Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)

2006-04-08 / 69. szám

www.istergranum.hu 2006. április 8., szombat • HÍDLAP 5 Lejárathatja a magyar minisztert az érettségi botrány Újabb szlovák vizsgatételek a világhálón, Szigeti László szerint nem hibázott az oktatási tárca Folytatás az 1. oldalról „Megnéztük a honlapot, de az ott ta­lálható megoldások hamisak voltak” - állítja Katarina Vaskaninová, az Álla­mi Pedagógiai Intézet munkatársa. Az oktatási tárca MKP-s vezetője az érettségi botrány kirobbanását a sajtó számlájára írja, szavai szerint azok fe­leslegesen és felelőtlenül zavarták a vizsgákat. „Több tucat téma körözött a világhálón, néhány hasonlított a va­lós feladatokra, de egyelőre nem lehet egyértelműen megállapítani azt, hogy valóban kiszivárogtak a feladatok.” - nyilatkozta lapunknak Szigeti, majd hozzátette: az érettségi írásbelik érvé­nyesek, így nem kell azokat újra írni. Az esetek kivizsgálására egyébként egy komissziót állítottak fel, és ha a „nyomozás” végén beigazolódik a ki­szivárogtatás ténye, akkor akár bünte­tési eljárás is indulhat az elkövető el­len. Szigeti a történtek után szüksé­gesnek tartja az érettségivel kapcsola­tos törvények változását is: a tárcave­zető szeretné elérni, hogy a következő évben az írásbeli témáit csak a vizsga napjának reggelén sorsolják ki. Beáta Brestenská ANO-s képviselő szerint úgy látszik, hogy Szigeti nem annak a generációnak a tagja, aki az interneten keresgetne, mert ha ahhoz tartozna, akkor megtalálta volna a té­mákat. Ferdinand Devínsky az SDKU és az oktatásügyi bizottság tagja elis­merte, hogy a tavalyi témák mellett az ideieket is megtalálta a világhálón. A képviselő szerint valaki ily módon próbál meg protestálni az új érettségi rendszer ellen. A Pravda szlovák napi­lapnak egy éppen maturáló diákot is sikerült hadba állítania: „A B típusú matematika érettséginek a megoldásai már kedden este megtalálhatók voltak az interneten. Az írásbelin magam is kiszámoltam a feladatokat és azok eredménye egyezett a világhálón közétettekkel.” - nyilatkozta a tanuló, aki nevét nem kívánta nyilvánosságra hozni. Mindezek ellenére a szakembe­rek szerint nem kizárt, hogy a botrány kirobbantása Szigeti László magyar oktatásügyi miniszter lejáratását szol­gálja. Bizonyítékul szolgálhatnak erre a februárban történtek is: Szigeti a Ke­reszténydemokrata Mozgalom koalí­Az írásbeli érettségiket hatalmas óvintéz­kedések előzték meg: főleg a témakörök előkészítésekor és kinyomtatásakor ügyeltek a biztonságra. A témák össze­állításával megbízott személyek nem vi­hettek mobiltelefont sem más írásra al­kalmas dolgot abba a terembe, ahol a feladatsorok előkésítése folyt, a teszte­ket pedig nem fénymásolták, hanem egy speciális, hálózatról lekötött számítógép­ről egyenként nyomtatták ki őket. A nyomtatáshoz egyébként csak három személy fért hozzá, és mint belépési kód a saját ujjlenyomatukat használták. cióból való kilépésének köszönhetően lépett az említett tárca élére, ezt a na­cionalista érzelmű pártok nagy felhá­borodással fogadták, véleményük sze­rint megengedhetetlen, hogy az okta­tási tárcát magyar nemzetiségű politi­kus irányítsa Szlovákiában. • Szép Éva Még az ementáliról is lemondott Magyarország s Értelmetlen megállapodás miatt vannak hátrányban a magyar gyártók Tapintható tárlat Párkány. A Városi Galériában szer­dán öt órakor nyílik meg a Fáraók után (A kopt művészet kincsei Egyip­tomból) című tapintható tárlat. A ki­állítás különlegessége, hogy nemcsak láthatók, de tapinthatók is a kiállított tárgyak, így a gyengén látók és vakok számára is hozzáférhetővé, élvezhe­tővé válnak. A kiállítást Kun Zsuzsa, művészettörténész nyitja meg, közre­működik a Vakok Országos Intézeté­nek LANDINI zenekara. Hét és fél millió pályázatokra Komárom-Esztergom megye. A megyei közgyűlés idén is döntött az Egységes Pályázati Rendszer felállí­tásáról, melynek célja az átláthatóbb pénzelosztás megteremtése: a külön­böző szervezetek azonos feltételek alapján, azonos elszámolási kritériu­mokkal folyamodhattak támogatás­hoz. A környezet- és természetvéde­lem, idegenforgalom, európai integ­ráció, nemzetiségi, kulturális, mező- gazdasági valamint a sport területén megvalósuló programok támogatá­sára idén összességében hét és fél millió forint áll rendelkezésre. A pá­lyázatok benyújtásának végső határ­ideje 2006. április 30. Folytatás az 1. oldalról A cég többször fordult már az ál­lamhoz az egyezmény felülvizsgálata érdekében, de mindezidáig nem tör­tént semmi. 1981-ben még nyilván senki nem sejtette, mekkora verseny- hátrányba kerülhetnek emiatt a ma­gyar sajtüzemek. Ma ugyanis a szlo­vákok, csehek, litvánok, franciák, né­metek vagy lengyelek - akiket semmi­féle ilyen megállapodás nem kötelez - előszeretettel forgalmazzák ementáli vagy ilyen típusú sajtjaikat. A svájciak természetesen folyamatosan lobbiz­nak a név levédése érdekében, de nem mindig járnak sikerrel. Nem úgy, mint, például a görögök, akiknek az Európai Unióban végül sikerült elérniük: a feta még szóösszetételben se szerepelhes­sen a sajtok csomagolásán. Ilyen szigorú szabályozás nem vo­natkozik a trappistára, goudára vagy az eidami sajtra, esetükben ugyanis általánosan elterjedt receptről van Hónapok óta nem forgalmaznak dán termékeket, így sajtokat sem az arab ál­lamokban. Az embargót a Mohamed prófétáról megjelent gúnyrajzok miatt hirdették ki, ami viszont úgy tűnik ked­vez a magyar tejipari cégeknek. A Köröstej például kétszeresére növelte az arab piacokra irányuló exportját. szó és bonyolult, hosszadalmas eljá­rással lehetne csak védettségüket el­érni. Ezen elnevezések jogosságát egyébként az adott tagállamok élel­miszerkönyvében rögzítik, így nem kifogásolható, ha egy számunkra gyengébb minőségűnek tartott, de az ottani szabályoknak megfelelő ter­mék kerül a hazai piacra - mondta el kérdésünkre Császár Gábor, a mo­sonmagyaróvári Magyar Tejgazdasá­gi Kísérleti Intézet kutatója. A ma­gyar előírások tehát nem tehetők kö­telezővé, a mindezidáig levédetlen, mégis egy-egy országhoz, régióhoz köthető specialitások nevének hasz­nálata pedig nem büntethető, ameny- nyiben az összetételről, gyártóról szóló információk hiánytalanok és a magyar szabályoknak megfelelők. • Sz.H. A szélerőművek többsége terv marad A magyar villamosenergia-hálózat átalakítására van szükség Folytatás az 1. oldalról Adós lista: határ a csillagos ég? Egyre többen dó'lnek be a szaporodó hitelajánlatoknak Folytatás az 1. oldalról Előnyben főként azok részesültek, akik már 2005 novembere előtt csatla­kozási szerződést kötöttek az EON-nal, és a berendezés teljesítménye nem ha­ladja meg az 50 megawattot. A vállalko­zások részéről több szempontból érthető a fokozott érdeklődés: igen magas, 23 forint ugyanis a környezetbarát techni­kával előállított áram átvételi ára., ami viszont némileg indokolatlannak tűnik, ha a technológia fejlettségével egyenes arányban csökkenő előállítási költsége­ket vesszük figyelembe. A kötelező át­vétellel akár már idén 23 milliárdos hi­ánnyal számolhat a Magyar Villamos- energia-ipari Rendszerirányító Zrt. Az viszont tény, hogy a rendszer csupán 330 megawattnyi ingadozás kiegyenlíté­sére elegendő tartalékkal rendelkezik, egy kiegyenlítő erőmű pedig 160 milli­árd forintba kerülne. Másrészt folyama­tosan azt halljuk mindenhonnan, hogy a bioenergiáé a jövő és Magyarország adottságai csaknem minden természeti erő hatékony kihasználását lehetővé te­szik. A megújuló energiaforrások feltér­képezését és szélerőművek, erőműpar­kok megvalósítását az unió is támogatja, idén februárban például 252 millió fo­rintot pályázott meg közösen tanul­mánykészítésre és berendezések beszer­zésére az INTERREG III/A kereteiből Esztergom és Párkány, de ugyanezt a le­hetőséget az Esztergomi Környezetkul­túra Egyesület is szeretné kihasználni és térképkészítéshez, a szélenergiáról szó­ló tájékoztatáshoz szeretnének elsősor­ban forrásokat nyerni. Több beruházás van jelenleg is megvalósítás alatt, és to­vábbi 35 létesítmény épülhet meg né­hány éven belül a mostani elbírálás alap­ján Magyarországon. Az viszont bizto­san látszik, hogy a mostani energiapoli­tikán - beleértve az áramátvételi támo­gatás rendszerét - sürgősen változtatnia kell a kormánynak. • -ó -I Részletesebb adatfelvétel segítsé­gével több lehetőséget kap továbbá a bank a mérlegelésre, az ügyfél pedig amellett, hogy évente egyszer ingyen betekinthet a rendszerbe, gyorsított eljárást kérhet jogtalan felkerülés ese­tén. A 90 napnyi haladék viszont a bankok szemszögéből még mindig soknak tűnhet: a listán szereplő egyik ügyfélnek ugyanis összesen 16 pénz­intézettől sikerült hitelt felvennie és a törlesztést elmulasztania, mielőtt „le­bukott” volna. Jelenleg a hazai ban­kok arról sem tudnak, ha ügyfelük egy másik ország feketelistáján már szerepel. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivőjének tájékoztatása szerint a most készülő „fogyasztási hitel irányelv” alapján néhány év múlva az unióban kötelezővé válik, hogy a hitelnyújtók más tagállamok adóslistájához is hozzáférhessenek. Most csak adatvédelmi szempontból szabályozzák a kérdést. Egységes szabályozásra valószínűleg a későbbi­ekben sem kerül sor, míg a BAR-lista nálunk például központi rendszer, másutt önkéntes alapon működik, és változó feltételekkel lehet rá felkerül­ni. Aki külföldön vesz fel hitelt, az készüljön fel arra, hogy bármilyen vi­tás kérdésben a külföldi felügyeletet, vitarendezési fórumokat kell felkeres­nie, otthonról ma még nem számíthat segítségre. „Erre lenne jó, ha valami­lyen magyar alternatív vitarendezési fórum tagja lenne ezek nemzetközi hálózatának, a FIN-NET-nek. Ebben az esetben az ügyfél felkereshetné ezt a magyar fórumot, ahol magyar nyel­ven kapna tájékoztatást” - hangsú­lyozta Binder István. Addig viszont csak azok válasszák egy-egy külföldi bank kecsegtető ajánlatát, akik kivá­lóan beszélik az adott ország nyelvét. • (szabó) Magyarországon negyed évszázada nem gyártható az ementáli sajt, ráadá sül az unióba lépés óta több, a hazai cégeket hátrányosan érintő szabályo­zást átvettünk, miközben sok más tag állam kibújt ez alól. Mai kérdésünk ar­ról szólt, hogy mennyire kellene öntu­datosadban fellépnie hazánknak az ér­dekeit érintő kérdésekben? Vinis Emese (eladó) Nem hiszem, hogy , ezen még lenne esé- ! lyünk változtatni, I teljesen elfajult a helyzet mára ezen a- téren is. Las­san már minden terméket importá­lunk. A mindenkori vezetésnek kellene keményebben kiállni a magyar emberekért, földekért, vál­lalkozásokért, hungarikumokért. Kissné Rózsika (nyugdíjas) Sajnos a magyarok & —"Bar - m mentalitása a kisebb- 1 J JB rendűségi érzés, amit mm jésm nagyon nehezen le­het átfordítani, de ezért meg kell küzdeni, mert nem normális, hogy teljesen félrevezetik a népet, nem őrzik a hagyományokat. Meg kel­lene védenünk azt, ami a miénk. Imre János (őstermelő) Ha megnézzük a tör­ténelmünket, rájö­vünk, hogy a magyar nép szinte mindig függőségi viszonyban állt vala­mely nagyobb állammal. Ezért az unióban is könnyen engedünk a jo­gainkból, mindig alkalmazkodunk, kerüljük a konfliktust. A magyar békeszerető nép, de meg kellene tanulnunk megvédeni a jogainkat, ahogyan azt például Svájc teszi. Barna Anita (GYED-en lévő anyuka) j Régi szokása a ma- | gyaroknak, hogy mindenben a külföl­di elképzeléseket követik, mindent megtesznek, amit mondanak nekik. Ennek az lehet az oka, hogy mivel fel sze­retnénk zárkózni hozzájuk, próbá­lunk mindenben megfelelni nekik, amire szerintem semmi szükség nincs, mert az uniónak sem láttam még hasznát, sőt inkább csak ne­gatív hatását tapasztaltam eddig. Hyundai beszállító települ Nyitrára Nyitra. A szlovák kormány 422 mil­lió koronát, azaz közel hárommilliárd forintot különít el a Visteon Interna­tional támogatására. Az amerikai vál­lalat, a Nyitrán létesülő üzemében au­tóalkatrészeket gyárt majd, a Hyundai-Kia zsolnai autógyár részé­re. A tervek szerint az üzemben több mint félezer új munkahely létesül. Tíz évig lopták az áramot Érsekújvár. Egy háromemeletes épület lakói tíz éven keresztül nem fi­zettek az áramért. A rendőrség kiderí­tette, hogy tizenöt család tíz éven át anélkül használta az áramot, hogy egy fillért is fizetett volna érte. A szolgál­tatónak családonként nagyjából 70 ezer korona, azaz 490 ezer forint nagyságú kára keletkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents