Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)

2006-04-22 / 79. szám

www.esztergom.hu 2006. április 22., szombat • HÍDLAP 3 Rágcsáló és szúnyoginvázió jöhet az árvíz után Több településen a soron kívüli irtás elrendelését tervezik A Mátra és a Bükk erdeiben több tízezer fán jelentek már meg a gyapjaslepkék petecso­mói, a napokban kikelő állatok irtását azonban csak májusban lehet megkezdeni. A fer­tőzött területek nagysága 30 ezer hektár körül van és a védekezésre igen kevés pénz áll az erdészetek rendelkezésére. A belterületeken álló fák permetezésére pedig egyáltalán nincsenek elkülönített források. Tavaly félmilliárd forintba került a védekezés. Általános tapasztalat, hogy nagyobb árvizek levonulása után nemcsak a szúnyogok, hanem a rágcsálók elsza­porodására is számíthatunk. A vízszint megzavarta életterüket, ezért a számos Dunamenti településen sem kizárt a patkányok tömeges megjelenése. Az önkormányzatok folyamatosan irtják a rágcsálókat a csatornarend­szerben, közterületeken és közintéz­ményekben, az éttermeknek, kony­háknak is kötelező bizonyos időkö­zönként elvégeztetniük az irtást. Az árvíz miatt most elképzelhető, hogy sok helyütt soron kívüli irtásra is szükség lesz, a patkányok elszaporo­dása ugyanis járvány veszéllyel járhat. Az esztergomi önkormányzat biztosan elvégzi ezt a munkát. Csajági Sára, a megyei ÁNTSZ epidemiológiai osz­tályvezetője kérdésünkre elmondta: szerencsére eddig nem érkezett hozzá­juk a megszokottnál több panasz a rágcsálók elszaporodásával kapcsolat­ban, ám figyelmeztetett arra, hogy a szúnyogok tömeges megjelenése biz­tosan nem marad el. Ez, ahogyan a rágcsálók irtása, szintén az önkor­mányzatok feladata. Az idei üteme­zésről egyelőre annyit tudunk, hogy levegőből és földről négyszer szórnak majd le mintegy 300 hektárnyi terüle­tet. Az irtások időpontját nagyrészt a tapasztalatok és az időjárás befolyá­solja majd. Fontos, hogy a méhészek, ha még nem tették meg, mielőbb re­gisztráltassák magukat a polgármeste­ri hivatalban, hogy időben tájékoztatni tudják őket a szúnyogirtás idejéről. • Sz. H. A kórház legbőkezűbb mecénására emlékeztek Folytatás az 1. oldalról 1894. szeptember 4-én hunyt el az esztergomi kórház egyik fő mecénása, akiről Osvai László főorvos a felújított sírnál elmondta, hogy személyét sokáig egyfajta „névtelenség vette körül”. A fő­orvos a temetőben tartott megemlékezés során elmondta, hogy a helyi történé­szek sem találtak a nagylelkű adomá­nyozóról túl sok adatot. A 85 éves korá­ban elhunyt hölgy nevét az esztergomi Vaszary Kolos Kórház átadásakor elhe­lyezett márványtáblán már természete­sen olvashatjuk, mint az egyik legjelen­tősebb kórházalapítóét. Osvai László megemlékezett a sír történetéről, melyet egészen a második világháború befeje­zéséig az elhunyt által létrehozott alapít­vány pénzéből tartottak rendben. 1945- öt követően azonban a sírhely állapota egyre romlott, sőt, ismeretlenek a sírbolt és a benne lévő koporsó megrongálásá­val is rontottak annak állagán. Koditek Pál, Esztergom képviselő-testülete kul­turális-, sport és idegenforgalmi bizott­ságának elnöke ünnepi beszédében rá­mutatott, hogy a felújítási munkálatok­nál jelentős kezdeményező szerepet ját­szott Osvai László és Berbik István. A sírhely rekonstrukciós munkálatait Né­meth László kőfaragó mester végezte el. • P. Z. Találkozás a Montágh iskolában A Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola intézményé­ben (Esztergom, Dobogókői út 29.) „Találkozás” címmel tartanak ren­dezvényt. A program április 25-én délelőtt fél 10-kor kezdődik, s a tan­testület azokat várja az ünnepségre, akik a pedagógusi munkában a taní­tóval együtt dolgoztak. Kátyúkat kerülgetett Esztergom. Kátyúkat kerülgetett egy motoros az Eötvös úton, ám megcsú­szott és áttért a menetirány szerinti bal oldalra, majd egy villanyoszlopnak üt­között. A balesetben a motoros súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Hajléktalanszálló nyáron is? A téli időszak után a hajléktalanokkal foglalkozó esztergomi intézmény most azt szeretné, ha a fedélnélküliek otthonában éjszakai ellátást, szállást is kaphatnának a hajléktalanok. Az intézmény mostani épülete 40 négyzetméteres, az új projekthez azonban egy legalább kétszer ekkora alapterületű ingatlanra lenne szükségük. A téli időszakban száznál is több fe­délnélküli vette igénybe az esztergomi hajléktalanszállót. A fagyos hónapok­ra történő ellátásra szánt pályázati pénz már elfogyott, az intézmény ve­zetője reméli, hogy a mostani tavaszi, illetve nyári időszakra több projektjük megvalósításához is sikerül pénzt, il­letve egyéb támogatást szerezniük. Czifráné Hidas Ágnes, az esztergomi hajléktalan otthon vezetője a Hídlap kérdésére válaszolva elmondta, hogy az intézmény azt szeretné, ha Eszter­gomban a nyári, jó időt ígérő időszak­ban is lenne a hajléktalanoknak éjsza­kai szállásuk. Ez jelenleg az egy főre kiszabott minimum 4 négyzetméteres férőhely hiánya miatt nem valósítható meg. A tél elmúltával ugyan jelentő­sen csökken azok száma, akik a haj­léktalan otthon nappali ellátását igénybe veszik, ugyanakkor a tavasz­tól induló mezőgazdasági és építőipa­ri munkaszezonban dolgozó fedélnél­küliek munkakörben való maradásá­nak feltétele^ hogy napi tisztálkodási és ruhamosási lehetőséghez jussanak. Czifráné Hidas Ágnes azt is elmondta, hogy idén szeretnék beindítani az úgy­nevezett utcai szociális munkát is, melynek lényege, hogy azokat is elér­jék, akik esetleg nem jelennek meg a velük foglalkozó intézményekben, és számukra főként egészségügyi és szo­ciális ellátást biztosítsanak. • (pöltl) Új vetítés a Féja Frank Darabont rendező nagyívű, társadalmi vitákra is alkalmas filmdrá­máját láthatják az érdeklődők április 26-án 18 órai kezdettel az esztergom-k- ertvárosi Féja Géza Közösségi Házban. A Stephen King regényéből készült Halálsoron című filmben Tom Hanks, David Morse, és Gary Sinise játssza a Filmklubban főbb szerepeket. A dvd-projektoros ve­títés előtt a produkcióról Orbán Ilona az esztergom-kertvárosi Vöröskereszt elnöke tart előadást. A Féja Filmklub következő vetítéseinek programját ezen az estén határozhatja meg a klub tagsága, illetve a jelenlévők. • -I -n Kiállítás a születő életéit Tovább fogyatkozik a magyar Az Alfa Szövetség bemutatója a Belvárosi templom oratóriumában Ismét kevesebb elsős ül az iskolapadba jövőre Kiállítás keretében mutatja be az Al­fa szövetség életmentő munkájának dokumentációit, és alapelveit az esz­tergomi Szent Péter és Pál-templom oratóriumában. A tárlat előzetes beje­lentkezés alapján látogatható. A magyar Alfa Szövetség 1996 tava­szán alakult, az alapítók között volt vé­dőnő, orvos, tanár, újságíró, pap, pszi­chológus is. Azóta egész mozgalommá nőtte ki magát a szövetség a magzati élet védelmének érdekében. A céljuk a vá­randós nők magzatainak kihordásának és biztonságos megszületésének segíté­se, illetve az, hogy minden gyermek csa­ládban, vagy család típusú kisközösség­ben nevelkedhessen. A főként női ön­kéntesekből álló,, Alfa-hangok” segítsé­gével szociális, családsegítő, gyermek- és ifjúságvédelmi, bűnmegelőző és is- meretteijesztő szolgáltatásokat nyújta­nak, beleértve a válságügyeletet, terhes­ségi teszteket, szülésre való felkészítést, anyaotthoni elhelyezésben segítenek, örökbeadásokat készítenek elő, jogi ta­nácsadást, konferenciákat tartanak. Az Esztergomban is megtekinthető kiállításon az idézetek, megdöbbentő képek mellett olyan megrázó doku­mentumokkal is találkozhatunk, mint például egy gyermekotthoni leány­anya kétségbeesett levele a szövetség­hez, melyben azt kéri, segítsenek megakadályozni, hogy a gondozói abortuszra kényszerítsék. A tárlaton a szövetség azon alapelve érvényesül, mi szerint: az emberi élet a fogantatás­sal induló és a biológiai halállal vég­ződő folyamat. A megfogant ember­nek ennél fogva természetes emberi joga van a méhen belüli fejlődéshez és a megszületéshez. • Pálovics Klára Pályázati felhívás a 28.. Nemzetközi Nyári Egyetemre Esztergom testvérvárosa, Bamberg idén is lehetőséget nyújt egy esztergomi fiatalnak a nyári egyetemen való részvé­telre. Az augusztus 2-30-ig tartó kurzus­ra elsősorban német nyelv és irodalom szakos főiskolai illetve egyetemi hallga­tók jelentkezését váiják. A pályázatnak tartalmaznia kell magyar és német nyel­vű önéletrajzot, motivációs levelet, hall­gatói jogviszony igazolást, nyelvvizsga másolatot valamint két igazolványképet. Bamberg a kurzuson részt vevő diáknak 650 euró értékben ösztöndíjat ad a tanfo­lyam, valamint a szállás finanszírozásá­ra. A nyári egyetem teljes programja megtekinthető az Esztergom Város Pol­gármesteri Hivatal Tanügy osztályán (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.), erre a címre váiják május 5-ig a pályázatokat. • Sándor Ibolya Az utóbbi években folyamatosan csökken az általános iskolák első év­folyamosainak száma, és ez a követ­kező évet tekintve sem lesz másképp, ugyanis most is kevesebb kisdiák kez­di az iskolát szeptemberben. Sajnálatos tény, hogy Magyaror­szág öregedő nemzet, ezt szociológiai vizsgálatok tucatjai is bizonyítják. Manapság a fiatalok nehezebben vál­lalnak gyermeket, vagy éppenséggel csak egyet. A demográfiai előrejelzé­sek szerint a 2007-es év lesz a mély­pont, ekkor koptatja majd a legkeve­sebb kisdiák az iskolapadokat, de 2008-tól lassú növekedést jósolnak a szakemberek. Ez természetesen egész Magyarországra vonatkozik, így Esz­tergomra, és környékére is. Az eddigi adatok szerint Eszter­gomban az iskolákban a várható osz­tálylétszámok jövőre a következőkép­pen alakulnak: Esztergom-Kertváros- ban az Arany János Általános Iskolá­ban jövőre 1 első osztály indul 24 fő­vel. Esztergomban a Babits Mihály Általános Iskola 2 osztályt indít 44 je­lentkezővel, a Gyakorló iskola 3 osz­tályt 61 fővel, a Petőfi 1 osztályt 24 diákkal, a József 3 osztályt 63 tanuló­val, a Mindszenty pedig 1 osztályt 20 fővel, illetve az Árpád-házi Szent Er­zsébetről elnevezett oktatási intéz­mény is indít egy első osztályt 27 álta­lános iskolai elsős kisdiáknak. Felvi­déken sem más a helyzet, ugyanis jö­vőre ott is kevesebb elsős tanul majd a szlovákiai alapiskolákban. Hivatalos adatok még nincsenek, mert előfor­dulhat, hogy több szülő két vagy akár három iskolába is beíratja gyermekét, és csak szeptemberig dönti el, hogy pontosan melyikbe is jáijon, így a be­O SÉ Z3 Cü-o I— o u_ • íratott gyerekek létszáma a másik ok­tatási intézményekben pedig csökken­nek. Magyarországon és Szlovákiában akár városban, akár falun az iskolák egyaránt „versengenek” a gyermeke­kért, mert gyakran előfordulhat, hogy akár osztályok is megszűnhetnek a ke­vés kisdiák létszáma miatt. • L. P.

Next

/
Thumbnails
Contents