Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-20 / 77. szám
www.istergranum.hu 2006. április 20., csütörtök • HÍDLAP 5 SMS-ügy: a gondolatainkat is kordában tartaná a hatalom? Hazánkban kétszer meg kell gondolni, mit írunk, vagy mondunk másoknak telefonunkon keresztül Folytatás az 1. oldalról Sz. Péter beismerte, hogy ő adta fel a kérdéses sms-eket, méghozzá kampánycélokkal. Azt hitte ugyanis, hogy az OTP állami cég. A fiatalember vallomásában kitért arra is, hogy a tervet egyedül gondolta ki, annak végrehajtásában senki nem segített neki. Nem tudni, a Nemzeti Nyomozóiroda hány százezer, netán millió szöveges mobilüzenetet vizsgált át, míg az eredeti feladóhoz eljutott, mint ahogyan azt sem, hogy volt-e ehhez szükséges és ilyen nagy mennyiségű bírói engedélye. Az azonban szakértőkben is komoly jogi aggályokat vet fel, hogy egy magáncég bejelentése nyomán hogyan „ugorhat” azonnal a rendőrség, és miként foghatnak gyanúba valakit, aki magánszemélyként más magánszemélyekkel közölte a véleményét. (A szöveges üzenet minden esetben két GSM telefonkészülék, azaz a mobilhálózat két végpontja között, vagyis zárt rendszerben teszi meg az utat. Akárcsak a levélváltás, a telefonbeszélgetés, de az emberek négyszemközti bizalmas beszélgetése is ilyennek tekinthető - a szerk.) „Nyilván nem lehet bármit leírni, hiszen a rémhírterjesztés bűncselekmény” - mondta lapunknak Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa. Véleménye szerint viszont ebben a konkrét esetben azonban mégis megkérdőjelezhető, hogy bármilyen önös anyagi érdeke fűződött volna a hír elterjesztéséhez az üzenet feladónak. Ezért az sms-ben küldött információ a véleménynyilvánítás szabadságába is beleférhet. A szakértő hangsúlyozta, hogy nem ismeri pontosan az üzenet szövegét, a nyomozóiroda módszerei azonban a szervezett bűnözés elleni fellépéshez hasonlatosak, jelen esetben viszont erről biztosan nem beszélhetünk. (Vajon ha a telefon ennyire „veszélyes üzem”, a mobilszolgáltatók erre - és a bármikor bekövetkező hatósági lehallgathatóságra - felhívják-e az ügyKénesy Károlytól, a párkányi Ady Endre Alapiskola nevelési tanácsadójától megtudtuk, hogy a végzős tanulók két iskolába adták be jelentkezésüket. A nevelési tanácsadó a Hídlapnak elmondta, hogy intézményükből összesen 116 diák adta be a jelentkezését szak- illetve középiskolákba, közülük 71,1 százalék érettségivel végződő intézményben szeretne tovább tanulni. Szlovák tannyelvű iskolába mindössze 10 diák jelentkezett, Kénesy szerint ez a szám annak köszönhető, hogy a kiszemelt szakon nincs magyar nyelvű képzés. „A legtöbben a bizonyítványban szereplő jegyek átlaga alapján nyernek felvételt a középiskolákba, de néhány intézményben még mindig muszáj felvételi vizsgát tenni” - mondta el lapunknak a tanácsadó. Az átlaggal kapcsolatosan egyébként évről évre csökkenés mutatkozik: míg hat évvél ezelőtt 1,2-ig nem kellett felvételizni a Párkányi Gimnáziumba, addig most a 2-es átlaggal rendelkező tanulók is mentességet élveznek (Szlovákiában a jegyek értéke fordítva értendő: a magyar ötös a szlovák egyesnek felel meg). Szigeti László, az oktatási tárca elnöke elmondta, hogy egyre kevesebb az igény a szakképzés iránt, de a minisztériumnak van elképzelése arról, hogy lehetne ezt szabályozni. Szigeti szerint változtatni kéne az osztályok létszámán is: a jobb minőségű oktatás érdekében a jelenlegi 34 diák helyett osztályáéként 23-16 tanuló lenne az ideális. Az Ady Endre Alapiskola diákjai közt a legkedveltebb intézménynek a Párkányi Gimnázium bizonyult, amelybe 23-an jelentkeztek, a képzeletbeli dobogó második helyén a Párkányi Összevont Középiskola szerepelne a maga 19 jelentkezőjével. Jó eredményt ért el a Hidaskürti Magán Kereskedelmi Akadémia, a Szőgyéni Magán Szaktanintézet, és a Komáromi Gimnázium és a Párkányi Magán Kereskedelmi Akadémia is. Kénesy elmondása szerint magyarországi intézményekbe 14 tanuló jelentkezett, ők többnyire esztergomi iskolákat vettek célba. • Sz. É. felek figyelmét? És hol marad a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos joga? - a szerk.) Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos szerint több kérdést is felvet ez a mostani eset. Az azonban szerinte bizonyos, hogy az sms-ek szövegei magántitoknak minősülnek. „Kérdéses egy ilyen esetben tehát, hogy egyáltalán kimeríti-e valamilyen bűncselekmény fogalmát ez a tevékenység, mint ahogy az is, hogy kinek van nyomozati jogköre ebben az esetben” - mondta a Hídlapnak. Az ombudsman hozzátette, bizonyos bűncselekmények esetében természetesen joga van a nyomozóhatóságnak a magántitkokba betekintést nyerni, ebben az ügyben viszont korántsem biztos, hogy ez megalapozott volt. A szöveges üzenetek tartalmát nem rögzítik a mobilszolgáltatók, mert ez óriási tárkapacitást igényelne, és sértené a személyiségi jogokat is, csak azt tárolják, hogy milyen számról, és kinek küldték az sms-t. (Ha a zárt rendszerben működő mobiltelefon alkalmas rágalmazásra - miként ezt az MDF egyik képviselője egy másik konkrét ügy kapcsán állítja -, akkor vajon miért nem kötelezi a rádióadók módjára „sugárzási engedély” beszerzésére az ügyfeleket a hírközlési hatóság? - a szerk.) „Arról azonban kevesen tudnak, hogy sokszor saját telefonjuk is megőrzi az elküldött szöveget, és ezt, ilSzemélyiségi jogok megsértése miatt keresetet nyújt be a Fidesz Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter ellen, mivel valótlant állított az OTP csődjéről szóló sms-ekkel kapcsolatban. A miniszter április 18-i sajtótájékoztatóján valótlanul azt állította: Fideszes aktivisták állnak az üzenetek mögött, ezért a párt azonnal benyújtotta keresetét. Szíjjártó Péter Fidesz-szóvivő közlése szerint kártérítés megállapítása esetén a perben elnyert összeget a Fidesz jótékony célokra fordítja. letve a fogadó készüléket is lefoglalhatja bizonyítékként a hatóság” - mutatott rá lapunknak Balás István ügyvéd, aki jelen ügyhöz csupán annyit kívánt hozzátenni, hogy a fiatalember rossz időpontban küldte el ezeket az üzeneteket, ezért eshetett áldozatul a kivételesen gyors és pontos rendőri intézkedésnek. Az ügyvéd szerint sajnos a jelenlegi törvények alapot adhatnak arra is, hogy magánüzeneteink alapján is gyanúba foghassanak bárkit, mivel az információk gyors terjedése miatt egyetlen üzenet is alkalmas rémhírterjesztésre. Azzal azonban nem törődik a jog, hogy az eredeti feladó nem kontrollálhatja az üzenet terjedését, és az esetleges nyilvánosságra kerülésért sem ő a felelős. • Pálovics Klára Felvételi előtt az alapiskolások Egyre több felvidéki jelentkezik magyarországi intézménybe Körülbelül 70 ezer alapiskolás végzős diákra várnak a május 2. és 4. között esedékes felvételi vizsgák. A párkányi Ady Endre Alapiskolában az idén 116 tanuló ballag, legtöbbjük az iskolával szomszédos épületben található gimnáziumba jelentkezett, de több tanuló magyarországi intézményt vett célba. Kossuth-díjas írók Garamkövesden Gyurcsó Istvánra emlékeznek a felvidéki településen Tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Gyurcsó István Emléknapot Garamkövesden. A résztvevőknek a pénteki esemény során lehetőségük lesz arra, hogy beszélgessenek Tőzsér Árpád Kossuth-díjas íróval is. Egész napos programokkal emlékezik meg ismét Garamkövesd a település szülöttjéről, Gyurcsó Istvánról pénteken. Az emléknap délelőtt fél tízkor kezdődik a kultúrházban szavalóversenynyel, majd délután egy órakor nyílik meg M. Nagy László nyugdíjas fotóriporter „Életút” című fényképkiállítása. A megemlékezés ezt követően délután kettő órakor Gyurcsó István emlékművénél folytatódik. A koszorúzás során a párkányi Szivárvány kórus, a garamkö- vesdi óvodások és Kürthy Lajos előadó- művész is közreműködnek. Az emlékműnél Dobos László Kossuth-díjas író, a Madách Posonium Kiadó ügyvezető igazgatója mond beszédet. Koszorúzással egybekötött megemlékezésre kerül sor az író garamkövesdi síijánál is, majd délután négy órakor a kultúrházban adják át a dunaszerdahelyi Gyurcsó István Alapítvány kuratóriuma által felajánlott . üfeTk-.v (-v v v ' **»■ Jf ösztöndíjakat. Ezt követi délután hat óráig a gálaműsor, amelynek során az érdeklődők beszélgethetnek a díszvendégekkel, többek között Tőzsér Árpád Kossuth-díjas íróval, az Irodalmi Szemle főszerkesztőjével, a Kalligram Könyvkiadó igazgatójával, valamint munkatársával, Grendel Lajos Kossuth-díjas íróval. Az emléknap zárásaként az Észak-Kelet Régió Alapítvány „Átkelő” című folyóiratának és Wemke Bemát „Délutáni havazás” című verseskötetének bemutatóján vehetnek részt az érdeklődők. • G. K. Ml A VÉLEMÉNYE? A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított Sz. Péter ellen, mert több magán- személynek is SMS-t küldött, amelyek szerint az OTP csődközeli állapotba került. Arról érdeklődtünk a véleményüket a történtek után is bátran vállaló járókelőktől, hogy mennyire tartanak attól, hogy a hatalom betolakodik a civil szférába? Kosa Zsanett (fodrász) I Nincs joga senkinek ahhoz, hogy a telefonos üzeneteinket ellenőrizgesse. Nem szabadna beleszólnia semmiféle szervnek abba, hogy ha én valamiről meg szeretném mondani a véleményemet, azt megtehessem. Visszataszító dolog, amit csinálnak velünk, kiszolgáltatottnak érzem magam, mert úgy érzem, hogy a hatalom mindig mindenbe beleszól, utánunk jár, megfélemlít. I Pap Anikó (varrónő) Abszurd ez a történet, nem akarom el- j hinni, hogy olyan világot élünk, amelyben az ember nem mondhat akármit. Senkinek semmi köze ahhoz, hogy mit írok vagy mondok, ámbár Sz. Péter esete nagyon speciális. A bank inkább hitelrontás vádjával perelhetné, mintsem a „tőkebefektetési csalás” címen, ami jóval durvább * következményekkel járhat. Stoller Antal (nyugdíjas) Ezt a történetet a véleménynyilvánítá- j si szabadság csorbí- \ tásának is felfoghatjuk, amivel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy hol a demokrácia, ha nem mondhatom azt, amit akarok? Egyszer már átéltem azt a korszakot, amikor nem vállalhattuk fel, amit gondoltunk. Viola Eszter (postai alkalmazott) [ Nagyon kétélű do- ' log ez a téma, mert egyrészről nem szabad az ember szólásszabadságát korlátozni, de valamilyen szinten mégis szükség van kontrollra, hogy ne mondhasson bárki bármit. Elsősorban a jogaink érdeke mellett állok, de ha belegondolok, a konkrét esetben teljesen mindegy, hogy az OTP csődbe megy-e, önmagában hitelrontás az, amit Sz. Péter tett. Megbénulhat az orvosi ellátás Szlovákiában? A parlament előtt folytatódott az egészségügyi dolgozók sztrájkja Folytatás az 1. oldalról Ennek köszönhetően a demonstráció a megszokott formában folytatódhat, a Hídlap értesülése szerint jelenleg huszonegy intézményben csak a sürgősségi eseteket hajlandók ellátni. A bíróság határozatát egyébként még egyik illetékes szakszervezet sem vette át: a tiltakozók jogásza szerint a határozat ezért sem jogerős, és csak a kézhezvétel időpontjában válik majd azzá. Az Orvosi Szakszervezet (LOZ) abban az esetben, ha a kormány nem kezd el komolyan foglalkozni követeléseikkel, radikálisabb lépésekre szánja el magát. Marián Kollár, a LOZ elnöke elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a sztrájkolok nem járnak majd az éjjeli szolgálatokra, vagy egyáltalán nem veszik fel a munkát. Mindezt, állításuk szerint, törvényes keretek között tudnák megtenni, mert a munkatörvénykönyvben meghatározott évi százórás túlórát már sokan közülük átlépték. Kollár elmondása szerint a következő lépésükről pénteken adnak hírt. Az országos sztrájkbizottság mindemellett tegnap délután a parlament előtt folytatta tiltakozását. Az egészségügyi tárcát és a képviselőket már korábban tárgyalásokra szólították fel, Rudolf Zajac, az illetékes tárca minisztere azonban kijelentette, hogy addig, míg nem történik valami rendkívüli, nem lépnek az ügyben. A kormányon lévő politikai tömörülések továbbra is azon a véleményen vannak, hogy a bérek a kórházak vezetésén, az intézmények gazdasági helyzetén múlnak, de az ellenzékben lévő Szabad Fórum szerint a parlamentnek határozatban kellene köteleznie a kormányt arra, hogy biztosítsa a szükséges anyagiakat a követelt béremelésre. • Szép Éva
