Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)

2006-04-18 / 75. szám

www.istergranum.hu 2006. április 18., kedd • HÍDLAP 5 Gyermekotthon helyett családot a gyerekeknek Szlovákiában januártól családot kell találni minden csecsemő' részére Szlovákiában múlt év őszén szüle­tett meg az a gyermekvédelmi törvény, amely többek közt kimondja: a gyer­mekotthonba adott csecsemőket mie­lőbb családban kell elhelyezni. Jövő január elsejétől ez csak az egy évnél fiatalabbakra vonatkozik, de 2009-től már a három év alattiakra nézve is kö­telező lesz. A gyermekotthonoknak nincs sok idejük, hogy megfelelő hiva­tásos szülőket találjanak. Révkomá- rom országos viszonylatban is az élen­járók közé tartozik a gyermekvédelmi program megvalósításában. A rendelkezés célja elsősorban az, hogy a gyermekek lehetőleg család­ban nőjenek fel, sok gyermekotthon­ban még mindig áldatlan állapotok uralkodnak - mondta a Hídlapnak Sárközy Klára (MKP), a szlovák par­lament szociális bizottságának tagja, de hozzáfűzte: az otthonok elég rugal­matlanok, sok esetben elsősorban az igazgatók szemléletmódjának meg­változtatására van szükség. Lényegében arról van szó, hogy idén január elsejétől a gyermekotthonok egy évnél fiatalabb lakóit - amennyi­ben nem szorulnak állandó orvosi fel­ügyeletre - úgynevezett hivatásos szü­lőknél kell elhelyezni. Az ilyen szülő nem örökbefogadó, nem is gyám, ha­nem a gyermekotthon rendes alkalma­zottja, aki a havi fizetés mellett a ne­velt gyermekek étkeztetésére, ruházá- sára és egészségügyi kiadásainak fede­zésére is kap bizonyos összeget. A ko­máromi körzeti családügyi hivatal igazgatója, Slepecky Eleonóra el­mondta, hogy a jelentkezőknek tanfo­lyamon kell részt venniük, ahol szak­emberek mérik fel alkalmasságukat a pótszülői feladatra. Elsősorban - való­sághű helyzetek modellezésével - problémamegoldó és kríziskezelő ké­pességüket igyekeznek megállapítani. Ezt a tanfolyamot már helyben is ab­szolválhatják az érdeklődők, korábban a 170 kilométerre fekvő Besztercebá­nyára kellett utazni. A hivatásos szülő legfeljebb három gyermeket vállalhat, akiket vér szerinti szüleik nála is rend­szeresen látogathatnak. A gyermekek egy év alatti életkora egyébként nem kizárólagos feltétel, mert sok esetben kizárná, hogy például két testvér együtt maradhasson. Komáromban már több érdeklődő is jelentkezett, a gyermekotthon február elején tett köz­zé egy újsághirdetést pótszülők jelent­kezését várva, a város és a járás gyer­mekotthonaiban élő 1 évnél fiatalabb gyermekek számát tekintve a régióban mintegy 10 hivatásos szülői státus ki­alakítására lenne szükség. Ez az új ren­delkezés némileg enyhíthet az egyes régiókban igen magas munkanélküli­ségen is azon túl, hogy a gyermekek kétségkívül sokkal jobb körülmények közt nőnek fel. A törvény egy másik eleme viszont heves ellenállást váltott ki az önkormányzatokból. Eszerint a helyhatóságok feladata lenne a későb­biekben, hogy az állami gondozásra szoruló gyermekekről gondoskodjanak és felnőttként segítsék a lakáshoz ju­tásban, illetve biztosítsanak számukra egy jelképes életkezdési támogatást. • Vas-Szabó Bírságokkal zárultak az ellenőrzések Ötvenmillió forint értékben bírságoltak a fogyasztóvédők Csalódtak a CBA-ban a csirkések Már a „ hazai ” üzetlánc is holland szárnyast kínál Folytatás az 1. oldalról Az ellenőrök a fogyasztói ár és az egységár helyes feltüntetését, a termé­kek tömegének, jelölésének és össze­tételének pontos megjelölését illetve a bizonylatadási kötelezettség betartását is vizsgálták a próbavásárlások során. A vizsgált üzletek csaknem egyötödé­ben nem tüntették fel a termék árát. A szezonális édességeknél a jelöléssel, volt a legtöbb probléma, sok terméken nem volt magyar nyelvű tájékoztató, és nem tűntették fel sem az összetevő­ket, sem a szavatossági időt. A húské­szítményeknél a kereskedelmi doku­mentumok hiánya okozta a legtöbb gondot, huszonkilenc üzletben kellett összesen ötszáztizenkilenc húsáru for­galmazását emiatt megtiltani. Azt azonban pozitívumként értékelték az ellenőrök, hogy a vizsgált hentesáruk több mint kilencven százaléka magyar termék volt. Az összes árura jellemző volt a lejárati idő utáni értékesítés is, a kereskedők összesen egymillió forint értékben próbáltak meg lejárt szava­tosságú árut eladni. • Pálovics Klára A Baromfi Terméktanács mindent megtesz, hogy megvédje a magyar ága­zatot, intenzíven kampányolnak a hazai baromfi megbízhatósága mellett, ám a madárinfluenzán kívül az olcsó importtal is meg kell küzdeniük. A kísértésnek még az a hazai áruházlánc sem tudott ellen­állni, amelyik különös hangsúlyt fektet a magyar termékek forgalmazására. Miközben hatalmas gondokát - kö­rülbelül 10-12 milliárd forint vesztesé­get - jelent az ágazatnak a H5Nl-gyel és az ennek következtében csökkenő ke­reslettel és felvásárlási árakkal való küz­delem, a terméktanács tudomására ju­tott, hogy egy olyan üzletlánc is az olcsó holland importhúst részesíti előnyben, amelyik mindeddig hangsúlyozottan „magyar” üzletláncként reklámozta ma­gát. A szervezet eddig úgy tudta, hogy a CBA kizárólag magyar baromfit forgal­maz, ahogyan ezt korábban a cég veze­tői is megerősítették, garantálták, ám most kiderült, hogy a terméktanács fel­mérései szerint legalább 10-13 üzletük­ben holland importcsirkét árulnak, amit még a hazai nyomott árakhoz képest is alacsony, 10-15 forinttal kisebb kilón­kénti áron vásárolnak fel. A madárvírus megjelenése okozta hisztéria következ­tében eddig 15-20 százalékkal csökkent mind a fogyasztás, mind pedig az átadá­si ár és jelentős túltermelés alakult ki. Ezért is érthetetlen, hogy legalább a ma­gyar kézben lévő üzletlánc miért nem részesíti egyértelműen előnyben a hazai terméket. A terméktanács főként hevesi és nógrádi tisztességtelen üzleteket je­lölt meg, a CBA azonban eddig nem kí­vánta kommentálni a vádakat. • Sz. H. Megkezdődött a füleki vár felújítása A szlovák-magyar örökségvédelmi megállapodás biztosítja a rekonstrukciót A füleki vár délnyugatról Családi tragédia Nógrádban Borsosberény. Felakasztotta magát az a román állampolgárságú férfi, aki ellen a Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányság adott ki elfogató parancsot, mert megölte 42 éves élettárást. A Rétsági Rendőrkapitányság ügyeleté­re Borsosberényből jelentette be egy nő, hogy férje 42 éves lányukat akar­ta meglátogatni. A pincében holtan, testén szúrt sérülésekkel talált rá a lá­nyukra, valamint annak 68 éves nagy- nénjére, akit szintén többször meg­szúrtak, de még életben volt. Gázolaj-tolvaj Komárom. Kilencszáz liter gázolajat tulajdonítottak el ismeretlenek egy Ko­máromban parkoló tehergépkocsiból. Az autó mindkét üzemanyagtartályát felfe­szítették, a kár értéke 250 ezer forint. Jubiláló kórus Csolnok. A Német Nemzetiségi Kórus április 22-én délután 16 órakor a cs.olnoki sportcsarnokban, fennállása 55. évfordulója alkalmából jubileumi műsort rendez. Vendégként fellép egy németországi partnerközösség kórusa is. A szlovák és a magyar kormány ál­tal aláírt örökségvédelmi megállapo­dásnak köszönhetően a napokban kez­dődött el a füleki vár felújítása. A két ország a közeljövőben több műemlé­ket is közösen állít majd helyre. A három évvel ezelőtt aláírt magyar - szlovák kulturális - oktatási egyez­mény keretében született meg az az új megállapodás, amely Szlovákia terü­letén található, de a két ország közös kulturális identitását kifejező kulturá­lis örökség megóvására, restaurálására és bemutatására irányul. Az egyezség értelmében a két ország közösen fi­nanszírozza a műemlékek helyreállítá­sát, a régészeti feltárásokat, és a tudo­mányos kutatásokat is. A megállapo­dásnak köszönhetően a napokban kez­dődött el a Füleken található középko­ri vár helyreállítása. A helyi önkor­mányzatnak 3,5 millió koronát, majd 25 millió forintot sikerült összegyűjte­ni e célra: az unión kívül, a szlovák és a magyar kulturális minisztérium is hozzájárult a rekonstrukcióhoz. A ma­gyar tárca a közeljövőben támogatni fogja a felsővályi, a lakszakállasi és a nagytoronyi református templomok felújítását, a szlovák kulturális mi­nisztérium pedig a Borsiban lévő Rá- kóczi-kastély, a gömörrákosi műem­léktemplom, a tőketerebesi Andrássy mauzóleum, az ógyallai kastély és a Révkomáromban lévő műemlékerőd felújításához járul hozzá. A megálla­podás arról is szól, hogy a két ország megvizsgálja a magyarországi szlo­vákság számára fontos és jelentős mű­emlékek felújításának jövőbeni finan­szírozási lehetőségeit is. • (szép) Ml A VÉLEMÉNYE? Az utóbbi hetek orvossztrájkja egész Szlovákiát izgalomban tartja. Arról ér­deklődtünk, hogy mi a véleményük az embereknek a követelések jogosságáról, és a kormány passzív álláspontjáról? Varga István (gyógyszerész) 1 A beteg nem tehet róla, hogy rászorul az orvosra, akinek I viszont kötelessége, hogy mindenkit ellásson, hiszen az emberi élet mentésére esküdött fel. Ezért nem tartom szerencsés do­lognak, hogy a sztrájk eszközéhez nyúltak az érdekeik kiharcolásáért. Az állam dolga az lenne, hogy szi­gorú ellenőrzéssel megszüntesse a hálapénz rendszerét, és tisztességes fizetést juttasson az orvosoknak. Szabó-ürbán Mária (takarító) Meg lehet érteni az egészségügyi dolgo­zók elkeseredését és a sztrájkot, mert hogy ennyi pénzért is dolgoznak, az már valóban csak a hivatástu­datuknak köszönhető. Az állam álláspontját viszont nem értem, amikor a kórházakra hárítja a fe­lelősséget, mert szerintem az or­szág vezetésének kellene megol­dani ezt a problémát. Veréb István (buszvezető) Hihetetlen, hogy már többen meghal­tak azért, mert az orvosok sztrájkol­nak. Kiben bízhatnak ezek után a betegek? Az orvost a hippokraté- szi eskü kötelezi a gyógyításra bármilyen körülmények között. Majd ha nem lesznek korruptak, akkor elvárhatják a magasabb bért, de addig jobb, ha az állam inkább nem avatkozik be. Örkényiné Mária (nyugdíjas) Nem jogos a sztrájk, mert az or­vosok mindig csak a • markukat tartják, a fizetésük nem rossz, ráadásul a csúszópénzt is megkapják. Ha egy idős, beteg kisnyugdíjas, mint én, orvoshoz megy, szóba sem állnak vele, ha nem „nyomja” a jattot, sajnos olyan világot élünk, hogy a szegény embertől is elvárják a pénzt. Az államnak nem szabadna engedni a sztrájkot. Termőföldek víz alatt Helemba. Az áradások miatt a kül­világtól elzárt falu ugyan már egy he­te megközelíthető, de az utómunkála­tok továbbra is zajlanak. „Jelenleg a falu takarítása folyik. Az Ipoly zsilip­je szivárgott az áradás során, így azt a Vízügyi Hivatal a napokban megvizs­gálja. Körülbelül 110 hektár termő­föld került víz alá, de ezek a helyi szövetkezet fennhatása alá tartoznak” - mondta Kosznovszky Henrietta, a falu polgármestere. Hozzátette, hogy egyelőre még folyik a védekezésre ki­adott pénz összegzése, a kimutatást a környezetvédelmi misztériumhoz kell beadni. A polgármester reméli, hogy a védekezésre költött összeg, vagy an­nak egy része'visszakerül a falu költ­ségvetésébe.

Next

/
Thumbnails
Contents