Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)

2006-04-25 / 80. szám

www.istergranum.hu 2006. április 25., kedd • HÍDLAP 5 Nemet mondott Tokodaltáró is Folytatás az 1. oldalról Április 9-én már négy település Tát, Mogyorósbánya, Tokod és Esz­tergom is nem mondott a cement­gyárra, a legnagyobb arányban Táton ellenezték, itt 93 százalék utasította el a Holcimet. Esztergomban az arány 75 százalék volt, ezzel ugyan a legalacsonyabb a már említett telepü­lések közül, de a fordítva feltett kér­dés ellenére is jól tükrözi a környé­ken élők akaratát: nem akarnak a már amúgy is túlterhelt és szennyezett légtérbe még egy hulladékégetésre is alkalmas gyárat. A vasárnapi tokodaltárói szavazás - csakúgy mint az előzőek - vélemény- nyilvánító volt, vagyis nem kötelező érvényű. Az ügydöntő népszavazást Nyergesújfalun tartják május 14-én, vasárnap. A Holcim Zrt. egyelőre még nem értékeli a helyzetet, korábbi köz­lésük szerint ezzel megvárják az ösz- szes népszavazás eredményét. A leg­fontosabb számukra a nyergesújfalui népszavazás, a beruházás jövőjére vo­natkozó lépésekről majd csak ezek után, május közepén döntenek. • G. K. Gázolt a vonat Dunakeszi. Információink szerint egy személyvonat gázolt el egy, a sí­nek mentén sétáló gyalogost vasárnap délután, aki a baleset következtében a helyszínen életét vesztette. A baleset miatt nem akadozott a közlekedés, a forgalmat másik vágányra terelték. Kilátástalan helyzetben a tejtermelők f Idén még a tavalyinál is kevesebbet fizetnek a felvásárlók a tejért v ,v « ' Dallos Jenő rajza Folytatás az 1. oldalról Idén az átvételi árak még ennél is alacsonyabbak, 63-64 forint körül mo­zognak - mondta el kérdésünkre Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke, aki hangsúlyozta: 20-25 száza­lék az import tejek aránya a hazai pia­con, szemben a 2004-es 8 százalékkal, az exporton pedig a várakozásokkal el­lentétben úgy tűnik még a forint jelen­tős leértékelődése sem segít. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója, Popp József szerint a sajt­export területén lehet növekedésre számítani, de a magyar piac nyerhet I ^ — /' 7 azzal is, hogy az arab országok kitil­tották üzleteikből a dán tejtermékeket a karikatúrabotrányt követően. A tej­termelés viszont folyamatosan csök­ken, 2005-ben 5 százalékkal kevesebb tejet dolgoztak fel idehaza, és 20 ezerrel kevesebb tehenet fejtek a gaz­daságokban. Míg a laikusoknak érthe­tetlen, hogyan lehet a külföldről im­portált szlovák, osztrák vagy német tej lényegesen olcsóbb a magyarnál, addig a kutatóintézetek vizsgálati eredményeiből kitűnik ennek egyik lehetséges oka. Egy közelmúltban végzett négy hónapos vizsgálatsoro­Az uniós átlaghoz képest körülbelül 5 milliárd forinttal kevesebb bevételt ér­tek el a hazai termelők amiatt, hogy a feldolgozók valótlan piaci viszonyokra hivatkozva lenyomták a felvásárlási árakat. A csatlakozást megelőzően a gazdák akár 72 forintot is kaptak egy li­ter tejért a mai 64-66 forinttal szem­ben. Optimizmusra maximum az adhat némi okot, hogy a felmérések szerint növekszik a tejfogyasztás hazánkban. zat azt állapította meg, hogy a 456 tej­minta 60 százaléka még az uniós csat­lakozás előtti magyar minőségi elő­írásoknak sem felelt meg. Számtalan vizezett, rossz minőségű „tejutánzat” van a piacon, amelyek jórészt növényi zsiradékokból és tej-melléktermékek­ből készülnek. Ahogyan szinte mind­egyik agrárágazatnak, a tejtermelők­nek is többek között az importtermé­kek szigorúbb ellenőrzésére lenne szükségük, valamint a termelők és feldolgozók összefogására, és arra, hogy a most jellemző nyerstejkivitel helyett inkább a minőségi termékek előállítására koncentráljon a hazai ágazat. Ehhez azonban költséges be­ruházásokra és valódi, időben kifize­tett támogatásokra lenne szükség, a terméktanács például egy két éve ese­dékes kifizetést peres úton próbál meg elérni: a szaktárca ugyanis 700 millió forintnyi támogatást nem fize­tett még ki a feldolgozóknak. • Sz.H. Csak pénzkidobás a HACCP-rendszer? Az éttermek szerint a minőség dokumentáció nélkül is biztos Az Európai Unió tagállamaiban 1995-től kötelező annak a HACCP rend­szernek a használata, amely az élelmi­szerbiztonság javítására irányul. Ma­gyarország egykettőre kötelezővé tette a költségesen kiépíthető rendszert, an­nak ellenére, hogy az éttermek vezetői­nek a legtöbbje feleslegesnek és időpo- csékolásnak tartja az előírást. A HACCP egy olyan rendszer, amely által a kereskedelmi és a vendéglátóipari egységek igazolni tudják: tevékenységük során mindent elkövettek annak érdekében, hogy az élelmiszerek (és alapanyagok) minő­ségében a feldolgozás folyamata alatt káros változás nem következik be. Ezért is kell termékfajtánként külön- külön hűtőgépet alkalmazni, vagy ép­pen rozsdamentes mosogatóra cserél­ni a hagyományosat. Ha a szabályokat minden vállalkozás tisztességesen be­tartja, akkor a tányérra kerülő marha­sültről pontosan meg lehet mondani, hogy honnan származik az ételalap­anyag, milyen takarmánnyal etették a húst adó marhát, melyik vágóhídon bontották ki a tányérunkon illatozó rostélyost, és melyik boltban vásárol­ta a szakács. A HACCP lényege tehát egy olyan dokumentációs rendszer, amely által az üzemeltető előre meg­határozza, hogy mi minősül kritikus határértéknek, hogyan (milyen rend­szeresen, és kinek) kell az esetleges eltéréseket ellenőrizni, és ha kihágás történik, mit kell tenni. Példának oká­ért: a marhahúst kizárólag olyan hűtő­ben szabad tárolni, amelyben 0 és 5 fok közötti hőmérséklet van. Ha elté­rés tapasztalható, be kell avatkoznia a felelősnek, és természetesen minden lépést dokumentálni kell. Az étteremtulajdonosok többsége éppen ezt kifogásolja az uniós elő­írásban. A Szalma Csárda vezetője, Szalma József korábbi nyilatkozatá­ban elmondta, hogy bár már bevezet­ték a HACCP-t, értelmetlennek talál­ják azt. „A legtöbb étteremben ezeket a követelményeket korábban is betar­tották, igaz, akkor még nem kellett do­kumentálni a munkafázisokat. Most azonban megnehezítik az étterem éle­tét, hiszen egy ember akár napi 3-4 órát is eltölthet a folyamatok lejegyzé­sével” - panaszkodott Szalma József. Hasonló véleményen van az egyik párkányi étterem igazgatója is: „Vala­hol biztosan jó dolog a HACCP, ennek ellenére feleslegesnek tartom. Ezeket az előírásokat már régebben is betar­tottuk, a szükséges dokumentáció pe­dig úgy néz ki, mint egy diplomamun­ka. Véleményem szerint egyetlen étte­rem sem szereti ezt az időpocsékoló irogatást”. A párkányi Billa és az ipolyszalkai Jednota üzlet munkatár­sai úgy gondolják, hogy könnyű alkal­mazni az unió által előírtakat és el­mondásuk szerint boltjaikban már ré­gebbtől használatos ez a rendszer. • (szép) Felvidéki falu a középkorból Tíz éve ismerik hét évszázados történelmüket Nagyszabású, kétnapos rendez­vénnyel ünnepelték Garamszent- györgy első írásos említésének hét- százharmincadik évfordulóját. Az ün­nepség alkalmából a településen ki­tüntetéseket adtak át. Helena Valentová polgármester la­punknak elmondta, hogy a települé­sükhöz kötődő fontos évfordulót tíz év óta ünnepük meg rendszeresen, mivel akkor készült el egy lévai ré­gész munkájaként az a tanulmány, amely Garamszentgyörgy történelmét dolgozza fel. A kutatások során derült fény arra is, hogy a település első írá­sos említése a XIII. századból szár­mazik. A jelenleg kilencszázharminc lakosú község nevét először egy az esztergomi érsekség levéltárában őr­zött 1276-os okirat említi. A hét végi kétnapos ünnepség al­kalmából a községben egy négyszáz méter hosszú sétányt adtak át, köze­pén a település címerével díszített szökőkúttal. Erre az időre készült el a futballpálya új kerítése, valamint az alapiskola előtti buszmegálló is. A jubileum keretén belül a falu leg­híresebb zenészcsaládjának tiszteleté­re rendeztek kiállítást, amely a család történetét mutatja be. A Rikkon csa­lád ma már Szlovákia-szerte ismert, leghíresebb tagja, Richard Rikkon zongoraművész. Az ünnepség alkalmából többféle kitüntetést adtak át a településen. A Falu Díját Jozef Hornyák képző­művész,pedagógus kapta, Jozef Néky képzőművész pedig Polgármesteri Díjat vehetett át. A Rikkon család em­lékplakettet kapott, és Béres Ernő fia­talon elhunyt volt polgármester-he­lyettes és Csemadok elnök in memóriám részesült elismerésben. • Berényi Szilvia Ml A VÉLEMÉNYE? Hazánk tejipara, mint számos más ágazat, az utolsókat rúgja. Egyre keve­sebb tehenet tartanak a gazdák, a bol­tokban található tejtermékek java ré­sze pedig külföldről származik. Az ut­ca emberétől azt kérdeztük, mi alap­ján választanak tejterméket, fontos-e nekik a márkanév, a vásárlás helye, il­letve hogy honnan származik az áru ? Geiger László (pizzafutár) , A mi családunk - i bármit vásárolunk - i odafigyel arra, hogy : lehetőleg csak ma­gyar terméket válasszon, az ár csak másodlagos. Legszívesebben termelőtől vagy kisboltban szerez­zük be a szükséges cikkeket. Mivel a szüleim Veszprémből származ­nak, számunkra a Bakony Tej a fa­vorit, úgy tudjuk, hogy ez a cég je­lenleg még magyar kézben van. Nagy Klaudia (pszichológus) 1 Sajnos nem figyelek * oda arra, hogy ma­gyar terméket vásá­roljak, habár jó do­log lenne, ha a hazait preferálná mindenki. Általában azt veszem, amit olcsóbban megkapok. Ter­mészetesen így is előfordulhat, hogy nem tudatosan, de magyar árut teszek a kosaramba. Holzer Laura (tanuló) I A vásárlás számom­ra kényszer, hogy ne halljak éhen vagy I szomjan, sosem jó­kedvemből megyek a boltba. Ha már kínomban mégis elhagyom a kollégiumot és elmegyek tejet venni, az első kezem ügyébe ke­rülő árut a kosaramba teszem. A dobozos tartós tejet szoktam meg, azzal nincs sok gond, nem romlik rám, zacskós tejet sosem veszek. Barosné Ilona (nyugdíjas) j A mai tejek íze meg j sem közelíti a tíz- j húsz évvel ezelőtti- I ekét, és szerintem némelyikük tehenet sem látott. A „fehér víz” helyett én néhány éve rátaláltam egy környékbeli lehe­tőségre, háztól hordom haza a kecsketejet. Ha mindenki ragasz­kodna az eredeti ízhez, nem men­nének tönkre a magyar gazdák. Ipartörténeti kiállítás Komárom. Kiállítás nyílik április 26-án, délután három órakor a Klapka György Múzeumban, Új-Szőny és Ko­márom egyesülésének 110. évfordulója alkalmából. A helytörténeti tárlat a XX. századi komáromi ipar, valamint az azt művelő iparosok történetét mutatja be. Megújul a Bécsi út Dorog. A múlt héten megkezdték a Bécsi út felújítását. A munkálatok során járdákat építenek, illetve újítanak fel, átépítik a leállósávot és forgalomeltere­lő szigeteket alakítanak ki. Az útfelújí­tás miatt előreláthatólag nem kell majd lezárni a 10. számú főút dorogi szaka­szát, de sebességkorlátozásokra és sáv­szűkítésekre számítani kell. A beruhá­zás keretén belül renoválják a temető védett főbejáratát, a Schmidt-kaput is. Megszorításokra számíthatunk Egymillióháromszázhúszezer forintnyi adósság jut mindenkire Varga Mihály, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere tartott előadást Esz­tergomban a Bajor Ágost Művelődési Ház nagytermében pénteken. A karcagi születésű politikus az országgyűlési vá­lasztásokon már az első fordulóban mandátumot szerzett szülővárosában a Fidesz képviselőjelöltjeként. A volt pénzügyminiszter az ország gazdasági helyzetét elemezve ki­emelte, hogy a felhalmozott állam- háztartási hiány az Európai Unióban arányosan nálunk a legrosszabb. Ha ezt a kritikus helyzetet az új kormány nem tudja belátható időn belül mér­sékelni, előfordulhat, hogy egyes tag­országok felvethetik az uniós támo­gatások csökkentését is. „Élenjáró­ként léptünk az unió tagjai közé és most sereghajtók vagyunk. A jelenle­gi számítások szerint annyi az állam adóssága, hogy minden egyes lakosá­ra egymillió-háromszázhúszezer fo­rintnyi adósságteher jut” - fogalma­zott Varga Mihály. A politikus szerint az új kormány feladatai közé tartozik egy hiteles konvergencia-program kidolgozása és az államháztartás valós helyzetének felmérése is. Mivel a deficit már az első negyedévben meghaladta az egész évre tervezett hiány felét, így jövőre megszorító gazdasági intézke­désekre lehet számítani. • M. Á.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents