Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-21 / 78. szám
2006. április 21., péntek • HÍDLAP V magazin Hongkong a legek városa A legmagasabb épületek, a legdrágább üzletek, a legmesésebb kis utcácskák, a „legfurcsább ételek”... A volt brit gyarmat egy igazi kis csoda annak, aki szereti a nyüzsgő ázsiai városok forgatagát. Itt megtaláljuk Disney Landot, de ugyanúgy megleljük a hegyekben búvó, évezredek óta érintetlen buddhista kolostorokat is. kereskedni Kínával, ám nem sok sikerrel, mivel a kínaiak nem érdeklődtek az európai áruk iránt, a selyemért és a porcelánért viszont csak ezüstöt fogadtak el. A „brit oroszlán” ekkor cselhez folyamodott és az Indiában termelt olcsó ópiumot kezdte árulni a „Középső Birodalomban”. A kínaiak hamar rászoktak a kábítószerre, és drága áruikat cserélték a „sárkány leheletére”. A császár ezt nem nézhette tétlenül, lezárta kikötőit a brit hajók elől, és elkobozta a népet mérgező ópiumot. London ezt nem nézte tétlenül és elkezdődtek az ópium-háborúk. A brit katonák és hadihajók Hongkong szigetéről törtek előre. Elfoglalták a környező kisebb szigeteket és a Kowloon-fél- szigetet. A katonailag megalázott császárság, ezenfelül bérbe adta az „Új Területeket”, hogy a koronagyarmat víz és élelmiszer ellátása biztosítva legyen. A kopár sziget hamarosan Ázsia leggazdagabb kikötő és kereskedelmi csomópontja lett. Az 1941-es japán megszállás igaz visszavetette a várost, ám a háború után a kommunisták rémuralma elől menekülő kereskedők és értelmiségi emberek hamarosan Ázsia New Yorkját hozták létre a Gyöngy-folyó torkolatában. Villamossal az óvárosban A kompok úgy 50 forintért visznek át innen Hongkong szigetre. Itt találjuk a mesésen szép és felhőkarcolókat. Az egyik bank 88 emeletes üvegAhogy a gép lejjebb ereszkedett és a felhőpamacsok közül előtűntek a felhőkarcolók és a Dél-kínai-tengerben úszó hajók képei, már el is múlt a 12 órás repülés minden fáradtsága és helyébe az izgalom lépett. Még a mellettem ülő üzletemberben is, pedig ő, elmondása szerint most jár húszadszorra a városban, amely ugyan 1997 óta újra Kínához tartozik, ám gazdasági és politikai helyzete miatt mégis egy „városállamnak” számít. Miután London 99 év után visszaadta Pekingnek a koronagyarmatot, a szerződésben a kínai kormány garantálta, hogy Hongkong további ötven évre megtartja különleges státuszát. A tengeri kereskedelem és a tőzsde biztosítja a gazdagságot. A luxusautók száma és a méregdrága butikokban nyüzsgő emberek száma mind ezt bizonyítja. Egy kis történelem Hongkong lényegében csak a sziget neve, ahol Charles Elliot 1841-ben felhúzta a brit lobogót. A kis kopár szigetet a londoni kormány gyarmatügyi hivatalnokai semmire sem méltatták. Ám a Kínával egyre gyakoribbá váló csatározások miatt a kis kikötő egyre fontosabbá vált. Anglia megpróbált A város szíve a Nathan road A Kowloonon át húzódó utcában úgy érezzük, hogy Hongkong mind a hétmillió lakosa éppen itt vásárol. Mobiltelefon üzletek, butikok és gyógyszertárak százai vannak itt a legközkedveltebb kormányzóról elnevezett utcában. Gyógyszertárak, - most biztosan mindenki a mi patikáinkra gondol. Hát itt ez „kissé” mást takar. A hatalmas üvegekben, szárított gyíkok, cápauszony, szarvaspéniszt és egyéb számunkra igen furcsa dolgot árulnak. Ezek jó része nem más, mint serkentőszer! Persze csak annak, aki hisz benne. Mivel a tört tigriscsont, az agancsreszelék és más gyanús dolgok nem igazán bírnak tudományosan bizonyított hatással. Persze a gyógyszerésznek kifejezetten jót tesznek, mivel néhány szer dollár ezrekbe kerül. Sajnos ezért is pusztultak ki majdnem a tigrisek és az orrszarvúk, a „babonaviagra” Kína legjobb üzlete. A nyüzsiben megéhezve nekiálltunk keresni egy jó kis kínai éttermet. Na, az nem lehet nehéz, gondolja mindenki. Hát... nem, de nem is olyan egyszerű. A mellékutcában rengeteg kis kifőzdét találhatunk, de ha megnézzük az utcán álló kosarak, és ketrecek tartalmát éhségünk szinte azonnal elmúlik. Békák, teknősök, kígyók és egyéb általunk kedvelt állatkák várják a vendégeket és a szakács bárdját. Még a sült csirke is gyakran egy tarajastól, kaparóstól egyben megsütött madár, aki bánatosan néz, miközben eszik. Szerencsére rengeteg gyorséttermet találunk itt, ahol lehet arc nélküli ebédet is kapni. Kowloon-félsziget csúcsán a kikötőben végződik a híres utca. Itt minden híres márka hamisítványát megkaphatjuk, legyen az, női táska vagy karóra. Ám ugyanakkor szép kis szuvenír üzletekben vásárolhatunk magunknak emléktárgyakat. Egy amerikai turista lány él emlékeimben, aki megállt a piac bejáratánál, és csak ennyit tudott mondani: Uram Jézus... Hiába buddhista ország, a kereskedők azért kitették a húsvéti nyuszikat, hogy ezzel is buzdítsák az „ajándékozási ösztönt”. Sikerrel... A tízezer Buddha templomában épülete tényleg lenyűgöz a maga 415 méteres (!) magasságával. Ám mögöttük igazi kis kínai utcácskák rejtőznek régiségboltokkal, szabóságokkal és parányi piacokkal. Innen érdemes felsétálni a siklóhoz, amely felvisz a Viktória-csúcsra. Innen tiszta időben csodás kilátás van a városra. Sajnos, ez nekünk most nem jött össze, mivel reggel megjelent néhány kövér felhő és pont a hegyen vertek tábort. Viszont a szubtrópusi növényzet és a bambuszligetek látványa kárpótolt a panorámáért. A régiség számba menő emeletes villamosra mindenképpen szálljunk fel. Nagymamás lassúsággal döcög át az óvároson, így jól tudunk nézelődni és fotózni, mivel motívumokban nincs hiány. Az aprócska sínpár 30 kilométeren át tekereg a szigeten, tényleg vidám és olcsó módja a városnézésnek. ✓ Éjszakai piacok Másnap biztosan szükségünk lesz egy kis nyugalomra, éppen ezért szálljunk vonatra, és menjünk el a Tízezer Buddha kolostorába, az Új Területekre. A buddhista templomban pontosan 13 000 Buddha-szobrot találhatunk. Az árnyas hegyoldalba épült kolostor egy csodaszép menedékhely a hétmilliós metropolisz után. Csendben sétálgatva az aranyozott szobrok között megfigyelhetjük a helyiek vallási szokásait. A kis kemencékben papírból készült ruhákat és játékpénzt égetnek a gyászoló családtagok, hogy szeretteik a túlvilágon is jól öltözöttek és gazdagok legyenek. A közeli kis falucska utcáin találkozhatunk kolduló szerzetesekkel, akik a kolostornak gyűjtenek rézedénykéikkel, és nagyon hálásak apróbb adományokért. A hely szelleme megérinti az utazót. Visszafele szálljunk le a Kowloon Tong pályaudvaron és nézzünk el a madárpiacra. Díszes bambuszból és fából készült kalitkákban árulják a madárkákat, de vannak idős emberek, akik csak kihozzák kis kedvencüket levegőzni, és közben elbeszélgetnek a többi madárbaráttal. A madárpiac végén kezdődik a virágárusok birodalma. Meseszép orchideáktól kezdve a baMire besötétedik érdemes visszatérnünk Kowloonba, mivel nyitnak az éjszakai piacok. A legklasszabb a Temple téri. Egy buddhista templom mögött, villanykörték fényében ki- sebb-nagyobb sátrak állnak, ahol Kína kis kincseit vehetjük meg valóban fillérekért. Porcelán Buddhák, integető szerencse cicák, selyemsárkányok, DVD filmek és, és, és... ígérhetem, úgy 10 perc múlva mindenki beleszédül a kavalkádba. Ilyenkor érdemes friss kókuszdióval felfrissíteni érzékeinket. Ám a grillezett hal és garnélarák igéző illatának sem könnyű ellenállni a piac környékén. Persze miért is kellene? A Ladies-marketet, azaz a hölgyek piacát csak az erős idegzetűeknek ajánlom! A tömeg csak úgy sodor magával a ruhákkal, táskákkal, bizsukkal megpakolt standok között. És ha egy lánnyal mész oda, vigyél sok pénzt magaddal. nánfákig minden kapható. Érdemes benézni az üzletekbe, mivel használt, ám gyönyörű virágcserepeket vásárolhatunk díszes kínai motívumokkal potom pénzért. Négy-öt nap elég ahhoz, hogy bejárjuk a város érdekesebb pontjait. Kelet és nyugat vará- zsos keverékét ismerhetjük meg. Hongkong valóban semmihez sem hasonlítható, és életre szóló élménnyel ajándékozza meg az utazót. • • Georg Spöttle
