd a túrázókat. A legtöbb természetes határátkelő Ásványráró közti átkelő október végétől május 1-ig szünetel. A szerződés egyébként nem csak a két ország állampolgárainak túrázását könnyíti meg, mert kimondja, hogy a kijelölt turistautakon az Európai Unióhoz tartozó államok és Svájc, valamint Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán állampolgárai is átléphetik az országhatárt. Az új feltételek között csónakkal lehet átjutni a túloldalra Ipolypásztó-Vámosmikola, Szap-Ásványráró, Izsa-Almásfüzitő, Pat-Dunaalmás, Mocs-Süttő, Karva- Lábatlan, Karva-Nyergesújfalu, Ga- ramkövesd-Esztergom, Párkány-Esz- tergom, Helemba-Szob, Helemba- Ipolydamásd érintésével, gyalogosan vagy kerékpárral pedig Ipolyvisnél (Tésa) nyílik majd ilyen lehetőség. • (szép) egész évben, reggel héttől este hétig miatt korlátozott lesz az átjárás. így lesz használható, de akadnak olyan például a rétisas fészkelése miatt a helyek is, ahol a környezetvédelem Bodak-Dunaremete és a SzapIV. Bélára emlékeznek Visegrádon Kárpótolják a magyar baromfitartókat A Szent György Lovagrend koszorúzza meg a király szobrát A bevételkiesést az unió és a minisztérium közösen kompenzálja Ma délután harmadik alkalommal koszorúzzák meg IV. Béla király szobrát a Szent György Lovagrend tagjai Visegrádon. A hagyományőrző rend tagjai reménykednek abban, hogy a ma még szűk körű megemlékezésből évek múltán hagyomány lesz. Visegrád Budapest felőli szélén álló városkapujánál, a Vízibástyánál áll IV. Béla király szobra. A visegrádi várrendszer kiépítésében, és így a város közel ezeréves fennállásában jelentős szerepet játszó uralkodó 736 évvel ezelőtt, 1270. május 3-án halt meg. A Szent György Lovagrend tagjai fontosnak tartják, hogy valameny- nyi történelmi személy szobránál rendszeresen megemlékezéseket tartsanak, illetve akinek még nincs, annak szobrot emeljenek - mondta el lapunknak ifjabb Cseke Lászl, a Szent György Lovagrend kormányzója. A közeljövőben Károly Róbertnek, a rend alapítójának a szobrát szeretnék felavatni. Ma délután 16 órakor a rend díszalakulatának részvételével vonulnak IV. Béla emlékművéhez, ahol méltató beszéd hangzik majd el, és koszorút helyeznek el a tatárjárás után az ország újjáépítésében és megerősítésében vitathatatlan érdemeket szerzett királyunk szobránál. • G. É. Hatmilliárd forintos kárenyhítésre lesz módja a hazai baromfiágazatnak, miután az unió mezőgazdasági miniszterei úgy döntettek, hogy a madárinfluenza miatti keresletcsökkenést kompenzálják. A támogatások pályázatokon keresztül igényelhetők majd, várhatóan már a következő hónaptól. A Baromfi Terméktanácshoz jelenleg is érkeznek a termelőktől az igények, kérések, arról, hogy ki mire szeretne támogatást kapni. Ezek alapján még a héten egyezet a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium a terméktanáccsal a javaslatokról. Ennek alapján készíti el a magyar tárca az igényeket, amelyeket Brüsszelbe, az Európai Bizottságnak juttatnak el. Amint ezeket jóváhagyják, azonnal meghirdeti a minisztérium, hogy milyen jogcímeken lehet pályázatot benyújtani a kárenyhítésre. Dékány András a tárca szóvivője lapunknak elmondta, hogy a gyorsabb ügyintézés miatt ezeket a pályázatokat várhatóan egy hónapon belül kiírják. Az előzetes igényfelmérés szerint kárenyhítést igényelhetnek majd a termelők tenyész tojás megsemmisítéséből eredő veszteségek kompenzálására, a munkáltatók terheinek enyhítésére, így járulék kompenzációra is. A terméktanács becslései szerint csak az exportkiesés okozta kár meghaladja az 5 milliárd forintot, az ágazatot ért összes veszteség azonban ennek közel háromszorosa, 13 milliárd forint körül van. Ebből 6 milliárd forintot lehet különböző jogcímeken kárenyhítésként kifizetni majd. A költségek egyébként fele-fele arányban oszlanak meg az unió és a tagállamok nemzeti büdzséje között. Dékány András elmondta, óriási eredménynek számít, hogy az unió rábólintott a kárenyhítésre, mivel a sertés és baromfiágazatot nem támogatja az unió. A nemzeti támogatásból persze adható állatjóléti támogatás, valamint a fogyasztók bizalmának visszaszerzése érdekében, ösztönzésképpen, a marketingre is adnak pénzt. • (gál) Két kilóba kerülhet rövidesen egy kiló kenyér A benzin és gabona árának emelkedésével indokolják a drágulást Folytatás az 1. oldalról Robbantással fenyegetódzött Párkány. Elfogták azt a 19 éves fiatalt, aki múlt pénteken telefonált be a rendőrségre azzal, hogy bomba van elrejtve a párkányi szakmunkásképző iskolában. A rendőrök átkutatták az épületet, de nem találtak robbanószert. A nyomozás során kiderült, hogy a gyanúsított egy utcai fülkéből telefonált. A fiatalembert elfogták a rendőrök, tettéért egy év börtönbüntetésre számíthat. Bővült a szórakoztató park Dunaszerdahely. Műfüves futball- pályát, strandröplabdapályát, négy streetball-pályát és egy felújított játszóteret adtak át a Vásártéri szórakoztató és pihenő parkban. A legnagyobb beruházás, a 15 millió korona befektetést igénylő új, műfüves futballpálya magántőke bevonásával valósult meg. Milliárdos beruházás Nyílra. Jirko Malchárek gazdasági miniszter aláírta azt a befektetési szerződést, amelynek köszönhetően a Visteon cég Nyitrán gépkocsi-alkatrészeket gyártó üzemet, Máriatölgyesen pedig raktárt épít 2,65 milliárd korona, azaz majd 19 milliárd forint értékben. A több mint ötszáz embernek munkát nyújtó befektetést a szlovák kormány 423 millió koronával segíti. Az egyik a liszt árának emelkedése, a másik pedig az üzemanyagok drágulása, melyet nemcsak a szállításhoz, hanem a kemencék fűtéséhez is használnak a sütőiparban. A titkár szerint nagy gondot okoz az intervenciós felvásárlások okozta hazai gabonahiány is, a kevés, belföldre megmaradt gabonához pedig csak drágán lehet hozzájutni. A legtöbb termelő ugyanis a tavalyi termést az uniónak ajánlotta fel intervencióra. További költségeket jelent a minimálbéremelkedés, és a higiéniai feltételek szigorítása is. Werli józsef szerint a pékségek az áremelés nélkül képtelenek a veszteségek megállítására, ráadásul a magasabb előállítási költségek miatt nem haladnak a technológiai fejlesztések és a bérfelzárkóztatás sem. „Az átadási árat minimum nyolc-tíz forinttal kell emelni ahhoz, hogy a veszteségtermelést meg lehessen állítani az ágazatban, de egy fejlődőképes, nyereséges üzletág létrejöttéhez még többre lenne szükség” - mondta lapunknak Werli. Bár a fogyasztói ár megállapítása a kereskedők privilégiuma, a jelen arányokkal számolva kétszáz forint körül is alakulhat egy kiló fehér kenyér ára, ha a drágulás bekövetkezik. A gazdák ugyanakkor úgy vélik, nem az intervenciós felvásárlásokban van a hiba. A szakértők szerint minden termelőnek az a legfontosabb, hogy minél jobb áron adja el a gabonáját. Amíg azonban a tavalyi termésért az unió kilónként huszonhét forintot fizetett, addig itthon ugyanazt a minőséget már csak huszonegy forintos kilónkénti áron lehetett eladni. Ez alapján természetes, hogy a legtöbben a nagyobb összeget kínáló felvásárlót választották, ennek következtében ma már itthon is csak huszonhét forintért lehet gabonát venni. • Pálovics Klára YE? A paksi atomerőművet a tervezettnél 20 évvel tovább akarják üzemeltetni, ezzel párhuzamosan a mohi erőmű harmadik és negyedik blokkját is üzembe akarja helyezni az olasz befektető. A két hír kapcsán arról érdeklődtünk az emberektől, hogy mennyire tartják szükségesnek és veszélyesnek az atomenergiát? Tóth Viktorné Erzsébet (nyugdíjas) j Ha tehetném, az í összes erőművet bezáratnám. A csernobili baleset bizonyítja, hogy az emberiség nem érett és soha nem is lesz érett ahhoz, hogy ilyen kockázatos dolgokkal felelősségteljesen tudjon bánni. A legtalálóbb hasonlat erre a helyzetre, hogy gyermekkézben a fegyver, ami bármikor elsülhet, és annak beláthatatlan következményei lehetnek. Kálmán Róbert (számítástechnikus) m Ellenzem az atomerőművek létesítését, különösképpen I olyan területeken, amelyek egy baleset esetén emberek ezreit veszélyeztetné. Hajói tudom, a paksi erőmű keleti li- cenc alapján készült, elavult konstrukció, nem érezném biztonságban magam a környékén. Borsos Aliz (tanuló) Szerintem minden energiaforrásnak megvannak a maga veszélyei. A széntüzelésnek a füst, a vízierőműveknek a természeti környezet megváltozása, az atomnak pedig a sugárzás. Vannak azért különbségek a kockázat mértékében, ebben talán az atomerőmű vezet, de azt olvastam, hogy egy reaktor az egyik legbiztonságosabb, ember alkotta találmány. Ennek ellenére nem szívesen laknék Pakson. Bállá Gerzson (villanyszerelő) Nem örülök sem a paksi, sem a mohi fejleményeknek, mert mindkettő olyan közel van, hogy ha probléma történne bennük, azt itt nálunk is meg- éreznénk. Jobb ezekbe bele sem gondolni, mert akkor állandóan csak aggodalmaskodna az ember. Egymillió a rászorulóknak Szentendre. Egymillió forintos segélyt ajánlott fel a szentendrei árvízkárosultak megsegítésére Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere az önkormányzat nevében. Szentendre polgár- mesteri hivatala a rászoruló lakosok számára hamarosan ki is utalja a pénzt, a rászorultság fokának függvényében. Akár a címlapon is az ÚJ ESZTERGOM telefonkönyv Hirdetésfelvétel: 06 20 353 6231
