Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)

2006-04-06 / 67. szám

2 HÍDLAP • 2006. április 6., csütörtök www.esztergom.hu RÖVIDEN Súlyos balesetet szenvedett a FIB elnöke (H) Közlekedési balesetet szenvedett Komássy Ákos, a Fiatal Baloldal el­nöke kedden, állapota súlyos, ulap­társa elhunyt - közölte a FIB. Komássy Ákos egy Debrecenben tartott politikai rendezvény vendége volt. A balesetben a FIB elnökének utastársa, a szervezet országos iro­dájában dolgozó munkatársa még súlyosabb sérüléseket szenvedett, és az éjszaka folyamán elhunyt. Az ügyben rendőrségi eljárás folyik. Rácz: A Fideszen kívül senki nem akart kórházat eladni (H) A szocialista pártnak soha nem volt olyan elképzelése, hogy fize­tőssé tegye az egészségügy bár­mely területét - jelentette ki Rácz Jenő szakminiszter. Az egészség- ügyi tárca vezetője képtelennek nevezte a Fidesz állítását és meg­jegyezte, hogy eddig egyedül Mikola István írt alá hozzájárulást kórház eladásához. Rácz Jenő hangsúlyozta: a dokumentumok azt bizonyítják, hogy az Orbán - kormány egészségügyi minisztere a Szobi utcai Mentőkórház eladá­sához hozzájárult, az ügyletből azonban fizetőképes érdeklődők híján nem lett semmi. Lopott Gyurcsány fia? (H) Bolti lopással vádolták meg a mi­niszterelnök 17 éves fiát, miután elkapták őt egy szupermarketben. A biztonsági őr csokoládét és üdí­tőt talált Gyurcsány Ferenc fiánál, aki nem tudta blokkal igazolni, hogy hol vette a termékeket. Az ügyben nem indult eljárás, mivel a fiú édesanyja rendezte az ötszáz forintot meghaladó számlát. Nem veszélyezteti az inflációs célt a forintárfolyam (H) A Magyar Nemzeti Bank ügyve­zető igazgatója szerint a forint je­lenlegi árfolyama - az ingadozá­sok ellenére nem veszélyezteti a jegybank következő év végére meghirdetett inflációs célját. Hamecz István kijelentette: bár­milyen politikai állású kormány is alakuljon a parlamenti választáso­kat követően, annak minél előbb hozzá kell fognia az államháztar­tás rendbetételéhez és egy hosz- szabb távra szóló hiteles progra­mot kell bemutatnia. Szlovákiában járt Lavrov (SK) Kétnapos hivatalos látogatásra ér­kezett Szlovákiába az orosz kül­ügyminiszter, Sergej Lavrov. A miniszter Pozsonyban találkozott kollégájával, Eduard Kukannal, de megbeszéléseket folytatott Ivan Gasparovic államfővel és Mikulás Dzurinda kormányfővel is. A poli­tikai vezetők Oroszország és az EU kapcsolatáról és az iráni atom­programról tárgyalnak majd. Meciar: a Smer sokat ígér (H) Vladimír Meciar, volt miniszterel­nök élesen kritizálta a Robert Fico által vezetett Smer választási prog­ramját, mivel szerinte az ellenzéki párt vezetője megvalósíthatatlan dol­gokat ígér, nincs benne gazdasági lo­gika és több milliárd "korona kellene a realizálásukhoz. „Fico kormányoz­ni akar, ennek érdekében pedig bár­mire képes” - mondta Meciar. Négymilliárddal több jut az uniós kasszába Sikeres EU -költségvetési megállapodás Brüsszelben Újabb félmilló euró az egészségügynek és a kultúrának A vita arról szólt, hogy a parlament a decemberi kormányfői megállapodást nem tartotta elégségesnek és Európa jövője szempontjából kielégítőnek. A májusi plenáris EP-ülésen véglegesítendő, most született egyezségnek része a szerkezeti reformok közös kidolgozá­sa, amelyet 2008-2009-re ígérnek, valamint a költségvetés felhasználásának egyszerűsí­tése az új szabályozáson és ellenőrzésen keresztül. A végösszegeket tekintve mintegy 4 milliárd euróval emelték meg azt a keretet, amit decemberben meghatároztak: 2 milliárd- dal emelték a versenyképesség fokozását, a növekedést és a foglalkoztatottságot támo­gató keretet, mintegy 40 ezer fővel emelték az Erasmus programban résztvevő diákok szá­mát, az egészségügy és a kultúra számára sikerült újabb 500 millió eurót szerezni, a kö­zös kül- és biztonságpolitika pénzügyi keretét is 800 millió euróval emelték. Méltatták az Európai Unió intézmé­nyei közti tárgyalásokon részt vevő magyar európai parlamenti képviselők szerdán, hogy az ER a tagországok kormányait képviselő tanács és az Eu­rópai Bizottság előző nap megállapod­tak a 2007-2013-as költségvetés sa­rokszámaiban és szerkezetében, és összesen négymilliárd eurós keretnö­velést sikerült elérni. Az MSZP-s Fazakas Szabolcs, a költségvetési ellenőrző bizottság elnö­ke kijelentette: elhárult az utolsó aka­dálya annak, hogy a tanács által tavaly decemberben elfogadott megállapodás jövő évtől érvénybe lépjen, elhárult a veszélye annak, hogy megállapodás hi­ányában visszatérjenek az éves költ­ségvetésre, aminek hátrányait nem is szabad felsorolni, azok annyira tragi­kusak lettek volna. Ezért mi itt az Eu­rópai Parlamentben már egy hónapja ádáz harcot vívunk, és az elmúlt na­pokban is mindent megtettünk, hogy sikerüljön ésszerű kompromisszumos megállapodást kötni. A fideszes Surján László szerint „le­het élni ezzel a költségvetéssel, de a nagy európai vízió továbbra is hiányzik a tanácsból”. A következő hét év sikere a végrehajtáson múlik - vélte. Sutján László hangsúlyozta: mindenki örül annak, hogy van megállapodás, mert az unió működéséhez ez jobban hozzájá­rul, mint ha évenkénti költségvetéssel kellene bajlódni. Pozitív az is, hogy míg hét évvel ezelőtt az EP-képviselők csak kétmilliárddal tudtak többet ki­kényszeríteni a tagországoktól, most ez az EIB-keretnöveléssel együtt hat és fél milliárdos összeg. Továbbra is kételyek vannak ugyanakkor bizonyos progra­mok finanszírozását illetően, és meg­maradt az az alapvető véleménykü­lönbség is, amely a tanácsot és a parla­mentet jellemezte. A megállapodás „a legkisebb rossz” - tette hozzá. • Koncz Endre Kampányleltár A kampány hátralévő napjaiban ter­vezett üzenetek a választóknak, a rob­bantásos fenyegetés és az árvíz témája, valamint az egészségüggyel kapcsola­tos elképzelések kerültek szóba többek között a négy parlamenti párt vezetői­nek kedd esti televíziós vitaműsorában. Hiller István azt emelte ki, hogy Ma­gyarországnak nyugalomra és bizton­ságra van szüksége. Szerinte ezt az MSZP és a szocialisták kormánya tudja nyújtani. Pokomi Zoltán úgy fogalma­zott: a Fidesz a munkában hisz, és a je­lenlegi kormány képviselte út, mint mondta: „folytathatatlan, nem lehet va­gyonfelélésből, privatizációból, újabb hitelek felvételéből a víz felett marad­ni”. Kuncze Gábor azt hangsúlyozta: az SZDSZ-en múlik a 2006-os választás és a kormányalakítás, valamint az, megy-e Magyarország modernebb irányban. Herényi Károly azt mondta: az MDF a hátralévő napokban is azt fogja hirdet­ni, hogy a középosztály többet érdemel, és szeretnék rendbe hozni a költségve­tést, az államháztartást. • (koncze) Politikasemleges fejlődést akarnak A miniszterelnök-jelöltekhez fordultak a civilek Tíz civil szervezet nyílt levélben for­dult szerdán a miniszterelnök-jelöltek­hez, kifogásolva, hogy a civil társada­lom fenntartható fejlődését, a civil szektor autonómiáját és politikasem­leges fejlődését segítő intézkedések­ről még csak említést sem tettek a parlamenti pártok a kampányban. A tíz civil szervezet vezetője úgy látja, hogy bár a rendszerváltást köve­tő két évtizedben Magyarország ko­moly lépéseket tett a civil szervezetek megerősödéséért, a kezdeti lendület jelentősen alábbhagyott, sok program leállt, és érzékelhetően visszaesett a reformok iránti elkötelezettség. A tíz szervezet képviselői hangsúlyozzák: a választási eredményektől és pártpoli­tikai hovatartozástól függetlenül azt kérik a választott képviselőktől, hogy a leendő kormányprogramban jelen­jen meg a helyi közösségek szerepé­nek növelése és döntési jogkörének növelése, valamint a független civil szektor létrejöttének feltételeit segítő jogszabályok elfogadása. • K. E. Kitüntetést kapott az MTA elnöke Vizi E. Szilveszter területi autonómiát kér Székelyföldnek Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudo­mányos Akadémia (MTA) elnöke Buka­restben vette át Traian Basescu román elnöktől a Románia Csillaga Tiszti Fo­kozatát. A magyar tudós beszédében kijelentette: fontos, hogy Székelyföld területi autonómiát kapjon. A kitüntetés átadására Bukarestben került sor, melyet a Román Tudomá­nyos Akadémia megalapításának 140. évfordulója alkalmából kapott meg Vizi E. Szilveszter. A Románia Csilla­ga Tiszti Fokozatot Traian Basescu személyesen adta át az MTA első em­berének, de hasonló megtiszteltetés­ben részesült a francia és az osztrák akadémia elnöke is. Vízi E. Szilveszter beszédében ki­fejtette, hogy Magyarország és Ro­mánia közötti kapcsolat további mé­lyülését mindenképp elősegítené, ha Székelyföld területi autonómiát, ön­kormányzatiságot kapna. Az MTA el­nöke fontos tényezőként említette azt, hogy ennek megvalósulását nem poli­tikusok, hanem tudósok kérik. * (hajdú) Elkezdődött az orvossztrájk Pozsonyban A pozsonyi egyetemi kórház alkal­mazottjai csütörtök délután négy óra­kor váltják be fenyegetésüket, és kor­látlan idejű sztrájkba kezdenek. A de­monstráció korlátlan időre szól, és csak akkor lenne elkerülhető, ha a szlovák kormány eleget tenne az orvo­sok és nővérek követeléseinek. Míg az orvosok huszonöt százalékos béremelést, a nővérek az átlagbér kétsze­resét szeretnék kiharcolni, továbbá köve­telik a kórházak részvénytársasággá való átalakításának leállítását is, mivel úgy vélik, ez a későbbi privatizáció felé tett első lépés. Akár a választásokig is sztráj­kolhatnak az egészségügyben dolgozók - nyilatkozta Marián Kollár, az Orvosi Szakszervezet elnöke, aki abban bízik, hogy egyre több kórház alkalmazottja csatlakozik a munkabeszüntetéshez. Mi­kulás Dzurinda szlovák kormányfő tudo­másul vette a készülő sztrájkot, de a vá­lasztások előtt nem lát lehetőséget a probléma orvoslására. Mindemellett a demonstráció kezd egyre nagyobb mére­teket,ölteni: „Egyértelművé vált, hogy nem csak a pozsonyi kórházakban lesz munkabeszüntetés, a sztrájk országos méreteket ölt majd.” - mondta Kollár, majd hozzátette, hogy abban az esetben, ha a kormány csütörtökig kielégíti köve­telésüket, értelemszerűen lefújják a de­monstrációt. Bastmák Tibor, MKP-s képviselő, a parlament egészségügyi bi­zottságának a tagja a Hídlapnak elmond­ta, hogy az egészségügyben dolgozók­nak joguk van sztrájkolni. A képviselő egyértelműnek tartja, hogy több bért ér­demelnének azorvosok és a nővérek is, ennek ellenére a demonstráció időpont­ját szerencsétlennek tartja, és politikai zsarolásként értékeli azt. • (szép) Több száz milliárdos hiány a büdzsében? A Pénzügyminisztérium csak az első forduló után adja ki jelentését A Fidesz becslése 790-800 milliárd forintra teszi az államháztartás első negyedéves hiányát - mondta el Varga Mihály alelnök, aki Orbán Viktor meg­bízására készített negyedéves pénz­ügyi helyzetjelentést. A jelentésben kifogásolják, hogy a Pénzügyminisztérium a szokásos me­netrendtől eltérően nem április 5-én, hanem csak választások után, április 10-én közli a hiány számokat - mondta el Varga Mihály, aki szerint ha kedve­ző lenne a szám, akkor a kormány tar­taná magát az eddigi gyakorlathoz. Az Orbán-kormány volt pénzügyminiszte­re közölte: a Fidesz adatai, becslései szerint a hiány kiugró, 360 milliárd fo­rint körüli mértéket ért el márciusban, ami azt jelenti, hogy közel 790-800 milliárd forint lesz az államháztartás első negyedéves hiánya. „Ez azt is je­lenti, hogy ezzel már az éves hiány cél­nak a több mint 50 százaléka az első három hónapban teljesült” - tette hoz­zá Varga Mihály, aki úgy vélte, ez mi­nősíti a tervezőmunkát, és a kormány­többség által elfogadott költségvetést is. Úgy vélte: a gazdaságpolitika rossz pályán van, hiszen a kormány az el­múlt négy évben egyszer sem tudott megbirkózni a hiánnyal, rendre túltel­jesültek ezek a számok. „Míg 2001- ben az volt a kellemes gond, hogy a többletbevételt hogyan osszuk el, ad­dig sajnos ma már évek óta arról kell vitatkoznunk, hogy mekkora is az a hi­ány, amellyel a korábbi elfogadott tör­vényt év közben túllépjük” - mondta. • (vári) Ficonak kedvez az idő előtti voksolás A kormányfő' választási stratégiája csődöt mondott Az előrehozott parlamenti válasz­tásról született döntés az összes poli­tikai párt számára elfogadhatónak tűnt. Jelenleg viszont úgy fest, hogy az idő előtti voksolás Dzurinda kor­mányfő pártjával szemben inkább Robert Ficonak (Smer) és Meciarnak kedvez - közölte az osztrák APA hír- ügynökség. Az ellenzék már hónapok óta azt hangoztatja, hogy Szlovákiának an­nál jobb, minél hamarább megszaba­dulnak Mikulás Dzurindától. így az ellenzéki pártok a választási ciklus lerövidítését kitörő örömmel fogad­ták. Mikulás Dzurinda is joggal vél­hette, hogy profitálni fog az előreho­zott választásokból, hisz a ciklus le­rövidítéséből eredően nem kell majd számot adnia a kormányzás eredmé­nyeiről. Tisztában volt vele, hogy a választás előtti kampány hevében az ellenzék nem lesz képes tárgyilago­san, és kiegyensúlyozottan értékelni a reformokat. Mikulás Dzurinda ala­posan felkészült arra, hogy kivédje riválisai bírálatait. Arra viszont nem számított, hogy a reformok által súj­tott emberek még a választás előtt ér­demben befolyásolni fogják a szlová­kiai történéseket. Dzurinda legtöbb esetben a problé­máit úgy oldotta meg, hogy egymás­nak ugrasztottá ellenfeleit. Ez a stra­tégia jelenleg már nem működik. A koalíciós partnerek saját utat válasz­tottak: a KDH úgy viselkedik, mint egy ellenzéki párt, az MKP pedig a vidék, a régiók problémáinak megol­dására fókuszál. Abban az esetben, ha a júniusi par­lamenti választáson Mikulás Dzurin­da és pártja megbukik, ennek elsősor­ban nem Róbert Fico és Vladimír Meciar lesz az okozója, hanem a koa­líciós partnerek közönye, akik nem akarnak közösséget vállalni a refor­mok kudarcaiért. Dzurinda magára maradt. A reformok vívmányait ma­gának tulajdonította, de a sikerek mellett a kudarcokért is felelősséget kell vállalnia - állítja az APA. • -z -c

Next

/
Thumbnails
Contents