Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-18 / 97. szám

4 HÍDLAP » 2006. május 18., csütörtök www.istergranum.hu Filmforgatás az erődben Komárom. Nemrég kezdtek neki a ko­máromi Monostori Erődben egy kopro- dukciós alkotás forgatásához, a munkák várhatóan május végéig tartanak majd. A Szász János rendezésében Csáth Gé­za naplói alapján, „Ópium” címet viselő német-magyar produkcióban dán és norvég vendégszínészek is szerepelnek. Emlék a hídépítőnek Vágsellye. Feketeházy János mér­nök, hídtervező tiszteletére avatnak emléktáblát május 20-án, szombaton, Vágsellyén, az ő nevét viselő Magyar Házban. A szakember nevéhez fűző­dik például többek közt az Operaház tetőszerkezetének, a Déli vasúti ösz- szekötő, illetve a komáromi Erzsébet híd megtervezése. Is-ls Napok Pilismarót. A település iskolája név­adójának tizedik, évfordulóját ünnepli, amely alaklomból háromnapos Bozókys „Is-Is” Napokat rendeznek. Csütörtökön délelőtt kézműves progra­mokon, délután pedig sportvetélkedőn vehetnek részt a diákok. Másnap pénte­ken kiállítás-megnyitóval egybekötve leleplezik az úgynevezett „Adományfa­lat” este hat órakor. Szombaton rende­zik meg a Bozókys diákok találkozóját, de lesz pedagógustalálkozó és Ki mit tud is. A program este táncházzal zárul. Kik csalnák lépre a magyarországi méhészeket? A támogatás növelése helyett a kormány csak tologatja a pénzeket Folytatás az 1. oldalról Malya Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület titkára kérdé­sünkre kifejtette: szó sincs a támogatá­sok növeléséről, ugyanis az emlegetett összeg az összesen 1 milliárd forintos alappal működő Méhészeti Nemzeti Programnak - ami fele-fele részben uniós, illetve nemzeti forrásokból áll össze - mindössze 2 millió forintos „résztámogatási csoportja”, amit rá­adásul úgy „növeltek”, hogy egy ke­vésbé népszerű területről irányították át a megmaradt pénzt. Vagyis szimplán a pénz átcsoportosítása történt, ame­lyet a méhészek gyógyszer és permet- szer-vásárlásra, valamint répacukor­költségekre fordíthatják. Egy méhész méhcsaládonként számla ellenében összesen 6 eurónyi, azaz 1500 forint­nyi támogatást kaphat (a gazdák átla­gosan 60-70 családdal dolgoznak). Ez a támogatás segítséget jelent ugyan, de a méhészeknek a szigorú uniós előírásokkal is meg kell küzde­niük. Egyre nehezebben bírják a ver­senyt annak ellenére, hogy Európa- szerte hazánkban pergetik az egyik legjobb minőségű mézet. Ezért is vet­ték a bátorságot még tavaly február­ban arra, hogy az uniós élelmiszer­könyv megváltoztatását kérjék Brüsz- szeltől. Azt nem sejtették, hogy az ügy - Baroso elnök személyes ígérete ellenére - igen sokáig húzódik majd, hiszen a mai napig sem „nyitották meg” az élelmiszerkönyvet, mert azt úgymond csak Magyarország kezde­ményezte... A módosítás érdekében azóta nemzetközi egyeztetések indul­tak meg, már több tagállam is fel­emelte szavát az ügyben, így egyre nagyobb az esély a kedvező döntésre, azaz az európai, jó minőségű méz pi­aci védelmére. A termelők a minőségi ellenőrzés és az összetevők határér- { tékének szigorítását szeretnék elérni, mert most úgy érzik, semmilyen esz- í köz nincs a kezükben az unión kívül­ről importált kétes eredetű és minősé­gű, méznek nevezett, olcsó termékek ellen. Az unió ráadásul nem fordít fi­gyelmet a mézfajták elkülönítésére sem, kizárólag akác-, illetve virágmé­zet ismer el. A méhek azonban már teljes gőzzel gyűjtik a nektárt, a repce után az akác is virágzásnak indult, ezen kívül régiónkban főként napra­forgóra, hársra, sőt, még gesztenyére is viszik családjaikat a méhészek. * Szabó Hajnal Derékszöges üzleti ellentét Nyitrán Folytatás az 1. oldalról A bevásárlásra és rekreációra szolgáló objektum összesen 30 ezer négyzetméter alapterületű lesz, melyben több üzlet, ezen kívül játszótér, park és étterem kap majd helyet. A város ugyan örömmel fo­gadta a komplexum létrehozásának ötle­tét, de annak elhelyezkedésében kivetni­valót talált, majd ki is nyilvánította, hogy 90 fokkal el kellene forgatni az épületet. Nyitra döntést hozó testületé szerint erre azért van szükség, mert a mostani tervek szerint a jelenleg rekreációra használt te­rületet út választaná el a folyótól, és ez feltehetően zavarná a pihenni vágyókat. A város nehezményezi, hogy az áruszál­lítás, és a 850 férőhelyes parkoló is a je­lenleg parkként funkcionáló mezőn len­ne megoldva. A befektető kijelentette, hogy a fentiek nem okozhatnak környe­zetvédelmi problémát, és kitart eredeti elképzelése mellett, s nem szeretne vál­toztatni a projekten. A beruházó makacsságát azzal indo­kolja, hogy a komplexumhoz szüksé­ges telkek tulajdonosaival már megkö­tötte a szerződéseket, és ha elforgatná az épületet, újra kezdhetné az egyezte­tést az új tulajdonosokkal. Az eredeti tervek szerint június folyamán kellene megkapnia az ICT Istrocontinak az épí­tési engedélyt, hogy a létesítmény meg­nyithassa kapuit a jövő év ősszel, de a fentiek tükrében mindez meglehetősen bizonytalan. • Szép Éva L A P ( S Z ) É L Vödrös Attila Le a terhekkel! A legutóbbi parlamenti választások eredményét nagy mértékben be­folyásolta az Orbán Viktor ellen indított példátlan lejárató kampány. Tulajdonképpen a Fidesz-MPSZ elnökének többezernyi pert kellene indítania a rágalmazókkal szemben, ami lássuk be: elképzelhetetlen. Annak ellenére elképzelhetetlen, hogy Magyarországon napjainkban 2811 bírói hely betöltött, ami két és félszer annyi, mint az uniós átlag!... Ennek ellenére az ügyek intézésének gyorsaságában a nagy családon belül az utolsók között kullogunk, azaz sok az eszkimó és kevés a foka - sok a bíró, kevés az elintézett ügy! Ily módon Orbán elnök úr öreg nagypapa lenne, mire az utolsó perére is pontot tenne a „dübörgő” igazságszolgáltatás. Ettől természetesen a rágalmazás, a lejárató kampány még tisztesség­telen, igazságtalan marad. S ha egy ilyen igazságtalan ügyet bírósági úton képtelenek vagyunk elintézni, akkor valamiféle társadalmi ösz- szefogásra lenne szükség annak érdekében, hogy a demokratikus Magyarországon senki ne élvezhessen politikai előnyt abból, hogy ellenfelét igazságtalanul bármivel is - például, hogy diktátor hajlamú - vádolja. A társadalmi összefogást e sorok írója úgy képzeli el, hogy egyszerűen nem vásárolja meg, nem nézi, és nem hallgatja azo­kat az újságokat és elektronikus hírközlőket, amelyek következetesen az igazságtalanság bűnébe esnek. Sietve hozzáteszem, most olvasóink egy része azt mondja, hogy sze­rénységem is szokott a másik oldal vezető politikusaira ezt-azt írni, mondani. Igen, szoktam! Azt szoktam mondani, és valószínűleg eb­ben velem mindenki egyetért: becsületes munkával nem lehetett az elmúlt másfél évtizedben akkora vagyonra szert tenni, amekkorára Gyurcsány Ferenc szert tett; meg azt is szoktam mondani: hogy Gyurcsány Ferenc a kommunista nomenklatúra embere... No, de ki az, aki vitatja, hogy Gyurcsány Ferenc a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség felső vezetésébe tartozott, ki az aki, vitatja: feleségének nagy­apja, a Rákosi- és a Kádár-rendszer egyik félelmetes, utálatnak ör­vendő figurája volt. Azt is írtam ezeken a hasábokon, hogy a szocia­listáknak és a szabad demokratáknak az ország felemelésére se ötle­tük, se programjuk nincs, és tessék, most bebizonyosodik, a volt kor­mány nem lendületből folytatja a munkáját, hanem mindenféle titko­sított összejöveteleken próbál összehozni valamit, ami akár program­nak is nevezhető. Fölteszem a kérdést, Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt támadónak tűnik-e az a kijelentésem, hogy képtelen Magyarország gazdasági felemelkedését megvalósítani! Sértő-e, hogy túl nagy rajta a kabát? Sértő-e, ha kérem, távozzon közéletünkből? Nem hiszem, hogy sértő, inkább jó szándékúnak mondható. Levenné magáról az elviselhetet­len terhet, megkönnyebbülne. Ő letenné az ország gondjainak terhét, mi magyarok, letennénk a számunkra terhes kormányt, azaz valódi országemelkedés vehetné kezdetét. A léghajó süllyedését is a fölösle­ges holmik kidobásával állították meg. Kész átverés vagy jogos költség a kiszállási díj? Szabad a gazda: a háznál nyújtott szervizszolgáltatások díjaira nincs szabályozás Folytatás az 1. oldalról Dallos Jenő rajza A fogyasztók egyetlen védekezési eszköze az előzetes tájékozódás és a talpraesettség lehet. Erre hívta fel a fi­gyelmet az Országos Fogyasztóvédel­mi Egyesület (OFE) esztergomi iro­dájának vezetője, Erős Miklós is, aki hozzátette, hogy a helyi irodában még nem tettek panaszt aránytalanul ma­gas kiszállási díjak miatt. Ennek sze­rinte az is magyarázata lehet, hogy vi­déken közelebb állnak egymáshoz az emberek, humánusabbak a kiszállási díj tekintetében is. Az OFE jogásza, Vasas Éva is meg­erősítette, hogy a kiszállási díj sza­badáras termék, amely akár a verseny eszköze is lehet. Fontos, hogy a fo­gyasztók minden esetben előzetesen kérdezzék meg a kihívott szakembert a fizetendő díjakról. Az egyesület fel­adatai közé tartozik egyébként a fo­gyasztók tájékoztatása, illetve a pana­szos ügyek kezelésében való közre­működés. Vasas Éva kérdésünkre el­mondta, hogy a kiszállási díjak ügyét az Európai Unióban sem szabályoz­zák. A közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályok és a magyar törvény harmonizációja megtörtént, különbsé­gek esetleg a jogszabályok érvénye­síthetőségében, a lehetőségek telje­sebb körű ismeretében, így azok jobb kihasználhatóságában van. Magyaror­szágon is működnek a viták bíróságon kívüli rendezését lehetővé tevő úgy­nevezett békéltető testületek, amelyek a hatékonyabb fogyasztói érdekérvé­nyesítést biztosítják. A kiszállási dí­jakkal kapcsolatos visszaélések ugyan túl alacsony összegűek ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljenek, vi­szont túl magasak ahhoz, hogy „átve­résként” elkönyvelhetők legyenek, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni az előzetes tájékozódás fontosságát. A kiszállási díjak tekintetében je­lentős különbség mutatkozik a fővá­ros és a vidék, így régiónk gyakorlata között. A budapesti szervizek valami­vel gátlástalanabbak: sok esetben annyiszor kérik el a díjat, ahányszor kimennek a helyszínre, akkor is, ha a szerelő hibájából kell visszatérni. Az Electrolux esztergomi márkaszerviz- feladatait ellátó háztartási gépszerelő, Lehner József lapunknak elmondta: a kiszállás költségeit nagyon nehéz ér­vényesíteni a megrendelőkkel szem­ben. Noha a helyszínre való kiutazás pénzbe és időbe kerül a szerelőknek, gyakran előfordul, hogy az anyagot és munkaidőt nem igénylő egyszerűbb javításokért a szerény körülmények között élőktől, és a nyugdíjasoktól nem kér pénzt. Egyébként Esztergom belterületére 1500 forint, a környék­beli településekre pedig 2 ezer forint a kiszállás díja. Ha még messzebbre kell utazni, az kilométerenként 80 fo­rinttal növeli a költségeket. A budapesti Krisztinavárosi Gelka Szerviznél a főváros területére való ki­szállás ára 2 ezer-2 ezer 500 forint, vi­dékre pedig kilométerenként 40 forin­tért mennek házhoz - tudtuk meg Kő­falvi Gábor szervizvezetőtől, aki azt is elmondta, hogy a kiszállási díjat csak egyszer számolják fel. A számítástech­nikai javításokkal foglalkozó T-Gom Szuperszerviznél Budapesten 3 ezer 990 forintos kiszállási díjat kell fizetni, de ha három órán belüli javításra van szükség, akkor 8 ezer 990 forint a díj. Az utóbbi időben a közműszolgálta­tóknál is elteijedt a kiszállási díj gya­korlata, ami igencsak meglepheti a fo­gyasztót. A budapesti áramszolgáltató­nál, az ELMŰ-nél például az indoko­latlannak minősülő kiszállásokért tíz kilométeren belül 3 ezer 840 forintot számláznak ki. Esztergomban és kör­nyékén az ÉGÁZ dorogi kirendeltsé­gét értük el, ahol úgy tájékoztattak, hogy téves, vagy más forrásból eredő meghibásodások esetén sem kémek ki­szállási díjat, de ha díjhátralék miatt mérőleszerelésre kerül sor, annak költ­ségeit, így a kiszállási díjat is felszá­molják a fogyasztónak. • Gábor Éva

Next

/
Thumbnails
Contents