Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-07 / 68. szám
2 önkormányzati értesítő 2006. április 7. Készül a Várhegy-Víziváros szabályozási terve Esztergom, Várhegy-Víziváros és környéke Szabályozási Terve és Építési Szabályzata lakossági véleményezésre kifüggesztésre került a Városházán és megtekinthető a www.esztergom.hu honlapon. A térség teljes terjedelmében műemléki környezet, a város belső, óvárosi részéhez tartozó terület. Itt található a Bazilika, a Vár és a Vár alatti Duna part, a városrészt a Várhegy uralja, a hegyet a Vár és a Bazilika együttese koronázza. A terület kivételesen gazdag és jelentős múltjára való tekintettel feldolgozásra kerültek olyan régészeti, várostörténeti és építészeti dokumentumok, melyek eddig együtt még nem szerepeltek. A Várhegy elsőrendű tájképi elem. Tájképvédelmi szempontból ezért rendkívül fontos az északi oldalánál az egykori arborétum és park helyreállítása, a Dunára néző nyugati oldalon sétányok építése, a középkori várhegy helyreállítása. A környezet terhelését a tervezett rekonstrukciók, a forgalom csökkentése kedvezően befolyásolják. A terv a beépítésre szánt terület határát nem változtatja meg. A Várhegy oldala továbbra is be nem épített terület marad. A városrészen belül a fejlesztések elsősorban rehabilitációs jellegűek. Az értékmegőrző fejlesztést összekapcsolják a városrehabilitációs feladatokkal és a környezet állapotának javításával. A 11-es út jelenlegi szerepét átveszi a Bánomi áttörés, így a Dobozi és a Basa utca közötti szakaszon jobb alakú tömb alakítható ki, lehetőség nyílik a Bazilika előterének a XIX. századi terveknek megfelelő alakítására a félköríves „karok” helyének biztosításával. Nagy jelentőségű a Pázmány utca torkolatában a Budai kapu. Postakapu bemutatása, a Várfal lábának kiszabadítása. A Várhegy és a volt Apácamajor kapcsolata a Papnevelde utca visz- szaépítésével rendeződik. Az így megnövekedő védett térségen belül a város iskolaprogramja a tervezett könyvtárral együtt méltó helyet kaphat. A javasolt beavatkozások közül a kialakult területhasználatot, beépítettséget csak a GAMESZ telephely felszámolása érinti. Helyén sportlétesítmény és zöldfelület kialakítását javasolják. A terv a városképet is előtérbe állítja. E téren kiemelten fontos az Erzsébet park és a Sobieski sétány kertépítészeti rendezése, egyes régészeti területek (Török fürdő, Víziváros kapuja, dzsámi stb.) feltárása, a leletek bemutatása, környezetük rendezése, a terület látványosságainak gazdagítása. A beavatkozások összességében a terület környezeti állapotának javulását, a településkép rendezettebbé válását, a környezeti terhelés csökkenését eredményezik. Véleményezésen a Királyi város tervei Bővül a csatornahálózat Fejlesztés Pilisszentléleken Esztergom pályázatot nyújt be Esztergom-Pilis- szentlélek szennyvízcsatornázására és egy szennyvíztisztító építésére. A 185 milliós beruházáshoz idén tíz, a következő két évben 18-18 millió forint saját forrást vállal városunk. A beruházás területén az ingatlantulajdonosok több mint 80 %-a vállalja a szennyvízelvezető hálózatra történő rákötést. A beruházás előkészítésével és lebonyolításával az önkormányzat az Esztergomi Víziközmű Társulatot bízza meg. Nekilátnak a ** Fürdő Szállónak Esztergom Királyi város és környéke területe mintegy 83 hektár. A területre vonatkozó részletes vizsgálatok kiterjedtek Esztergom és a városrész fejlődéstörténetére, a régészeti örökségére, a zöldfelületekre és a szabad terekre, a területfelhasználásra, a közlekedésre, környezetvédelemre, a közművekre. A Királyváros településszerkezeti fejlesztése négy kulcsfontosságú területen valósul meg: a Kossuth utca, a Széchenyi tér és a Kis-Duna sétány között, valamint a Kossuth és a Simor János utcák között gyalogos kapcsolat kialakítása, a Kossuth Lajos és Simor János utcák közti volt gyalogsági laktanya udvarának piaci hasznosítása, „városközpont” és a fürdőegyüttes új hasznosítása és értékőrző, -teremtő rehabilitációja, a Kis-Duna parti egykori iparterület térségének funkcióváltó rehabilitációja. A történeti városmag legtöbb városképi és működési problémával küzdő térsége az egymás szomszédságában és a város emblema- tikus értékhordozóival, a Várral, a Bazilikával, a Szent Tamáshegyi kápolnával és a Kis-Dunával közvetlen látvány-egységben élő történeti fürdő és az 1980-as években épült „városközpont”. A történeti fürdőegyüttes és a város- központ rehabilitációjának kulcsa a mértékletesség, mivel a hegy és a víz közötti szűk városi tér sem a beépítés intenzitásában, sem annak magasságában, sem az általa idevonzott forgalom nagyságában nem visel el sokat. A történeti városmag közvetlen szomszédságában, az egykori vizesárok túloldalán, a festői Kis- Duna partján, a város főterétől mindössze 700 méterre a térséget értékén alul hasznosító iparterület helyezkedik el. Az aprótelkes A bontási engedély megérkezéséig az önkormányzat hozzálátott a nemrégiben megvásárolt Fürdő Szálló állagmegóvási munkáinak. A járdán a közlekedést akadályozó balesetvédelmi paraván hátrébbhelyezésével L két és fél év után újra lehet fi gyalogosan is közlekedni a j'l Bajcsy-Zsilinszky utca mind- m két oldalán, a tető javításá- Rjj val megakadályozzák, hogy az esővíz tovább rombolja a ■ tetőszerkezetet, málassza a homlokzat vakolatát. Tabánba durván ékelődnek be a 80-150 méter hosszú csarnokok, óriástelkek, elzárják a várost a Kis-Dunától. Az egykor a vízig futó Eötvös utca (korábban Major utca, az itteni városi major után) utolsó 90 méterét is bekebelezte az iparterület. Az iparterület majdani megszűnése lehetővé teszi az utca megnyitását, egyben a szakaszos, ütemezett felszámolást is. Az Eötvös utcától északra és délre fekvő területek egymástól függetlenül fejlődhetnek. A lakóterülethez tapadó, nagykiterjedésű iparterület térsége új hasznosítás esetén településszerkezeti értékű tagolást igényel. Közterületeket kell (újra-)nyitni, amelyek meghatározzák a terület majdani térbeli rendjét, megjelenését. A fentieken kívül a terv javaslatot ad Esztergom, Királyváros városrésze közterületeinek fejlesztésre, a Széchenyi tér sétatérré alakítására is, valamint a terület építészeti és régészeti örökségének védelmére. A terv jelenleg lakossági véleményezés céljából kifüggesztésre került, megtekinthető a Városháza portáján, illetve a www.esztergom.hu honlapon.
