Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)

2006-04-05 / 66. szám

4 HÍDLAP • 2006. április 5., szerda www.istergranum.hu Ki ígérte oda Nógrádnak az autópályát? Az MSZP-s elnök a közgyűlés és Pozsony tudta nélkül egyeztetett Csendben leeresztett a politikai lufi Bombafenyegetés: akár visszafelé is elsülhet a provokáció Folytatás az 1. oldalról Bár egy nappal korábban Lombos ínég azt mondta, közte és Agócs kö­zött megegyezés jött létre a leendő' autóút nyomvonalának „átengedésé­ről” a nógrádiak javára, Agócs István a Hídlapnak ezt már tagadta. A megyei elnök azt viszont elis­merte, hogy valóban tárgyalt Lom­bossal, viszont egyáltalán nem mon­dott le az esztergomi útvonalról, mert azt szeretné, ha „a nógrádival együtt az is megvalósulna”. Eközben Láposi Elza (MSZP), a megyei közgyűlés al- elnöke lapunknak tagadta, hogy eb­ben az ügyben egyeztetésre került volna sor megyei szinten, tudomása szerint ugyanis nem érkezett hivatalos megkeresés „a nógrádiaktól”. Agócs István most azt mondja, el­képzeléseik szerint a Zsámbéki medence-Esztergom-Párkány-Zselíz útvonalon autópálya épülne, Nógrád- ból a felvidéki Nyitra megyébe pedig gyorsforgalmi út vezetne, de „mind­kettő kapcsolódhatna az 5/C helsinki­folyosóhoz”. Miután az Európai Unió csupán az egyik változatot finanszíroz­za, arra nem tudott választ adni az el­nök, hogy a másik nyomvonalon meg­valósuló útépítésre honnan lenne pén­ze az országnak. Annyit még hozzátett, hogy „élete fő művének fogja tekinte­ni, ha megépülnek ezek az utak”. Szlovákiában régóta húzódó viták zajlanak az 5/C nyomvonalát illetően. A Párkány környéki települések, és a magyar-szlovák határon fekvő Ipoly­ság is azt szeretné, ha közelükben épülne meg a nemzetközi gyorsfor­galmi út. Ez érthető, hiszen egy ilyen óriás-beruházás komolyan fellendít­heti a környék gazdaságát. A Szlová­kiában kormányon lévő MKP prog­ramjában egyébként kizárólag egyet­len, a Párkány-Zselíz útvonal szerepel - tájékoztatta lapunkat Nagy Géza képviselő, az Ister Granum Eurorégió közlekedési ügyekért felelős munka­társa. A képviselő évek óta munkálko­Máriahalmi történetírók A Máriahalmi Faluvédő Egyesület szerkesztésében április végén jelenik meg a település helytörténetét feldol­gozó kiadvány. Az összeállítás szerzője a közismert és köztiszteletben álló, máriahalmi származású, dr. Wagenhoffer Vilmos. „Nagy örömünkre szolgál, hogy ezt a méltatlanul elfeledett, több mint egy évtizede a polcon porosodó feldolgo­zást, kezdeményezésemre sikerül ki­adványformába önténi, melyet rövi­desen el fogunk juttatni Máriahalom lakosaihoz.” - mondta Murczin Kál­mán az egyesület elnöke. Ez a kiad­vány forráshiány miatt csak vázlato­san tudja tárgyalni a település történe­tét, de a faluvédők reményei szerint a jövőben, közös összefogással könyv­vé bővülhet. • K. V. Üt 1 ' mm Bukovics Krisztián Árvíz és ígéretár A kampányra való tekintettel egyelőre nem kell rendkívüli helyzetet elrendelni - mondta a miniszterelnök még vasárnap, miután az árvíz- védelmi szakemberek sürgős cselekedetre buzdították. Aztán láss cso­dát - és árvizet - hétfőre fordult a kocka, a köpönyeg és ami ilyenkor még fordulni szokott - s az utolsó utáni pillanatban mégiscsak vész­helyzetté nyilváníttatott a helyzet - mert ugyebár a víz az úr. Pedig éppen ez volt, amit a szocialista-szabad demokrata kormány va­lószínűleg nagyon el akart kerülni, vagy hogy időszerűek legyünk: meg akart úszni. Nem véletlenül. Az árvízvédelem ugyanis nem tarto- zbtt az elmúlt négy év kiemelt területei közé, pontosabban fogalmazva mostoha sorsra kényszerült. Meglehetősen hosszan lehetne sorolni az elmaradt hiányosságokat, az átszervezés miatt elbocsátott szakembe­rektől kezdve a Vásárhelyi-terv lesöprésén keresztül a Hernád-völgyi gazdák elmaradt kárpótlásáig, amelyet egyébként maga Gyurcsány Fe­renc ígért meg, kézjegyével látva el a többek között ezt is tartalmazó tavalyi gazda-megállapodást. Mindezekről csönd van a hazai médiába, nyilván meglehetősen kényelmetlenül érinthetne sok-sok ma bársony­székben ücsörgőt. De - vesztükre (vesztükre?) - a Duna nem volt haj­landó kivárni a választásokat, így hát - miután közhírré tétették, hogy a vészhelyzet nem lehet kampánytéma - a gátakra vonult a politikai elit. Jellemző módon Gyurcsány Ferenc a Duna bal partját látogatta végig, Kismaroson és Nagymaroson tekintve meg a duzzadó folyót. Igaz, Orbán Viktor meg a jobb partján állt meg a Dunának, Szentend­rén és mondott olyat, amire a szocialista kormány ijedtében rögtön összedobott vagy 12 pontot. Mindeközben - míg a nyilván fontos in­tézkedéseket szépen, szabatosan és jogászokkal ellenőriztetve összeál­lították -, a Duna csak folyt szép lassan. Az elmúlt években a végte­lenségig kisemmizett önkormányzatok a tulajdonképpen csak túlélésre elegendő költségvetésből próbálnak meg gátat vetni az árnak: minded­dig egyetlen egy fillért sem kaptak a védekezésre. ígéret persze van bőven, a probléma mindössze annyi, hogy a víz most fenyegeti elön­téssel ezrek lakhelyeit, míg mire a baloldali ígéretekből lesz valami... A Gyurcsány Ferenc vezette kabinet milliókat, milliárdokat ígér - és semmit sem ad. Majd, ha elbírálták, jóváhagyták lesz homokzsák, és lesz minden, majd, ha már romokban hevernek az otthonok, és csőd­be mentek az önkormányzatok. Akkor majd elég lesz kevesebb is, hi­szen akinek semmije nincs, az kicsivel is beéri. A négy év felelőtlen árvízpolitikája most, a dunai árhullámmal Cgyütt tetőzik, és csak remélhetjük, hogy vasárnap az emberek több­sége ennél gyorsabban és főleg határozottabban bírálja majd el az or­szágot - köztársaságot - elzüllesztő haszonpolitikus-garnitúrát. dik azon, hogy ez az elképzelés meg­valósuljon, és hogy épüljön egy új Duna-híd Esztergom és Párkány kö­zött. Beruházások egész tömegét hoz­hatná ugyanis a régióba egy Budapes­tet is tehermentesítő észak-dél irányú nemzetközi tranzit autópálya. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint lényegtelen, hogy mit ígérgetnek az MSZP-s képviselőjelöl­tek a választási kampány hevületében, mivel az unió úgyis a leggazdaságo­sabb megoldást fogja támogatni. A politikus lapunknak úgy nyilatkozott, „mindeddig nem folyt magas szintű politikai tárgyalás a korridor ügyében a két ország között”, Szlovákia ráadá­sul jelenleg a kelet-nyugat irányú út­építéseket preferálja. Duray Miklós úgy gondolja, felelőtlen dolog légvá­rakat ígérgetni a választóknak, mi­közben sem a szlovák kormány, sem Brüsszel nem döntött az ügyben, de még Budapest sem. • P. K. Fúvószenekar Luxemburgból Dorog. Április 9-én Magyarországra érkezik Marco Turci vezetésével a Lu­xemburgi Nagyhercegségben található Eilereng település fúvószenekara. A Harmonie Eilereng tagjai 18 órai kez­dettel a dorogi József Attila Művelődé­si Házban a Zagyi István karnagy által dirigált, Máltára készülő Dorog és Tát Fúvószenekar társaságában adnak kö­zös hangversenyt. Épül az új játszótér PiliSCSév. Az óvodával szemben lé­vő, Jubieum téren kialakított, szigorú előírásoknak megfelelő játszótér elké­szültéhez a Pilisi Parkerdő segítségét kérte a csévi önkormányzat. „A fa­anyagra a homokozó elkerítéséhez van szükség, ha ez megvalósul, már a ta­vasszal kihelyezhetjük a játékokat” - mondta el Nagy Mária, a település pol­gármestere. A tér létrehozásában a Piliscsévért Közalapítvány is 400 ezer forint támogatással segítette a közsé­get, a további költségeket a település saját forrásból finanszírozza. Felújítják az utakat PiliSCSév. Néhány héten belül elkez­dődik, és a tervek szerint május 31-ig be is fejeződik a Basa- és a Rákóczi ut­cák felújítása Piliscséven. Az elhaszná­lódott utak rekonstrukciójához a község még tavaly nyerte a szükséges pénzt. Folytatás az 1. oldalról A politikus egyébként már a hét vé­gi események előtt azt mondta lapunk­nak: „Szégyen, hogy hová süllyed­tünk, azaz süllyedt a miniszterelnök. Hogyan fogjuk magunkról lemosni ezt a gyalázatot?” Véleménye szerint na­gyon is elképzelhető, hogy „a magyar kormány áll az ügy hátterében. Olyan politikai fondorlatról van szó, amely a Közel-Kelet felé viszi a magyar politi­kai morált.” Az alelnök véleménye szerint „a motiváció politikai jellegű, akárki is mozgatja a szálakat: a hét vé­gi nagygyűlések megzavarása, felosz­latása a cél” - jelentette ki Duray. Csáky Pál szlovákiai miniszterel­nök-helyettes szintén még a hét vége előtt elmondta véleményét az ügyről, és úgy nyilatkozott: nem világos szá­mára, hogy a robbantással kapcsolatos hír milyen célokat szolgálhat. Normá­lis körülmények között ugyanis a tit­kosszolgálatok belső csatornáikon ke­resztül értesítik egymást, most azon­ban az információk nyilvánosságra kerültek. A miniszterelnök-helyettes szerint a mostani információ közlésé­nek lehetnek prevenciós, megelőzést szolgáló céljai, egyfajta üzenet a bű­nözőknek. „Abban az esetben viszont, ha pusztán a pánikkeltés érdekében je­lentették volna be a titkos információ­kat, vagyis hogy elriasszák az embere­ket a hét végi budapesti választási ren­dezvényekről, úgy ezt a módszert na­gyon elítélendőnek tartanám!” - mondta lapunknak Csáky Pál. „Ismerjük a mesét a fiúról, aki há­romszor farkast kiáltott, aztán őt tép­ték szét a vadállatok. így járhat az MSZP is” - nyilatkozta a Hídlapnak tegnap Simon János politológus. Vé­leménye szerint mára bebizonyoso­dott, hogy nem volt alapja a kormány által terjesztett rémhíreknek, csupán félelemkeltésről volt szó. „Annak ide­jén Jelcin is a csecsen fenyegetettség­re hivatkozva, a félelemre apellálva próbálta megnyerni a bizonytalano­kat. Gyurcsány Ferenc is ezt próbálta alkalmazni, de az ő esetében ez a visszájára is elsülhet, hiszen kiderült: nincs valós veszély” - mondta Simon. A politológus szerint az ügy komoly diplomáciai nézeteltérést okozhat Szlovákia és Magyarország között, erről azonban az emberek nem érte­sülnek, mivel a kormány rendre eltit­kol minden olyan eseményt, amely ázsióját ronthatná. • Pálovics Klára Gazdára talált a máriahalmi ifjúság Jelentős összegű pályázat segíti a falu fiataljait A Mariahalmi Faluvédő Egyesület az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium által kiírt pályázata révén májusban nyitja meg a település első ifjúsági klubját. Tavaly az egyesület Ifjúsági Tago­zatát azzal a céllal hozták létre, hogy szakembereik által szakmai, pályáza­taik révén pedig anyagi segítséget ad­janak a helyben kialakuló ifjúsági kö­rök működéséhez. Rostás Zoltán, az egyesület titkára elmondta, hogy a minisztériumhoz ifjúsági közösségi terek kialakítása címén beadott pályá­zaton egymillió-nyolcszázezer forin­tos támogatást nyertek pályamunká­jukkal. „A tervezett klubházban sze­retnénk kialakítani a fiatalok számára néhány számítógépes munkaállomást is, ahol tanulhatnak, szórakozhatnak és betekinthetnek a nagyvilágba az internet segítségével. Ez segítheti őket beilleszkedni ebbe a felgyorsult, megpróbáltatásokkal teli világba.” - nyilatkozta lapunknak Rostás Zoltán. A munkálatok már javában folynak az egykori tűzoltószertár épületében, amelyet elhanyagolt állapota miatt teljesen át kell építeni, hogy alkalmas legyen a fiatalok fogadására. A létre­jövő klubházban tervezik TELEHÁZ üzemeltetését (internet-hozzáférés, fénymásolás, nyomtatás), tematikus előadásokat (környezetvédelem, élet­mód) alkalmanként vendég előadók­kal, művészekkel. • Kertész Viktor Utcára vonulnak a szlovák orvosok Béremelést és a privatizáció leállítását követelik Folytatás az 1. oldalról Bastmák Tibor. MKP-s képviselő, a parlament egészségügyi bizottságának a tagja a Hídlapnak elmondta, egyértel­műnek tartja, hogy több bért érdemel­nének az orvosok és a nővérek is, en­nek ellenére szerencsétlennek tartja a demonstrációjuk időpontját, és politi­kai zsarolásként értékeli azt. „Nehéz lenne bárhonnan is pénzt szerezni a kö­vetelések kielégítésére, az idei költség- vetést már elfogadta a parlament” - mondta Bastmák. Egyelőre sem Rudolf Zajac egészségügyi miniszter, sem pe­dig Mikulás Dzurinda kormányfő nem lát lehetőséget a probléma orvoslására. Kollár maga is elismeri, hogy az egész­ségügy jelenlegi anyagi feltételei mel­lett nem valósítható meg ekkora bér­emelés, ezért a kormányt arra kéri, emelje az állami biztosítottakért fizetett biztosítási járulékot. „Egyértelművé vált, hogy nem csak a pozsonyi kórházakban lesz munka- beszüntetés, a sztrájk országos mére­teket ölt majd” - mondta Kollár, majd hozzátette, hogy abban az esetben, ha a kormány csütörtökig kielégíti köve­telésüket, értelemszerűen lefújják a demonstrációt. A Felvidék kórházai közül csak a Nyitrán található Fakultná Nemocnica csatlakozik a munkabeszüntetéshez: az intézmény­ben dolgozó 1100 személy közül 800- an csütörtöktől nem veszik fel a mun­kát. A betegeket csak az akut esetek­ben fogják ellátni: ez azt jelenti, hogy csak olyan páciensekkel foglalkoznak majd, akiknek az esetük elhalasztha- tatlan, azokat pedig, akiknek nem sür­gős a problémája, hazaküldik. A lévai egészségügyi intézmény alkalmazot­tai nem csatlakoznak a sztrájkhoz: ezt azzal indokolják, hogy a kórházban Az egészségügyben utoljára 2001-ben volt jelentősebb béremelés, azóta a fi­zetések stagnálnak. Egy orvos bruttó átlagfizetése körülbelül 30 ezer korona, azaz 200 ezer forint, a nővérek havi 10- 12 ezer koronát, azaz 70-84 ezer forin­tot vihetnek haza. nyugodt helyzet uralkodik, a dolgo­zók tisztában vannak azzal, hogy az elsődleges feladatuk a páciensek ellá­tása. A lévai intézményt egyébként nemrég alakították át részvénytársa­sággá, és a zselízi kórház megszűnése után sokkal több betegük van, mint ezelőtt. Lapunk megkérdezte az ér­sekújvári és a sági intézményt is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy az itt dolgozók egyelőre nem csatlakoz­nak a demonstrációhoz. • Szép-Oravetz

Next

/
Thumbnails
Contents