Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-28 / 83. szám
www.istergranum.hu 2006. április 28., péntek • HÍDLAP 5 Eltűnhetnek a családi sörgyárak Szlovákiában Hiába jöttek a multinacionális cégek, a sörfogyasztás tovább csökken Folytatás az 1. oldalról A Szlovák Sör- és Malátagyártók Szövetségének igazgatója, Roman Susták szerint az első nagyobb gondot a három éve kétszer is megemelt jövedéki adó okozta. Ennek következtéd ben egyetlen év alatt tíz százalékkal esett vissza a fogyasztás. „Mégpedig olyannyira, hogy az évi fejenkénti kilencvenöt literes sörfogyasztás helyett ma már csak nyolcvan liter elfogyasztásával számolhatunk” - panaszolta a szakember. A kis sörgyárak forgalmában jelentősebb visszaesés tapasztalható, és az sem biztos, hogy sokuk egyáltalán a felszínen tud maradni. Szlovákiában ugyanakkor a korábbi cégfúziókat követően két komoly multinacionális cég, a holland Heineken és a dél-afrikai SAB-Miller adja a forgalom zömét. Sőt az ógyallai Zlaty Bazant, a legnagyobb szlovákiai sörgyár sem önállóan, hanem a Heineken- Slovensko társaság tagjaként működik. Drahomíra Mandíková, a SAB- Miller szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, hogy Szlovákia Monopolellenes Hivatala az elmúlt hónapban engedélyezte a dél-afrikai cég és a Topvar fúzióját is. Ennek következtében a dél-afrikai céghez tartozó két szlovákiai sörgyár összesen negyven százalékkal részesül a szlovák sörpiacból. A hazai piac további negyvenhárom százalékát a Heineken-Slovensko társaság ellenőrzi, s csupán a fennmaradó termelés tizenhét százalékán osztoznak a regionális mini sörgyárak. Fekete Sándor, a régiónkbeli Nyírágón korábban működött sörgyár vezetője lapunknak elmondta, hogy a településükön 1996-ban létesült sörgyár három éven át nyereségesen működött, mert az alapanyagok megfizethetőek voltak. Gyáruk látta el a párkányi fürdőt és a környező településeket olcsó hazai sörrel, de miután megjelentek Szlovákiában a monopolhelyzetet teremtő nagy cégek, megfizethetetlenné vált számukra a nyersanyag. A maláta ára a háromszorosára nőtt, így nem tudták felvenni a versenyt az olyan cégekkel, amelyek vendéglátóipari megrendelőik számára ingyen sörcsapokat, pohárkészletet és asztalterítőket biztosítottak. Az egykori kis szlovákiai sörgyárat ezért felszámolták, az épületet átalakították, és jelenleg ők is vendéglátásra rendezkedtek be. Hasonló helyzetbe került néhány éve a dunaszerdahelyi, a besztercebányai és a lévai mini sörgyár is, de Fekete Sándor szerint ilyen sors vár a komáromi Sigip sörgyárra is. Míg korábban szinte az összes nagyobb településen működött helyi sörfőzde, a multinacionális cégek térnyerésével számuk folyamatosan csökken. A szakemberek szerint az eddig még talpon maradt hazai kisvállalkozások többsége súlyos anyagi gondokkal küzd, és valószínűleg elenyésző lesz azok száma, amelyek képesek lesznek megélni a nagy sörgyártó társaságok árnyékában. • Berényi Szilvia A szegény civileket az ág is húzza Nem egyértelműen változott az szja 1 százalékának felajánlási rendje? Teltházas a komáromi ipari park Újabb beruházó feltűnése esetén bővíteni kell a területet Folytatás az 1. oldalról Az ombudsmann megállapította: az ellentmondásos tájékoztatással az APEH megsértette az adózók jogait. Egyes civil szervezetek a mulasztásból következően 20-30 százalékos bevétel- csökkenéssel számolnak, ezért elképzelhető, hogy több alapítvány a csőd szélére sodródhat. A legtöbb szervezet ugyanis az áprilisi határidő tudatában építette fel adománygyűjtő kampányát. Karácsony Norbert, a Komárom-Esz- tergom megyei adóhivatal illetékese kérdésünkre azt mondta: az APEH teljesen jogszerűen járt el, a változásra a hivatalos közléstől függetlenül minden létező fórumon igyekeztek felhívni a figyelmet. A tisztviselő hangsúlyozta, hogy az adózók körülbelül felének készíti el a munkáltatója a bevallást, az egyéni vállalkozóknak, önadózóknak egészen május 22- ig van idejük arra, hogy rendelkezzenek adójuk egy százalékáról. Az alapítványok nagyrészt csak az őszi APEH-jelentésből értesülnek majd arról, mekkora bevételre tettek szert ilyen módon. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület sem tudta még megmondani, mekkora a káruk; ők a tavalyihoz hasonló nagyságrendű ösz- szegre, 60-80 ezer forintra számítanak. A szintén esztergomi Bogáncs Kutya- és Kisállatotthon Kiemelten Közhasznú Alapítvány idén először fogadja a felajánlott egy százalékokat, így nincs összehasonlítási alapjuk, de az előzetes érdeklődések számából ítélve körülbelül egymillió forintra számítanak. • Szabó Hajnal A közelmúltban települt a komáromi ipari park területére a Stora Enso Packaging nevű, csomagolástechnikai cég. Újabb betelepülő egyelőre nincs a láthatáron, mégis tervezik a park bővítését.. A hatvan alkalmazottat foglalkoztató multinacionális vállalat negyedik magyarországi telephelyeként választotta Komáromot, a cég eddig két budapesti székhellyel, illetve egy pátyi teleppel rendelkezett. Ezzel a beruházással a város önkormányzata által fenntartott ipari park szinte teljes kapacitással, maximális kihasználtsággal működik, mondta el lapunknak Bertalanits István, a park menedzsere. A jelenleg rendelkezésre álló, több mint nyolcvanhét hektáros területből nyolcvan hektár foglalt. Arra a kérdésre, hogy bővíthe- tő-e a létesítmény, a projekt-vezető elmondta: az igényeknek megfelelően a terület még további negyven hektárral megtoldható. Ez azonban csupán akkor kifizetődő a város számára, ha egy újabb befektető legalább 20 hektárnyi helyet szándékozna elfoglalni. Ahogyan azt korábban már megírtuk, térségünk egyik legdinamikusabban fejlődő ipari parkjában egy hónapja járt Kóka János leköszönő gazdasági miniszter, s éppen a húzó gazdasági szerepe miatt jutalmazta meg a komáromi üzleti centrumot. Az elismerést leginkább azért érdemelte ki a létesítmény, mert az itt megtelepült multinacionális vállalatok egyre nagyobb számban alkalmazzák a térség állást kereső lakóit. Vagyis nem racionalizálnak, átszerveznek és elbocsátanak, hanem új beruházásokkal növelik a foglalkoztatottak számát. Az ügy- pikantériája, hogy a kormányzati kitüntetés átadása előtt alig néhány héttel jelentette be az ipari parkban működő Foxconn, hogy vállalatánál leépítések várhatók. A cég pedig annak a finn Nokiának a beszállítója, mely az év legtöbb új munkahelyet teremtő vállalata elismerésben részesült, ugyancsak még márciusban. • Sz. A. Ml A VÉLEMÉNYE? Habár a rendszeres kontroll nem kötelező, a tüdőszűrő állomás már szinte házhoz jön, hogy az emberek részesülhessenek ezen népegészségügyi szolgáltatásban. Arról érdeklődtünk, hogy az érintettek mennyire tartják fontosnak a tüdőszűrést, és hogy megbíznak-e a mobil szűrővizsgálatokban? Harangozó Gáborné (könyvelő) ! Soha egyetlen alkalmat sem hagytam 1 még ki, minden le- I hetséges vizsgálatra elmegyek, mert a megelőzés az egészség alapja. Jónak tartom a szűrőbusz ötletét, különösen, hogy nőgyógyászati szűrést is végeznek némelyikben, de én inkább maradok a hagyományos, kórházi vizsgálatnál. Mihály János (mérnök) | Szkeptikus vagyok í az efféle „kihelyezett” orvosi akciók- 1 kai kapcsolatban. Kétlem, hogy ugyanazt a színvonalat képesek lennének nyújtani, mint a normál szűrővizsgálatnál, amit szintén nem tartok százszázalékosnak, mert a mai magyar egészségügy működése finanszírozási szempontból így is csodaszámba megy. Szarka Ádám (egyetemi hallgató) Nálunk a családban senki nem cigizik, ; én is kerülöm az olyan helyeket, ahol nagy a füst. Egészségesen élek, sportolok is, nem hiszem, hogy bármilyen baja lehetne a tüdőmnek, ezért én nem éltem a tüdőszűrés lehetőségével. Verebes Lívia (tolmács) I Nagyon fontos, hogy évente legalább egyszer min- ! denre kiterjedő szűrővizsgálatra menjen az ember, sajnos a mi családunk örökletesen hajlamos bizonyos betegségekre, ezért én ezt kénytelen vagyok komolyan venni. Továbbra is a tüdőrák a vezető halálok Magyarországon Komárom-Esztergom megyében csak minden harmadik ember jár tüdőszűrésre Nemzetiségi óvodapedagógus-találkozó Várgesztes. Április 29-30-án megrendezésre kerül a már hagyományos német nemzetiségi óvodapedagógusok találkozója. A megelőző években Kecskéden, Tatabányán és Szomoron gyűltek össze a nevelők, idén Várgesztesre került a sor. Szombaton elméleti és gyakorlati témákban hallgathatnak előadásokat a pedagógusok, vasárnap pedig hat nemzetiségi óvoda gyerekei adnak műsort. Módosul a menetrend Piliscsaba-Pilisvörövár. A vasúti pályafelújítások miatt mentetrendi módosításokra kell számítani. Május 4-én és 5-én a Nyugati pályaudvarról 21.25, 22.25 és 23.25 órakor induló, valamint az Esztergomból 21.05 és 22.10 órakor induló vonatok nem közlekednek Piliscsaba és Pilisvörösvár között, mert az esti órákban karbantartást végeznek. A szakaszon vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat. Hiába az ingyenes tüdőszűrés, hiába megy házhoz a szűrőállomás, nem sokan élnek ezzel a lehetőséggel Komárom-Esztergom megyében. A harminc év felettiek nem egész ötven százaléka megy el szűrővizsgálatra, és ezzel hátulról a negyedik a rangsorban a megye. Pedig európai viszonylatban Magyarországon halnak meg a legtöbben tüdőrákban, amelyet már kezdeti stádiumban egy egyszerű, pár perces vizsgálattal fel lehetne fedezni. Komárom-Esztergom megye minden településén évente lehetőség nyílik az embereknek, hogy helyben vegyenek részt tüdőszűrésen, a megye öt nagyobb városában pedig, rendszeresen nyitva tartó tüdőszűrő állomások működnek. Ilyenkor tavasszal - az adott települések körzeti orvosaival és a polgármesteri hivatalokkal előre egyeztetett időpontban - jelennek meg a mobil szűrő állomások a községekben. A tapasztalat azt mutatja, hogy a településeken már várják a szűrőállomás megjelenését, mégis csak a lakosok 30-40 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Varga Attila, a Komárom-Esztergom Megyei Tüdőgondozó vezetője elmondta, hogy a mobil szűréseken az elmúlt évben 22 ezren vettek részt, a városi állandó tüdőszűrőket pedig több mint hetvenezren keresték fel. Ha az így kapott értéket a megye 318 ezres lakosságához viszonyítjuk, az érték mindössze 30 százalék, amely rendkívül kevés, tudtuk meg a főorvostól. Komárom-Esztergom megye harminc év feletti lakosainak szűrtsége 48 százalékos. Varga Attila szerint ez az adat elkeserítő, ráadásul ez az arány évről évre csökken. Szemben Jász-Nagykun- Szolnok megyével, ahol ez a százalék 90 fölött van, Komárom-Esztergom megye negyedik a sorban, csak sajnos hátulról, Vas, Somogy és Borsod-Aba- új-Zemplén megyét megelőzve. Kísérleti jelleggel indult útjára áprilisban a Magyar Posta Zrt. kamionja, amelyben méhnyakrák-szűrést végeznek. Eddig három településen Hegyeshalomban, Őskün és Bakonybélen járt a mozgó szűrőállomás. A Magyar Postának ez a kamion ötvenmillió forintjába került, a vizsgálat a lakosság számára ingyenes. A tüdőszűrés hatékonysága pedig nagy, ugyanis ezzel az úgynevezett kis- röntgennel minden egy centiméternél nagyobb folt, árnyék a tüdőn kiszűrhető, vagyis a komoly megbetegedések, rák, vagy TBC megelőzhető lehetne. Azért is lenne fontos a lakosság minél nagyobb arányú részvétele a tüdőszűréseken, mert főként a férfiak körében vezető halálok a tüdőrák, ezzel pedig Európában is az elsők vagyunk. Varga Attila elmondása szerint a nőknél is „dobogós helyen” van ez a halálok. • Gál Kata Felvidéki népviselet Pozsony. A Magyar Ifjúsági Közösség szervezésében nyílik meg május 3-án délután a szlovák fővárosban Szobiné Kerekes Eszter Felvidéki népviseletek babákon című kiállítása, amely egyben könyvének bemutatója is. Az eseményre a Csemadok házban kerül sor, a tárlaton 41 szlovákiai magyar közösség népviseletét mutatják be felöltöztetett babákon. A szervező ifjúsági közösség szerint fontos a hagyományok megőrzése és az, hogy a fiatalok is megismerjék ezeket. Akár a címlapon is hirdethet! az ÚJ ESZTERGOMI VÁROSI felelonkönyvben! Hirdetésfelvétel: 06 20 353 6231
