Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-15 / 74. szám
2006. április 15., szombat A HÍDLAP hétvégi melléklete 15. szám Szerkesztette: Ámon Adrienn Húsvéti szokások Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését. így a húsvéti jelképeket feloszthatnánk egyszerűen természeti és vallási jellegűekre, ha a természetiek nem kaptak volna vallási értelmezést is, illetve ha nem épültek volna be bizonyos értelemben a vallási ünnepek világába. Bonyolítja a helyzetet a népszokások jelképrendszere, amely kapcsolatban áll mindkettővel, de a kereszténységet megelőző, nem tételes vallások rítusvilágának is meghatározó eleme lehetett. A Húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját, - szól a hasonlat. A tojás piros színe - amely napjainkig a legnépszerűbb szín - Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A húsvéti tojást még a baromfitenyésztéssel korábban nem foglalkozó észak-európai népek is bevonták szokásvilágukba. A fiúk az erdőbe jártak ki a madarak fészkeiből tojást gyűjteni. Tény: a tavasz egyik jele, hogy a madarak lerakják tojásaikat. Hazánkban már avar kori - tehát honfoglalás előtti - sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettős vonalú, a kettős vonalat létraszerűen merőlegesekkel összekötő díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élő népek körében. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként - a korai kereszténység húsvéti keresztelésére emlékeztetve - húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek. Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A megszentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétva- sárnapi étkezéskor. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitüntető figyelmességet kifejező gesztust. A húsvéti tojásokkal - mint valami labdákkal vagy golyókkal - játszottak a gyerekek a szabadban, vagy igyekeztek azokat egymáshoz ütve elnyerni a másikét. Ha pedig Húsvét után, Szentháromság vasárnapján - a népnyelv szerint mátkáló vasárnapon - a leány leendő nyoszolyólányául, komaasszonyául kiszemelt barátnőjének ajándékos tálat küldött, arról sem hiányozhatott a húsvéti tojás. A húsvéti, illetve hímes tojás így a húsvéti hagyomány egyik legerősebb összetevője. Díszítése főleg Kelet-Közép- és Kelet-Európábán érte meg a XX. századot. Ez a szokás szinte reneszánszát éli napjainkban, amikor a tojáshímzés népi iparművészei Húsvétkor értékesítik mesterien díszített, a hagyományos mintakincsből merítő, de a mai ízlésnek is megfelelni igyekyő műveiket. Divat lett, . hogy a díszítés egyszerű, nagy hagyományú technikáit különböző tanfolyamokon, művelődési házakban, iskolákban, múzeumokban sajátítják el az emberek. A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasámap. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki. Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, így azok is díszítik vele otthonukat - mint a tavasz hírnökével -, akik a barka szentelmény voltát figyelmen kívül hagyják. A barkaágnak - vagy bármely, kirügyezett, kevéssé levelező ágnak - további szerep is adódik a húsvéti jelképek világában. Például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ez a - főleg német földön honos - szokás mostanában terjed el hazánkban. Az Amerikai Egyesült Államokban is a német bevándorlók terjesztették el az Egg-tree-t, a tojásfát, amely valóban olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termő fa volna. Európa északi pereméhez közeledve a barka sem nyílik ki virágvasámapra. így aztán például a Lengyelország északi vidékein lakók asszonyai száraz virágokat dolgoznak az ágakra, s ezeket a - nemegyszer méteres - palmynak nevezett alkotásokat hordozzák a virágvasárnapi körmeneten, majd őrzik meg — megszentelve - otthonaikban. • P. Rein 500 éve készültek M.S. mester táblaképei M.S. mester. A magyar és az európai későközépkori képzőművészet legnagyobb alakja. Személyéről nem sokat tudunk, a Feltámadás című táblaképén ábrázolt koporsón csak a névjegyét hagyta ránk. Fennmaradt hét műve, a Selmecbányái Mária templom főoltárát díszítették. Az eredeti nyolc táblaképből a Vizitáció a Nemzeti Galériában, a Jézus születése Hontszentantalon, a Királyok imádása Liliében, a Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel', a Kálvária és a Feltámadás az esztergomi Keresztény Múzeumban található, egy ismeretlen. A szakértők eredetinek ismerik a varsói Keresztlevétclt, de nem bizonyított, neki tulajdonított képet őriz Szlovákia is. Selmecbánya M.S. mester - egyesek szerint Sebestyén mester-korában igen gazdag, aranybányáiról híres város volt. Ekkor indult rohamos fejlődésnek a felvidéki bányavárosok sora, Kassa központtal. A gazdagodással a művészetek is virágoztak, a kassai Dómot 27 szárnyas oltár díszítette, mára sajnos csak öt maradt. A korabeli művészek sorából is kiemelkedő M.S. mester munkássága, aki európai élvonalba emelte a magyar festészetet. Művein erőteljesen érezhető a német Mathias Grünwald, Shongauer, Albrech Dürer hatása, de valószínű, hogy itáliai utazása során megismerte az olasz mestereket is. Ragyogó színérzéke és jelentésre koncentráló, hangulat közvetítő készsége kiemelik kortársai közül. Az 500 éves évforduló méltó megünneplése nem csak Esztergom, hanem az országos rendezvények sorában is csúcsesemény lehetne, akár az esztergomi nyári fesztivál keretében. Állami támogatással, a Nemzeti Galéria és a Keresztény Múzeum összefogásával M.S. mester ösz- szes ismert képeit be lehetne mutatni, a Bazilikában és a Vízivárosi templomban pedig koncertsorozatot tartani. Emlékezzünk méltón nemzeti kincseinkre! • G. É. Áprilisi történetek Hadd emlékezzünk meg április 11-ről. Nem egyetlen eseményről, nem egyetlen tudósról, talán még nem is logikusan összefüggő történetekről. Inkább a „költészet napja” fölkínálta lehetőséget felhasználva arról, mi minden történt e napon a századok távlatában. 901-ben a Karantiában kalandozó magyarokat Laibachnál megfutamítják. 1053-ban Magyarországra menekült a rangjától megfosztott I. Konrád bajor herceg. E napon égett le 1064-ben a pécsi királyi palota; épp Húsvét volt. Egy másik szent helyet, a pannonhalmi monostort 1137. április 11-én szentelték fel újra, mivel előde, a Szent István alapította apátság a tűz martaléka lett. E napon hunyt el 1165-ben IV István király A muhi csatáról egy másik írásunkban már megemlékeztünk. Komoly döntés történt 1555-ben, az év negyedik havának 11. napján: I. (Nagy) Szulejmán Magyarország és Erdély királyának ismerte el János Zsigmondot. Báthori Gábor fejedelemségét 1613-ban e napon fogadta el II. Mátyás. 1693. április 11-én Debrecent szabad királyi város rangra emelik. 1809-ben e napon hirdetik ki a magyar nemesi felkelést Napóleon ellen. 1848. április 11-én ért véget az utolsó rendi országgyűlés, amely kimondta Magyarország és Erdély egyesítését is. Két érdekes tény a millennium évéből: megkezdik a földalatti próbaüzemét, és Hajós Alfréd olimpiai aranyérmeket nyer. Mindkettő április 11-én. Ez az igazi költészet! 1900-ban e napon született Márai Sándor, öt évre rá pedig József Attila. Wekerle 1900-ban új adótörvényt hirdetett. 1921-ben a debreceni egyetem április 11-én vette fel Tisza István nevét. Magyarország a Népszövetségből 1939.. április 11-én lépett ki. 1942-ben a II. magyar hadsereg e napon indult el a keleti frontra, 50 ezer zsidó munkaszolgálatos pedig Ukrajnába. A zsidók elhurcolását irányító új belügyminisztériumi államtitkár, Endre László 1944-ben e napon foglalta el hivatali székét. ^bűneiért 1946-ban felakasztották). A deportálásokért sok-sok fajgyűlölő között Jaross Andor is felelős volt, őt 1946. április 11-én végezték ki. Ez Magyarország egy, szomorú szörnyűségekkel teli napja. De ugye a többi nap más volt? - vagy lesz! Reménykedjünk benne! • Rainer
