Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-12 / 71. szám
4 HÍDLAP • 2006. április 12., szerda www.istergranum.hu Csőd szélén az idősotthonok Szlovák-magyar célkeresztben a Fidesz? A normatívacsökkentés miatt emelkednek az ápolási díjak Duray: a közös félsz és az ellenséges érzés köti össze a kétfélét Folytatás az 1. oldalról Gáspár Gyuláné intézményvezető elmondta: főként az emelt szintű ellátás normatíváját fogták vissza jelentősen, ilyennek számít az intézmény részeként működő otthonház, ahol a lakók egyedül lakhatnak és saját vizesblokkal rendelkeznek. Más kérdés, mi számít valójában emelt szintnek, mert egyfajta megközelítésből az elszeparált élettér lenne a normális élet minimális feltétele. Amiben viszont az intézmények reménykedhetnek valamelyest, az a súlyos állapotú, úgynevezett demens bentlakók gondozása után járó kiegészítő támogatás. Ezzel azonban az a baj, hogy alig van valaki azzal tisztában, valójában melyek azok a kritériumok, tárgyi-személyi feltételek, amiket ehhez az otthonnak teljesítenie kell, és bár végül az erőteljes tiltakozás hatására az utolsó pillanatban még módosítottak a normatívákon, ma az általános szintű, alapellátás támogatása sem éri el a korábbi mértéket. Az időseknek Gáspár Gyuláné szerint még mindig nagyobb biztonságot nyújt egy önkormányzati intézmény, mert például a komáromi önkormányzat megígérte: sosem emelik a bentlakás díját a nyugdíjemelést meghaladó mértékben, amennyiben pedig képtelenek finanszírozni a működést, végső esetben megyei fenntartásba adhatják át az intézményt. Sok magánotthonban viszont teljesen kiszolgáltatottá válnak az idősek, mert a működtetőknek egyre kevésbé tűnhet jó üzletnek a szociális szféra, veszteségüket pedig drasztikus díjemeléssel próbálhatják kompenzálni. Jelentősen nőttek a díjak az egyházi fenntartású nyergesújfalui Szent Mihály otthonban is, itt már most látszik, hogy éves szinten mintegy 4,8 millió forint veszteséggel kell számolniuk. A 31 lakó egy része fokozott gondozást igényel, ezért megpróbálnak élni a kiegészítő normatíva lehetőségével. Eddig a betegek felét vizsgálták meg a hivatalosnak elfogadott „demencia centrumban” és készült el a szakvélemény. Az igénylések átfutási, elbírálási ideje nem csekély, az otthonnak addig is nap mint nap meg kell küzdenie a forráshiánynyal, a bezárás azonban szerencsére eddig nem merült fel. * Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Duray szerint valószínűsíthető, hogy a már említett két miniszterelnök fogott össze a , jó ügy” érdekében. Gyurcsány Ferenc a hír kapcsán a szlovák titkos- szolgálatra hivatkozott, de ez azt nem cáfolta, és nem is erősítette meg. „Lehet, hogy pont ezt kérte a magyar miniszter- elnök a szlovák szervektől?” - mondta Duray Miklóstól megtudtuk, hogy az MKP azután, miután „kiderült”, hogy felvidéki magyarok robbangatnának Budapesten, nyilatkozatot adott ki, amelyet sem az MTI, sem a Duna TV, sem pedig a Kossuth rádió nem volt hajlandó közölni. A szlovákiai magyar párt az eltitkolt közleményben kinyilatkoztatta, hogy a robbantás nem az ellenzéki párt javára válik, és az elemzők is egyetértenek abban: a kisebb választási részvétel éppen az MSZP - SZDSZ csoportosulásnak kedvező. lapunknak Duray, és hozzátette: mivel Magyarország hivatalosan kijelentette, hogy a robbantásról szóló információ a szlovák hírszerzéstől származik, a szlovák szerveknek is reagálniuk kellett volna erre. Ha viszont nem a Duna bal partján lévő ország titkosszolgálata értesítette a magyar hatóságot, akkor meg kellett volna cáfolni a rémhíreket. A szlovák hatóság viszont sehogy sem reagált. Hétvégén kinyit a strand Párkány. Szombattól hétfőig kivételesen megnyílnak a párkányi fürdő kapui a látogatók előtt. A felvidéki strand naponta 10 és 18 óra között üzemel majd. Húsvétvasárnap, azaz április 16-án további meglepetésekkel, mint például tojáskereső versenynyel, gyermekprogramokkal, diszkóval várják az érdeklődőket. Húsvétváró foglalkozás Nyergesújfalu. Az Ady Endre Művelődési Ház Május 1. téri gyermek- könyvtárában húsvétváró délutánra várják az érdeklődő gyerekeket április 14-én, pénteken 15 és 16.30 óra között. A hatalom tébolya Nagy volt az öröm az MSZP táborban vasárnap este, és ez a belső pucs- csal a miniszterelnöki székbe repített egykori KISZ titkár, ma milliárdos egyébként is híres mimikáján is híven tükröződött. A hatalomba helyezett, és ezt az ilyen-olyan úton megszerzett mil- liárdjaihoz hasonlóan megérdemeltnek gondoló vezér ezúttal meg sem próbált uralkodni magán. A korábban kivillantott fogak most is a hívekre vicsorogtak, mielőtt beletéptek volna a Gyurcsány számára már-már politikai ellenfelét megtestesítő narancsos buktába. Jó érzésű emberben a többemeletes, figyelő arckép után ez ismét félelmet keltett: világos kinyilvánítása annak, hogy a Fi- deszre szavazó milliók mire számíthatnak. A hatalomtól, és a számukra egyértelműen elkönyvelt újabb kormány- alakítástól megrészegült miniszterelnökről szép lassan lehullik az eddig is potyogó, a tanácsadók által javítgatott máz: lassan, de biztosan úrrá lesz rajta a hatalmi téboly, felszínre tör az eddig elítélendő, orbáni attribútumnak kikiáltott arrogancia és a mindenhatóság érzete. A saját valós énjét eddig kordában tartó nagyvezér kézcsókra nyújtott keze, és az azt csókkal ihlető szimpatizáns olyan időket idéz, amely a jelenleginél is sötétebb képet fest Magyarország jövőjéről. A részsiker kiváltotta eufória fölébe nőtt minden, eddig úgy-ahogy sikeresen láttatott politikusi etikettnek, a férfi kézcsók ugyanis meglehetősen félreérthető, sőt egyenesen riasztó tisztelet-kifejezőformula. Ha a négy évvel ezelőtt az akkori miniszterelnöknek, Orbán Viktornak kezet csókoló idős hölgy a szabad demokraták és szocialisták akkori véleménye szerint egy autokrata diktatúrát vetített -előre, akkor kérdem most: egy baseball-sapkás férfi csókja Gyurcsány kézfejére vajon mit sejtet? Hol van most a négy évvel ezelőtti esetet öles betűkkel hozó, hetekig tupí- rozó, magát függetlennek mondó média ? Hol vannak az akkor a témában megszólaló, és azt elítélő „ szakemberek”, politológusok, pszichológusok? Téboly, hogy a többek lelkes és nyilván kifizetődő támogatásával tudatosan elvakított közvéleményt az események puszta tálalásával mennyire képes befolyásolni a hatalom, hogy milyen szervezettséggel képes elfedni, orxvelli módon átformálni, meg nem történtté tenni a számukra kellemetlen történéseket. Az egyre inkább fékevesztett, gátlástalan és az újabb jogosítványra ácsingózó, a tizenötmilliós magyarság nagyobbik részét leigázni készülő hatalom tébolya ez. Mert - hiszen nyíltan is vállalják —: Igen. Ez az út. Ez a cél. • Bukovics Krisztián A szlovák hírszerzés szóvivője, Vladimír Simko a médiumok folyamatos zaklatását követően úgy nyilatkozott: , ,Nincs elegendő információm arra, hogy én spekuláljam ki, honnan szerezték a külföldi tömegtájékoztatási szervek azt a hírt, amit közzétettek”. A szlovák rendőrség országos alelnöke, Jaroslav Spisiak pedig lesújtó véleményt fogalmazott meg Magyarország miniszterelnökére nézve: „Ha rendelkezésre is állna ilyen információ, a rendőrség azt az életben nem kürtölné világgá”. A megkérdezett szakértők szintén kétségbe vonják a robbantási szándék valóságtartalmát, és egyetértettek abban is, hogy ilyen értesüléseket mindaddig nem szokás a nyilvánosság elé tárni, amíg nem leplezik le a gyanúsítottakat. „Tény, a sajtóban 2006. március 28-án, kedden jelent meg az első híradás arról, hogy a dunaszerdahelyi - ma már nem létező - rríaffia, vagy annak köreiből szerzett információk alapján Budapesten, feltehetően határon túli magyar bűnözők robbantani akarnak, vagy merényletet akarnak elkövetni” - áll az MKP ügyvezető alelnökének írásában a www.duray.sk honlapon. Duray leíija, hogy az ügy megoldását illetően több feltételezésre is lehetne jutni. Egy a sok közül például, hogy akár a Gyurcsány körüli kampányszakemberek ötlete lehetett az egész, és a szlovák titkosszolgálatot arra kérték, hogy tartsa a hátát, azaz ne cáfolja, hogy tőle származik az információ. Az írásból kiderül az is, hogy a félelemkeltésen kívül a robbantásos álhíreknek több célja is lehetett: így például az, hogy a kampány hajrájában sor kerülhessen a nagygyűlések megakadályozására vagy feloszlatására, hogy rossz hangulatot lehessen kelteni a határon túli magyarok ellen, netán az ellenzék gyanúba keverése is lehetett a cél, és végezetül arra is kiváló eszköz lehetett volna, hogy befolyásolható legyen a választások végkimenetele. „Ezen a híren - mivelhogy álhír - elszórakozhatnánk, ha nem lenne benne egy kockázati tényező. Aki kitalálta, jöhet egy további ötlettel. Vádalku gyanánt ugyanis valakit megbízhat egy kisebb robbantás végrehajtásával. Vagy valakivel betelefonáltál a rendőrségre, hogy bomba van elrejtve a Kossuth téren, és a rendőrség kénytelen lesz lezárni a teret. Remélem azonban, hogy sok magyar ember nevelkedett népmeséinken, ezért nem dőlnek be. Ettől függetlenül szégyen, hogy hová süllyedtünk, azaz süllyedt a miniszterelnök. Hogyan fogjuk magunkról lemosni ezt a gyalázatot?” - fejezi be népmeséjét saját internetes honlapján Duray Miklós. • Szép Éva Mennyit ér a népakarat a Hokimmal szemben? Folytatás az 1. oldalról A legnagyobb arányban - 93 százalékkal - a tátiak utasították el a beruházást, Mogyorósbányán 83 százalék feletti, míg Esztergomban 74,25 százalékos volt ez az arány. Török Adám tokodi jegyző lapunknak elmondta, a településen 2258 érvényes szavazatot adtak le a Holcim- üggyel kapcsolatban, s 1926-an nemmel voksoltak, így a település 85,3 százalékban elutasította a gyár megépítését. Váradi Tibor, a Védegylet tagja lapunknak úgy nyilatkozott: fontos és nagy hatása lehet a hét végi eredményeknek - különösen pszichológiai téren - a soron következő tokodaltárói, majd a jelentősebb, ügydöntő nyergesújfalui népszavazásra. Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa lapunknak elmondta, a május 14-ei nyergesújfalui szavazásig még fennmaradó közel egy hónapban elsődlegesen Nyergesújfalura koncentrálnak majd, igyekeznek minden háztartásba eljuttatni szóróanyagaikat, s újabb lakossági fórumok keretein belül is megosztják véleményüket a lakossággal. Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa a Hídlapnak elmondta: a hét végi szavazás eredményeinek óriási a jelentősége, főleg az előzmények ismeretében. Hiszen az önkormányzatok és a lakosság is kezdetektől fogva ellenzi a hulladékégetésre is berendezkedő gyár beruházását. Ezt a közös óhajt sikerült most erőteljes, formális keretek között nyomatékosítani. A kömyezetpolitikus szerint a voksolások eredményeit a döntéshozók semmiképpen sem hagyhatják figyelmen kívül, még akkor sem, ha esetleg a május 14-ei nyergesújfalui népszavazás ellentétes eredménnyel végződne. Illés még hozzátette: a Hokimnak már most új, lehetséges helyszínek után kellene néznie, mert ha fenntartja jelenlegi területigényét, akkor könnyen „háború alakulhat ki a cég és a lakosság érdekei között”. A Holcim egyelőre kivár a döntéssel a hátralévő népszavazások megrendezéséig. • B. G. Sztrájkhangulat az Auchan-nál Sztrájkbizottságot hozott létre az Auchan dolgozóinak érdekérvényesítése érdekében a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). A héten tárgyalásokat folytatnak a francia cég vezetőségével, eredménytelenség esetén Húsvét után figyelmeztető munkabeszüntetés, de akár széles körű sztrájk is elképzelhető. A dolgozók azt sérelmezik, hogy az 5 százalékos béremelés helyett mindössze 2,7 százalékkal kell megelégedniük. Keveslik továbbá a havi 1600 forintos étkezési utalványt, valamint elvárják a munkaruha biztosítását és azt, hogy oldják meg a késő éjszakai műszakból hazatérő dolgozók utazását. A helyzet régóta igen feszült, februárban sor került ugyan egy „látszat konzultációra”, de teljes sikertelenséggel zárult - mondta kérdésünkre Sáling József, a KASZ elnöke. A szakszervezetnek csütörtökön nyílik lehetősége a konkrét követelések megfogalmazására, kifejtésére. A francia vezérigazgatóval pedig nemcsak azért nehéz szót érteniük, mert ritkán tartózkodik Magyarországon, hanem azért is nehéz a helyzetük, mert a franciák nehezen ismerik el a vállalaton belül szerveződő ellenállást, inkább az utcai tiltakozás, demonstráció az ő világuk. Az ügyben mindenesetre az állami közvetítő szolgálat, munkaügyi békéltető testület is felajánlotta segítségét. Gillemot Katalin, az Auchan szóvivője a Hídlap kérdésére szűkszavúan annyit közölt: a cég ahogyan mindig, nyitott a tárgyalásokra, bíznak abban, hogy az érintett felek meg tudnak egyezni a megoldásban, bár megkeresésünkkor még nem tudta megmondani, pontosan mi áll a sztrájkbizottság követelésében. • Sz. H.
