Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-05 / 66. szám
2 HÍDLAP • 2006. április 5., szerda www.esztergom.hu RÖVIDEN Befejezte esztergomi kampányát az MSZP és az SZDSZ (H) Az árvízhelyzetre való tekintettel a két kormánypárt befejezte Ko- márom-Esztergom megyei kampányát. Az erre a hétre tervezett események elmaradnak. Az MSZP részérói Horn Gyula dorogi, míg az SZDSZ oldaláról Heller Ágnes esztergomi fóruma lesz az utolsó kampány összejövetel. A gátakon nincs szükség pártaktivistákra (H) A köztársasági elnök közbenjárását kéri a vízügyi miniszter annak érdekében, hogy az árvíz ne válhasson kampánytémává. Persányi Miklós elmondta, hogy reggel tájékoztatta Sólyom Lászlót a kialakult helyzetről is. A szaktárca vezetője hangsúlyozta: azt kérte az államfőtől, hogy vesse latba tekintélyét, ne legyen senki, aki politikai kampánycélokra akarja a kialakult helyzetet felhasználni. Úgy fogalmazott, hogy „pártaktivistákra nincs szükség a gátakon, az önkéntesek között emberekre, állampolgárokra van szükség”. Persányi Miklós megjegyezte: pártok által alakított árvízi bizottságokra sincs szükség, a védekezés szervezetten, minden eddiginél nagyobb összefogással folyik. Egyeztetés kell az egészségügy átalakításhoz (H) A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint a politika és a szakma megegyezésére van szükség az egészségügy átalakításához. Éger István szerint nincs más esély az ágazat rendbetételéhez. A kamaraelnök szerint a szakmai szervezetek 16 éve ellenzéki szerepbe kényszerülnek a mindenkori kormánynyal szemben, ezen a választások utáni új kormánynak - bármilyen összetételű legyen az - változtatnia kell. Éger sürgetően fontos feladatnak tartja az egészségügyben dolgozók jogállási törvényének megalkotását, a munkáltatók, a munka- vállalók jogainak és kötelezettségeinek pontos tisztázását. Megünnepelte április 4-ét a honvédelmi tárca (H) A HavariaPress információi szerint kormányzati részvétellel idén újra megemlékeztek Magyarország „felszabadulásának” évfordulójáról. A Parlament felsőházi termében megtartott szűk körű összejövetelen Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy „ez az évforduló alkalmat ad arra, hogy tisztelettel emlékezzünk azokra a honfitársainkra, akik ha kellett, fegyverrel is vállalták a harcot a fasizmus ellen”. A Vörös Hadsereg 1945-ben ezen a napon foglalta el Magyarországot, a napot 1990-ben törölték az állami ünnepek közül. Nem változnak a tervek (SK) Ivan Gasparovic köztársasági elnök meg van róla győződve, hogy a parlamenti választások után sem változik meg Szlovákia külföldi megítélése, és hogy a kormányzó párt sem vonja kétségbe az eddig elért eredményeket. Az államfő szerint az ország nagyon jó kommunikációt folytat más államokkal, amin vétek lenne változtatni. Nem kell fizetős egészségügy Rogán: a kórház-privatizációra szavaznak az MSZP-re voksolók A Fidesz kampányfőnöke szerint az MSZP-re leadott szavazatok a kórházprivatizációt támogatják. Rogán Antal szerint, ha a jelenlegi kormánykoalíció marad hatalmon, „akkor Gyurcsány Ferenc privatizálni fogja a kórházakat, és bevezetik a fizetős egészségügyi szolgáltatásókat”. A Fidesz ezért a következő napokban folytatja a fizetős egészségügy elleni kampányát, növelve'a televíziós és a sajtóhirdetések számát - tette hozzá a kampányfőnök. Jelezte, hogy ezekben hivatkoznak majd Gyurcsány Ferenc 2005 júniusában, a Mozgó Világnak adott interjújára, amelyben - Rogán Antal tájékoztatása szerint - a miniszterelnök azt mondta: „Receptdíj, vizitdíj, ezeknek a kérdéseknek nagyon gyorsan napirendre kell kerülniük.” Úgy vélte: az MSZP választási programjában is szerepel a magántőke bevonása az egészségügybe. Példaként a 2005-ös népszavazást, amelyben a miniszterelnök véleménye szerint a kórház-privatizáció mellett érvelt, valamint a pénzügyminiszter 2006 februári nyilatkozatát, amelyet a Bloomberg hírügynökségnek adott, és amelyre már eddig is többször hivatkozott a Fidesz sajtótájékoztatókon és a hirdetéseiben is. Rogán Antal hangsúlyozta: Magyar- országon nem véletlenül ingyenes az egészségügy, hiszen az emberek adóikon és a tb-j árulókon keresztül már megfizették az egészségügyi szolgáltatások árát. Az egészségügy állami felelősség, méltánytalan lenne a magyar emberekkel a kórházak eladása, az egészségügy fizetőssé tétele - tette hozzá Rogán Antal. Arra a felvetésre, hogy a hálapénz miatt jelenleg is „fizetős” az egészségügy, Rogán Antal úgy reagált: a valóban fizetős egészségügy bevezetésével az orvosoknak nem lesz magasabb a járandósága, így fennáll a veszélye annak, hogy az emberek egyszerre fizetik ki a hálapénzt, és emellett fizetni fognak a műtétekért, vagy a receptekért. Ezt mindenképpen el akarjuk kerülni - tette hozzá. • Koncz Endre Megvan a jelölt Horányi Miklóst, a Szegedi Fellebb- viteli Főügyészség főügyészét javasolta kedden legfőbb ügyésznek Sólyom László államfő - közölte a köztársasági elnök sajtófőnöke. A pártok egyelőre nem foglaltak állást a jelöléssel kapcsolatban. Az Országgyűlés 2000. májusában választotta legfőbb ügyésszé Polt Pétert, akinek mandátuma 2006. május 16-án lejár. Sólyom László köztársasági elnök a jelöléséről levélben tájékoztatta Szili Katalin házelnököt. A legfőbb ügyész megválasztása - amely az új országgyűlés feladata lesz - egyszerű parlamenti többséget igényel. Horányi Miklós - aki 1941. április 27-én született Budapesten ) - korábban büntető bíróként dolgozott, 1979 és 1991 között a Legfelsőbb Bíróságon, 2000 és 2003 között önálló osztályvezető ügyészként a Legfőbb Ügyészség sajtóirodáját is vezette, több egyetemen, főiskolán is oktat. Az MSZP még tanulmányozza a legfőbb ügyésznek jelölt Horányi Miklós életútját, így egyelőre nem kívánják kommentálni a jelölést - közölte Lend- vai Ildikó frakcióvezető. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának elnöksége tudomásul veszi Sólyom László személyi javaslatát - tudatta közleményében a Fidesz. Az ellenzéki párt úgy véli, a „legfőbb ügyész személyére tett javaslat és az új legfőbb ügyész megválasztása nem válhat kampánytémává”. • K. E. Rémhírterjesztésért tesz feljelentést Veres János Veres János feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a kórházak privatizációjával kapcsolatos rémhírterjesztésért. „Valaki visszaélve Orbán Viktor hangjával, visszaélve Mikola István hangjával, rám hivatkozva rémhírt terjeszt telefonon az országban” - közölte kedden a pénzügyminiszter, az MSZP országos elnökségének tagja. Hozzátette, hogy ezért feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a rendőrségen. Kérdésre válaszolva azt mondta: a felvételről lejátszott szöveg arról szól, hogy az MSZP privatizálni akarja a kórházakat, és az egészségügyi szolgáltatásokért térítési díjat szedetne. Veres János azt mondta: a magyar egészségügyi miniszterek közül Mikola István, a Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltje az egyetlen, aki aláírt kórház-értékesítésre vonatkozó dokumentumot. Mint mondta, „Magyarországon nem a Magyar Szocialista Párt, nem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vagy Veres János pénzügyminiszter az, aki kórház-értékesítésben gondolkodik”. Elmondta: azért ő tesz feljelentést, mert őt magát érintik ezek a telefonbeszélgetések, olyan hivatkozással, amely teljes mértékben valótlan, „hazug, aljas” állítás. Diákhitel: módosuló feltételek Sió szerint kampányízű a kamatcsökkentés Szeptembertől 9,5 százalékra csökken a diákhitel kamata - közölte a kormányszóvivő. Az oktatási tárca közlése szerint a hitel szeptembertől differenciálttá válik és megnyílik az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országokban tanulmányokat folytató magyar állampolgárok számára is. A kormányszóvivő elmondta, a diákhitel kamatának jelenlegi 10,22 százalékról történő csökkentését az teszi lehetővé, hogy a Diákhitel Központ is olcsóbban jut majd forrásokhoz a Magyar Fejlesztési Banktól. Az oktatási tárca keddi közleménye szerint a hallgatói hitelre jogosulttá válnak a Magyarországon tanuló és munkaviszonyban álló, vagy önfoglalkoztató EGT- állampolgárok, továbbá a letelepedési, vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező személyek. Az új rendelet a dok- torandusz-hallgatókra is kiterjeszti a hitel igénybevételének a lehetőségét. Változást jelent az eddigiekhez képest, hogy a felvehető hallgatói hitel összege differenciálttá válik: a 2006/2007. tanévtől az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók havi 30 000 Ft, míg a költségtérítéses hallgatók 40 000 Ft hitelt vehetnek fel, feltéve, hogy utóbbiak vállalják a magasabb, 8 százalékos törlesztési hányadot. További előrelépést jelent, hogy az új rendelet megszünteti a diákhitel igénylésére vonatkozó 35. életévhez kötött korhatárt. Bevezeti ugyanakkor a 40. életévhez kötött korhatárt a törlesztés megkezdésére, valamint folyósítást korlátozó feltételként. Az új rendelet alapján a jogosultsági idő egységesen 10 félév. Sió László fideszes szakpolitikus közleményében azt írta: a Fidesz a kamatok további csökkentését és a hitelösszeg évi 450 ezer forintra történő felemelését tartja indokoltnak. Utalt arra, hogy 2002- ben, a kormányváltáskor a hitel kamata mindössze fél százalékkal haladta meg a jegybanki alapkamatot. A szocialistaszabad demokrata kormány több alkalommal is emelte a kamat mértékét, ami „a kampányízű csökkentés ellenére” is 3,5 százalékkal haladja majd meg a jegybanki alapkamatot. Mindez komoly terhet jelent a fiatalok számára, hiszen jelentősen meghosszabbítja a hitel visszafizetésének idejét - írta Sió László. • (palotás) Drágábban tankolhatunk Tegnap óta 1,30 koronával lett drágább egy liter benzin Szlovákiában. A Slovnaft az üzemanyag-áremelést a piacon észlelt ármozgással magyarázza. „Az utolsó hetek alátámasztották, hogy a nemzetközi piacon tapasztalt üzemanyagár-emelkedés esetében nem pillanatnyi ingadozásról van szó. A Slovnaft ezért kénytelen volt áremeléshez folyamodni” - mondta Hana Simková, a Slovnaft szóvivője. A szóvivő egyúttal utalt rá, hogy a közeljövőben nem lehet kizárni egy újabb árdrágítást. Abban az esetben, ha a Slovnaft teljes mértékben beépítené áraiba a piacon észlelt üzem- anyagár-számyalást, literenként a benzin árát 2,50 koronával kellene emelni. „A gázolaj árát a piaci helyzet jóval kisebb mértékben befolyásolja. Ilyen szempontból kedvezőtlen az iráni atomprogram körüli hercehurca, illetve az ezzel összefüggő iráni kőolaj szállítások, a nigériai felkelők kőolajvezetékek és kőolaj-finomítók elleni támadásai, a norvégiai olajmunkások sztrájkja, valamint a mexikói hurrikánokból eredő esetleges nyári kőolajtermelés-kiesések” - állítja a szóvivő. A Slovnaft utoljára valamivel több, mint hat hete módosította 60 fillérrel a benzin árát. Kedd óta egyes szlovákiai benzinkutaknál viszont egy liter benzinért már 40 koronánál is többet kell fizetni. • -z -c Már vasárnap döntés várható Az első fordulóban eldőlhet, hány párt kerül be a parlamentbe Érvényes első forduló esetén már április 9-én késő estére eldőlhet, hány párt kerülhet be a magyar Országgyűlésbe; az önállóan induló jelölő szervezeteknek ehhez országos szinten ötszázalékos támogatottság szükséges - közölte az Országos Választási Iroda vezetője kedden. Az április 9-i választás első fordulójában a választók két szavazócédulát kapnak; az egyiken a területi listán - megyében, illetve a fővárosban - induló pártokra, míg a másikon az adott választókerületben induló jelöltekre voksolhatnák - mondta Rytkó Emília. A pártok a területi listákról összesen legfeljebb 152 mandátumot szerezhetnek meg a 386 parlamenti helyből, de ebből az országos listára akár 15-20 mandátum is „felcsúszhat” a töredékszavazatok szétosztása után. Az első forduló után csak akkor lehet területi mandátumot osztani, ha mind a 20 területi választókerületben érvényes a választás. Érvényesség akkor állapítható meg, ha a választók több mint a fele minden megyében és Budapesten is elmegy a szavazásra. Ha mind a 20 területi szavazás érvényes, akkor az Országos Választási Bizottság megállapítja az öt, illetve közös listák esetén a tízszázalékos választási küszöböt az országos összesítés alapján. A területi mandátumokat ezt követően a területi választókerületi bizottságok osztják ki. Az első fordulóban tehát, ha az érvényes lesz, lényegében lezárul a listás szavazás; ebben az esetben a második fordulóban már csak egyéni jelöltekre lehet szavazni. • (vári) Nincs miről vitázni? Dzurinda: a programokról szóljon a választás Mikulás Dzurinda miniszterelnök szerint a júniusi parlamenti választások nem a jobb-, vagy a baloldalról fognak szólni, hanem a megvalósításra váró tervekről, az egyes pártok programjairól. „Először vannak olyan érzéseim, hogy az idei parlamenti választások előtt nem kell megmagyarázni az elmúlt négy évet, nem kell a meg nem valósított tervekről vitatkozni” - mondta Dzurinda. „Arról a szintről, ahol Szlovákia áll, csak fejlődni lehet. Tudom, hógy van még mit tenni, de abban is biztos vagyok, hogy le tudjuk hagyni a legjobbakat is. Ehhez egy út vezet: a megfelelő program.” A kormányfő elmondta, hogy a választásokig minél több emberrel szeretné megismertetni az SDKÚ-DS programját, mert azokat a dolgokat, melyek 1998-ban elkezdődtek, folytatni kell. „Bízom benne, hogy az emberek tudják, hogy az SDKÚ-DS volt az a párt, amely elkezdte a reformok megvalósításának sorát, annak ellenére is, hogy ez sokaknak nem tetszett. Szeretnénk folytatni a jó dolgokat, azokat, amikre nem volt idő. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor Szlovákia tovább haladhat a fejlődés útján” - zárta mondandóját Mikulás Dzurinda. • (hajdú)
